Jelentős hungarica ex libris-anyag Moszkvában

2011. február 15. 11:55 - nemzetikonyvtar

A Népszabadság február tizedikei számában cikk jelent meg "Radnóti Moszkvában. Jelentős magyar ex libris-anyagot talált a Rudomino Könyvtárban az OSZK kutatója" címmel.
Az írás Vasné Tóth Kornélia moszkvai kutatóútjáról szól, melyről könyvtárunk januári a tudományos ülésszakán hangzott el előadás.

Meghallgatható itt:

 
Másodközlés, Népszabadság 2011. február 10.

Radnóti Moszkvában
Jelentős magyar exlibris-anyagot talált a Rudomino Könyvtárban az OSZK kutatója

Csider István Zoltán| Népszabadság| 2011. február 10.
– Az ex libris műfajában a kiindulópont általában nem a művészi, grafikai probléma, hanem egy társadalmi, történeti, etikai és esztétika eszme, amely a kompozíciót meghatározza, azaz a formai oldallal szemben a tartalmin van a hangsúly – magyarázza Vasné Tóth Kornélia, az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának tudományos munkatársa, majd hozzáteszi: a könyvjegy nem ismer országhatárokat, sem a gyűjtők, sem a grafikusok tekintetében.

A kutató – Gadamer nyomán – grafikai epigrammának nevezi a könyvjegyeket: az ex librisek mondanivalójukat sűrítve megjelenítő, egy-egy ötletre építő, emblémaszerű alkotások. Tömörségükben hatnak. Minden tulajdonságuk, a grafikai kidolgozottság, a stílus, a tipográfia ennek a tömörségnek rendelődik alá. A formai és funkcióbeli kötöttségek mellett az adott stíluskorszakok trendjei is befolyásolják persze őket, de teljesen egyedi elemek is megtalálhatók a műfaj legjobbjainak munkáiban. Ha ex libriseket vizsgálunk, elemzünk, az említettek mellett nagyon fontos szempont, hogy az adott könyvjegy egyedi tulajdonos vagy valamely intézmény számára készült-e, kapcsolódik-e egy fontos eseményhez, megemlékezéshez.

A világon tíz nagy exlibris-múzeum működik, de számos állami közgyűjtemény is nagy darabszámú kollekciót őriz. Ezek némelyikében viszonylag testes magyar vagy magyar vonatkozású anyag található. A külföldön található hungarica ex librisek teljes feltárása eddig nem történt meg, pontos adataink tehát nincsenek. Hungarica ex librisnek egyébként azokat a könyvjegyeket nevezhetjük, amelyeket magyar grafi kus alkotott és/vagy magyar tulajdonos számára készültek, esetleg magyar nyelvű feliratok tűnnek fel rajtuk, vagy tartalmukban Magyarországra utalnak. A magyar ex librisek nemzetközi szintű kutatásának egyik fontos állomása volt, hogy 2010 nyarán Vasné Tóth Kornélia Klebelsberg Kunó-ösztöndíjjal egy hónapos feltáró munkát végezhetett a moszkvai Rudomino Összorosz Állami Idegen Nyelvű Könyvtár Ritka Könyvek Osztályán. A kutató a Moszkvában található magyar vonatkozású ex librisek feltérképezésének szándékával utazott az orosz fővárosba.



Kiderült, hogy a Rudominóban főleg a XIX. század végétől az 1970-es évekig készült magyar ex libriseket őriznek. Ennél korábbi, heraldikus ex librisek csak nagyon kis számban találhatók. Az anyag jórészt tematikus, szimbolikus könyvjegyeket tartalmaz. A 4585 könyvjegy közül 784 darab hungaricára lelt, a teljes anyag 17 százaléka tehát így vagy úgy: magyar. Ez nagyon jelentős arány. A katalogizálás során az itthon is használt módszereket alkalmazta Vasné Tóth Kornélia, vagyis vizsgálta a grafikus személyét, aláírását, a tulajdonos megjelölését, a grafika méretét, technikáját, a készítés idejét, a színvilágot, a szövegeket, feliratokat, valamint a különböző változatokat, duplumokat.

A Rudominóban található Minajevgyűjteményben közel nyolcvan, nemzetközileg is jegyzett magyar grafikus könyvjegyeit fedezte fel a kutató, a legtöbb Fery Antal, Drahos István, Stettner, Bordás Ferenc, Kertes-Kollmann Jenő, Menyhárt József, Nagy László Lázár, Takács Dezső és Nagy Arisztid alkotása. A magyar tulajdonosok, megrendelők közül 285 névre készült ex libris. A legtöbbször Galambos Ferenc, Réthy István, Semsey Andor és Szigeti István neve fordul elő a kollekcióban, de Kertész Dénes, Erdélyi István, Gombos László, Csányi István, Lippóczy Norbert és Miklós vagy éppen Lustig István részére is sok ex libris készült. Mindannyian a hazai exlibris-élet neves gyűjtői, némelyikük alkotóként sem ismeretlen.

Különösen érdekesek lehetnek azonban a közismert személyek számára készült ex librisek. Ezeken grafikákon – akárcsak a gyűjtők vagy a „hétköznapi” megrendelők esetében – gyakran találunk utalást az illető foglalkozására, hivatására, szenvedélyeire. Berda József költő ex librisén, amelyet Fery Antal készített, étel-ital, terített asztal látható – az oly sokszor megénekelt hétköznapi örömök szimbólumai. Hofi Géza könyvjegyén színész szerepel, az obligát szomorú-vidám álarccal. Jandó Jenő zongoraművész ex librisén természetesen zongora, Kodály Zoltánén énekesmadár, hárfa és a népi motívumok láthatók. Ortutay Gyula ex librise népviseletbe öltözött párt ábrázol. Csakúgy, mint a néprajzkutató és politikus ex librisét, Radnóti Miklós könyvjegyét is Buday György metszette. A Radnóti számára készített grafika félabsztrakt figurája szív alakú mellkasával, a testen áthajló virággal a kutató szerint kifejezi költészetének lényegét, utal továbbá a harmincas években egyre inkább eluralkodó embertelenségre, a kor nyugtalanságára is.

– Az ex libris különleges élmény: képzeletbeli utazás időben és térben – így Vasné Tóth Kornélia. – A vizualitás elindíthat minket a stílus és a technika, a tárgy és a rejtett jelentés felfedezésének útján. Azzal, hogy a könyvjegyek ablakot nyitnak a társadalom eszmeiségére, ideáljaira, hozzájárulnak az indentitásunkról, kulturális értékeinkről alkotott elképzeléseink továbbformálásához, a kollektív emlékezet megkonstruálásához, a közösségi kultuszok kialakulásához is.

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr352653184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.