Nem a legrégibb magyar nyomtatványt árverezik el

2011. december 02. 09:40 - nemzetikonyvtar

Az elmúlt napokban a média figyelmének középpontjába került Sylvester János Újszövetség-fordításának második kiadása.

hír állításával ellentétben nem a legrégibb magyar nyomtatvány, ám értékes és becses nyomdászattörténeti emlékünk. Az első magyarországi nyomtatványunk az 1473-ban kiadott Budai Krónika, az első magyar nyelven megjelent könyvünk a Szent Pál levelek Komjáti Benedek fordításában 1533-ból, illetve az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvünk a fent említett Sylvester-mű első kiadása 1541-ből. A Bécsben megjelent könyv szövege és beosztása megegyezik az első kiadással, s további kutatásokat ígényel, hogy miért itt és pont 1574-ben jelent meg újra.

A valóban értékes nyomtatványból (melynek licitje 5 és fél milliónál kezdődik) a Nemzeti Könyvtár két teljes példányt őriz. Hazai példánya fellelhető még az MTA Könyvtárában, Pannonhalmán és Debrecenben, de akad belőle a Kárpát-medencében is: Nagyszebenben, Gyulafehérvárott illetve Pozsonyban. De a bibliográfia számontartja a bécsi, a londoni, a berlini és a gothai példányokat is.


Sylvester János Új Testamentum-fordításának 2. kiadása (Bécs, 1574) 

Minden könyvünknek megvan a maga sorsa, története. Az Országos Széchényi Könyvtár első példányában a címlap verzóján látjuk alapítónk pecsétjét, felirattal "Ex Bibl. Com. F. Széchényi". Mellette egy másik pecsét, mely szerint a prágai Akadémia bibliotékájában őrizték előtte. Feltételezhetjük, hogy Széchényi Ferenc valamelyik prágai utazása során, valamikor az 1780-as vagy 1790-es években vásárolhatta meg a magyar nyelvű nyomtatványt, ami - szerencsénkre - éppen a nyelve miatt volt kevésbé értékes a csehek számára.

De mi történhetett a nyomtatvánnyal mielőtt Prágába került volna? Az egykorú fatáblás bőrkötésen V.Z. monogram látható, mely 16. századi tulajdonosát jelölheti. Sajnos ennél több nem deríthető ki. A címlapon viszont a következő felirat olvasható: "Collegij S. J. Reginae Hrad. cat. inscript. 1653." vagyis a magyar történelemből jól ismert, az Elba partján fekvő Königgrätz (csehül: Hradec Králové) jezsuita kollégiumában leltározták be a könyvet 1653-ban. Majd az 1773-as rendfeloszlatás következtében kerülhetett a prágai Akadémia könyvtárába, ahonnét megszerezte Széchényi Ferenc valamikor a 18. század utolsó évtizedében.

Itt mondok köszönetet Kovács Eszternek, az RMNY munkatársának.

Farkas Gábor Farkas

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr733428700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu