Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

OSZK

Országos Széchényi Könyvtár
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitva tartás: kedd-szombat 9-20 óra


Hirdetés

Kommentek

Igen rajongok

Címkék

12ora 12tortenet (13) 15. század (9) 16. század (35) 17. század (28) 1956 (43) 1százalék (5) 20. század (10) ady endre (7) arany jános (7) babits mihály (9) balassi bálint (5) bálint sándor (5) bánkeszi katalin (9) beiratkozás (5) biblia (6) boka lászló (5) borsa gedeon (10) budai krónika (16) civitates orbis terrarum (23) codices (6) corvina (19) corvina14 (14) cseh tamás (5) csics gyula (14) csillagászat (5) digitális képarchívum (41) digitalizálás (25) dka (5) ekönyv (7) elbe istván (6) elektronikus periodika archívum (7) előadás (20) ensz (13) epa (6) európai unió (28) európa színpadán oszk (29) e book (5) e könyv (5) facebook (5) farkas gábor farkas (55) földesi ferenc (6) folyóirat (8) gárdonyi géza (5) hess andrás (9) húsvét (8) huszevesamek (20) i. világháború (5) instagram (31) jankovics marcell (11) jókai mór (8) józsef attila (7) képek (9) kézirat (30) kézirattár (17) kiállítás (26) kódex (7) kölcsey ferenc (5) konferencia (9) könyv (42) könyvbemutató (7) könyvtár (126) könyvtár 2k kísérleti műhely (7) kossuth lajos (8) krleza (6) library (29) liszt ferenc (5) magyar elektronikus könyvtár (77) magyar nemzeti múzeum (6) manuscript (16) megnyitó (7) mek (22) mikusi balázs (8) mozart (5) múzeumok éjszakája (15) nagy imre (19) napló (11) naprakész ünnepek (147) nationallibrary (8) népköltés (5) nyomdászat (5) nyugat (5) olvasni/való (5) örkény istván (5) országos széchényi könyvtár (94) ősnyomtatvány (7) oszk (151) petőfi (5) petőfi sándor (14) plakát és kisnyomtatványtár (7) podcast (7) rácz ágnes (6) régi nyomtatványok tára (10) restaurálás (7) rézmetszet (11) románia (6) sajó andrea (13) sirató ildikó (7) soltész zoltánné (5) szabad európa rádió (30) széchényi ferenc (6) szer (5) színháztörténeti tár (5) szőts zoltán oszkár (25) térkép (19) térképtár (5) theatrum orbis terrarum (20) történeti interjúk tára (19) törzsgyűjtemény (8) tudományos ülésszak (14) twitter (5) usa (5) városkép (20) weöres sándor (6) youtube (7) zeneműtár (6) zirc (7) zsupán edina (7) Címkefelhő

Keresés a katalógusban



Credit: White Swirl sablon, ikon: 25 Cool Adobe Illustartion

Az elmúlt napokban a média figyelmének középpontjába került Sylvester János Újszövetség-fordításának második kiadása.

hír állításával ellentétben nem a legrégibb magyar nyomtatvány, ám értékes és becses nyomdászattörténeti emlékünk. Az első magyarországi nyomtatványunk az 1473-ban kiadott Budai Krónika, az első magyar nyelven megjelent könyvünk a Szent Pál levelek Komjáti Benedek fordításában 1533-ból, illetve az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvünk a fent említett Sylvester-mű első kiadása 1541-ből. A Bécsben megjelent könyv szövege és beosztása megegyezik az első kiadással, s további kutatásokat ígényel, hogy miért itt és pont 1574-ben jelent meg újra.

A valóban értékes nyomtatványból (melynek licitje 5 és fél milliónál kezdődik) a Nemzeti Könyvtár két teljes példányt őriz. Hazai példánya fellelhető még az MTA Könyvtárában, Pannonhalmán és Debrecenben, de akad belőle a Kárpát-medencében is: Nagyszebenben, Gyulafehérvárott illetve Pozsonyban. De a bibliográfia számontartja a bécsi, a londoni, a berlini és a gothai példányokat is.


Sylvester János Új Testamentum-fordításának 2. kiadása (Bécs, 1574) 

Minden könyvünknek megvan a maga sorsa, története. Az Országos Széchényi Könyvtár első példányában a címlap verzóján látjuk alapítónk pecsétjét, felirattal "Ex Bibl. Com. F. Széchényi". Mellette egy másik pecsét, mely szerint a prágai Akadémia bibliotékájában őrizték előtte. Feltételezhetjük, hogy Széchényi Ferenc valamelyik prágai utazása során, valamikor az 1780-as vagy 1790-es években vásárolhatta meg a magyar nyelvű nyomtatványt, ami - szerencsénkre - éppen a nyelve miatt volt kevésbé értékes a csehek számára.

De mi történhetett a nyomtatvánnyal mielőtt Prágába került volna? Az egykorú fatáblás bőrkötésen V.Z. monogram látható, mely 16. századi tulajdonosát jelölheti. Sajnos ennél több nem deríthető ki. A címlapon viszont a következő felirat olvasható: "Collegij S. J. Reginae Hrad. cat. inscript. 1653." vagyis a magyar történelemből jól ismert, az Elba partján fekvő Königgrätz (csehül: Hradec Králové) jezsuita kollégiumában leltározták be a könyvet 1653-ban. Majd az 1773-as rendfeloszlatás következtében kerülhetett a prágai Akadémia könyvtárába, ahonnét megszerezte Széchényi Ferenc valamikor a 18. század utolsó évtizedében.

Itt mondok köszönetet Kovács Eszternek, az RMNY munkatársának.

Farkas Gábor Farkas

Címkék: árverés nyomtatvány sylvester jános farkas gábor farkas legrégibb

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr373428700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2011.12.02. 17:59:41

sajna nem lehetett az eredeti hírt kommentálni, pedig én is jót röhögtem rajta

nemorino 2011.12.02. 17:59:41

Csodálatos kötet lehet, ha lenne fölös 5,5 millióm, akkor licitálnék rá. Már évek óta vadászok egy szép állapotú 18. századi magyar Bibliára, de eddig a legjobb amit láttam, az egy 1806-os kiadású darab volt, eléggé megcincált Jelenésekkel, ezért nem vettem meg, pedig nagyon olcsó volt. Köszönet a posztért, jó lenne több ilyet olvasni, érdekelne a magyar nyomdászat első 200 éve.

troutman 2011.12.02. 18:48:53

@nemorino: előző eltűnt (lehet a link miatt).
Nem igazán ritkák, a következő hetekben aukción indul 6-7 kötet, jellemzően 30-80E Ft között.

troutman 2011.12.02. 18:48:53

Ja, mod. Vakegér vagyok.:S

troutman 2011.12.02. 18:48:54

@nemorino: nem nagy cselendzs, aránylag gyakori darabok. Ha nem ragaszkodsz valamelyik ritkább kiadáshoz, elérhető árúak. Decemberi aukciós kínálat:

axioart.com/index.php?op=search&where=live_calendar&search%5Bname%5D=biblia&search%5Bwhere%5D=2&search%5Bmin_price%5D=&search%5Bmax_price%5D=&search%5Bpartner%5D=

nemorino 2011.12.02. 20:11:33

@troutman: Köszönöm, vidéki vagyok, nem voltam eddig ilyen árverésen. Viszont a linken találtam nekem való darabot, lehet, hogy rámozdulok. Tudtam, hogy nem nagy dolog, de egyetemi éveim óta még antikváriumba is ritkán jutok el, pedig akkoriban naponta jártam. Még egyszer köszi a segítségedet.

bertrollnok 2011.12.03. 00:28:42

„további kutatásokat ígényel”?

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.12.03. 00:28:51

"Sajnos ennél több nem deríthető ki."
A New Yorki helyszínelők biztos megoldnák! :)

@nemorino: Nekem egy faximile Vizsolyi bibliám van. Két hatalmas kötet. Elég karizom próbáló az olvasgatás. :)

FGF 2011.12.03. 00:30:38

Szia Péter, egy apró kiegészítés, mert a belinkelt HVG-cikk egy másfél órás frissítés után korrekt megállapítást közölt. (Bár a nyomtatvány felbukkant példányát árverezik...)

Az eredeti MTI-hírben, amit átvett szinte egy időben az index, más portálokkal együtt, valóban az szerepelt: "elárverezik a legrégibb magyar nyomtatványt". A poszt erre felelt.

index.hu/kultur/2011/11/27/elarverezik_a_legregibb_magyar_nyomtatvanyt/

A legrégebbi magyar (magyarországi) nyomtatvány utolsó árverése 1990 tavaszán történt Münchenben, Hartung & Hartung aukcióján, ahol 420 000 (akkori) német márkáért szerezte meg az új tulajdonosa.

Az aukción személyesen résztvevő Borsa Gedeon cikke:
mek.niif.hu/03300/03301/html/bgkvti_1/bgki0108.htm

Most már csak az a kérdés, hogy mennyiért ütötték le ma ezt a Sylvester-kiadást? :)

FGF

troutman 2011.12.03. 08:29:47

@nemorino: nincs mit. Legtöbb aukción tudsz telefonon is, vagy online licitálni, vagy akár adhatsz előzetes vételi megbízást is. A fizikai jelenlét nem szükséges.

FGF 2011.12.03. 19:05:38

Megkaptam Bősze Ádám posztját egy linken, s mivel nem vagyok rajta ezen a közösségi portálon (sem), így itt válaszolok.

www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=117780461671073&id=100000644145068

Bősze Ádám Érdemes lett volna megemlíteni, hogy a Központi Antikvárium árverésén kínálták az alább említett kiadványt, hiszen ez az egyik legjobb magyar tudományos antikvárium. Persze ettől függetlenül igaz, hogy hibásan szerepelt a hírekben a "legrégebbi magyar nyomtatvány" megjelölés. (Bár legalább ekkora botorság azt feltételezni, hogy a könyv a "média figyelmének középpontjába" került. Sajnos itt még nem tartunk.) Ami viszont tény: az 5 és félmillióról induló könyv 10 millió forintot (és jutalékot) ért új vevőjének, és ezzel (savanyú a szőlő ide vagy oda) egy, a gyűjteményét félve ápoló bibliofil lett egy igen értékes magyar könyvvel gazdagabb.

FGF 2011.12.03. 19:05:38

Kedves Ádám!

Attól tartok, hogy rövid posztjában egyaránt megtalálható a vaskos félreértést és az igazságtalan ítélettel is. Magam is fontosnak érzem a diskurzust, remélem szakmai kérdésekről beszélgethetünk, vitatkozhatunk, egymás véleményét, eltérő nézőpontját megértve és azt tiszteletben tartva.

Először is, a legfontosabb, őszintén gratulálok a Központi Antikváriumnak a jó eladáshoz, illetve a neves gyűjtőnek a jó vételhez. Teszem ezt valóban minden érdek nélkül, hiszen a Nemzeti Könyvtár nem volt vetélytársa a licitelőknek, mivel két teljes példánnyal rendelkezik, nem kívánta megvásárolni ezt a becses nyomdatörténeti emléket. Van amikor indulunk és nyerünk, van amikor - néha - alulmaradunk. De akkor sincs semmiféle "savanyúság", örülünk annak, amit a szűk kereteink között évente megszerezhetünk az aukciókon.

(Megjegyzem, ha sajnálatosnak tartja, hogy nem lett megemlítve az aukciót lebonyolító antikvárium neve, a posztomban szereplő linkre ugorva bárki elolvashatta volna, de - és ez a lényeg - a poszt magáról a könyvről szólt, s közelebbről az OSZK ún. 1. példányának történetéről. Én is megemlíthetném, hogy a poszt írójának neve is van, ismerjük is egymást személyesen, tehát belefért volna ebbe a rövid hozzászólásába az is, hogy ki írta ezt az OSZK blogján.)

Másodszor. Azt ön is elismeri, hogy az eredeti MTI-hírben - a mi szakmánk mércéjével - óriási szakmai tévedés volt. Ez tény. Ezt összevetni, hogy ki mit is tart média figyelmének középpontjának - ti. bekerült-e az aukció vagy nem - szubjektív, nehéz vonalzóval eldönteni. Én azt gondolom, hogy évente egyszer, a nagy decemberi aukciókon kerülnek a média eseményébe a régi könyvek, s azt nehéz vitatni, hogy a 2011-es év legnagyobb ilyen szenzációja éppen ez a Sylvester-példány volt. Ez egy kis ország, szűk piac, ha ennyi figyelmet kap a médiától, annak örülni kell, s a nyomtatvány értékének megfelelően kezelte ezt az online média. Alig volt magyar nyelvű hírportál, aki ne vette volna át az MTI-hírt - nagyon helyesen -, s ezért is bosszantó, hogy ilyen hiba került bele (amit maga az újságíró is elkerülhetett volna néhány perces guglizással). Ezért még nem született volna meg posztom, de a héten rádióinterjúban, emilekben, telefonhívásokban és az OSZK folyosóin kérdezgették a kollégák, hogy igaz-e, s miért nem lép a Nemzeti Könyvtár? Miután munkaköri kötelességemnek megfelelően ellenőriztem a példány-nyilvántartásokat, a szemlén kezembe vehettem a könyvet (különleges gesztusként, amiért ezúton is köszönetet mondok Bálinger Bélának), magam is alaposan végiglapoztam az OSZK két példányát, s a Széchényi Ferencéről sikerült is kideríteni egy-két apró dolgot. Ez a posztom lényege, nem több, s nem kevesebb.

Harmadszor. Az gondolom, hogy a széles régikönyves szakmának (antikváriusok, bibliográfusok, irodalom- és művelődéstörténészek, restaurátorok) érdemes lenne egy régikönyves blogot indítani, ahol más-más nézőpontból (hiszen egy restaurátor máshogyan veszi kezébe a könyvet, mint a recepciótörténettel foglalkozó irodalmár, vagy a hungarikumokat feldolgozó könyvtáros, esetleg egy antikvárius szakember) megoszthatnák az új eredményeket, felfedezéseket, egy-egy külföldi kutatás tapasztalatait, s közművelődési feladatként a régi könyvek iránt érdeklődő művelt közönséget szórakoztathatja. Van erre követendő példa: magam is rendszeresen olvasom a hadtörténettel, a latin nyelvvel vagy a régészettel foglalkozó színvonalas blogokat.

Többször átolvasva a posztomat nem találtam nanométernyi nyomát sem a savanyú szőlőnek. Még elképzelésem sincs, hogy mit érthetett félre.

Üdvözlettel,

Farkas Gábor Farkas
a Régi Nyomtatványok Tára vezetője

teemur · http://teemur.blog.hu 2011.12.05. 12:40:01

Az elárverezett példány egy ismert volt (pl. RMNy), s a gyűjtemény adott túl rajta, vagy egy eddig ismeretlen, újonnan felbukkant példány egy magánygyűjteményből?
A vásárló kiléte -- szakmai körök számára -- ismert, vagy anonym?

Még egy megjegyzés: a képed aláírása: "Sylvester János Új Testamentum-fordításának 2. kiadása (Bécs, 1574)"
Ugyanekkor ez áll rajta: "Mast másodczor megigazittatot, es vÿonnan ki niomtattatott."
Ez az én olvasatom szerint *harmadik* kiadást jelölne (
1: eredeti kiadás (első kiadás) --
2: először megigazittatott és újonnan kinyomtattatott (első javított kiadás = második kiadás) --
3: másodszor megigazíttatott és újonnan kinyomtattatott (második javított kiadás = harmadik kiadás)
).

Persze lehet, hogy akkoriban ez volt a fordulat a _másodikra_, de úgy rémlik (tévedhetek), mintha Dévai Orthographia Ungaricájánál is pont ezzel a fordulattal érvelik, hogy harmadik. Nem-de?

Bősze Ádám 2011.12.05. 22:40:45

Tisztelt Farkas Gábor Farkas!

Örülök válaszának, mert abból is látszik, teljesen más oldalról közelítünk meg egy eseményt. És ez így van rendjén.
Cikke - véleményem szerint - csak másodsorban szól a könyvről, elsősorban a hír helytelenségéről. Erre utal a hangzatos, tagadó cím, és az írás első része. Az üzenet lényege számomra ez.
"Savanyúságomat" nem az okozta, hogy az OSzK nem tudott, vagy nem akart versenybe szállni. Ilyet még rossz álmomban sem "gondoltam" volna, hiszen le a kalappal a Könyvtár előtt, hogy még ilyen sanyarú időben is tud az állománygyarapítással foglalkozni. Némi keserűséget az jelentett, hogy említés nélkül hagyta az árverező antikváriumot, s azt, hogy ez volt az év talán legkiemelkedőbb árverési tétele. Bizonyára tudja, mekkora munkája volt a katalógus összeállításában az Ön által is említett kiváló szakembernek, Bálinger Bélának.
Miközben tudom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai nagyon nehéz időket élnek át, Önnek is tudnia kell, hogy a hazai antikváriumok közül sokan egzisztenciális problémákkal küzdenek. Éppen ezért Önnel együtt úgy gondolom, hogy nekünk, tágabb értelemben kollégáknak, csak az lehet fontos, hogy egymást segítsük, még akkor is, ha egy tájékozatlan újságíró akaratán kívül hangzatos címmel hívja fel a figyelmet egy rangos árverés még rangosabb könyvére.
Szakmai blogjavaslatával messzemenőkig egyetértek, s amennyiben közreműködésemre számít, várom jelentkezését.

Tisztelettel:

Bősze Ádám

FGF 2011.12.06. 14:40:21

@teemur:

Tisztelt teemur!

Általában nem ismerjük sem az eladót, sem a vevőt. Az eladót az antikvárium munkatársai ismerik, a vevőt - ha védett a műtárgy - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakreferense. Mi akkor találkozunk egy-egy eladóval, ha személyesen kínálja fel eladásra (vagy ajándékozza el) a könyvtárnak a régi nyomtatványt. Van arra is példa, hogy megismerjük a tulajdonost is egy későbbi szemle során, mikor a könyv védettségének felülvizsgálatát kéri. De ezek ritka esetek.

A másik kérdésére a választ az RMNY-ből idézem: "Dankó József, aki összefoglalta a vonatkozó szakirodalmat, úgy találta, hogy ez a bécsi kiadás címlapján olvasható >>megigazíttatot<< kifejezés ellenére a sárvár-újszigeti kiadás szolgai utánnyomata..."

Dankó József: Joannes Sylvester Pannonius. Wien, 1871. 82-85.

Csak ismételni tudom, további kutatásokat igényel, hogy miért Bécsben és miért éppen 1574-ben jelent meg ismét Sylvester Újszövetsége.

Üdvözlettel, FGF

FGF 2011.12.06. 15:31:20

@Bősze Ádám:

Tisztelt Bősze Ádám!

A posztom címét nem én adtam, mint ahogyan az indexes címet sem, a kétsoros "reklámmal" együtt.

Azon nem érdemes vitatkozni, hogy én minek szántam ezt a rövid írást (tisztázni az MTI félreértését, s felhívni az OSZK példányára a figyelmet), ha ez nem volt egyértelmű, akkor rossz volt a posztom. Ezért elnézést kérek az érintettektől, antikváriusoktól, s az olvasóimtól.

Sajnos ilyen a média, hangzatos címekkel adják el a - szerintük - szürke tartalmat. Az értelmesebb újságírók meggyőzhetők, nekem van jó és rossz tapasztalatom is e téren.

Ha szerepel a posztban a Központi Antikvárium neve egy szakmai hibákról szóló szövegben, akkor a kabátlopás tipikus eseteként éppen az antikvárius kollégák háborodhatnának fel, hogy minek keverem össze a jó katalógusleírást - mind a ketten tudjuk, hogy kiváló szakember készítette ezt - a félresikerült MTI-hírrel. Akkor pedig arra a vádakra kellene felelnem, hogy miért hozom rossz hírbe a jó szakembereket.

Megint csak megerősíthetem, az év legnagyobb régikönyv-aukciós eseménye volt ez az árverés, s a legnagyobb figyelemre méltó tétele volt a Sylvester-példány. Ezt igazolják a portálok hírei, a rádióműsorok, a szakmai érdeklődések, s (ad absurdum) ez a poszt is: több mint 2000-en olvasták el néhány nap alatt. S nem a hibás hír érdekelte az olvasókat, nem a Széchényi-példányról írott bekezdésem, hanem Sylvester János Újtestamentuma. És, hogy mennyiért ütötték le. S ez így van rendjén.

Abban is egyetértek, hogy mindannyian nagyon nehéz helyzetben vagyunk, önhibánkon kívül. Sorsokról, hivatásról, munkáról dönt az élet kegyetlenül. Egy közös pont marad számunkra: a régi könyvek szeretete.

A régikönyves blogra térjünk vissza 2012-ben.

Minden jót kívánva üdvözli, FGF