Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

OSZK

Országos Széchényi Könyvtár
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitva tartás: kedd-szombat 9-20 óra


Hirdetés

Kommentek

Igen rajongok

Címkék

12ora 12tortenet (13) 15. század (9) 16. század (35) 17. század (28) 1956 (43) 1százalék (5) 20. század (10) ady endre (7) arany jános (7) babits mihály (9) balassi bálint (5) bálint sándor (5) bánkeszi katalin (9) beiratkozás (5) biblia (6) boka lászló (5) borsa gedeon (10) budai krónika (16) civitates orbis terrarum (23) codices (6) corvina (19) corvina14 (14) cseh tamás (5) csics gyula (14) csillagászat (5) digitális képarchívum (40) digitalizálás (24) dka (5) ekönyv (7) elbe istván (6) elektronikus periodika archívum (7) előadás (20) ensz (13) epa (6) európai unió (28) európa színpadán oszk (29) e book (5) e könyv (5) facebook (5) farkas gábor farkas (53) földesi ferenc (5) folyóirat (8) gárdonyi géza (5) hess andrás (9) húsvét (8) huszevesamek (20) i. világháború (5) instagram (31) jankovics marcell (11) jókai mór (8) józsef attila (7) képek (9) kézirat (29) kézirattár (17) kiállítás (26) kódex (7) kölcsey ferenc (5) konferencia (9) könyv (42) könyvbemutató (6) könyvtár (123) könyvtár 2k kísérleti műhely (7) kossuth lajos (8) krleza (6) library (29) liszt ferenc (5) magyar elektronikus könyvtár (75) magyar nemzeti múzeum (6) manuscript (16) megnyitó (7) mek (22) mikusi balázs (7) mozart (5) múzeumok éjszakája (15) nagy imre (19) napló (11) naprakész ünnepek (147) nationallibrary (8) népköltés (5) nyomdászat (5) nyugat (5) olvasni/való (5) örkény istván (5) országos széchényi könyvtár (93) ősnyomtatvány (7) oszk (145) petőfi (5) petőfi sándor (14) plakát és kisnyomtatványtár (7) podcast (7) rácz ágnes (6) régi nyomtatványok tára (10) restaurálás (7) rézmetszet (11) románia (6) sajó andrea (13) sirató ildikó (6) soltész zoltánné (5) szabad európa rádió (30) széchényi ferenc (6) szer (5) színháztörténeti tár (5) szőts zoltán oszkár (24) térkép (19) térképtár (5) theatrum orbis terrarum (20) történeti interjúk tára (18) törzsgyűjtemény (8) tudományos ülésszak (8) twitter (5) usa (5) városkép (20) weöres sándor (6) youtube (7) zeneműtár (6) zirc (7) zsupán edina (6) Címkefelhő

Keresés a katalógusban



Credit: White Swirl sablon, ikon: 25 Cool Adobe Illustartion

Karl May műveinek magyar kiadásaiból válogató kiállításunk már csak jövő péntekig, március 31-ig látható.

Megnyitóbeszéd
(Szőts Zoltán Oszkár)

Karl Friedrich May nevét valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, hiszen az egész világ egyik legismertebb ifjúsági szerzőjéről van szó. Munkái első önálló kötetének 1892-es (tehát kereken 120 évvel ezelőtti) megjelenése óta valamennyi generáció meghatározó olvasmányai egészen napjainkig. A 2012-es év e megjelenésen kívül további két kerek évfordulót is jelent Karl May életében, mégpedig a legjelentősebbeket. Az író 1842. február 25-én, azaz 170 évvel ezelőtt született, majd 1912. március 30-án, 100 évvel ezelőtt hunyt el. E három kerek évforduló együttes jelenléte alkalmából szerveztük ezt a kiállítást Karl May, vagy ahogy régebben Magyarországon ismerték, May Károly emlékére.

Nem volt könnyű feladat a kiállítás összeállítása. Ahogy napjaink bestseller-íróival, úgy Karl May-jal sem foglakozott különösebben a hazai tudományos élet. Életét, munkásságát mind a mai napig nem dolgozták fel magyar nyelven tudomásunk szerint. Ha bővebbet akarunk tudni életéről, úgy egy-egy elvétett folyóirat-cikkben, illetve az internet angol, vagy német nyelvű tematikus oldalain találhatunk bővebb információkat.

Karl May 1842. február 25-én született Hohenstein-Ernstthalban, szegény családban, ötödik gyermekként. Tehetséges diák volt, tanárai segítségével lehetőséget kapott arra, hogy tanítónak tanulhasson. Tanulmányait azonban egy lopási ügy miatt meg kellett szakítania, és csak külön engedéllyel folytathatta másik intézményben. A képzés végeztével mindössze hat hetet oktatott. Újabb lopást sikerült rábizonyítani, aminek hatására örökre felfüggesztették a tanítói engedélyét. Ezután magántanításból próbálta fenntartani magát, azonban nem járt sok sikerrel, és újra törvénytelen eszközökhöz kellett folyamodnia.

Országos Széchényi Könyvtár: Karl May kiállítás megnyitója
1865 és 1869 között dologházi büntetést kapott. Jó magaviselete miatt az intézmény könyvtárába osztották be dolgozni. Rengeteget olvasott és itt kezdte el tervezni írói karrierjét. Szabadulása után azonban tovább folytatta bűnöző életmódját, aminek eredménye újabb büntetés lett, ezúttal már börtönben.

1870 és 1874 között Waldsteinban raboskodott. A börtönben rendszeresen szórakoztatta a többi elítéltet az általa kitalált történetekkel, melyekben minden esetben ő volt a főhős. Magát egy bűnöző banda vezetőjének állította be, melyet a fegyőrök nem néztek jó szemmel, ezért magánzárkába helyezték. Ekkor találkozott Johannes Kochtával, a börtön papjával, aki kieszközölte neki a toll-, és papírhasználat engedélyezését annak a fejében, hogy történeteit ezentúl leírja elmesélés helyett, de olyan formában, hogy a jó küzd a gonosszal, majd győzedelmeskedik felette.

Írásai Kochta ajánlásával eljutottak Heinrich Gotthold Münchmeyer drezdai kiadóhoz, aki alkalmazta Mayt szabadulása után, ezzel fix megélhetést biztosítva neki. Első írása még 1874 novemberében megjelent. Ezt rengeteg cikk, novella, és folytatásokban megjelenő történet követte. Első önálló kötetére azonban még 1892-ig várnia kellett, egyik korábban folytatásokban megjelent munkáját rendezte önálló regényként sajtó alá. Az alkotást 1912-ben bekövetkezett elhunytáig folytatta.

Széleskörű irodalmi tevékenységének teljes bemutatására jelen kiállítás keretei között nem vállalkozhatunk, ezért annak egy speciális részét választottuk ki, mely egész pontosan beleillik könyvtárunk gyűjtőkörébe, tevékenységébe. Ez a rész pedig Karl May önálló köteteinek magyarországi, magyar fordításbeli megjelenése.

Munkái korán, még az író életében eljutottak Magyarországra, sőt megszülettek magyar fordításai, kiadásai is, melyet számtalan további követett egészen napjainkig. Tárlóinkat tematikusan rendeztük be. Külön szerepelnek a Szent István Társulat általi első kiadások, az 1945 előtti kiadványokat jegyző Athenaeum első kiadásai, a Kádár-korszak Móra kiadós kötetei, illetve napjaink kiadványai.
Országos Széchényi Könyvtár: Karl May kiállítás megnyitója
Szőts Zoltán Oszkár

A tárlókról:

Az első két kötetet Szekrényi Lajos fordította, ezek 1898-ban jelentek meg a Szent István Társulat gondozásában, amelyet további négy követett. A Szent István Társulathoz köthető a ma legismertebb May-mű, a Winnetou első magyar nyelvű kiadása is 1904-ben, három kötetben. Ez az első teljes kiadás. 1902-ben és 1903-ban megjelent ugyan egy másik munka is, Endrei Zalán újságíró tollából Vörös lovag címmel, azonban ez nem volt teljes fordítás. Az első tárlóban ezeket a munkákat tekinthetik meg.

1906 és 1913 között jelent meg a May Károly úti kalandjai című sorozat az Athenaeum gondozásában, amely összesen tizennyolc művet tartalmazott. Ez volt a legkorábbi teljességre törekedő Karl May-sorozat, azonban érdekessége, hogy a később rendkívüli népszerűségre szert tevő Winnetou kimaradt belőle. A szerző műveit az első világháború alatt, majd a két világháború között továbbra is az Athenaeum adta ki, így ezt a sorozatot több későbbi kiadás is követte. A második tárlóba ebből az első sorozatból válogattunk köteteket.

Az 1960-as évektől a 80-as évek végéig a Móra kiadó adta ki a szerző műveit. Legtöbbünk ezeket a kiadásokat ismerheti gyermek-, vagy ifjúkorából. A harmadik tárlóba így a Móra-féle első kiadásokat válogattuk össze, ezeket egyébként mindegyik műből több újranyomás követte.

A negyedik tárló ékes tanúbizonyság arra, hogy Karl May művei máig köztünk élnek. Itt a 2000-es évek kiadványaiból láthatnak egy válogatást a teljesség igénye nélkül.

Elmondhatjuk tehát, hogy Karl May munkásságának magyar fordításai fontos részét képezik hazánk művelődéstörténetének, így születésének, halálának és első önálló kötete megjelenésének hármas évfordulóján megérdemli tisztelgésünket. Remélem, kiállításunkkal újra meghozzuk kedvüket egy-egy ifjúkori olvasmány újbóli kézbe vételéhez.

 

Címkék: kiállítás karl may oszk winnetou szőts zoltán oszkár országos széchényi könyvtár may károly

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr244327576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

PonDrow 2012.03.20. 15:30:53

Régi szép idők... Annak idején 1988 körül Drezdában (pontosabban Radebeul) meglátogattam a Karl May emlékházat/múzeumot. (Akkoriban a világ leghosszabb villamosutazásának gondoltam az utat Drezda belvárosából)

Így volt szerencsém saját szememmel látni az "eredeti" Medveölő puskát, az Ezüstpuskát és természetesen a Henry-féle karabélyt is. :)

;)

avissi 2012.03.20. 20:26:20

Nehéz az írók sorsa... Ezek szerint May nem járt az indiánok földjén soha. J. F. Cooper regényeiből és talán az ő epigonjaiból meríthetett? No, és a magyar Xantus János munkáiból?

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2012.03.21. 19:56:53

@avissi: Idős korában, már befutott íróként járt először Amerikában. Regényeit főleg olvasmányaira és élénk fantáziájára alapozta.

Az Old Shatterhand-Xantus János megfeleltetés visszatérő toposz Magyarországon. Szinte minden weblapon szóba kerül, ahol Karl Mayt megemlítik. Idegen nyelven viszont alig lehet bármit is találni erről, ami elgondolkodtató. Például a magyar oldalak által többször említett drezdai Karl May Múzeum oldalán (www.karl-may-museum.de/web/start.php) egyetlen szó sem esik Xantusról, pedig külön Old Shatterhand termük is van. (Itt megkérdezném PonDrow-t, hogy látott-e esetleg ott járva Xantusra vonatkozó emléket?) A Karl May Gesellschaft oldalán (bibliografie.karl-may-gesellschaft.de/kategorien_anzeigen.php?id=M.10.01&PHPSESSID=g1gf09hu6gs0kbfh4vh695t2h7) találtam az egyetlen témába vágó komoly tanulmányt: Hecker, Manfred: Janos Xantus und Karl May oder Auf den Spuren einer Zeitungsente. In: Mitteilungen der Karl-May-Gesellschaft. Nr. 42. [1979.] S. 42–46. (webes elérés: www.karl-may-gesellschaft.de/kmg/seklit/m-kmg/042/index.htm)
Hecker, Manfred: Janos Xantus und Karl May oder Auf der Spur einer Zeitungsente. In: Mitteilungen der Karl-May-Gesellschaft. Nr. 41. [1979.] S. 38–44. (Webes elérés: www.karl-may-gesellschaft.de/kmg/seklit/m-kmg/041/index.htm) Ez cáfolja a mintázás legendáját, állításaihoz hivatkozásokat is fűzve.

avissi 2012.03.22. 08:52:10

@SzőtsZoltánOszkár: Köszönöm a részletes, okadatolt felvilágosítást! Nagyon érdekes. Legenda itt, legenda ott... Meg kell nézni a kiállítást!

SzőtsZoltánOszkár · http://www.szotszoltanoszkar.hu 2012.03.22. 09:44:44

@avissi: Nagyon szívesen. A kiállításon szeretettel várjuk.