Könyvtárunk hosszú utat járt be, míg jelenlegi otthonába, a Budavári Palota "F" épületébe megérkezett. Az alapítás óta eltelt kétszáztíz év költözései számos tapasztalattal szolgálnak, ezért két részben bemutatjuk a könyvtár elhelyezési történetét.
2. rész (1.rész)
A Múzeum körúton felépült palotába könyvtárunk 1846 június-júliusában költözött be. A Könyvtár a palota I. emeletén kapott helyet. A helyiségek bebútorozása évekig elhúzódott, még az 1860-as években is a szükséges bútorzat hiányát említette egy, a múzeumot vizsgáló bizottsági jelentés. 1865-ben tatarozási és berendezési munkálatok indultak, aminek nyomán 1866 júniusában nyitották meg a 80 személyes olvasótermét, és végre, 28 évi elzártság után hozzáférhetőbbé vált az állomány. Az akadályt immár inkább a nem megfelelő feldolgozottság jelentette, de még 1872-ben is a könyvtár nyolc terméből négy berendezés nélkül állt.
Kép: MNM http://www.kepkonyvtar.hu/?docId=65172
A XIX. század végén átalakítási munkálatok folytak a jobb helykihasználás érdekében: 1896-97 során szűnt meg végérvényesen a régi teremkönyvtári rendszer. A század elején újabb és újabb terek átalakításával-beépítésével próbálták a helyhiányt enyhíteni, ekkor épültek a karzatok. Már 1904-től folyamatosan javasolták a könyvtár vezetői új könyvtár felépítését, illetve megfelelő pótépületek megszerzését a múzeumpalota közelében. 1909-ben kormányzati szintre került egy új épület emelésének terve – de sem ez, sem a későbbiek nem valósultak meg.
Az 1924-től egyes múzeumi gyűjtemények (néprajzi tár, természettudományi tárak, majd 1926-ban az OSZK részét képező Múzeumi Levéltár) más helyre költözésével kaphatott nagyobb teret a könyvtár. 1926-ben pedig megépült az első „vasterem” (Schlick-Vajda-féle emeletes vasállványzat), ami – a raktározási rendszer átalakításával együtt - az alapterület jobb kihasználását eredményezte az állomány elhelyezésében. (Ezt az 1950-es évektől kezdve további „vasraktárak” építése követte.)
Ezzel együtt az 1930-as évek közepére a Magyar Nemzeti Múzeum legégetőbb kérdése ismét az „ordító helyhiány”, és a könyvtárnak „alig van egy-két évi gyarapodásra befogadási helye”. Ezt Asztalos Miklós írja a Könyvtári Szemle 1935/4. számában, és legjobb megoldásként azt javasolja, hogy „az Országos Széchényi-Könyvtár számára mielőbb kellene építeni egy könyvtári céloknak megfelelő épületet”.
Az 1938-1940 között megvásárolt pótépületek (Festetics-palota, Eszterházy-palota, Nemzeti Lovarda) csak néhány évre jelentettek megoldást, mivel az épületeket sorra „visszavették” a könyvtártól más célokra. A háború után aztán újabbakat kapott a könyvtár – részint a funkcióbővülés, részint a helyhiány miatt. 1955-ben újra a könyvtáré lett a Festetics-palota a mai Pollack Mihály téren. 1952-ben a Sas (akkor Guszev) utcában lévő épület egy része, amelyet 1956-ben elcseréltek a Múzeum utca 3.sz. alatt lévő épülettel (ennek ma már csak a homlokzata maradt meg eredeti formájában városképi okokból). A 70-es években a Hold (akkor Rosenberg-házaspár) utcai épület, amelyben még az ezredforduló után is a Mikrofilmtár és a Hírlaprestauráló laboratórium működött néhány évig. 1964-ben a mai napig külső telephelynek használt rákospalotai zsinagóga épülete (Régi-Fóti út), és a számtalan, raktári célokra szolgáló külső, kisebb-nagyobb pincehelyiség.
1960-ban 11 helyen volt elhelyezve a könyvtár anyaga! Az 1952-től napirenden volt az OSZK elhelyezése, újabb és újabb helyek, épületek kerültek elő (a volt főkapitányság épülete, a Lloyd palota, az SZTK székháza, a Vigadó épülete és mások; helyek: a Tabán, majd legkonkrétabb formában a mai Közgazdasági Egyetem és a Petőfi-híd közötti pesti Duna-part – bővebben erről: Borsa Gedeon: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésének históriája = Könyvtáros 1960. 7.sz. 484-486. oldal). Először 1958 folyamán merült fel, hogy a Könyvtárat a Budavári Palota F épületében helyezzék el. A költözési döntést 1959-ben hozta meg a Gazdasági Bizottság, az épület átalakítása ezután kezdődött meg könyvtári célra. Jelenlegi helyünkre 1985-ben költöztünk.
Kép: A Budavári Palota a dualizmus idején: http://www.kepkonyvtar.hu/?docId=63826
Mint láthatjuk, az állomány elhelyezésének problémája permanensen végigkísérte a könyvár történetét. Az 1960-as években született tervek kb. 50 évre gondolták megoldani az OSZK helyproblémáit. A több mint 20 évig tartó építkezés ennek felét már elvette, a másik fele azóta „lejárt.”
Rácz Ágnes - Szőts Zoltán Oszkár
A téma iránt érdeklődőknek a szövegben elhelyezetteken túl az alábbi szakirodalmat ajánljuk:
Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története, 1802-1867. Budapest, 1982.
Berlász Jenő: Kísérletek a Könyvtár elhelyezésére a XIX. században. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1986-1990. 149-168. oldal
Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1986-1990. 197-220. oldal
Kollányi Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. Budapest, 1905.
Rácz Ágnes: Az Országos Széchényi Könyvtár története évszámokban. Válogatás az OSZK történetét feltáró kronológiai adatbázisból.
Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1986-1990. 169-196. oldal
