Szent Bálint alakja is ott rejlik napjaink népszerű Valentin-napja mögött
Szent Bálint alakjában két ókeresztény mártír története fonódik össze. Egyikük római pap volt, másikuk a Rómához közeli Terni város püspöke. Valószínűleg az előbbi, a 269. február 14-én kivégzett római pap vált később a szerelmesek (majd a lelki betegek és az epilepsziától szenvedők) védőszentjévé is. Legendájának egy eleme szerint szokása volt, hogy a római ifjú házaspárokat saját kertjéből szedett virágcsokorral örvendeztette meg. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából.
„Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink számontartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén. Így az 1522. évi egyházi tizedjegyzék tanúsága szerint a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozik, sőt törzsökös helybeli családnévvé is válik. Ebből és hasonló székely jelenségekből föltétlenül arra kell következtetnünk, hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához." Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Bálint-napon BALASSI BÁLINTRA, a szerelem költőjére, az első világirodalmi rangú magyarul verselő alkotóra is emlékezünk.
Balassi Bálint: Hatvanodik. Bécsi Zsuzsánnáról s Anna-Máriáról szerzette (részlet)
„Az Zsuzsánna egy szép német leán,
Bécsben lakik Tífingráb utcáján,
Piros rózsa tündöklik orcáján,
Szép kaláris tetszik az ajakán,
Kit sok vitéz kíván
Szép voltát csudálván,
De csak héában szeretik sokan.
Vagyon ennek egy szép atyjafia,
Kinek neve víg Anna-Mária,
Sok jó úrfi csak azt síja-ríja,
Mert mint nénje, szép, s nincs semmi híja:
Arany színű haja,
Mint egy gyöngy az foga,
Tiszta mézzel foly ő édes szava.
Egy társommal midőn én ballagnék,
Szerencsére reájok találék,
Rájok nézve ottan felgerjedék,
Jó társom is szerelemben esék.
Ők ottan éleszték,
Kedveket jelenték,
Vélek azért mi megesmérkedénk.
Kezet fogván egymással azontúl,
Házban lépénk mindnyájan utcárúl,
S mint az méhek szegfű szép virágrúl,
Mézet szedénk egymás ajakárúl;
Minden bánatunktúl
Ott mi esénk távul,
Hogy szerelmet nyerheténk egymástúl.”
Balassi Bálint versei is olvashatók és meghallgathatók az OSZK virtuális kiállításában.
A 16. századi magyar reneszánsz legnagyobb költője mellett a 20. századi magyar szerelmi költészet egyik legizgalmasabb vonulata Ady Léda-verseinek világa. Híres búcsúverse, a Valaki útravált belőlünk.
„Mint elárvult pipere-asztal,
Mint falnak forditott tükör,
Olyan a lelkünk, kér, marasztal
Valakit, ki már nincs velünk,
Ki után ájult búval nézünk.
Egy régi, kényes, édes dámát,
Kegyetlen szépet siratunk,
Bennünksarjadtat: asszony-részünk.
Valakit, kiért hiúk voltunk,
Apródok s cifra dalnokok
S kit udvarunkban udvaroltunk.”
Ady Endre: Valaki útravált belőlünk (Magyar Elektronikus Könyvtár)
„D. Brüll Adélnak küldi kis könyve legelső darabját egy kurta élet minden nagy illúziójáért hálásan Ady Endre” Ady Endre: Új versek; az első kiadás autográf ajánlása Brüll Adélnak (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár)
Naprakész ünnepek című sorozatunkban egyházi vagy világi ünnephez (világnapok, magyarnapok stb.) kapcsolódóan egy-egy különleges, érdekes dokumentumot közlünk blogunkban. Többek között a Kálmáncsehi breviáriumból, a Mátyás-Gradualeból vagy Konrad Mörlin imakönyvéből is válogatunk.
