„Ne bántsd a magyart!” – Zrínyi Miklós születésnapja – 1620

2013. május 01. 08:54 - nemzetikonyvtar

Az ősi dalmát-horvát eredetű családból származó főnemes, gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős Zrínyi Miklós dédunokája, egyformán volt nagy formátumú költő, prózaíró, államférfi és hadvezér. Kora legtekintélyesebb magyar politikusaként Európa-szerte ismerték a nevét. A kor nagy veszedelme, a török hódítás ellen mozgósító, összefogásra buzdító politikai szándékkal alkotott. Szinte valamennyi írói művével új műfajt vezetett be a magyar irodalomba: a Szigeti veszedelem az első magyar nemzeti eposz, prózai írásai közül pedig pl. a Ne bántsd a magyart avagy Az török Áfium ellen való orvosság című röpirata publicisztikai irodalmunk első remeke. A magyar hadtudományi irodalom legkorábbi alkotásai a korszerű hadsereg megteremtése érdekében írt Tábori kis tracta (1664) című katonai szabályzata és a Vitéz hadnagy (1650 és 1653 között) című saját tapasztalatokat is hasznosító, teoretikus példatára.

Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát,
Ki meg merte várni Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Europa rettegte szablyáját.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. (Részlet) Pars prima In: Zrínyi Miklós összes versei, szerk.: Kovács Sándor Iván, Budapest, Unikornis, (A magyar költészet kincsestára), 1995. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Bouttats, Gerard Zrínyi Miklós költő és hadvezér mellképe. Rézmetszet, (1630 körül–1668 után), 1664 – Régi Nyomtatványok Tára

Fő műve a Szigeti veszedelem, melyet 1645–46 telén írt, de csak 1651-ben adott ki Bécsben verseivel együtt. Az Adriai tengernek Syrenaia a 17. századi magyar irodalom legjelentősebb műve. Ebben a könyvben jelentek meg először magyarul nyomtatásban szerelmes versek. A Szigeti veszedelemben saját dédapjának török elleni küzdelmét és vitézi halálát idézte fel. A mai fülnek ugyan már régies hangzású sorokból pompás szerkezet épül fel, a sodró erejű képiség, gondolatgazdagság pedig örökzölddé, a világirodalom nagy eposzainak egyikévé avatja ezt a művet.

Ihon jün szárnyas lovon szép piros hajnal,
Mosódik zablája fejér tajtékjával,
Az ló fekete volt, de szebb Pegasusnál,
Orra likjábul tűz, szemébül jün halál.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlet) Pars octava (Nyolcadik ének) In: Zrínyi Miklós összes versei, szerk.: Kovács Sándor Iván, Budapest, Unikornis, (A magyar költészet kincsestára), 1995. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Zrínyi a Szigeti veszedelmet a „magyar nemességnek” dedikálta, ami a korra jellemző felekezeti elfogultságokon felülemelkedő és erkölcsös nemzeteszményt sugall, politikai célja pedig a kivívandó függetlenség.

S honnan Scitiábul kijütt magyar vitéz,
Merre vitézségét látta világ nagy rész,
Azokrul helyekrül minden szem reám néz,
Hirrel, böcsülettel, valamig világ lesz.

De hiremet nemcsak keresem pennámmal,
Hanem rettenetes bajvivó szablyámmal:
Míg élek, harcolok az ottoman hóddal,
Vigan burittatom hazám hamujával.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Peroratio (Berekesztés). (Részlet). In: Zrínyi Miklós összes versei, szerk.: Kovács Sándor Iván, Budapest, Unikornis, (A magyar költészet kincsestára), 1995. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Magas tisztségei (1647-től haláláig horvát bán volt, 1663 őszétől év végéig a magyar csapatok főparancsnoka) és birtokainak a török általi állandó fenyegetettsége ellenére olvasmányaira is jutott ideje. A Zrínyi család könyvtárát, a ma a Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár gyűjteményében található Bibliotheca Zriniana-t, folyamatosan gyarapította. Politikai eszményének kifejezése az 1656–57-ben írt királytükör, a Mátyás király életéről való elmélkedések.

A Mátyás-tanulmány kezdősorai. In. Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós (1620–1664), Budapest, Magyar Történeti. Társulat, 1896–1902. – Digitális Képarchívum

Publicisztikai irodalmunk első remekét, a Ne bántsd a magyart avagy Az török Áfium ellen való orvosság című röpiratát, mely a nemzet önvédelmi harcának eszmei megalapozása, Várad eleste után kezdte el írni 1660-ban.

…Látok egy rettenetes sárkánt, mely méreggel dühösséggel teli, kapóul és ölében viseli a magyar koronát; én csaknem mint egy néma, kinek semmi professiom [hivatásom] a mesterséges szólásra nincsen, felkiáltok mindazonáltal, ha kiáltásommal elijeszthetném ezt a dühös sárkánt, kiáltván: Ne bántsd a magyart! Szegény magyar nemzet, annyira jutott-e ügyed, hogy senki ne is kiáltson fel utolsó veszedelmeden? hogy senkinek ne keseredjék meg szíve romlásodon? hogy senki utolsó halállal való küzködéseden egy biztató szót ne mondjon? Egyedül legyek-e én őrállód, vigyázód, ki megjelentsem veszedelmedet? Nehéz ugyan ez a hivatal nékem, de ha az Isten az hazámhoz való szeretetet reám tette, imé kiáltok, imé üvöltök: hallj meg engem, élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az emésztő tüz!

Zrínyi Mikós: Ne bántsd a magyart. Az török áfium ellen való orvosság. (Budapest, Magvető, 1981.) a Magyar Elektronikus Könyvtárban. (Részlet)

Renner, Jeremias: Zrínyi Miklós költő és hadvezér lovasportréja. A háttérben Csáktornya és Újzrínyivár madártávlati képe. Rézmetszet, Augsburg, 1663. – Régi Nyomtatványok Tára

Európa-szerte nagy tekintélyű győzhetetlen hadvezérnek és kiváló államférfiúnak tartották, az 1664 januári és februári téli hadjárata pedig egyöntetűen kivívta a külföldi uralkodók elismerését. A Rajnai Szövetség őt szerette volna látni a török ellen egyesülő keresztény hadak élén, Bécs azonban tartott tőle és, ha csak tehette, mellőzte. Ezeknek a körülményeknek a hatására Zrínyi eltávolodott Bécstől, Erdély felé közeledett, s nyílt összeütközésbe került a helyére kinevezett Montecuccoli császári hadvezérrel.

Legkitűnőbb Vezér!

[…] Tehát ötven mérföldnyire visszaűztél 50 000 törököt? Kemény fejedelmet visszahelyezted trónjára? Új őrségeket helyeztél el a várakban? Erdélyt megőrizted? Ejha! Nagy tettek ezek, sőt a legnagyobbak! De ezekkel a nagyhangú szavakkal vége is a dicsőségnek. Mondd, mondd nekem, mi haszna van a te hadjáratodból Magyarországnak? Mondd, visszaadtad-e nekünk Erdélyt, amelyet bizony épségben vettél át? Add vissza előbb Erdélynek Kemény fejedelmet, akit adott szóval és talommal hitegettél, add vissza azt a boldogságot, békét és bőséget, amelyet seregeddel és őrségeiddel kiűztél onnan, és akkor tarts diadalmenetet, akkor bitorold magadnak azt a híres három szót Jöttem, láttam, győztem.

Zrínyi Miklós levele Montecuccolinak. (Részlet) 1662. augusztus közepe, Pozsony In. In. Régi magyar levelestár. XVI–XVII. század. Vál., jegyzetek: Hargittay Emil, Budapest, Magvető, 1981. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,
órám tisztességes csak légyen utolsó.
Akár farkas, akár emésszen meg holló:
Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.

Zrínyi Miklós: [Befed ez a kék ég…] In: Zrínyi Miklós összes versei, szerk.: Kovács Sándor Iván, Budapest, Unikornis, (A magyar költészet kincsestára), 1995. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Zrínyi Miklós költő és hadvezér halála. Rézkarc, 1664-után – Régi Nyomtatványok Tára

1664. november 18-án a Csáktornya melletti kursaneci erdőben sebezte halálra egy vadkan. Halála körülményeit a tragikus kimenetelű vadászaton jelen volt Bethlen Miklós jegyezte föl.

Az úr felkél s mondja: Rútul bánék vélem a disznó, de ihol egy fa (melyet csatákon is magával hordozott), sebtében állítsátok meg a sebnek vérét véle, az arra igen jó. Eléggé próbálták véle, de hijába, csak elfolyt a vére, először ülni, osztán hanyat fekünni, végre csak meg kelle halni, mert a fején három seb vala: egy balfelől, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak agyara, a homloka felé szakasztotta rútul a feje bőrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé rút szakasztás; de e kettő semmi, hanem harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén.

Bethlen Miklós élete leírása magától. (Részlet) In. Kemény János és Bethlen Miklós művei, szerk., jegyzetek: V. Windisch Éva munkája, Budapest, Szépirodalmi, 1980. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Olyan helyen állt, és olyan egyéniség volt, hogy lehetett volna belőle a nemzet diadalmas vezére, és lehetett volna eszméinek vértanúja. De negyvennégy éves korában vadászbaleset áldozata lett, s ezzel egész politikai-katonai elképzelése torzóvá vált. Véletlen halála oly mértékben tette teljessé a nemzeti tragédiát, hogy el sem tudták képzelni véletlen voltát. Azonnal suttogni kezdték, hogy nem is a vadkan ölte meg, hanem Bécs orgyilkos megbízottja lőtte le vadászat közben.

Hegedüs Géza: Zrínyi Miklós. In. Uő.: A magyar irodalom arcképcsarnoka, Budapest,Trezor, 1995. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A költő és a politikai író Zrínyit kortársai alig ismerték, művei nem jutottak el célközönségéhez, az akkor még alig-alig olvasó magyar nemességhez. Másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy a magyar felvilágosodás írói – többek között Csokonai és Kazinczy – felismerjék benne elődjüket. Az utóbbi fedezte fel és adta ki újra Zrínyi műveit és a Szigeti veszedelemnek is ő adta a Zrínyiász nevet. Művei a hazaszeretet, a „jobbítsuk meg magunkat”, a nemzeti önvizsgálat és önbírálat eszményeinek forrásai.

Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat,
Vérkönnyel ázva nyög feléd!
Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad,
És marja, rágja kebelét.

A méreg ég, és ömlik mély sebére,
S ő védtelen küzd egyedűl,
Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére,
Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl!

Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke. (Részlet) In. Kölcsey Ferenc összes művei, szerk.: Szauder Józsefné, Szauder József, Budapest, Szépirodalmi, 1960. –Magyar Elektronikus Könyvtár

Legyen olyan minden ember, mintha
Zrínyi Miklós unokája volna,
Harcoljon ugy minden ember, mintha
Egyedül rá támaszkodnék honja!

Petőfi Sándor: A nemzethez. (Részlet). [1848] In. Petőfi Sándor összes költeményei, szerk. Jászberényi József, Budapest, Szépirodalmi, 1959. – Magyar Elektronikus Könyvtár

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr235258825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása