Ianus, a kétarcú

2014. január 01. 08:09 - nemzetikonyvtar

Január hónap – vagy régebbi magyar elnevezésekkel Boldogasszony hava, télhó vagy fergeteg hava – ma használatos elnevezését a római Ianusról, a kezdet és a vég istenéről kapta. Január (és február) hónapot a rómaiak utólag illesztették az eredetileg tízhónapos és márciussal, a vegetáció újjáéledésével kezdődő évük elé.
A hónap egyik régi magyar elnevezése – Boldogasszony hava – Szűz Máriára utal. A magyarországi Mária-kultusz ismeretében valószínű, hogy a régiek az év első hónapját azért szentelhették Máriának, mert január hónap a Mária-tisztelet szempontjából két fontos ünnep – Jézus születése és Mária tisztulásának (február. 2.) ünnepe – közé esik.
A hónap utolsó dekádjában kezdődő zodiákus jegyről régente Vízöntő havának is nevezték az év első hónapját.

„Egy-egy társadalomban egymás mellett többféle év is lehet használatban, sőt még az is előfordul, hogy – miként a természeti népeknél – a mi civilizált világunkban is egy évnek csak egyik, valamilyen tevékenységre szánt időszakát illetjük ezzel az elnevezéssel. A tanév pl. szeptember 1-e körül kezdődik és június 15-e körül be is fejeződik. Caesar naptárreformja óta azonban, legalábbis a naptári év (január 1 – december 31.) fogalma egyértelművé vált. A Caesar előtti ókori világban az év fogalmának többértelműsége még bonyolultabb eredményekre is vezethetett, mint manapság. Athénban egymás mellett párhuzamosan három naptár is érvényben volt: a Hold fázisainak pontos megfigyelésén alapuló „isteni” (kata theon) naptár; az ezt módosítani jogosult arkhónok (államvezetők) által szabályozott „arkhóni” (kat'arkhonta) naptár, amelynek keretében egyes napokat meg lehetett ismételni, vagy másokat átugrani; és egy „politikai” naptár, amely nem 12 hónapra, hanem 10 prütaneiára oszlott, és nem a Hold, hanem a Nap járását követte. Még a három naptár évkezdete sem esett mindig egybe.”

Hahn István: Az év kezdőnapja, részlet – In: Uő.: Naptári rendszerek és időszámítás, Budapest, Gondolat, 1983 – Magyar Elektronikus Könyvtár

1898naptar_01-1.jpg[Január] – Falinaptár egy lapja. Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtára falinaptár-gyűjteményének legkorábbi, 1897-ben kiadott, díszes darabja

Folyjon ez esztendő kívánt békességben,
Kívánom, boldogul múljon, menjen végben.
Maradjon meg édes hazánk csendességben,
Mindenekre áldás szálljon nagy bőségben.

Boldogasszony hava, Kalendáriumi versezet, 1774 – In: A megszentelt ország, összeállította Lukácsy Sándor, Pécs, Jelenkor, 2000 – Magyar Elektronikus Könyvtár

Január a tél mélye, az év végi ünnepek utáni csönd ideje, az összegzés utáni újrakezdés hónapja is.

„Egyhangú könyvlapok unalmas szövegek
lapozni sincs kedvem ebben a januárban

A karácsonyi nagy kalandok izgató
lázaiból kivált nehéz így folytatódni.”

Csorba Győző: Tél hava, részlet – In: Uő.: Csorba Győző: Összegyűjtött versek, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1978 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány 

Havas út – Digitális Képarchívum

„A harangok elhallgattak, az ünneplők a nagy csöndben az ablakhoz álltak, nézték a havas éjszakát, a múló időre gondoltak, a halottakra, az életre.
Mit is akarok még az élettől? – gondoltam, pezsgőspohárral kezemben. – Élni végtelenül, mint egy sejt, melynek egyetlen értelme és becsvágya a korlátlan létezés? Nem akarok már végtelenül élni. Mindent megkóstoltam, ízleltem a halált és az örömet. Most már az élet értelmét akarom. Mi az élet értelme?”

Márai Sándor: Négy évszak, Január, részlet – Márai Sándor: A négy évszak Budapest, Helikon, 2007 – Törzsgyűjtemény 

–––

„Januári hó hull, fehér lesz minden,
tiszta lapot nyit az új év.
Mit írunk rá? Itt a nagy lehetőség,
egy pillanatra költő lesz mindenki,
a hóra íródik a közös költemény!”

Csukás István: Januári hó hull, részlet – In: Uő.: Csukás István, Összegyűjtött versek, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1996 – Törzsgyűjtemény 

Friss, magyaros hímzésminta... (zúzmarás tűztövis)  – Digitális Képarchívum

„Milyen fehér csöndesség ez!
Messze házunk télben ül.
Gyere az ablakhoz, édes!
Csókolj meg és nézz körül!
Süt a nap, elállt a hó már,
mégis pelyhek hullanak:
puhán, halkan, pehelymód száll
pillanat és pillanat.”

Babits Mihály: Halavány téli rajz, részlet – Magyar Elektronikus Könyvtár

A fázós veréb – Digitális Képarchívum

„Porka havak esedeznek,
sopánkodnak a verebek.
Jegenyefán ócsárolják
Januárt a zajgó csókák.”

Kányádi Sándor: Jön január, részlet – In: Uő.:Valaki jár a fák hegyén. Kányádi Sándor egyberostált versei, Budapest, Magyar Könyvklub, 1998 – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány 

–s–

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr775697819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása