1894. március 23-án, pénteken, Fejérpataky László, a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárának igazgató-őre hivatali szobájában kézhez vette Csáky Albin közoktatásügyi miniszter szűk szavú utasítását:
Fejérpataky vette a kalapját és „e magas rendeletnek megfelelve” már a kézhezvétel napján útra kelt. Úti beszámolójából tudjuk, hogy március 24-én éjfélkor meg is érkezett Torinóba.
Tekintsük át röviden ennek a sürgős ügynek az előzményeit:
1892-ben Kossuth pénzügyi gondjainak rendezésére a Függetlenségi és 48-as párt tagjaiból egy szűk körű bizottság alakult, Eötvös Károly országgyűlési képviselő elnökletével. A bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy szűk körben, elsősorban az országgyűlés tagjait megkeresve, gyűjtést szerveznek és a befolyt összegből megveszik Kossuth könyvtárát. A könyvtár megvásárlása ürügy volt, egy kézenfekvő megoldás arra, hogy a nagy államférfi anyagi gondjait a lehető legnagyobb diszkrécióval rendezzék. Ugyanakkor zseniális felismerés is, hogy a gyűjteményt egyben kell megőrizni az utókor számára. Eötvös Károly egy 1892. augusztus 10-én kelt tervezetben javasolta, hogy: „nagy hazánkfia kéziratait, s tudományos értékű gyűjteményeit, ezek között könyvtárát a nemzet részére biztosítsuk.”
1893 végére, a nyilvánosság kizárásával, szűk körben összegyűlt a könyvtár megvételéhez szükséges pénzösszeg. Az adakozók névsorát az 1894. február 12-én kelt Eladási okiratban olvashatjuk az intézmények, pártok illetve települések aláíróíveinek bontásában:
Hatóságok és Testületek:
Budapest fö és székesváros. Magyar Tudományos Akadémia ivén: Entz Géza, Fröhlich Róbert, Hausmann Alajos, Horváth Géza, Ilosvay Lajos, Joannovics György, Krenner József, Réthy Mór, Szabó József, Szily Kálmán, Than Károly, Thanhoffer Lajos, Wartha Vincze akadémiai tagok.
Pénzintézetek:
Magyar Jelzálog és Hitelbank. Magyar Leszámitoló és Pénzváltóbank. Pesti Hazai Első Takarékpénztár. Pesti magyar Kereskedelmibank. Első Magyar Biztositó Társaság. Egyesült Fövárosi Takarékpénztár. Budapesti Bankegyesület. Központi Takarékpénztár. Budapesti III. ker. Takarékpénztár.
Országgyülési Pártok
a.) Országos Szabadelvü párt ivén: Báró Bánffy Dezső, Chorin Ferencz, Darányi Ignácz, Dókus Ernő, Földváry Elemér, Harkányi Frigyes, Hegedüs Sándor, Báró Huszár Károly, Kammerer Ernő, Dr Király Ferencz, Klobusiczky János, Láng Lajos, Markovics Kálmán, Miklós Ödön, Dr Münnich Aurel, Pap Géza, Perczel Dezső, Báró Podmaniczky Frigyes, Pulszky Ágost, Báró Radvánszky György, Rakovszky Géza, Rozenberg Gyula, Sváb Károly, Szájbély Gyula, Széll Kálmán, Szerb György, Gróf Teleki Sándor, Vargics Imre képviselök.
b.) Országos Nemzeti párt ivén: Gróf Apponyi Albert, Beöthy Ákos, Ernuszt Kelemen, Hodossy Imre, Horánszky Nándor, Horváth Lajos képviselök.
c.) Országos Függetlenségi és 48-as párt ivén: Justh Gyula, Szluha István képviselök.
d.) OrszágosFüggetlenségi párt ivén: Eötvös Károly, Fornszek Sándor, Hentaller Lajos, Herman Ottó, Gróf Károlyi Gábor, Luby Géza, Nagy Gyula, Pogrányi József, Sturman György képviselök.
Egyesek:
a.) Budapesten: Gróf Desewffy Aurelné, Herman Ottóné, Gróf Károlyi-Zichy Karolina, özvegy Patayné-Szathmáry K. Anna, özvegy Szathmáry-Király Pálné, Szücs Lujza, özvegy Szücs Sámuelné, Egy föuri nö, Egy föuri nö. Belvárosi Takarékpénztár ivén: Adler Lajos, Barta Miksa, Dalnoky Béla, Deutsch Samu, Ernyei Gyula, Freisleder Nádor, Fürst Jakab, Garai Károly, Girardi József, Grünbaum Miksa, Huzella Elek, Jankovich Aurel, Jeszenszky Danó, Schulz Vilmos, Székely Ferencz, Werkner Zsigmond. – Egyéb iveken: Arany László, Arányi Zsigmond, Beretvás Endre, Brázay Kálmán, Bródy Zsigmond, Gróf Desewffy Aurel, Dr Fromm Pál, Goldstein Szidor, Hauer Béla, Gróf Károlyi István, Gróf Károlyi Sándor, Gróf Károlyi Tibor, Kornfeld Zsigmond, Gróf Kreith Béla, Lukács Antal, Mendl István, Pallavicini Ede örgróf, Petanovich József, Szitányi Izidor, Vadnay Károly, Gróf Zselinszky Róbert.
b.) Vidéken – Miskolczon: Bársony János, Bartányi Gyula, özvegy Bató Istvánné, Bizony Ákos, Blumenstok József, Dr Csáthy, Debreczenyi Dániel, Debreczenyi Imre, Diószeghy György, Éder Elek, Evva Ernö, Fischer Lajos, Dr Frank, Dr Frankfurter Sándor, Gencsy Samu, Dr Glós Károly, Grőber József, Hajós Kálmán, Horváth László, Imre József, Jesze István, Dr Juhász Pál, Koós Soma, Kovács Lajos, Kubácska István, özvegy Kun Jánosné, Kun Bertalan, Kun Kálmán, Dr Kun Tamás, Dr Küpcz Jakab, Lévay József, Lichtenstein József, Lukács Béla, Dr Markó László, Melczer Béla, Melczer Gyula, Mikuleczky István, Molnár Bertalan, Dr Neumann Bertalan, Nozdroviczky Jenö, Nozdroviczky Károly, Nozdroviczky László, Nozdroviczky Pál, Nozdroviczky Sándor, Pallaghy Béla, Petrő József, Dr Popper József, Popper Károly, Radványi István, Rökk Pál, Sassy István, Dr Sassy János, Soltész Albert, Soltász N. Kálmán, Dr Szabó Gyula, Szaffka Pál, Szánthó Albert, Szeremley Lajos, Szikora János, Szinay István, Szobránczy Samu, Tóth Pál tanár, Vörösmarthy György. – Andornakon: Mocsáry Lajos, Mocsáry Miklós. – Giczen: gelsei Biró Vincze.
Az Eladási okiratot a bizottság tagjai 1894. március 15-én szentesítették. Ugyanaznap Alapító okiratban rögzítették szándékukat a megvásárolt könyvtárral kapcsolatban.
Alapítólevél
melynek erejével mi mint bizottsággá alakult budapesti lakosok, név szerint Eötvös Károly egyuttal bizottsági elnök, Herman Ottó, gróf Károlyi Gábor, Hentaller Lajos, Horváth Ádám és Sturman György országgyűlési képviselők ’s Eötvös Bálint egyuttal bizottsági jegyző kijelentjük ’s mind azoknak kiket illet, tudtul adjuk, hogy Kossuth Lajos országunknak egykoron nagy törvényhozója és kormányzója, hazánknak mindenkoron dicső nagy fia ’s minden magyar által örök tisztelettel körülvett honfitársunk egy Eladási Okirat által, mely Torinoban 1894-ik évi Február hó 12-ik napján kelt, melyet ő, valamint fiai: Kossuth Ferencz és ifjabb Kossuth Lajos aláirtak ’s mely ez Alapitó levelünkhöz hitelesen füzve és pecsételve, e levelünknek kiegészitő részét képezi, torinoi könyvtárát nekünk teljes tulajdoni joggal eladta; – mihez képest amaz emlitett Eladási Okirat rendelkezéseit hiven megtartva kijelentjük:
elöször: hogy mi amaz Eladási Okiratot ’s az abban megírt könyvtárt átvettük és átvesszük de nem a magunk nevében és személyeben, hanem csupán úgy, mint amaz Eladási Okiratban névszerint beiktatott ’s felsorolt adományozók és alapitók megbizott képviselői, ennél fogva ez Alapitólevelet is e jogi minőségben állitjuk ki ’s az ebben meghatározott alapitványt is e jogi minöségben tesszük; –
másodszor: hogy mi amaz Eladási Okiratban megirt könyvtárt a nekünk átadandó könyvjegyzék szerint a Magyar Nemzeti Muzeumnak letétként és örök alapitvány gyanánt teljes tulajdoni joggal felajánljuk, átengedjük, átadjuk és megalapitjuk azzal a kikötéssel, hogy e könyvtár se darabonként se tudományszakonként szét ne osztassék, hanem együtt és egymás mellett egy vagy több szekrényben e fölirat alatt „Kossuth Lajos könyvtára” a Magyar Nemzeti Muzeum nyilt helyiségében elhelyezve egy helyütt öriztessék és kezeltessék; –
harmadszor: hogy a könyvtárt a Magyar Nemzeti Muzeum Kossuth Lajos örizete alatt hagyja mindaddig, míg ő él vagy míg ő annak átadását el nem rendeli; – halála után vagy időközbeni rendelkezése szerint azonban a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatósága köteles a könyvtárt Kossuth Lajosnak vagy örököseinek minden megterheltetése nélkül azonnal átvenni és elszállítani.
negyedszer: a mennyiben a könyvtár átruházása után akár élők közti, akár halál esetén való államjövedéki illeték czimén akár az olasz, akár a magyar állami kincstárnak valamely összeget kellene fizetni: ez összeg egyelöe a Magyar Nemzeti Muzeum által lesz fizetendő, a muzeumi igazgatóság azonban erről minket előzöleg kellő időben értesiteni fog, hogy ennek fedezéséről gondoskodhassunk.
ötödször: ez Alapitólevélevelet a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatóságának azzal adjuk át, hogy ez akként kezeltessék, miként ezt ’s a hozzá hitelesen kapcsolt Eladási Okiratot, különösen pedig Kossuth Lajosnak, Kossuth Ferencznek ’s ifjabb Kossuth Lajosnak névaláirásait mindenki ’s föleg az adományozó alapitók szabadon megtekinthessék.
Kelt ’s mindnyajunk által aláiratott Budapesten 1894-ik évi Mart. hó 15-ik napján tartott bizottsági ülésünkben.
A bizottság tagjai valóban az utolsó pillanatban cselekedtek, Kossuth öt nappal később, 1894. március 20-án elhunyt.
Fejérpataky László útibeszámolójában ezt írta: „márcz. 24-én éjjel, Turinba történt megérkezésemkor már értesültem arról, hogy a könyvtár átadása a temetési dispositiok, a gyászoló családnak nagymérvű elfoglaltatása és a gyászban uralkodó zürzavar miatt jelenleg csak általánosságban történhetnék meg.” Az örökösök, Kossuth Ferenc és Kossuth Lajos Tivadar kérésére a könyvtár tételes átvételét el kellett halasztani.
Elbe István
