Július 20. a görög és protestáns naptárban Illés napja. A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét (IIKir 2,1–15). A történet az ortodox vallásos művészet kedvelt témája, amit szinte kivétel nélkül változatlanul, az ősiségben fogant beszédes formában dolgoztak fel.
A bibliai Illés történetében történelem és mítosz, alakjában sorsfordító történelmi személyiség és szoláris istenség keveredik. A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza, szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” (Mal 4,5). A messiásvárás történelmi programmá lett ugyan, eredetileg azonban a messiás is az évről évre eltávozó és visszavárt napistent jelképezte. Illés is sok messiási, napisteni vonást vett fel. Közte és a keresztény Messiás, Jézus között sok a hasonlóság. Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel).

Jankovics Marcell: „Az Illés szekerén” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Jankovics Marcell: „Az Illés szekerén” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem. Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől? Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak: És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam.

A János írása szerint való szent evangyéliom 1, 21-27 Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Irás. Fordító Károli Gáspár – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Ady Endre: Az Illés szekerén; Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Belső oldalpár a nyitóverssel) – Törzsgyűjtemény 

A próféta napisteni múltja kitetszik a kalendáriumból is. Az Illés mennybemenetelét követő harmadik napon a Nap saját égi házába, az Oroszlán jegyébe lép, s Illés névünnepének alighanem annak helyes felismerésével kerestek helyet a naptárszerkesztő atyák, hogy ő és a görög Héliosz napisten rokonok. És nemcsak névrokonok. Mint Illés (héber Élijáhú, ebből Éliás, majd Illés), Héliosz is tüzes szekéren utazott. A harci szekér persze nemcsak a Nap utazóalkalmatossága volt. A kocsizó népek körében minden megszemélyesített égi jelenés hasonló kiváltságnak örvendett. E repülő fogatokat a befogott állatok szerint különböztethetni meg, ezek ugyanis isteni hajtóik állatjelképei voltak (a napistené, Hélioszé, Illésé például a fehér vagy tüzes paripa). A Biblia tanúsága szerint a királyok idejében napszekereket és naplovakat tartottak a jeruzsálemi Templomban. (II.Kir 23. Megjegyzendő, hogy Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a szent madara.)

Jankovics Marcell: „Az Illés szekerén” (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Ady Endre: Az Illés szekerén, Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Az első kiadás címlapja) – Törzsgyűjtemény 

Vad paripáim, hajrá.
Tomporotok ma véresre verem.
Ma én vagyok ifjú Apolló.
No, ki jön utánunk?
Ki éri utól tüzes szekerem?

Gyí keselyem: fiatal Bűn,
Gyí jó lovam: fekete Álom,
Mi áttörünk vad paripáim
Ezen a szürke életen,
Mi áttörünk a barna halálon.

Ady Endre Dalok tüzes szekerén című versének részlete a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

M. J.