„Mert mind a' nemzeteket, mind a' nyelveket, ugyan azon okért alkotta a' természet, t. i. az egymássali értekezés végett.“

2014. november 21. 09:30 - nemzetikonyvtar

Kétszáz évvel ezelőtt született Ivan Mažuranić költő, a horvát irodalom kiemelkedő alakja, államférfi, az első nem nemesi származású horvát bán.

Ivan Mažuranić szerteágazó kulturális és politikai tevékenységével meghatározó szerepet töltött be a modern horvát társadalom kialakulásában. Születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából Horvátországban számos kulturális rendezvénnyel emlékeznek meg Ivan Mažuranićról. (A Zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár honlapjának ismertetője és blogja.)

Életének és működésének több magyar vonatkozási pontja miatt eleveníti fel a magyar nemzeti könyvtár blogja Ivan Mažuranićnak a magyar kultúrához is kapcsolódó alakját, a Magyar Elektronikus Könyvtár pedig digitalizálta két legnagyobb jelentőségű művének magyar fordítását, a Čengić-Smail aga halála című poémáját és A' horvátok a' magyaroknak című politikai röpiratát. 

Ivan Mazuranić horvát bán  In. Kettős kötődés. az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, (Encyclopaedia Humana Hungarica 8.) 2001 – Magyar Elektronikus Könyvtár

A horvát tengermelléken Noviban (Novi Vinodolski) 1814. augusztus 11-én jómódú polgárosult földművelő családban született. A magyar nyelvvel és irodalommal fiumei (rijekai) gimnáziumi tanulmányai során kezdett megismerkedni a sokáig Dante első magyar fordítójának tartott Császár Ferencnek (1807–1858) a tanítványaként (Dante Isteni színjátékát először Döbrentei Gábor fordította magyarra 1806-ban.) Mint évfolyama egyik legjobb tanulója magyarországi ösztöndíjat nyert. Zágrábban megkezdett filozófiai tanulmányait végül Győr helyett 1835-ben Szombathelyen fejezte be. 

Korai versei között Berzsenyi ódaköltészetének hatása alatt magyar nyelven írottak is vannak. Minden bizonnyal egyike az első megjelent művei közül volt Fiume város alkormányzója, Ürményi Ferenc búcsúztatására 1832-ben aszklépiadészi strófában írt alkalmi ódája, mely emléklapként nyomtatásban is fennmaradt az Egyetemi Könyvtár gyűjteményében. A horvát irodalomba azonban az Egy tengermelléki a Danicának című ódájával lépett be, amely Ljudevit Gaj, az illír mozgalom elindítója éppen megindított lapjának, a Danicának második számában jelent meg 1835-ben. Az ifjú Mažuranić elköteleződött a horvát nemzeti ébredés mozgalma mellett, és hamarosan a horvát romantika legnagyobb hatású lírikusává vált.

mazsuranics.pngMazsuranics Iván: Csengics Szmail aga halála. Költői elbeszélés, ford. Margalics Ede, Budapest, Franklin, 1896. Címlap – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Később jogot végzett a zágrábi jogakadémián, majd Károlyvárosban (Karlovac) ügyvédi irodát nyitott. Legfontosabb publicisztikai és szépirodalmi munkássága a negyvenes évekre tehető. 1842-ben másodmagával német-horvát szótárt adott ki, majd befejezte Ivan Gundulić (1588–1638) raguzai költő csonkán maradt Oszmán című eposzát (XIV. és XV. ének), a horvát barokk irodalom remekét. Főműve a Čengić Smail aga halála című romantikus poémája (1846), amely a montenegrói (crna gorai) nép török elnyomás ellen vívott szabadságküzdelmének állít emléket. Jelentős volt nyelvújítói tevékenysége, olyan (szak)kifejezésekkel gazdagította a horvát nyelvet, mint a „piacgazdaság”, a „nagyváros”, a „váltó”, a „könyvelés”, vagy éppen neki köszönhető a „fagylalt”, a „csillagvizsgáló” és a „világítótorony” horvát elnevezése is.

1857-ben a hercegszántói születésű Kondor (Krauze) Lajos (1824–1870) ügyvéd és irodalomtörténész fordította le először magyarra a poéma rövidített változatát abban a tudatban, hogy szerb szerző művéről van szó. A fordítás a Magyar Sajtó című lapban jelent meg. Közel negyven évvel később, 1896-ban született meg a mű második fordítása Margalits Ede (1849–1940) filológus, irodalomtörténész, műfordító, nyelvész, egyetemi tanár tollából. Margalits Ede „alakhű“ fordítása elé írt előszavában tapintatosan elhallgatja a poéma példázatos jellegét, amelyben Mažuranić a montenegróiak törökök által való elnyomása ürügyén valójában saját korának, a nemzeti ébredés időszakának horvát-magyar nemzeti ellentétét ábrázolja, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan ezt Arany János tette A walesi bárdok című balladájában bő tíz évvel később, éppen abban az évben, amikor Mažuranić művének első fordításkísérlete is megjelent. Margalits – utalva Mažuranić eposzának történeti gyökereire és délszláv, elsősorban szerb népköltészeti előzményeire – keserűen jegyezte meg a mű fordításához írt előszavában:

„E népdalok és Mazsuranics műve között csak olyan a viszony, mint Ilosvai Toldija és Arany Toldija között: egy pár faragatlan követ szolgáltattak az öntudatos művészettel fölépített remekművek fundamentumába. És mégis a horvát és szerb testvérnép között dühöngő testvéri szeretet jellemzésére 1894-ben egy sajtópör folyt e tárgyban, melyet az elhunyt költő fia egy szerb ellen indított, a ki azt állította, hogy Mazsuranics műve szerb plagium! Gondolom Magyarországon homéri kacajt költene, ha valaki Arany Jánost Ilosvaival szemben plágiumról vádolná! A szeretet sokra képes: a gyűlölet képtelenségre is képes!”

Mazsuranics Iván: Csengics Szmail aga halála. Költői elbeszélés, ford. Margalics Ede, Budapest, Franklin, 1896. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az ötvenes években megjelent Világirodalmi antológia című egyetemi segédkönyv negyedik kötete Lator László fordításában közölt részleteket a műből. Lator a magyar hősi epikában gyakran alkalmazott tizenkettes sorokkal adta vissza a költemény lüktetését.

De a legderekabb vitéznek is néha
Megremeg a keze, mikor nem is várja,
Most is valamilyen balsors úgy akarja,
Hogy jó deres lova lába megbotoljék.
Zúg a levegőben a megcsavart kopja,
Ide-oda billeg, bukdácsolva röppen,
Ott a bárány helyett találja a farkast,
Ott a fogoly helyett találja az őrit,
Eltalálja Száfert, félszemét kiüti,
Ki is folyt félszeme gyenge puha gyepre,
El is önti arcát csúf fekete vére.

Čengić Smail aga halála. (Részlet). Lator László fordítása. In. Világirodalmi antológia, 4. kötet. Egyetemi segédkönyv, a Világirodalom a XIX. században, szerk.: Kardos László. Budapest, Tankönyvkiadó, 1956. 920. o. – Törzsgyűjtemény

Később Csuka Zoltán fordításában jelentek meg szemelvények a poémából különböző délszláv, majd horvát költészeti antológiákban. Csuka az eredetit követve megőrizte a tízesek és nyolcasok váltakozását:

Bilincs, kötél, méreg és kés,
forró olaj, ezer gyötrés
jut eszébe az agának,
hogy a szégyen nyomát is törölje,
és a guszla húrja tiszta hírét
megőrizze időtlen időkig.

Szemöldökét sötét ránc megülte,
szeméből a poklok tüze csap ki,
vérvörös láng nyaldossa a képét,
orrcimpája bősz haragban tágul:
hab fehérlik tajtékozva száján.
iszonyatos arckifejezése,
mintha szólná: „Pusztuljon a rája,
csak a dalban hírem megmaradjon!”

Čengić-Smail aga halála. (Részlet). Csuka Zoltán fordítása. In. Horvát irodalmi antológia, vál. Lőkös István, Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 2004. 159 o. – Törzsgyűjtemény

A' horvátok a' magyaroknak című 1848-as politikai röpiratát eredetileg horvátul írta (Hèrvati Madjarom), majd minden jel szerint saját fordításában magyarul is elkészítette és megjelentette. A művet a modern horvát próza első jelentős alkotásaként tartja számon a horvát irodalomtörténet-írás. A horvát röpirat szövegének lendületes és sodró erejű nyelvét a magyar változat is érzékletesen adja vissza. 

Félre tehát az elavult nemzet- vagy nyelv-elsőbbség eránti táplált eszmékkel. Mert mind a' nemzeteket, mind a' nyelveket, ugyan azon okért alkotta a' természet, t. i. az egymássali értekezés végett.
És a' ki magyar országban több nyelvet nem tűr, a' mellyek a' sors és a' természet által oda tétettek, fogjon a Tátra kiegyenlítéséhez egész magyar országot rónává teendő, vagy az alsó vidékeket hintse be az Urral bérczeivel, hogy magyar országból Schweizot alakítson.
Kedves a' róna emberének a' lapály, kedves a' hegyek fiának a bércz. 'S ki az, a' ki el merné ítélni, mi kényeseb a' természetben, a' hegy-e, vagy a' róna, midőn ez, még az is az Isten teremtménye.
Jobb-e a' magyar a németnél, jobb a' német a' szlávnál, jobb-e a' szláv az oláhnál? A' természetből bizonyosan nem, miért volna a' törvény szerint?

Iván Mažuranić: A' horvátok a' magyaroknak. Felelet az 1848-ik Mártzius és Április magyar hírdetményekre, Zágráb, Szuppán Ferenc Nyomdája, 1848. 6–7. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár (További online szövegkiadás: Az illír mozgalom. A horvát nemzeti megújhodás kordokumentumai, szerk. Lukács István, ELTE Eötvös József Collegium, 2013. 130–150. o.)

screen-capture-229.pngIván Mažuranić: A' horvátok a' magyaroknak. Felelet az 1848-ik Mártzius és Április magyar hírdetményekre, Zágráb, Szuppán Ferenc Nyomdája, 1848. Címlap –  Magyar Elektronikus Könyvtár

1850-től Mažuranić fontos politikai-közéleti funkciókat töltött be: főállamügyész, majd a közigazgatási, igazságügyi, oktatási és vallási ügyekért felelős ideiglenes udvari dicasterium horvátországi és szlavóniai elnöke, 1861-től 1865-ig pedig horvát udvari kancellár volt. A nemzeti párt tagjaként részt vett a szábor, azaz a horvát országgyűlés munkájában, amelynek elnöke is volt. 1873-ban az uralkodó Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánjává nevezte ki. Lassan építkező reálpolitikus volt. Bánsága (1873–1880) idején épültek ki a legfontosabb nemzeti és kulturális intézmények (1874-ben nyílt meg a zágrábi egyetem), és épült ki a modern horvát államszerkezet. Zágráb ekkor vált Horvátország valódi kulturális és közigazgatási központjává. Reformjai nyomán hazája fejlődése fellendült, és bár életében éppen megfontoltan haladó intézkedései miatt sokszor érték támadások, az idő végül az ő politikáját igazolta.

Élete utolsó évtizedében a közélettől visszavonulva élt, természettudományokkal és filozófiával foglalkozott. 1890. augusztus 4-én hunyt el Zágrábban.

Mann Jolán

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr276918825

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása