„Szép ajándékot vivén szívökben magukkal”

2014. december 24. 08:31 - nemzetikonyvtar

Egyik legnépszerűbb magyar karácsonyi énekünk, a „Mennyből az angyal lejött hozzátok...” kezdetű dal, melynek szövegét több mint kétszáz esztendeje jegyezte le Szentmihályi Mihály boconádi plébános. Magát a melódiát mintegy ötven évvel későbbről, az un. Gimesi énekeskönyvből ismerjük, azonban szinte bizonyos, hogy már a 18. század folyamán is a mostanihoz hasonló formában énekelték. A nép ajkán élő változatok egyikét Vikár Béla rögzítette fonográfhengerre, s a dallam fordulatai még ma is felfedezehetők a Bodrogköz hangszeres népzenészei által megszólaltatott „karácsonyi kánták” némelyikében. Az ének beemelése a hivatalos egyházi gyűjteményekbe már viszonylag korán megtörtént. A többnyire orgonakísérettel ellátott, megharmonizált dallamot számos katolikus énektárban megtalálhatjuk, így Kersch Ferenc Sursum corda! Föl a szivekkel! 1902-ben megjelent kétkötetes kántorkönyvében is. A népénekeket és a legszükségesebb „chorálokat” tartalmazó gyűjtemény előszavában Kersch a következő szavakkal fogalmazta meg a népénekek liturgikus használatának lényegét:

„A szorosan vett liturgikus ténykedéseken kívül, tehát csendes sz. misénél,litániánál, hálaadó istentiszteletnél, bizonyos körmeneteknél stb., egyszóval mindenilynemű ájtatosságoknál a népénekek használatát nemcsak megengedi, de sőt óhajtja azegyház [...] a míg ez nem gyönyörködtetésre, hanem a hívők lelki épülésére, a szíváhítatának fokozására s Istenhez való felemelésére szolgál. [...] Midőn ezért anépének gyűjtését foganatba vettem, nem számbeli túlsúlyra törekedtem, hanem arra, hogy a számtalan, részint csak könyvtárakban feltalálható régi énekeskönyvekből, részint az újabb termékekből csak azokat használjam föl, a melyeknek vagy egyházi szellemtől áthatott jellege, vagy általános és megérdemelt elterjedéseadja meg belső értékét.”

Sursum corda! / Föl a szivekkel! / Kath. kántorkönyv. / [...] / Orgonakíséret-, elő- sutójátékokkal ellátta / Kersch Ferencz / [..] / Szerző tulajdona (PestiKönyvnyomda), 1902. VII.

kersch.jpgA „Mennyből az angyal...” Kersch Ferenc-féle megharmonizálása a Sursum corda-ból – Zeneműtár, Z 38.255

A rendkívül népszerű melódiát a hangrögzítés első évtizedeiben számos lemezfelvételen is megörökítették. A Nagy Háború második évéből fennmaradt „Karácsony otthon” című jelenet végén a távollévő szeretteik biztonságáért imádkozó, s mielőbbi hazatérésükért könyörgő itthon maradott asszonyok, a beszűrődő harangszó mellett harmónium-kísérettel éneklik el a melódiát.

A Karácsonyi otthon hangfelvétele meghallgatható a beillesztés bal alsó sarkára kattintva:

Ezt a szép dallamot dolgozta fel a kiváló zongoraművész és jeles zeneszerző, az 1920-as – 30-as évek hazai zenei életében központi szerepet betöltő Dohnányi Ernő, Pastorale című zongoradarabjában. A kompozíció keletkezésének körülményeiről a művész második felesége, Galafrés Elsa így emlékezik:

1920 decemberében Demény Dezső, a Szent István bazilika karnagya „azzal kereste meg Ernőt, hogy meghívja egy karácsonyi koncertre, melyet a Zeneakadémián rendeznek. Egyúttal új műveket is remélt tőle: egy zongorára komponált átiratot a ’Mennyből az angyal’ című karácsonyi énekre, s megkérte az újonnan meghirdetett ’Nemzeti hiszekegy’ megzenésítésére is.” A művész elfogadta a felkérést, s habár a mű nem készült el teljes egészében a bemutató napjáig, az említett zeneakadémia koncerten, 1920. december 27-én óriási sikert aratott – a pianista a tőle megszokott nagyvonalúsággal, a pódiumon improvizálta a befejező taktusokat.

Elsa Galafrés: Lives...loves...losses. Vancouver : Versatile, 1973. 266-268. OC 45.679,

Az 1920. december 27-i hangverseny műsora. Dohnányi Ernő hagyatéka – Zeneműtár

Az ekkor még Változatok egy magyar karácsonyi énekre címet viselő darab két évvel később, immár mint Pastorale jelent meg nyomtatásban, s egyike lett a művész által kiváltképp kedvelt, gyakran játszott kompozícióknak. Elkészültét követően az 1943/1944-es hangversenyévaddal bezárólag – a hivatalos koncertműsorok tanúsága szerint – Dohnányi 72 alkalommal játszotta koncertpódiumon, számtalanszor adta ráadásként, s több alkalommal megszólaltatta a Magyar Rádióban.

radioelet.jpgA kompozíció kezdete a szerző kézírásával a Rádióélet című hetilap olvasóinak dedikálva,1929 Karácsonyán. – Hírlaptár, H 18.464

pastorale.jpgPastorale. (Ungarisches Weihnachtslied). Budapest 1922, Rózsavölgyi & Tsa. – A borítón a szerző Manninger Vilmos orvos-professzornak szóló dedikációja 1931 Karácsonyán – Zeneműtár, Z 47. 188

Életének emigrációban töltött negyedszázada alatt sem hiányzott hangverseny-repertoárjából a Pastorale: nyilvánosan utoljára 1955. május elsején az Ohio-beli Athensben (USA) játszotta el. Az életének hetvenvenyolcadik esztendéjében járó Dohnányi „briliáns könnyedségű” zongorarajátékával valósággal megbűvölte közönségét, s művészi kisugárzása – tengerentúli kritikusa szavaival élve – ez alkalommal is magával ragadta hallgatóságát, megidézve számukra egy rég letűnt kor nosztagikus, boldog hangulatát.

portre14n.jpg

Dohnányi Ernő (1877-1960) Az 1950-es évek második fele, Egyesült Államok -- Zeneműtár,  Dohnányi-hagyaték

Dohnányi Ernő 1955. május 1. Athens (Ohio) – koncertfelvétel
A hangfelvétel meghallgatható a beillesztés bal alsó sarkára kattintva:

Kelemen Éva

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr916989747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása