- 542 éves a Budai Krónika
- Tíz példány maradt fenn az első Magyarországon nyomtatott könyvből
- Három Budai Krónika nagyon jó minőségben olvasható az Interneten
542 esztendővel ezelőtt, 1473. június 5-én fejezte be Andreas Hess Budán az első hazai ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum nyomtatását.
Blogunkban Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok Tára osztályvezetője többször, több részben írt a Budai Krónikáról. Összegyűjtöttük az írásokat.
2012-ben mutattuk be könyvtárunkban a Budai Krónika Magyarországon található mindkét példányát.
Öt részben írtuk meg, hogy mitől is különleges ez a szenzációs könyvtörténeti emlék.
Az előzményekkel kapcsolatban a következő időrend képzelhető el: Kárai László római követsége alkalmával, Vitéz megbízásából, 1470 őszén meghívta Hess Andrást Budára. Valószínűleg vonzó ajánlatot kaphatott a nyomdász, ígérhettek neki privilégiumot, lehetőséget az önálló officina megteremtéséhez, anyagi támogatást és biztos megrendeléseket. Ám az 1471-es év második felétől drámaian megváltozott a helyzet.
- Mozgatható betűk – Budai Krónika 1. rész
- Havonta hét-nyolc oldal – Budai Krónika 2. rész
- Az első könyvkiadási harc – Budai Krónika 3. rész
- Kimaradt Mátyás cseh királlyá koronázása? – Budai Krónika 4. rész
- Széchényi Ferenc: Bármi áron megszerezni – Budai Krónika 5. rész
Hess András Budai Krónikájának kolofónja (OSZK, Inc. 326.)
2012-ben példamutató gesztusként a Princetonban található Scheide Library elküldte a Nemzeti Könyvtárnak a náluk őrzött Budai Krónika digitális másolati példányát. Ezzel az 1990-es aukción alulmaradt könyvtárunk régi vágya teljesült, az egyetlen magánkézben lévő példány digitális másolat formájában áll mostantól a kutatók rendelkezésére. A mai értékén hozzávetőlegesen százmillió forintért leütött ősnyomtatvány kalandos történetét három részben írta meg Farkas Gábor Farkas.
A nagyjából 200–240 példányban kinyomtatott Budai Krónikából mindössze 10 maradt fenn a világon. A budai ősnyomdász nyilvánvalóan nem is gondolhatott arra, hogy ebből egy példány a nagy tengeren túlra, New Jerseybe kerül, az 1746-ban alapított Princeton University könyvtárába.
- A legkisebb példány – A Budai Krónika Princetonban 1.
- Hol harcoltak a hunok? – A Budai Krónika Princetonban 2.
- Tíz lakás ára – A Budai Krónika Princetonban 3.
2013-ban adta közre Borsa Gedeon Andreas Hessről szóló összefoglaló munkáját az Országos Széchényi Könyvtár, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete és a Magyar Könyvszemle.
Hess munkásságáról hasonló áttekintés Fitz Józsefnek, Borsa Gedeon mesterének a Budapesten 1932-ben kiadott monográfiája óta nem jelent meg. Borsa Gedeon évtizedek óta módszeresen kutatja az első magyarországi ősnyomda létrejöttének kérdéseit. Minthogy levéltári források nem állnak rendelkezésre, kiindulása a Hess-nyomda két termékének a fennmaradt és mára már az egész világon szétszóródott példányai voltak. Azok gondos vizsgálata alapján a betűtípus-kutatás módszerét is segítségül híva sikerült megnyugtató módon tisztáznia számos filológiai, tartalmi és technikai kérdést. Művét ennek ellenére nem tekinti Hess-monográfiának, hanem csupán „műhely-forgács”-ként ajánlja az olvasók figyelmébe.
A kötet címlapja – Törzsgyűjtemény
A kiadvány megvásárolható az OSZK könyvesboltjában és megrendelhető a Kiadványtárban.
2013-ban a princetoni Scheide Library feltöltötte az egyetem honlapjára, 23 másik különleges ritkasággal együtt a Chronica ott őrzött példányát kiváló minőségben.
Majd a francia Nemzeti Könyvtár is feltöltötte digitális gyűjteményébe a Chronica Hungarorum ott őrzött példányát kiváló minőségben.
A tíz ismert példány:
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár – Inc. 326.
Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára – Inc. 10.
Kraków, Muzeum Narodowe, Zbiory Czartoryskich, Biblioteka – Inc. 55 (3).
Leipzig, Universitätsbibliothek – Edit. vet. 1473, 14.
Санкт-Петербург, Poccийская Национальная Библиотека – Inc. 9. 4. 4. 12.
Paris, Bibliothèque Nationale – Rés. m. M. 20.
Praha, Univerzitní knihovna – Inc. 39. D. 14.
Roma, Biblioteca dell'Accademia Nazionale dei Lincei – Biblioteca Corsiniana 53. F 25.
Wien, Österreichische Nationalbibliothek – Inc. 5. F 35.
Princeton, Scheide Library WHS S2.11A.
A Budai Krónika ma ismert tíz példányából három került aukción keresztül a mostani őrzőhelyére: az Országos Széchényi Könyvtáré (Hildebrand-példány), a princetoni Scheide Könyvtáré (Henrici-példány), s a párizsi Nemzeti Könyvtáré (Biccius-példány).
Chronica Hungarorum . – (Titre de départ :) Ad venerandum dominum Ladizlaum, prepositum ecclesie Budensis, prothonotarium apostolicum necnon vicecancellarium serenissimi regis Mathie, in Cronica Hungarorum, Andree (Hess) prefatio. – (A la fin :) Finita Bude, anno Domini M. CCCC. LXXIII, in vigilia Penthecostes, per Andream Hess
A Budai Krónika párizsi példányának történetét két részletben közöltük:
A Chronica korábbi kutatói, Fraknói Vilmos, Soltész Erzsébet és Borsa Gedeon már korábban felhívták a figyelmet a 18. századi bőrkötést viselő példány első ismert tulajdonosára: Gregorius Biccius (1603–1657) strassburgi jogászra, aki – mint nemrég kiderült – magyar kapcsolatokkal is rendelkezett.
- 87 font az első magyar nyomtatott könyvért – A Budai Krónika Párizsban 1. rész
- Hun-magyar mítosz Strasbourgban – A Budai Krónika Párizsban 2. rész
2014-ben írtunk egy izgalmas kéziratról, melyet a könyvtár nehéz anyagi helyzete miatt nem tudta megvásárolni, A vételre felkínált, kissé kopott, 18. századi barna bőrkötéssel, színes, márványozott előzéklappal bíró példányról tavaly közzétettük Farkas Gábor Farkas írását. Utóbb a szöveget egy kommentárban kiegészítette.
A kézirat első oldalán a következőről tájékoztat bennünket a másoló: a kezemben tartott könyv a Budai Krónika eredeti kéziratának – melyet Pleissenburgban, a lipcsei hercegi-királyi archívumban őriznek – oldalról oldalra, sorról sorra, rövidítésről rövidítésre, az írás meglehetősen hű utánzásával leírt másolatával megegyező másolata lenne.
- A Budai Krónika eddig ismeretlen 18. századi kézirata
- Még az is lehet, hogy Kaprinai István nem is tévedett
A Budai Krónika 18. századi másolata Padányi Bíró István tulajdonosi bejegyzésével, 1758 a címoldal rektóján (a kézirat tulajdonosának az engedélyével)
