Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt mutatunk be.
1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az első étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitelű, többlapos nyomtatványok jöttek divatba.
Nem csak ebédet és vacsorát, hanem ünnepélyes reggelit is rendeztek ünnepélyeken, ha az esemény jellege úgy kívánta. Ilyen rendezvény volt a Vaskapu-csatorna átadása 1896. szeptember 27-én. A Vaskapu-szoros egy folyami szurdokvölgy a Dunán, Szerbia és Románia határán. Ez a Kárpát-medence legnagyobb részének egyetlen kifolyása a tenger irányába. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer. Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű. Az ókorban ismert hajózási útvonal volt, de a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel, s a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át.
Ünnepélyes társas reggeli menükártya 1896. szeptember 27. – Plakát- és Kisnyomtatványtár
Hatalmas vállalkozásról volt szó, különösen a korszak mércéjével mérve. A partról és a sekély vízből 227 ezer köbméter sziklát kellett kitermelni, 162 ezer köbmétert pedig a zúgó áradatban kellett felrobbantani. Ehhez fogható építkezés addig mindössze egyetlen akadt a világon, a nagyjából egy időben épülő montréali vízlépcsőé a Szent Lőrinc folyón. A munkálatok a fő célt elérték: az addig átlagban 152 napos hajózási idényt 1898-tól 290 naposra sikerült kibővíteni. Összességében 11 kilométernyi, 60–80 méter széles, 2 méter mély hajózóutat robbantottak ki a sziklából. A Millenniumra való tekintettel, a még nem teljesen elkészült csatorna hivatalos átadására 1896. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József osztrák császár, I. Károly román király és I. Sándor szerb király jelenlétében. A társas reggeli menüjéből helyi jellegzetesség az orsovai halikra és a tokhal is. A sors iróniája, hogy a gát építése megakadályozta tokhalfélék, így a viza vándorlását a folyón felfelé.
A Vaskapu megnyitásáról a Vasárnapi Ujságban olvashatnak további izgalmas részleteket.
A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.
A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.
Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.
