Tízrészes sorozatunkban egy-egy különleges menüt, étlapot vagy menükártyát mutatunk be.
1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely kötelezővé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószínűleg ez volt az első lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjaiból nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.
A 19. század végén épült hajdani Drechsler-palota a kávéházáról lett híres. Az épület ugyanabban az évben, 1884-ben készült el, mint az Operaház. 1885-ben pazar kávéház nyílt a ház alsó szintjén, a Drechsler Béla vezette „Drechsler-Café-restaurant”. A kávéházban két biliárdasztal állt, de ez nem volt kuriózum, hiszen hatóságilag előírt kötelessége volt egy kávéháznak két biliárdasztalt biztosítani a vendégek részére. Ám az alagsori tekepálya, a félemeleti különterem, a söröző, női szalon, és az akkor még ritkaságszámba menő gőzfűtés és villanyvilágítás valóban luxus volt. Helyzeti előnyéből adódóan a budapesti és a Budapesten koncertező zenészek többsége megfordult itt. Többek között Leoncavallo, Mahler, Puccini és Ibsen is vendégeskedett a Drechslerben.
Grand Café Restaurant, étlap, címlap 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár
A Grand Café-Restaurantnak több „Ét-lapját” is őrizzük. A 6 lapos kiadványok öt oldala egyforma. Címlapján a kávéház külső képét, hátoldalán pedig az Operaházat és a kávéház belső tereinek ábrázolását láthatjuk.
Grand Café Restaurant, étlap, hátlap 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár
A belső oldalak közül két oldalas a nyomtatott étlap és egy oldalas a borlap. Különlegessé teszi az étlapot a kézírásos oldal, melyet minden esetben különböző rajzokkal díszítettek. Amikor az esti étlapon a pulykapörkölt a lényeg, akkor a rajzoló iniciálészerűen kiemelte a „P” betűt. A jó megfigyelők észrevehetik a betűbe rajzolt pulyka hátán mászó békát is. Nem véletlen, hiszen a pulykapörkölt mellett rántott békát is lehetett rendelni!
Grand Café Restaurant, étlap, részlet 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár
Másik étlapon a gödöllői rostélyost a „G” betű karélyába rajzolt szobor jelképezi, ugyanezen az oldalon egy ananász rajza hívja fel a figyelmünket arra, hogy friss ananász, ananászkompót és ananásztorta is kapható.
Grand Café Restaurant, étlap, részlet 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár
A vadászkutya elől szaladó nyuszik rajza azt jelzi, hogy a nyúlgerinccomb is rendelhető, mellette nagybetűvel kiemelve szerepel a székely rostélyos, a sültkolbász és a kocsonya.
Grand Café Restaurant, étlap, részlet 1885 – Plakát és Kisnyomtatványtár
A Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta működik a könyvtár önálló gyűjteményeként. A tárban speciális képi és szöveges dokumentumok szisztematikus gyűjtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek közül a grafikai plakátok, a metszetek és a litográfiák, ex librisek és az alkalmi grafikák, az ún. szabadlapos albumok, a képes levelezőlapok, a szöveges plakátok és röplapok, valamint a gyászjelentések, a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és költemények, a disszertációk tézisei, a műsorok és a meghívók, a táncrendek, a különböző naptárak, a katalógusok és jegyzékek, a vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.
A tár összesen megközelítőleg 4 millió önálló dokumentumot őriz.
Gyűjtőkörünkbe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külföldön napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.