60 éve 1955. október 5-én hunyt el Budapesten Tevan Andor könyvkiadó, és könyvnyomda-tulajdonos
Békéscsabán született 1889. aug. 15-én. Szakismereteit a bécsi grafikai főiskolán 1907–10-ben szerezte. Tanulmányai befejezése után Békéscsabán átvette édesapja, Tevan Adolf 1903-ban alapított kis nyomdáját, amelyet saját arculattal rendelkező korszerű műhellyé fejlesztett. A Kner Izidor által 1882-ben alapított és világhírűvé fejlesztett gyomai Kner Nyomda mellett a másik nevezetes nyomdász-kiadó a békéscsabai Tevan Nyomda lett. Az új magyar könyvművészet megteremtése e vidéki nyomdák tevékenységéhez fűződik. A Tevan Nyomda Könyvei főleg fametszetes illusztrációiról voltak nevezetesek.
Szép kiadványai hamarosan ismertté tették a nyomdát. 1911-ben megindult a filléres Tevan Könyvtár, amelynek keretében kétszáznál több magyar és külföldi szerző műve jelent meg, majd a bibliofil Tevan-amatőrsorozat, amelyből különösen Anatole France Nyársforgató Jakabja és Heltai Gáspár Esopus-fabulái illusztrált kiadása emelkedik ki. 1944-ben deportálták, 1945-ben visszatért. 1949-ben nyomdáját felajánlotta az államnak. 1950-től a Művelt Nép kiadónál működött, majd ugyanettől az évtől haláláig az Ifjúsági Könyvkiadó képszerkesztője volt.
Tevan Andor A könyv évezredes útja, Budapest, Gondolat, 1984. Címlap – Magyar Elektronikus Könyvtár
„Apám, Tevan Adolf, akit rendkívüli munkakedve, kimeríthetetlen energiája a legkülönbözőbb foglalkozási ágakra terelt, sok mindenhez hozzáfogott életében. Egy jellemző vonása azonban állandóan megmaradt benne. Nagyon szerette a könyveket. A könyv iránti rajongás vitte rá, hogy 1903-ban a Békéscsabáról Kolozsvárra távozó Lepage Lajos könyv- és papírkereskedését átvegye. E helyi méretekre szabott kis boltnak hátsó részében volt egy lábbal hajtott, ócska amerikai tégelysajtó, néhány kiló betűanyaggal, amely a papírkereskedésben előforduló névjegy, meghívó, gyászjelentés és hasonló apró nyomtatvány elkészítésére szolgált.”
Tevan Andor: A nyomdagépek fejlődése. A francia, az orosz és a magyar könyvművészet a XX. században. In. Uő.: A könyv évezredes útja, Budapest, Gondolat, 1984. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Kosztolányi Dezső: Mint aki a sínek közé esett A szegény kisgyermek panaszai. Versek, Békéscsaba, Tevan, 1913. 5. o. (Negyedik kiadás) – Magyar Elektronikus Könyvtár
„De a bibliofil könyvkiadás területén a kevés arany lap között ott ragyog a TEVAN Andoré is a Kner Klasszikusok, a Monumenta Literarum, azután az Amicus, a Hungária amatőr-könyvek mellett. Többet nem is igen mernénk megnevezni, hacsak zavart nem akarnánk okozni. Erre a Három-négy kiadóra, az említett amatőr-sorozatokra valóban ráillik minden dicséret, amellyel a könyvtörténész, a könyvesztétikus vállalkozást elhalmozhat. Természetesen a művészien szép könyv szemszögéből végezve a mérlegelést: az értékes tartalom és a művészi forma egységét a kor színvonalán értelmezve és keresve.
Tevan Andor tizennégy könyvet bocsátott ki ezen a szinten, s ez a 14 könyv a magyar bibliofil könyvkiadás európai értelemben vett csúcspontját jelenti anélkül, hogy ezzel az értékeléssel az említett többi kiadó jelentőségét csökkentenénk.
Az amatőr-sorozat 1913-ban indult Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai c. versciklusának új kiadásával. Az Insel-Verlag csinos köteteit utánzó kiadvány elegáns formátumával, nálunk új betűivel, levegős lapjaival, kétszínű címlapjával és a versek piros kezdőbetűivel nagy feltűnést keltett. Annyival is inkább, mert egy cikornyás ízlésű korban csak a papír fehér felületével és fekete betűkkel érte el a meglepő hatást. Utána három év telik el, míg a következő kötet: Krúdy Gyula Aranykézutcai szép napok c. könyve Major Henrik szöveghez illő pompás kis rajzaival megjelenik. 1916-ot írnak ekkor, a háború harmadik évébe fordul a világ, de Tevan Andor, mint a többi kiadó is, zavartalanul dolgozik. Ugyanebben az évben adja ki Kármán József Fanni hagyományait (250 példányban), azt az irodalmi művet, amelynek feltámadására senki sem számított. Kosztolányi Dezső és Krúdy Gyula kötete 500–500 példányban jelent meg az amatőr sorozatban. (Krúdy kötete egyszerű kiadásban 2000 példányban is piacra került.) A Fanni hagyományaihoz Tevan Andor készített díszeket, mert mint grafikus is dolgozott, anélkül, hogy akár ennek, akár fordítói tevékenységének különösebb reklámot csinált volna.”
Szíj Rezső: Tevan Andor, a bibliofil könyvkiadó. In. Magyar Könyvszemle, 80. évf. 4. sz. 1964. 337–343. – Elektronikus Periodika Archívum
A Tevan Andor kiadói tevékenységét dokumentáló Tevan irattárat és levelezést a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi. Az irattár mindeddig nem (vagy csak nagyon kivonatosan) publikált egységéből, a Tevan-könyvekről írt korabeli sajtókritikákból készült válogatás itt olvasható.
Tevan Andor szerzői könyvei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:
- Tevan Andor: A könyv évezredes útja, Budapest, Gondolat, 1984.
- Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon. A nyomda könyvkiadásának történetéből, Békéscsaba, Gyoma, Kner Ny., 1989.
Szakirodalom Tevan Andor munkásságáról:
- Szíj Rezső: Tevan Andor, a bibliofil könyvkiadó. In. Magyar Könyvszemle, 80. évf. 4. sz. 1964. 337–343.
- Papp János: A szép könyv dicsérete. A Tevan könyvek kritikái, Békéscsaba, Gyoma, Kner Ny., 1989.
- Szauder Mária: Kosztolányi Dezső négy levele Tevan Andorhoz. In. Irodalomtudományi Közlemények, 74. évf. 2. sz. 1970. 245-246.
Szerk.: M.J.
