Szőlő-slow: Az érmelléki első szőlőoltványtelep 1903–1904. évi árjegyzéke

2015. október 22. 10:25 - nemzetikonyvtar

Bár a nyári forró napok, amikor a szőlőlugas adta enyhülésre vágyakoztunk, már rég elmúltak, sőt, a termést is leszüretelték, a jövőbeni árnyékról most kell gondoskodni: október végén, november elején érdemes elültetni a szőlőoltványokat, jól felkupacolva földdel a fagyok ellen. Hangulatos előkészület a kerti  munkához az  Érmelléki első szőlőoltvány-telep 1903–1904. évi árjegyzékének tanulmányozása.

„Előszó, amelynek átolvasása nélkül a bentfoglalt közlemények csak félértelműek lesznek” – így kezdi Nagy Gábor szőlőnagybirtokos, igazgató-tulajdonos (telephely: Nagy-Kágya, utolsó posta: Székelyhíd) mélyen tisztelt vevői számára közreadott aktuális katalógusának előszavát. S hogy a mi írásunk se legyen „félértelmű”, nézzük, miért érdemes bemutatni ezt a nagyon szép, magyar és német nyelven írt kis katalógust – annak ellenére, hogy amint a szőlőnagybirtokos írja: „…nyakig van már a közönség katalógusok, prospektusokkal…” Manapság azonban ehhez hasonló prospektust, de katalógust sem láthatunk, bár a remek kis rajzok és a színezett borítók a slow-mozgalom jelképei is lehetnének: az aprólékos kidolgozás és részletek egy lassúbb, megfontoltabb kor ideáját hordozzák.

szoleszet001b.jpgAz érmelléki első szőlőoltványtelep 1903–1904. évi árjegyzéke. Részlet. Székelyhíd, 1903 – Törzsgyűjtemény

A kiegyezés utáni ipari fejlődés, a tőkés társadalom kibontakozásának hozadéka a különféle termékek és szolgáltatások ilyen nyomtatványokon történő hirdetése, így ez a kiadványtípus is bekerült a könyvtárba. Kötelespéldányokként akkoriban azonban leginkább a könyvekre gondoltak, nem hitték, hogy ezek a prospektusok az utókor számára fontosak lehetnek, így a gyűjteményünkben található anyag hiányos. Lehetséges, hogy a kiadvány megjelentetője a tevékenységét az adott korban aktuálisnak, de múlandónak tartotta, az utókor azonban ezekből a kiadványokból tájékozódik, rekonstruálja a múltat. Ezeknek az árjegyzékeknek, prospektusoknak, katalógusoknak a szisztematikus gyűjtése nagyon fontos, hiszen gazdasági és ipartörténeti szempontból megkerülhetetlen forrásként szolgálnak, nélkülük nem lehet megírni a kor alapos gazdaságtörténetét. Ezért ezen a területen is igyekszünk a hiányokat többféle lehetőség igénybevételével pótolni – ezt az árjegyzéket antikváriumban vásároltuk.

Gyűjteményünkben számos árjegyzék található, de a többségük nem illusztrált. Ez a kiadvány unikum, mivel színes és fekete-fehér képeket tartalmaz, tipográfiai, szerkesztési megoldásait tekintve is igényes, szép. A német nyelv használatát a helyi sváb földművesek nagy száma indokolja.

szoleszet002b.jpgRókaízű szőlő. Az érmelléki első szőlőoltványtelep 1903–1904. évi árjegyzéke. Részlet. Székelyhíd, 1903 – Törzsgyűjtemény

A 13. századtól foglalkoztak az Érmelléken szőlővel, borral. Valódi fellendülést a 16. század hozott, az egykorú dézsmajegyzékekben több települést megemlítenek a környéken. A 18–19. században a kedvező természeti adottságoknak köszönhetően jó és kiváló borok készültek itt, egyre nagyobb szerepet kapott a szőlőtermesztés. Ennek a virágzó korszaknak az itt 1885–1895 között pusztító filoxérajárvány vetett véget. Az Amerikából behurcolt alattomos, mindennek ellenálló kis rovar tönkretette egész Európában a szőlőket, a történelmi borvidékek szinte megsemmisültek. Érmelléken 1891-től indult meg újra a szőlőtelepek létrehozása. A szőlők újratelepítése kemény munka, és több év telik el, amíg szép termést hoz egy-egy tőke, így Nagy Gábor úr óva int az oltványokkal házalók, kupeckedők hitvány portékáitól, amelyek „igazán egy újabb filloxera-csapással sujtották ismét a telepítő közönséget”.

A járvány elleni védekezésül sok helyen ún. direkt termő (közvetlen termő) fajtákat telepítettek, mivel ezek ellenállnak a filoxérának, azonban a belőlük készült bornak jellegzetes, poloskához hasonló íze van, amelyet rókaíznek is neveznek. Katalógusunk biztosít arról, hogy ezeket a fajtákat a telepről kiirtották, csak emléknek hagytak mindegyikből 15 tőkét, mert „ki a róka husát szereti pecsenyének, az igya meg rá a közvetlen termők levét bornak”. Fontos információ az oltványokat vásárlók számára, hogy Nagy úr szakkönyvet készül kiadni annak érdekében, hogy a telepéről vásárolt oltványok tökéletes volta a megfelelő kezelés következtében kiteljesedhessék – a mű minden megrendeléshez díjtalanul jár.

A továbbiakban praktikus tudnivalók következnek a megrendelésről, szállításról, majd a fajták ismertetése és az árak jegyzéke olvasható: a második legdrágább a mézédes Overnyi Hamvas, tíz darab 4,60 korona, őt a Muscat Candia előzi csak meg 5 koronáért – én mégis inkább a 4 koronás Muscat Lunelt választanám. A szőlőoltványokon kívül kaphatók még elősövény-csemeték és magvak, valamint diócsemeték is, száz darabon alul egy darab 60 fillér.

Telepítsünk lugast! Az érmelléki első szőlőoltványtelep 1903–1904. évi árjegyzéke. Részletek. Székelyhíd, 1903 – Törzsgyűjtemény

Forró nyárban nincs párja a szőlőlugas árnyékának. A nap erejét a levelek finom libbenése simogatóvá szelídíti, egy pohár hideg száraz fehér, egy jó könyv, merengés…de térjünk a tárgyra: szőlőnagybirtokostól érdemes eltanulni a lugas telepítésének furfangjait. „Jegyzékemben foglaltakban a legkisebb nagyitás nincsen… ezek minden mesterkélt növesztési eljárás nélkül fejlődnek ilyenre…” – ajánlja a 40 millimétert meghaladó bogyójú, és az 56 cm hosszú fürtű szőlőjét a gazda, mint lugasnak legjobban bevált fajtákat több más mellett. És, hogy „bárki fogalmat alkothasson arról, hogy olyan helyek, amelyekről nem is képzelhettük, hogy jövedelmező lehessen, miként ad évenként bámulatos jövedelmet”, tíz oldalon keresztül illusztrált életképekből szőtt kis tantörténetek segítségével szólítja meg a tisztelt érdeklődőket, kinek-kinek személyes ízlését keresve a stílusban. A szép kis rajzokat látva azonnal szeretnénk egy lugassal befuttatott házat, nem csak az óriási termés, de a csodás nyári hűs miatt is, arról nem beszélve, milyen kiválóan védi a ház falát az esőtől, amellett, hogy elragadó dísz. Nélkülözhetetlen a szőlő már csak azért is, mert „a beteg, de főleg a gyomorbajos emberek ezreit már kigyógyította, ha reggel éhgyomorra mindennap egy fürt szőlőt eszik, de nem ám kofáktól vett állott és összefült szőlőt, hanem a tövéről frissen leszedettet”.

szoleszet005.jpgMiniszteri szokványminőség. Az érmelléki első szőlőoltványtelep 1903–1904. évi árjegyzéke. Részlet. Székelyhíd, 1903 – Törzsgyűjtemény

Minden további kételyt megelőzendő, 99 „elösmerő és köszönő” levél olvasható lezárásképpen a katalógusban. Kántor és tanító, vasúti vendéglős, fakereskedő és földbirtokosnő, hivatalnok és lábbelikészítő Kunhegyestől a Diósgyőri Vasgyárig, Maros-Ujvártól Torontál-Zichyfalváig szerte az országban legnagyobb örömét és megelégedését fejezte ki mind az áru, mind a kiszolgálás tekintetében. Így aztán magától értetődő, hogy „saját érdekét munkálja mindenki, aki a katalógust forgatja, tanácsait megszívleli, és legfőképpen, szőlőoltványt rendel, hiszen az Érmelléki Szőlőoltvány-telep „miniszteri szokványminőségben” a vevők legnagyobb megelégedésére szolgálhat. Végezetül minden egyéb tekintetben megszívlelhetők Nagy Gábor szőlőnagybirtokos úr szavai:

„Most bezárom soraimat ezen régi közmondással: »A mit más megtett, azt te is megteheted«, sőt, a mit más még meg nem tett, megtörténhetik általad, de előbb tudnod kell, hogy csak becsület, tapintatos eszme, takarékosság és szorgalom tesz naggyá.”

Sághi Ilona (Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály)

Felhasznált szakirodalom:

Kántor Anita: A földrajzi viszonyok és a társadalmi háttér tükröződése az érmelléki borospincék és szőlőspajták típusaiban. Szolnoki Tudományos Közlemények, Szolnok 2010. – Törzsgyűjtemény 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr898009779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.