A reformáció emléknapja

2015. október 31. 08:46 - nemzetikonyvtar

498 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton (Martin Luther, 1483–1546) német Ágoston-rendi szerzetes, a szász választófejedelemség teológiai doktora a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek, és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin, 1509–1564), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. Összeállításunkban a magyar protestáns humanizmus irodalmi programjának beteljesítőjéről Szenci Molnár Albertről emlékezünk meg.

Szenci Molnár Albert portréja In: Kereszt és félhold. A török kor Magyarországon (1526-1699), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 1999. (Encyclopaedia Humana Hungarica 5.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Szenci Molnár Albert csaknem egész életét külföldön, német nyelvterületen töltötte, munkáival mégis kizárólag a magyar reformációt szolgálta és a hazai tudományt gyarapította. Nyelvészeti és irodalmi művei harmonikus egységet alkotnak teológiai írásaival. Magyar grammatikája (Hanau, 1610) és nagysikerű latin-magyar, magyar-latin szótára (Nürnberg, 1604; Hanau, 1611; Heidelberg, 1621) európai színvonalra emelték a magyar nyelvtudományt, s biztos alapokra helyezték a magyar irodalmi nyelvet. Ő ajándékozta meg a református egyházat a teljes zsoltárkönyvvel. A Psalterium ungaricum (Herborn, 1607) a hugenotta zsoltárok formahű tolmácsolása. A 130 féle strófaszerkezetet bravúrosan ültette át magyarra, sikerült a magyar fülnek idegenül csengő francia dallamokat teljesen meghonosítania. A bibliatudományban, teológiában és a filozófiában is jeleskedett, olykor költői játékokra (Lusus poetici, Hanau, 1614), képversekre is jutott ideje.

Szenci Molnár Albert. In. Kereszt és félhold. A török kor Magyarországon (1526-1699), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 1999. (Encyclopaedia Humana Hungarica 5.)  Magyar Elektronikus Könyvtár

Szenci Molnár Albert: Új grammatica, 1606; Szenci Molnár Albert magyar-latin szótára, Nürnberg, 1604; Szenci Molnár Albert zsoltároskönyvének címlapja, 1607.  In: Kereszt és félhold. A török kor Magyarországon (1526-1699), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 1999. (Encyclopaedia Humana Hungarica 5.)  – Magyar Elektronikus Könyvtár 

1
Mint az szép híves patakra
Az szarvas kivánkozik,
Lelkem úgy ohajt Uramra,
És hozzá fohászkodik.
Tehozzád, én Istenem,
Szomjúhozik én lelkem,
Vajjon színed eleiben
Mikor jutok, élő Isten?
3
Én lelkem, mire csüggedsz el,
Mit keseregsz ennyire?
Bízzál Istenben, s' nem hágy el,
Kiben örvendek végre,
Midőn hozzám orcáját
Nyújtja szabadítását.
Óh, én kegyelmes Istenem
Melly igen kesereg lelkem!

Szenci Molnár Albert: XLII. zsoltár (részletek). In. Szenci Molnár Albert összes költeménye [zsoltárfordításai]. In.Verstár '98 CD-ROM, Bp., Arcanum, 1998. – Magyar Elektronikus Könyvtár

----

Ha a magyar irodalomnak egész Csokonaiig legváltozatosabb formakincsű verselőjétől, a rímes-időmértékes magyar vers (mostani kifejezéssel: a nyugat-európai verselés) első hazai megvalósítójától megkérdezték volna, kiféle-miféle ember, akkor talán azt mondja magáról, hogy tanító, büszkébb perceiben azt, hogy nyelvtudós, keserűbb óráiban, hogy szerény jövedelmű nyomdai korrektor, de eszébe sem jutott volna azt mondani, hogy költő. Igaz, a nyelvtudományban múlhatatlan emlékű nevet biztosított magának. Pedagógusként és a kálvini teológia szakembereként a világhírű professzorok közé küzdötte fel magát. De mint költő: Balassi után és Bacsányi előtt senki se közelíti meg nyelvi és formai nagyságát, eredetiségét. Fejezet zárul és fejezet kezdődik a magyar költészetben Szenci Molnár Albert zsoltárfordításaival. Holott csupán használható és jól énekelhető, ájtatos szövegeket akart adni a magyar ajkú reformátusok kezébe. Ennek a könyvnek azonban azóta több mint száz kiadása volt, tréfás túlzással azt mondhatnók, hogy első helyen áll a magyar bestseller-listán.

Szenci Molnár Albert. In. Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka, Budapest, Trezor, 1995. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Szenci Molnár Albert művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Korábbi blogbejegyzésünk A reformáció emléknapja kapcsán a reformáció történetéről

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr388028896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása