A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.
Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.
Jankovics Marcell: Halottak napja (részlet) In. Uő: Jelkép-kalendárium, [Debrecen], Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Pray-kódex. f. XXVIIIr. Kézirattár. Magyar nyelvemlékek (MNy 1) – Magyar Elektronikus Könyvtár
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté először Isten a mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki a paradicsomot házul. És a paradicsomban való minden gyümölcsből, monda neki, hogy éljen, csupán egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék. „Bizony, amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz.”
Halotti beszéd és könyörgés (részlet). Pais Dezső olvasata. In. A magyar nyelvű középkori irodalom, [vál.] V. Kovács Sándor, Budapest, Szépirodalmi, 1984. – Magyar Elektronikus Könyvtár
Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül). Pray-kódex. f. CXXXVIr. Kézirattár. Magyar nyelvemlékek (MNy 1) – Magyar Elektronikus Könyvtár
A legkorábbi – fennmaradt – magyar nyelvű szöveg a 32 soros Halotti beszéd és könyörgés. Az 1195 körül, a Pray-kódex törzsszövegével együtt másolt temetési beszéd nyelvtörténeti, stilisztikai és műfajtörténeti szempontból egyaránt különleges jelentőségű. […] A Halotti beszéddel kapcsolatban számos méltatója hangsúlyozza, hogy milyen közel áll az élő beszédhez, milyen nagy hangsúlyt kapnak benne a jó hangzás elemei, s milyen kitűnően adaptálja a latin retorika eszközeit (felkiáltás, kérdés, ismétlés, alliteráció, figura etimologica stb.). Kérdéssel és a sírra való rámutatással kezdődik: Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk? Bizony, por és hamu vagyunk! A Teremtés könyvére való utalást (3,19) fejti ki a következő néhány sor a paradicsomi léttől Ádám bűnbeesésén, halandóvá válásán és kiűzetésén át a küzdelmes földi életig és a mindenkit elnyelő sírgödörig. A körülállt sír azonban közben üdvtörténeti dimenziókba került, az ember sorsa nem ér itt véget, a halott jövendője még nem dőlt el végleg: a pap és a hívek imádságukkal hozzásegíthetik az üdvözüléshez. A Beszéd következő 10 sora imádság a halott lelkéért Szűz Máriához, Szent Mihály arkangyalhoz, Szent Péterhez és minden szenthez. Főként azokhoz könyörögnek, akiknek a bűnök megbocsátásában és az ítélkezésben szerepe van. Ezután következik a tulajdonképpeni Könyörgés annak reményében, hogy a halott „bírságnap”, vagyis az utolsó ítéletkor feltámadván Krisztus jobbján, a szentek közt kap majd helyet. A hívek mindkét imádságot Kyrie eleison (Uram, irgalmazz) kiáltással erősítik meg.
Madas Edit: Pray-kódex – Halotti beszéd és könyörgés – Magyar Nyelvemlékek honlap
Hanganyagok a Nyelvemlék honlapról. A bal szélső kis háromszögre kell kattintani a lejátszóért.
Halotti beszéd és könyörgés – Benkő Loránd és A. Molnár Ferenc értelmezése; előadja: Vallai Péter (Az Országos Széchényi Könyvtár felvétele)
A Halotti beszéd és könyörgés Jáki Sándor Teodóz OSB. előadásában
A középkori liturgikus dallamra énekelt változat elhangzott a „Látjátok feleim...” Magyar nyelvemlékek című kiállítás megnyitóján is az Országos Széchényi Könyvtárban 2009. október 29-én.
