600 éve halt meg Husz János

2015. november 03. 12:49 - nemzetikonyvtar

Július 6-án volt hatszáz éve, hogy Konstanzban máglyahalálra ítélték és megégették Husz János (Ján Hus, 1369–1415) cseh papot, a prágai egyetem akkori rektorát, akit az egyházfegyelemmel és a liturgiával kapcsolatos nézetei miatt a reformáció előfutárának tartanak. Husz János és a huszitizmus hatása a magyarországi művelődésben címmel 2015. november 9-én és 10-én több kulturális intézmény közös szervezésében tudományos konferenciát rendez az ELTE Bölcsészettudományi Kara és az Országos Széchényi Könyvtár. A vallástörténeti, művelődéstörténeti témákat körüljáró konferencián könyvtárunk több munkatársa is előad.

2015. november 10.
11:15–12:30 Lauf Judit: Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött huszita antifonále
13:30–14:15 Kovács Eszter: A törökveszély huszita interpretációja
14:45–15:30 Vesztróczy Zsolt: Eretnekek, katonák, rablók, nemzetépítők. (A huszitizmus Jókai történeti tárgyú műveiben) 

A magyar tudomány napja alkalmából ajánljuk figyelmükbe kétnapos rendezvényünket, melynek részletes programja honlapunkon olvasható.

Husz János, fametszet Aeneas Silvius Piccolomini. Pápa vagy zsinat? In. Lovagkirályok. Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437) Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, (Encyclopaedia Humana Hungarica 3.), 1997.  Magyar Elektronikus Könyvtár

Husz János 1370-ben született a dél-csehországi Husinecben. 1396-ban magiszteri fokozatot szerzett, és az egyetemen tanított filozófiát. 1400-ban pappá szentelték, ezután előbb a Szent Mihály, majd 1402-ben a Betlehem kápolna papja lett. Már teológushallgatóként nagy hatással voltak rá az angol reformátor John Wyclif tanai, prédikációiban sokat idézte gondolatait. 1408-ban pert indított Zbyněk Zajíc z Hazmburka érsek ellen Wyclif rehabilitását kérve. 1409-ben az ún. „Kutna Hora-i dekrétumokkal” IV. Vencel megváltoztatta az egyetemi szabályzatot, a cseh nemzet számára három, míg a németnek egy szavazatot biztosított. A német tanárok és diákok ezen felháborodva elhagyták az egyetemet, és Lipcsén alapítottak újat. Ekkor Huszt az egyetem rektorává választották. Ugyanebben az évben V. Sándor pápa eretneknek nyilvánította Wyclifet, és elrendelte könyvei elégetését, Husz azonban nem engedelmeskedett, sőt írásaiban és prédikációiban kiállt Wyclif tanai mellett. Mivel többszöri felszólításra sem volt hajlandó Rómába utazni, hogy ott válaszoljon az ellene felhozott vádakra, 1411-ben Odo Colonna bíboros kiközösítette. 1414-ben Konstanzban összeült az egyetemes zsinat, amelyen Husz ügye is napirendre került. Ő visszautasította a vádakat, hogy Wyclif eretneknek ítélt tanait valaha is vallotta volna, de megtagadta egyértelmű elítélését is, ezért a zsinat megfosztotta papi hivatalától. Ezt követően 1415. július 6-án máglyán megégették.

Husz János megégetése. Ulrich Richental krónikájából 1465 körül; Husz János kivégzése. Miniatúra Ulrich von Richental krónikájából; Husz János megégetése. Miniatúra, 15. század. In. Lovagkirályok. Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437) Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, (Encyclopaedia Humana Hungarica 3.), 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Husz valójában nem vette át Wyclif katolikus szempontból kifogásolható dogmatikai tételeit. Elutasította Wyclif álláspontját, miszerint a kenyér és a bor csak jelkép, nem lényegül át Jézus testévé és vérévé. A két szín alatti áldozás kérdésében nem foglalt egyértelműen állást. Nem utasította el a halottakért mondott miséket, és hitt a tisztítótűz létezésében. Műveiből kiolvasható egyfajta predestinációs elmélet, de csak az üdvösségre rendeltekről beszél, tagadja, hogy Isten bárkit is kárhozatra szánt volna. Erősen bírálta korának papságát, de nem vonta kétségbe a papság intézményének létjogosultságát. Legtöbb indulatot kiváltó tanítása szerint a halálos bűn által a pap vagy az uralkodó elveszti hivatalát, bűnös törvényhozó által hozott törvényeknek nincs kötelező erejük, sőt a halálos bűnben élő keresztény megszűnik keresztény lenni.

Husz kivégzése alapjaiban forgatta fel Csehországot. Hívei fegyverrel akarták kikényszeríteni sérelmeik orvoslását, amivel hosszú és véres belháború vette kezdetét. A háborúk hatása Magyarországon is érződött, a huszita portyák csak lipanyi vereségük (1434) után szüneteltek egy időre.

Huszita szekérvár. Miniatúra, 15. század. In. Lovagkirályok. Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301–1437) Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, (Encyclopaedia Humana Hungarica 3.), 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár

A magyarországi huszita mozgalomhoz kötik az úgynevezett Huszita Bibliát, az első magyar nyelvű bibliafordítást. A fordítás részleteit három kódex őrizte meg: az ószövetségi kispróféták könyveit a Bécsi kódex (OSZK), a négy evangéliumot a Müncheni kódex (München), a zsoltárokat az Apor-kódex (Sepsiszentgyörgy). A fordítás a 15. sz. első felében készült, a fennmaradt könyvek később másolatok. E kódexek legfontosabb nyelvemlékeink közé tartoznak.

Kovács Eszter
Könyv- és Művelődéstörténeti Kutatások Osztálya

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr708046942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.