Siker s kudarc – két rongy csaló

2016. január 18. 13:11 - nemzetikonyvtar

A szokásos szabványéletrajz helyett inkább játsszunk!

  1. Ki az első angol nyelven író Nobel-díjas?
  2. Ki a legfiatalabb Nobel-díjas?
  3. Ki a britek kedvenc versének szerzője egy 1995-ös BBC-felmérés szerint?
  4. Ki írta Dzsaváhalál Nehru – a független India első miniszterelnöke – kedvenc könyvét?
  5. Kinek a sorait vésték a wimbledoni teniszszentély játékosbejárója fölé?
  6. Ki készítette az I. világháborúban elhunyt ismeretlen katonák sírfeliratát?
  7. Kinek a stílusa és szókincse nyűgözte le Szerb Antalt?
  8. Kinek a golftanára volt Sir Arthur Conan Doyle?
  9. Kinek az esküvőjén volt tanú Henry James?
  10. Kinek az életművéből szerkesztett kötetet T. S. Eliot?
  11. Kiről írt értekezést Orwell?

Folytassam?!

kipling_rikitikitevi_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Riki-tiki-tévi, ill.: Damó István, ford.: Benedek Marcell, 6. kiad. Budapest, Móra, 2012. – Törzsgyűjtemény 

Na, jó… ha nem irodalmároknak és életrajzmániásoknak teszem fel a kérdéseket, akkor nyilván ezzel indítok: Ki Maugli szülőatyja? És persze mindenki vágja rá a választ: Kipling.

kipling_rudyard.jpgRudyard Kipling

Ha valakit még Borges is kedvel, arra oda kell figyelni. Nem mintha rá alanyi jogon nem kéne, de biztos, ami biztos: igyekeztem megtámogatni a 20. század első felére tett hatását. S ha ez a hatás azóta némiképp csökkent is, Kipling meg- és kikerülhetetlen. Nem csak irodalmilag. Ő az, aki akkor is ott van velünk, mikor nem is tudjuk, hogy ő az. Keresztrejtvényekben menetrendszerű kérdés: Maugli farkasa, 5 betű; vagy: a dzsungel kígyója, 2 betű. – Ismerős? De befúrta magát a divat világába is: 1987 óta jegyzett márka. A Kipling táskák remek darabok, s ha a kezdő ár nem 20 ezer körül mozogna, tutira szereznék egyet, rajta a kismajom emblémával. A brand saját ismertetője szerint ez a kalandok s a vidámság szimbóluma. Mintha novellái elemzését olvasnánk, kiegészítve a könnyedség, színesség jelzőkkel. Más regiszterekben szétnézve is ott van Kipling hatása: a cserkészmozgalom alapítója vajon honnan vette a Farkaskölyök mozgalom és segítőik nevét? Hát persze, hogy szerzőnk regényeiből! A tudományok sem maradhatnak ki: a Torontói Egyetem felkérésére ő dolgozta ki a mérnökök diplomaosztójának rituáléját. Neki köszönhetően a mai napig egy vasgyűrűt kapnak ajándékba a terület végzősei.

Nemcsak az utókorra, hanem kortársaira is hihetetlen hatást tett. Mégis, a vitatott megítélésű szerzők közé tartozik. Nemcsak irodalmi tevékenysége, hanem politikai elköteleződése miatt is. Nála nagyobb sovinizmussal senki nem dicsőítette az angol gyarmatbirodalmat, nem éltette a búr háborúkat, nem állt ki az elnyomó rendszer mellett. Ugyanakkor nála nagyobb empátiával és szeretettel senki nem mutatta be az európaiak számára kevéssé ismert népeket s kultúrájukat, nem ábrázolta egzotikus tájaikat, nem méltatta alig felfedezett gyökereiket. Saját magában is furcsa kettősségek voltak: bár Bombayben született (1865. december 30.), Angliában nevelkedett. Visszatértekor viszont egy csapásra eltűnt az angol neveltetés, s anyanyelvként a kisgyermekként magába szívott mesék világa került előtérbe. (Szülővárosának pl. verset is szentelt, melyben a városok anyjának nevezi.)

kipling_es_india_nemzetikonyvtar.jpgBing Ede János: Rudyard Kipling és India, Budapest, Pápai Ny., 1918. – Törzsgyűjtemény 

Joseph Rudyard Kipling egy angol tóról kapta nevét. Apja, aki metodista lelkész és alapvetően művészlélek volt (festő, szobrász, illusztrátor), édesanyjával megismerkedésükkor elment Staffordshire környékére, ahol beleszerettek a vidékbe. Olyan hatást tett rájuk a festői táj, hogy elhatározták, első gyermeküket Rudyardnak fogják nevezni. És lőn.
6 évesen visszakerül Angliába, ahol ismerősök nevelik (később pokoli időszakként emlékszik vissza ezekre az évekre), és időnként rokonoknál nyaral. 13 évesen édesanyja beiratja egy hadi iskolába (első regényében, a The Light that Failed-ben – Elhalványult fény – bukkannak fel itteni élményei), de 17 évesen – mivel egyetemi tanulmányait ösztöndíj híján nem tudják finanszírozni – apja visszahívja Lahoreba (ma: Pakisztán), ahol akkor a művészeti főiskola igazgatója és a múzeum kurátora volt. Fiának újságírói, segédszerkesztői állást szerez a Civil and Military Gazette (Civil és katonai híradó) c. lapnál. Pár évre rá Indiába hajózik, és a kisgyermekkori élmények – beleértve a hallott meséket s magát a nyelvet is – visszatérnek, s egy csapásra megváltoztatják.

kipling_allatmesek_nemzetikonyvtar.jpgKipling állatmesék, szerk.: Ballér Piroska, ford.: Simon Mónika, ill.: Andrej Klepakov, Larisza Klepakova, Nagykanizsa, Canissa, 2007. – Törzsgyűjtemény 

Közben már nemcsak híreket szállít lapjának, hanem elkezd novellákat írni, s kiadja első verseskötetét (Departmental Ditties and Other Verses – Hivatali dalocskák és egyéb versek). Rengeteget utazik a brit India területén. Ezekből meríti élményeit, melyeket kötetekben ad ki (pl. Plain Tales from the Hills – Egyszerű hegyi történetek). Allahabadba helyezik a The Pioneer c. laphoz (Az úttörő), ahonnan egy év után eljön. De abban az egy évben grafomán gyorsasággal gyártja az elbeszélésköteteket: Soldiers Three (Három katona), The Phantom Rickshaw (A fantomriksa) – hogy csak párat említsek a megjelent hatból.

kipling_indiaban_tortent_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Indiában történt, Budapest, Napsugár Kiadó, 1943. – Törzsgyűjtemény 

Ekkor veszi kezdetét nagy utazása: a Szingapúr – Hong Kong – Japán – San Francisco utat követően bejárja Amerikát. És közben folyamatosan publikál. 1889-ben érkezik Angliába. Ír-ír-és ír… egy indiai utazást követően újabb novelláskötetet jelentet meg a kint élő britek mindennapjairól s viselt dolgairól (Life’s Handicap – Az élet hátrányai), majd megnősül (egy szerzőtársa testvérét veszi el). Amerikába mennek nászútra, ami 4 évig tartó letelepedést jelent Vermontban. Bliss Cottage (Hála/Örömkunyhó) nevű házukban születik meg első gyermekük, s ebben kezdi írni a The Jungle Book (A dzsungel könyve) első fejezeteit.

kipling_dzsungelkonyve_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: A dzsungel könyve, ford.: Varró Gábor, a verseket Varró Dániel ford., ill.: Békés Rozi, Budapest, Ciceró, cop. 2014. – Törzsgyűjtemény 

Ahogy gyarapodik a család, felépítik Naulakha nevű új otthonukat (természetesen Lahore-i élmények alapján), ahol változatlan termékenységgel kerülnek ki az újabb és újabb kötetek (The Seven Seas – A hét tenger, versek; Captains Courageous – Bátor kapitányok, stb.) és befejezi A dzsungel könyvét. Ennek megjelenése után kezdődik szinte az egész világra kiterjedő levelezése könyvének olvasóival. (Érdekesség, hogy az angol kiadáshoz édesapja, John Lockwood Kipling készítette az illusztrációkat.) Családi problémák és egy angol-amerikai határvita okozta britellenes hangulat miatt 1896 őszén visszaköltöznek Angliába, Torquaybe.

kipling_versek_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling – Edgar Allan Poe versei, ford.: Pásztor Árpád, Szebenyei József, Nagyvárad, Sebő, 1904. – Törzsgyűjtemény 

Változatlan termékenységgel ír és publikál, s közben aktívan bekapcsolódik a társadalmi-politikai közéletbe. Innentől datálható kettős megítélése: egyesek szerint bizonyos művei a Viktória-kori gyarmatosító hangulat zászlófeliratai, mások szerint annak ironikus megközelítései. Ez alól még gyermektörténetei sem kivételek (Stalky and Co – Stalky és társa). Tény azonban, hogy Kipling lelkesen üdvözli pl. a dél-afrikai politikusok (Cecil J. Rhodes, Leander Starr James) kolonizációs tevékenységét, s hitet tesz a búr háború szükségessége mellett. Ilyen irányú publicisztikus írásai közben szakít időt arra, hogy művészileg maradandó s időtálló szövegeket alkosson: 1901-ben kiadják egyik legjobb regényét, a Kim-et, majd gyerekmeséit (Just So Stories for little Children).

kipling_kim_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Kim, az ördöngös, ill.: John Lockwood Kipling, ford.: Sári Júlia, a verseket ford.: Tandori Dezső, utószó és jegyz.: Sári László, Budapest, Kelet Kiadó, 2006. – Törzsgyűjtemény 

Kritikusai ezt az időszakot tekintik pályája csúcsának. Furcsa – bár Kipling életének számos kettőssége tükrében nem meglepő –, hogy ugyanakkor ez az időszak magánéletének sötét periódusa is: legidősebb lányuk tüdőgyulladásban meghal, s egyetlen fia elesik az I. világháborúban. My Boy Jack (Fiam, Jack) c. költeménye (mely később számos feldolgozást megért színházban, s televízióban is) világosan megmutatja, hogy sosem tudta magának megbocsátani fia halálát (igazi nevén John-t nem tartották alkalmasnak katonai szolgálatra, de apja – hazafias hevületből – elintézte, hogy bekerüljön az Ír Nemzeti Gárdába). Ekkor jelennek meg háborús esszéi és versei The Fringes of the Fleet (A flotta sávjai) címmel.

A világháború után csökkent népszerűsége, inkább korábbi művei újbóli kiadása, mint új művek alkotása jellemzi utolsó időszakát. 1926-ban kitüntetik a Royal Society of Literature Arany Medáljával, melyet előtte csak Scott, Meredith és Hardy kapott meg. 1936. január 18-án halt meg Londonban, egy betegség szövődményének következtében. A lapok fel voltak készülve halálhírére, de kissé gyorsabban, annak bekövetkezte előtt 2 nappal már lehozták a hírt. Kipling egy gentleman méltóságával reagált rá: „Épp most olvastam, hogy halott vagyok. Kérem, ne felejtsenek el törölni az előfizetők listájáról.” Egy évvel később jelentetik meg önéletrajzi írásait Something of myself (Valamit magamról) címmel.


Stúdió K Színház: A kis elefánt című darab. A Stúdió K színház engedélyével. 

De Kipling kalandos életúja itt még nem ért véget. 2013 februárjában adtak hírt arról, hogy egy manhattani ház felújítása során, a Cunard Line brit hajózási társaság vezetőjének hagyatékában 50, eddig nem ismert Kipling-verset találtak. Thomas Pinney irodalomtörténész, a Pomona College professzor emeritusa fedezte fel a kéziratokat, s szerkesztette kötetbe az eddig ismert, de kötetben meg nem jelent közel 500 verssel együtt. A mintegy 1300 költeményt tartalmazó The Cambridge Edition of the Poems Rudyard Kipling, by Thomas Pinney (ed) 3 kötetben jelent meg az év márciusában.

Vannak köztük világháborús versek, magánszférát érintő kérdésekkel foglalkozó művek, s utazásait megörökítő alkotások is:

„For me, this land, that sea, these airs, those
folk and fields suffice.”
(Számomra ez a föld, ez a tenger, ezek a levegők, ez a nép és a mezők elegendők.)

„My son was killed while laughing at some jest.
I would I knew
What it was, and it might serve me in a time
when jests are few.”
(A fiamat megölték, miközben néhány tréfán nevetett.
Ha tudnám mi volt az, szolgálhatnának abban az időben, mikor a tréfák már kevesek.)

Aki nem akar rá 200 fontot szánni, az itt olvasgathat.

Végezetül pedig – nagy sci-fi rajongóként – meg kell említenem, hogy Kipling írt – méltatlanul elfelejtett – tudományos-fantasztikus novellákat is. 1905-ben a With the Night Mail (Az éjjeli postával) és 1912-ben az As Easy As A. B. C. (Olyan egyszerű, mint az abc) címűeket. Érdemes lenne elővenni őket, mert mindkettő a 21. században játszódik egy elképzelt világban, s mindkettő a modern sci-fi alaptörténetei közé tartozik. Alakját egyébként a kortárs amerikai prózairodalom is megörökítette: Block regényében egy limitált példányszámú Kipling-kötetért kezdik el gyilkolászni egymást a szereplők – miközben jó pár hozzá köthető anekdota hangzik el. Hogy igazak-e, ki tudja?! Mindenesetre szórakoztatóak.

kipling_block_nemzetikonyvtar.jpgLawrence Block: A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni, ford. Varga Bálint, Budapest, Agave Kv., 2006. – Törzsgyűjtemény 

A kérdéseinkre adott válasz persze Kipling, de tudjuk még fokozni:

  • Ki az első angol nyelven író Nobel-díjas?
  • Ki a legfiatalabb Nobel-díjas?

1907-ben kapta meg a díjat „…megfigyeléseinek pontosságáért, fantáziájának eredetiségéért, gondolatainak férfiasságáért és kiemelkedő elbeszélő tehetségéért, melyek e világhírű szerző műveit jellemzik” (C. D. af Wirsén, a Svéd Akadémia elnökének méltatása a díjátadón.)

  • Ki a britek kedvenc versének szerzője egy 1995-ös BBC-felmérés szerint?

Ha… című verse. 1895-ben íródott, de kötetben csak 1910-ben jelent meg először (Rewards and Fairies – Jutalmak és tündérek). Egyes értelmezések szerint fiához írott jó tanácsok gyűjteménye, bár önéletrajzi írásában állítja, hogy eredetileg Leander Jameson Dél-Afrikában működő politikus-katona tiszteletére írta. Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Devecseri Gábor is lefordította magyarra.

  • Ki írta Dzsaváhalál Nehru – a független India első miniszterelnöke – kedvenc könyvét?

Nehru többször is említette, hogy kedvenc könyve Kipling Kim-je. Méltán nem fog feledésbe merülni. Az elbeszéléstechnikája és meseszövése mesteri. Ezt a regényét is megfilmesítették. Indiában is furcsa kettősség övezi Kipling megítélést: nézetei ellenére emlékháza van, a katonai akadémia falán pedig a Ha… c. versből vett idézet serkenti a katonákat.

  • Kinek a sorait vésték a wimbledoni teniszszentély játékosbejárója fölé?

A wimbledoni felirat szintén a sokat emlegetett Ha…-ból került a bejárat főlé:

„If you can meet with Triumph and Disaster
And treat those two impostors just the same”
(Ha találkozol sikerrel és kudarccal
és szemléled ezeket, mint két ugyanolyan csalót)

kipling_bejarat_nemzetikonyvtar.jpg

  • Ki készítette az I. világháborúban elhunyt ismeretlen katonák sírfeliratát?

Fia halála nagyban közrejátszott abban, hogy csatlakozott a hadisír gondozó bizottsághoz. Fő feladatuknak a brit nemzetközösségi katonák emlékének, sírjaiknak ápolása. Kipling választotta a Bibliából vett idézetet a sírkövekre: „Their Name Liveth For Evermore” (Nevük örökké élni fog), illetve az ismeretlen katonák sírkövének felirat is ő javasolta: Know unto God (Isten ismeri/tudja).

  • Kinek a stílusa és szókincse nyűgözte le Szerb Antalt?

Szerb Antal: A világirodalom története, Budapest, Révai, 1941. 

  • Kinek a golftanára volt Sir Arthur Conan Doyle?

Sherlock Holmes szülőatyja családi birtokán látogatta meg, ott történt a jelzett esemény. De nemcsak vele, hanem számos más híres kortárssal is találkozott, pl. vermonti tartózkodása alatt az általa nagyrabecsült Mark Twain-nel.

  • Kinek az esküvőjén volt tanú Henry James?

Henry James szerette és sokra tartotta: feleségének volt tanúja esküvőjükön, illetve mindig is nagyrabecsüléssel nyilatkozott Kipling művészetéről.

kipling_szazbanatkapuja_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: A Száz Bánat Kapuja. Elbeszélések, szerk. és az utószót írta Sári László, Budapest, Palatinus, 2009. – Törzsgyűjtemény 

  • Kinek az életművéből szerkesztett kötetet T. S. Eliot?

Kétségtelen, hogy Kipling prózaíróként (minőségileg) jelentősebb életművet hagyott hátra, mint lírikusként. Mégis, a század legnagyobbjai foglalkoztak költészetével is. T. S. Eliot 1943-ban szerkesztette a Kipling válogatott versei c. kötetet, úgy is, hogy „alkalmi” költőnek tartotta elődjét, legtöbbet idézett versét pedig szelíden „nem egy jó vers”-nek titulálta. Kettejük lírája összehasonlíthatatlan poétikai szempontból (is).

  • Kiről írt értekezést Orwell?

A szintén kortárs Orwell hasonló véleménynel volt Kipling lírájáról (egy „jó rossz” versnek nevezte a Ha…-t). Ő sem tudta kivonni magát a kiplingi kettősség alól: egyfelől taszította – morálisan és esztétikailag is – szerzőnk véleménye a brit gyarmatbirodalom és imperializmus kapcsán; másfelől viszont pont ő kezdi el esszéjében bizonygatni, hogy Kipling tulajdonképpen sok helyütt a brit (később a német hatalmi) politika bírálatát, cinikus megközelítését adta csak.

Kipling megítélését ma is befolyásolja az életművére jellemző kettős megközelítés. Irodalmilag pedig az is, hogy míg novellisztikája újító és örökérvényű, prózája maradandó, addig verseinek poetikai egyszerűsége könnyen megfogható.

kipling_tortenetek_mesek_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Történetek, mesék, ford. Bartos Zoltán, Budapest, Világirodalom, 1920. – Törzsgyűjtemény 

Néhány olvasnivaló magyarul a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Kötél Emőke

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr738282238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.