50 éve hunyt el Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.)
Rideg Sándor. Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka – Magyar Elektronikus Könyvtár
Bár a 30-as évektől jelennek meg rövidebb novellái különböző lapokban (Népszava, Gondolat, Korunk, Magyarország, Híd), nevét mindenki az Indul a bakterház című regénye miatt ismeri.
Rideg Sándor: Indul a bakterház, Budapest, Móricz Zsigmond Könyvkiadó, 1943 – Törzsgyűjtemény
Az irodalomtörténet széljegyzetben emlékezik meg róla – ha egyáltalán megemlékezik –, a lexikonok-életrajzok ugyanazt a pálya- és életképet hozzák (öt elemit végzett, volt vöröskatona, csikós, gyári munkás, vasúti alkalmazott, pék, katonatiszt, rendőri megfigyelés alatt állt, internáló táborba hurcolták), tipikus „egykönyvű” szerzőnek tartják.
Rideg Sándor: Urak országa, Budapest, Athenaeum, 1945 – Törzsgyűjtemény
Pedig a 40-es évek második felétől sorban adják ki egybegyűjtött elbeszéléseit (Urak országában, 1945; A tükrösszívű huszár, 1950; Históriás idők, 1955; Csongrádi hun király, 1957; Lelkek szakadékai között, 1963; Hűvös csillag alatt, 1965; halála után az Érchangú kakas, 1978); regényeit (Tűzpróba, 1949; Sámson, 1951; Daruszegi vasárnapok, 1953; Tizenkét lépcsőfok, 1954; Kristóf rózsafái, 1960), és egy mesekötetét is (A szegény ember és az ördög, 1957 – a műfajmegnevezés becsapós, hiszen szinte minden novelláskötete tartalmaz meséket, feldolgozott népmeséket.). Bár az Írószövetség tagja volt, munkái nagy része visszhangtalan maradt.
Rideg Sándor: Kristóf rózsafái, Budapest, K. O. – Produkció Bt., 2003 – Törzsgyűjtemény
A korban kötelező „termelési regényeket” letudva (Tűzpróba, Sámson) a mesének titulált szövegeiben hozza vissza azt a stílust és segítségével azt az ábrázolt világot, melyet a Bakterházban bemutatott. Említett két önéletrajzi ihletésű regénye közül a Tűzpróba – melyben bemutatja, miként éltek a kommunizmus előtt a sanyarú sorsú cselédek, munkások – több nyelven is megjelent: oroszul, bolgárul és szlovákulis megjelent.
Rideg Sándor: Tűzpróba, Moszkva, 1958 – Törzsgyűjtemény
Mesélgetős elbeszéléstechnikája, népies fogalmazásmódja, humoros beszédmódja egyéni hangot adnak szövegeinek.
„Most már akár el se mondjam, hogy mekkora öröm volt ezen a napon a király palotájában. A király azon nyomban fölajánlotta koronáját Kapanyányi Monyónak, a leányával együtt, de Monyó azt mondta, hogy ő csak olyan együgyű foltozó varga fia, nem illik fejére a királyi korona és arra sincs eset a mesében, hogy ilyen szegény varga rokonságba került volna a királlyal. A király bölcs ember volt és nem erőszakolta sem országát, sem leányát Monyóra, úgy gondolta, akad herceg is, aki elveszi leányát. Ebben aztán igaza volt.”
A kapanyányi Monyó, In: A tükrösszívű huszár, Budapest, Atheneum, 1950 – Törzsgyűjtemény
Rideg Sándor: A tükrösszívű huszár, Budapest, Athenaeum, 1950 – Törzsgyűjtemény
Tájszólás(ok)ban előadott történetei nemcsak a falusi nyelvet idézik, hanem ezek stílusában furcsa keveredés mutatható ki a külvárosok munkásnyelvével, sok helyütt az argóval is. E sajátos nyelvezet mögött találkozik a valóság és a mesevilág, a történelem és a folklór.
Rideg Sándort egyéni meseszövése, áradó stílusa érdemessé tennék arra, hogy műveit ne csak „Az indul a bakterház írójától” címkével lássák el, hanem önálló kötetekként újra felfedezzék.
Rideg Sándor: Ifjúkori törtenetek Bakterház előtt, bakterház után: ifjúkori történetek, Budapest, K. O. – Produkció Bt., 2004 – Törzsgyűjtemény
Szerk.: KE
Nézz meg további tíz magyar és idegen nyelvű könyvborítót lapozható galériánkban :)
