Az Országos Széchényi Könyvtár Különgyűjteményi Igazgatóságának egyik osztálya, vagy ahogyan mi emlegetjük, egyik tára, a Plakát- és Kisnyomtatványtár. A nevéből nem biztos, hogy tudja a kedves felhasználó, mi is az, amit itt megnézhet, olvashat, kutathat.

A plakát az még csak rendben volna – bár annak is két nagy csoportja van: a grafikai plakát és a szöveges plakát –, de mi az a kisnyomtatvány?

Sorozatot indítunk a kisnyomtatványok különböző típusainak bemutatására – a teljesség igénye nélkül. Alapszabályt, árjegyzéket, igazolványt, beszédet, naptárat, oklevelet, előfizetési felhívást, címert, értékpapírt, kártyát, alkalmi költeményt és még sokféle „kisnyomit” mutatunk be.

A Corvin Áruházat reklámozó grafikai plakát 1926-ból, Póly Tibor alkotása – Plakát- és Kisnyomtatványtár PKG 1926/286

A kisnyomtatvány nevéből adódóan olyan nyomtatvány, ami kisméretű (bár ez sem mindig igaz!). Ez nagyjából így van, de nézzük a hivatalos megfogalmazást: a kisnyomtatvány olyan nyomdaipari technológiával vagy más sokszorosítási eljárással készült kiadvány, amelynek terjedelme nem éri el a könyvterjedelmet (16 lap), valamint tartalmilag és alakilag különbözik a könyvektől (pl. füzet vagy lap alakúak). A kisnyomtatványok egy része aprónyomtatvány, ez az egylapos nyomtatványok összefoglaló neve.

Aprónyomtatvány a labdarúgás szabályaival 1899-ből – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Egyszerűbb megközelítéssel: többnyire olyan nyomtatványok, amelyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba; a mindennapi élet dokumentumai, nem tartós használatra készültek; megjelenésük általában tömeges, mégis kis számban maradnak fenn; terjedelmük, sérülékenységük miatt sajátos raktározási és kezelési igényekkel rendelkeznek.

Szöveges plakát 1906-ból – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Lássunk néhány példát! Kisnyomtatvány a grafikai plakát (az óriásplakát is!), a képeslap, a szentkép, az ex libris, a kártya, a címke stb. A képi dokumentumok mellett természetesen, sőt talán elsősorban, kisnyomtatványok a szöveges dokumentumok. Például: szöveges plakát, prospektus, röplap, műsor, katalógus, táncrend, naptár, meghívó, értékpapír, előfizetési felhívás, oklevél, jegy, gyászjelentés stb. A „klasszikus” füzetes kisnyomtatványokat általában a tartalmuk szerint is megkülönböztetjük, így beszélhetünk alapszabályról, különböző beszédekről, igazolványról, étlapról, műszaki leírásokról és még rengeteg másról.

Klasszikus, füzetformátumú kisnyomtatvány – Plakát- és Kisnyomtatványtár Kny.C 3.616

Természetesen semmilyen gyűjtemény nem vállalkozhat arra, hogy a teljesség igényével gyűjtse ezeket a dokumentumokat. Például a kenyéren megjelenő címke is aprónyomtatvány, de ugye könnyen belátható, hogy ezt nem gyűjti egy könyvtár sem! A könyvtár mellett más közgyűjtemények (múzeum, levéltár) is gyűjtenek kisnyomtatványokat, valamiféle „munkamegosztás” létezik is az intézmények között. Például a bizonyítványok, igazolványok elsősorban levéltári anyagok.

Ezek is aprónyomtatványok! – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A Plakát- és Kisnyomtatványtár önálló gyűjteményként, különböző elnevezések alatt 1935 óta működik, ez alatt az idő alatt közel 4 millió dokumentum halmozódott fel itt. Nekünk, könyvtárosoknak sem egyszerű az eligazodás a különböző dokumentumok között. Ezért is indítunk sorozatot a kisnyomtatványok különböző típusainak bemutatására – a teljesség igénye nélkül.

A sorozat következő részében alapszabályokat mutatunk be. Mi is az az alapszabály? Persze, hogy kisnyomtatvány.