100 éve nem dörmög az igazi Dömötör

2016. június 04. 08:39 - nemzetikonyvtar

„A nemzeti alvás ideje alatt szünetel a tanítás. Jó éjszakát!’

(Dörmögő Dömötör szerencséje, Budapest, Franklin-Társulat, 1943.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. 09. 22. – Budapest, 1916. 06. 04.) Cserebogár úrfi, Tilinkós Lajkó és leghíresebb alakja, Maczkó úr, alias Dörmögő Dömötör megalkotója, a gyermekirodalom egyik klasszikusa, tanulmányait követően egyes források szerint műegyetemi, mások szerint jogi tanulmányokat folytatott, majd újságíróként helyezkedett el, számos lap munkatársaként dolgozott.

Sebők Zsigmond: Dörmögő Dömötör és a labdarúgók, Budapest, Cicero, 1996. –Törzsgyűjtemény

1882-ben a Pesti Hírlapnál, majd Szegedre költözve 1884-tól 1887-ig a Szegedi Naplónál dolgozott hírlapíróként. A tárcák mellett novellákat, anekdotákat kezd írni, elsősorban Mikszáth hatására. Itt ismerkedik meg Pósa Lajossal, Pósa bácsival is, aki később publikálási lehetőséget biztosít számára Az Én Ujságom című gyermeklapban.

Az Én Ujságom. Képes gyermeklap, 1891. február 8. (II. évf. 7. sz.) 102. o. – Törzsgyűjtemény

1887-től ismét a fővárosban él, a kilencvenes évek elejétől a Budapesti Hírlap tárcarovatának vezetője. De ír a Kakas Márton című szatirikus élclapba, Keve álnév alatt (is) az Új Idők-be, az Esti Ujságba.

Uj Idők. Szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes hetilap, 1895. július 21. (I. évf. 31. sz.) 53-54. o. – Törzsgyűjtemény

Itt olvasgathat Kevétől további írásokat:

1889-ben kezd el Pósa már említett pedagógiai lapjánál, Az Én Ujságomnál dolgozni, egészen 1909-ig, amikor Benedek Elekkel megalapítják a Jó Pajtást.

Jó Pajtás. Képes gyermeklap, 1909. (I. évf.) A 4. szám (október 24.) címlapja, és egy mese az 1. számból. (Címlap rongáltsága miatt nem beazonosítható a dátum.) – Törzsgyűjtemény

Közben folyamatosan írja gyermekkönyveit, köztük a legnagyobb sikert elért Maczkó-, új kiadásokban: Mackó-történeteket, melynek főhőse a Jó Pajtás-tól kezdve Dörmögő Dömötör néven folytatja kalandozásait. A világháborút követően, hiába a népszerűség és a több kiadást megért kötetek, nem igen tudnak mit kezdeni mackónk történeteivel. Majd csak 1957-ben keltik ismét életre, a nevét viselő gyereklap megjelentetésével.

Az első kiadás: Maczkó úr első utazása, Budapest, Singer és Wolfner kiadása, 1902. – Törzsgyűjtemény Maczkó úr vendégei, Budapest, Singer és Wolfner Kiadása, 1910. – Törzsgyűjtemény

Novelláskötetei, ifjúsági regényei és két életrajzkötete (Petőfi, Kossuth) népszerűségének köszönhetően több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi, Dugonics, Kisfaludy Társaság)

Kakas Márton 1904. 02. 14. (7. szám) 5. oldal – Arcanum

Sikerére jellemző, hogy még életében „kölcsönvették” hőse nevét, és külön utakon folytatták kalandjai leírását. Halála után pedig több szerző is próbálkozott folytatni a mackó-történeteket.

Zempléni P. Gyula átdolg.: Maczkó Feri története. Mesés elbeszélés az ifjúság számára. Budapest, Eisler G., 1905. – Törzsgyűjtemény

Könyveinek olvasottságára jellemző, hogy az eredeti kiadások közül elvétve találni olyat az OSZK raktáraiban, melyek ne lennének szakadtra olvasva.

Maczkó úr szárazon és vizen. Budapest, Singer és Wolfner Kiadása, 1910. – Törzsgyűjtemény

Sokan egyfajta millenniumi- majd világháborús körképet (ironikus korképet) látnak a Mackó-mesékben. Mackó Muki, a máramarosi méztermelő utazásai során bejárja az akkori Magyarország vidékeit, megismeri szokásait, mindennapjait. Az Én Újságom könyvei sorozatban jelenik meg pl. Mackó úr a Balatonon, de társaival eljutnak a Retyezátra, a tengerhez, keresztül-kasul bebarangolják Szegedet is.

Maczkó úr utazásai. Budapest, Singer és Wolfner Kiadása, 1921. –Törzsgyűjtemény

Medve- és egyéb állattársaival igyekeznek beilleszkedni a jó magyar polgárok közé. Az ingyenélő iszákos (Hörpentő sógor), az állataival hasonszőrű tenyésztő (Bárány Jeremiás és segítője, Habakuk) nem is nagyon lógnak ki abból az emberi világból, melyben mozognak.

Maugsch Gyula alkotása Mackó Mukit és Róka Misit ábrázolja. Készült 1936-ban, ma az Európa ligetben található.

A szobor az eredeti helyén, a Germanus Gyula parkban (Margit-híd budai hídfő). A Fortepan gyűjteményéből. (Készült: 1958, 1963) Fortepan

Fiatalon, 55 éves kora előtt érte utol a halál. Emlékbeszédét, mely a Nyugatban is megjelent, Molnár Ferenc – aki a Jó Pajtásban szerzőtársa is volt – írta.

Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról. Székfoglaló a Kisfaludy Társaságban, Nyugat, 1923. 1. 26. (2. szám) 51-52. o. – Törzsgyűjtemény

Könyvei a mai napig méltán népszerűek és sikeresek az olvasók körében. A hasonló főszereplő-névvel született „hamisítások” a könyvtárak mélyén porosodnak, oszladoznak, de az eredeti Mackó-történetek újból és újból élni kezdenek.

Maczkó úr szárazon és vizen, Reprint kiadás, Budapest, Noran Libro, cop., 2012. – Törzsgyűjtemény Maczkó úr szárazon és vizen, Budapest, Singer és Wolfner Kiadása, 1907. – Törzsgyűjtemény

A legutóbbi kiadásoknak dicséretére legyen mondva, hogy megőrizték az eredeti rajzokat, pl. Mühlbeck Károly munkáit. S mivel az eredeti kiadások általában ugyanabban a külső borítóban jelentek meg, így utólag szintén a belső rajzokból válogattak a címlapra.

Maczkó úr útnak indul, Reprint kiadás, Budapest, Noran Libro, cop., 2012. – Törzsgyűjtemény eredeti címlap: Maczkó úr szárazon és vizen, Budapest, Singer és Wolfner Kiadása, 1922. – Törzsgyűjtemény

Sebők Zsigmond művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban: