1896-ban ünnepelte Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Az esemény megünneplése az egész történelmi Magyarország területére kiterjedt. Az ünnepségek csúcspontja a Városligetben megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt.
Ezt az eseményt kívánja megörökíteni a július 16-ig látható Ezredéves álmok című tárlatunk.
Nyolcrészes sorozatban mutatjuk be a kiállításunk legérdekesebb dokumentumait: 7. rész.
A látványosságok és a szórakozási lehetőségek nem szorítkoztak csupán a kiállítás helyszínére, hiszen az akkori Növény- és Állatkert (a volt Vidámpark), valamint a Lágymányos területén a középkori és török kori Buda elevenedett meg.
Az Ős-Budavára mulatókomplexumot két módon lehetett megközelíteni: a kiállítás területéről egy hídon – mintegy átsétálva egy másik világba – és kívülről az V. Főkapun át. A jelmezes felvonulások, mulatságok, az egzotikumnak számító látványosságok, mint például a fakírok, óriások és törpék és a nagy befogadóképességű vendéglátó egységek mind hozzátartoztak a keleti hangulatot idéző helyhez.
Az Ős-Budavára egyik épülete – SZT Album 148-Mulatók – Színháztörténeti Tár
„Az állatkertben hatalmas épületcsoport emelkedik, bástyákkal, ódon-szerű épületekkel, minaretekkel, mecsetekkel. Ez Ős-Budavára, melybe a kiállítás területéről is [be] lehet jutni, egy nagy hídon keresztül. Ős-Budavára mulatóhely lesz, az épületekben zene-csarnokok, kávéházak, czukrászat, zene-előadások. Az építő vállalkozók e hó 24-én mutatták be a meghívottaknak a nagy és érdekes telepet, mely a török időkbeli Budavárát igyekszik feltüntetni. Különösen tetszett Ujváry Ignácz körképe, a mely a vár bástyáit, a régi Krisztinavárost és Pest városát ábrázolja.”
Vasárnapi Ujság, 1896. március 29. 205. o. – Elektronikus Periodika Adatbázis
A programokról az „Ős-Budavára” című napilap tájékoztatta az érdeklődőket. A Szekula Hugó által alapított „Ős-Budavára” több mint egy évtizeddel élte túl a millenniumi kiállítást.
Ős-Budavára. Napilap, 1896. május 10. Címlap – Törzsgyűjtemény
A szórakoztatónegyed kiváló ismerkedési hely is volt, amelyről az alábbi apróhirdetés tanúskodik:
„Ős-Budavárában kedden velem szemközt vacsorált fekete ruhás, fehér mellényes, zöld kalapdíszű bűbájos barna hölgytől közeledésre engedélyt kér az átellenes asztalnál harmadmagával ült e lap kiadóhivatalába.”
Magyarország, 1896. május 28. 15. o. – Törzsgyűjtemény
Ős-Budavári hangulat, 1896. – SZT Album 148-Mulatók – Színháztörténeti Tár
Kissé távolabb, a Lágymányoson szintén alakult egy hasonló koncepciójú mulatónegyed, Konstantinápoly Budapesten néven. A vízi környezetben berendezett, a Kelet misztériumát tükröző bazárt, dzsámit és vendéglátóhelyeket tartalmazó „várost” Somossy Károly, a Nagymező utcai Orfeum akkori tulajdonosa hozta létre. A hajóval megközelíthető komplexumban állandó programnak számítottak a tűzijátékok, a „tengeri ütközetek” és a különféle zenei és keleti táncokat bemutató előadások. A helyszín azonban távol esett a városközponttól, így emiatt s a nyári szúnyoginvázió következményeként még a kiállítás bezárása előtt csődbe ment.
A Konstantinápoly Budapesten komplexumot hirdető képeslap – SZT Album 148-Mulatók – Színháztörténeti Tár
„A mulatóhelyet, melyet tudvalevőleg egy részvénytársaság építtetett a szépfekvésű Lágymányoson, Pünkösd vasárnapján átadják a közönségnek, mely bizonyára nagy számmal fogja megtekinteni a főváros ez új látványosságát és szórakozóhelyét. Mint értesülünk, egész Pünkösd vasárnapon ingyen lehet a mulatóhelyet megtekinteni.”
Millenniumi Ujság, 1896. május 20. 11. o. – Törzsgyűjtemény
A mulatónegyedek mellett történelmi eseményeket megörökítő körképeket és festményeket is bemutattak a nagyközönségnek. Feszty Árpád A magyarok bejövetele című munkája 1894-re készült el, s a mai Szépművészeti Múzeum helyén álló épületben, a Rotundában helyezték el. A Feszty-körkép néven ismert alkotás ma az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található. Ezen felül még számos körképet mutattak be (Krisztus a keresztfán és Jeruzsálem, Budavár 1849-es bevételének körképe, A hódoló díszfelvonulás, Koscziuskó győzelme Raczlawiczánál, Pokol). Nagy látogatottságnak örvendett az Andrássy út 129. számú épületben kiállított Ecce homo című festmény, Munkácsy Mihály alkotása is.
Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című körképének épülete – SZT Album 133-Városliget – Színháztörténeti Tár
„Feszty Árpád óriási körképét ezekben a napokban előreláthatólag sokan megnézik, miért is a tolongás elkerülése végett ajánljuk a t. közönségnek, hogy a körkép megnézésére a reggeli, délelőtti és a déli órákat használja fel. A körkép nézőtere különben reggeli 6 órától esti 10 óráig nyitva van a közönségnek […] a nézőtéren a víznek kellemes csobogása mellett egész tátrai hangulat uralkodik, s az időnkint szétporlasztott fenyőerdőillat teljessé teszi az illúziót.”
Magyarország, 1896. június 7. 10. o. – Törzsgyűjtemény
A Sugár úton a Régi Műcsarnokban (ma: Andrássy úton a Magyar Képzőművészeti Egyetem épülete) a viaszfigurákat bemutató Plasticon érdekes látványosságnak számított.
„Ma délelőtt a főváros egy új látnivalóval gazdagodott, még pedig érdekes és nagyvárosias látnivalóval. Amiben Páris, Berlin, London régen gyönyörködött, s amije Budapestnek mindeddig nem volt: híven az életből, képekből, színdarabokból mintázott viaszfigurák nagyszabású kiállítását nyitották meg Plasticon névvel az Andrássy úton, a régi képzőművészeti csarnokban. Az emelet tele van külföldi és magyar híres emberek és asszonyok alakjaival, bájos jelenetekkel és történelmi képekkel, amelyek közül különösen szép a világítás effektusaival is kiemelt Szixtini Madonna és Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című képek. [...] A földszintet csoda-tükrök, tündérkertek s más egyéb látnivalók foglalják el.”
Budapesti Hírlap, 1896. május 17. 10. o. – Törzsgyűjtemény
Simon Bernadett
Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása (2016. április 20. – július 16.) az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás 120. évfordulója alkalmából.
Helyszín: VII. emelet, Katalógustér
A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében kedd–szombat 9 és 20 óra között látogatható. Olvasójeggyel nem rendelkező látogatóink az időszaki kiállításokat egységesen 400 Ft-os jegy ellenében látogathatják. A látogatás tervezésekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy a pénztár 19 órakor bezár.
