Pontosan tíz éve, hogy 2006. július 4-én Budapesten elhunyt a vajdasági Újvidéken született festő, költő, zenész, dalszövegíró, performer, avantgarde mágus, Bada Tibor, művésznevén Bada Dada.
Bada Dada önarcképe „Nem fogok a Nemzetibe bekerülni”. Bada Dada: A jó és a gonosz küzdelme az unalom ellen. In. mindennapi.hu portál, 2011. augusztus 22.
A vajdasági magyar művészeti élet különleges figurájának számított, Ördög és Megváltó egyben, talán az utolsó dadaista alkotó, aki utánozhatatlannak bizonyult. Gyakran hozta zavarba, botránkoztatta meg obszcenitásával, fanyar humorával és mély kitárulkozásával a közönséget. Kezdetben a jugoszláv képregények mintájára készített képverseket, majd dr Máriással együtt tagja lett a Jugoszláviai tudósok nevű zenekarnak, amely később Tudósok néven működött. Bada Dada kultikusnak számító, dadaista dalai: Apa kocsit hajt; Szabó Rozáliát agyonbaszta a villám; Ne aggyad az agyad! [hangfelvétel], 1993. Tudósok együttes, Bada Dada, dr. Máriás, Budapest, 1G Records, 2009. Az alkotások pontosan fémjelzik a zenében, a költészetben és a színházban egyaránt otthonosan mozgó művész szarkasztikus intellektusát.
A dadaista művész megnyilvánulásai, poétikai attitűdje rokonságot mutat Domonkos István, jelenleg Svédországban élő vajdasági költőével, aki úgyszintén, mint énekes-költő is, nagyot alkotott.
Bada Dada ismer engem In. BDK blog bázis, 2007. január 16.
Bada Dada a művészetet tekintette valóságnak, erőteljes és öntörvényű személyisége, miként Sziveri Jánosé, alkalmatlannak bizonyult bármilyen kopromisszumra. Performanszaiban egyedülálló módon volt képes a provokációra. Szövegei, képei, produkcióinak megvilágosító ereje „kimozdítja” a befogadót mindennapi automatizmusaiból. Bada Dada gesztusai kényelmetlen helyzetbe hozzák az önfeledt konformistát. Sajátos esztétikáján túl ez a másik releváns hatása: megkérdőjelezni a bonyolultságot, azt a nyelvet keresi, amely közvetlenül képes megszólítani a befogadót. Bada Dada – kívülről szemlélve – a legszabadabb művész, éppúgy, akár Marcel Duchamp. Marcel Duchamp életpályája talán a legjobb példa arra, hogy a művész totális szabadságot igényel maga körül.
„Duchamp maga a szabad alkotás joga, az újítás joga, ennek a szabadságnak a kivívásának a szükségessége és a nyitottság szimbóluma volt már a 30-as években is...” – írja Petőcz András Dimenzionista művészet című könyvében. Bada Dada élt is ezzel a jogával.
Valós életében veszedelmes kísértetek látogatták. Pengeéles, szarkasztikus humorát végül saját maga ellen fordította, s ezt az a tény is mutatja, hogy öngyilkossággal vetett véget életének. Utolsó éveiben a Bada Csony, a Hevi Metál Metil Haver, a Mosoly Trió és egyéb formációk frontembereként adott koncerteket.
Ki nevet a végén? címmel 2016-ban az A38 hajón kiállítás nyílt Bada Dada halálának 10. évfordulója alkalmából, ahol a látogatók találkozhattak a művész és élettársa festményeivel.
„Fergeteges tempóban elkaszál tíz szám: panelpunk és nowave mjúzik, Bada Dada recitál és kántál. A feszes és a kibicsakló, a tiszta és a hamisba hajló organikus keveréke. A jugoszláv Tudósok, akik se nem délszlávok, se nem tudósok, hideghengerműként üzemeltek. Amióta »döglött katonák felől fúj a szél«, a noviszádi vekkerstekkerek megkomolyodtak és megkeményedtek. Mojá generácijá!” – írta Triceps a Badáék 1993-as Tilos az Á-beli koncertjéről kiállításmegnyitójában. A tűrhetetlen idióta és megváltó zseni – meséli Triceps Badáról – nem tudott, nem akart semmiről lemondani: inkább mindenről lemondott. Rólunk is.
Bada Dada: A Röfi család című legendás festménye. Bárdos Deák Ágnes: „Szép utóéletet kívánok” – Bada Dada kiállítás. In. Magyar Narancs, 2014. február 13.
A Szombathy Bálint által írt és szerkesztett Totál érzelemhalál című könyv Előszava így mesél Bada Dadáról:
„Bada Tibor művész volt, és művészként kívánt (meg) élni. Csupán ennyit óhajtott. Az öntörvényű művész klasszikus sorsa jutott neki, mert nem is keresett mást, ennél többet. Nem vágyott semmi extrára. Felismerte élet adta, kánonon kívüli szerepét, és azt hitelesen játszotta el. Túlságosan is hitelesen, az önmegsemmisítés nullpontjáig, követve ösztöneit, zajos érzelmi világának, és egzaltált pszichéjének lökő erőit. Zabolátlan természetének és számottevő kreativitásnak nyomán a rajzok, festmények, versek, kollázsok és egyéb hibrid műfaji-technikai lelemények százai maradtak utána.”
Egyéni kiállítások
- Gallery by Night, Budapest, performance (1992)
- Élőholt szoba, Veszprémi Egyetem Aula (1992)
- Dolce for niente, Stúdió 1900 Galéria, Budapest (1994)
- Vad a Bada Dada, Stúdió 1900 Galéria, Budapest (1996)
- Totális tavasz, Stúdió 1900 Galéria, Budapest (1999)
- Bada Dada emlékkiállítás, Home Galéria, Budapest (2008)
Lemezei
Jugoszláviai tudósok:
- Az igaz tudósok (Szerzői MC, Újvidék, 1989)
- Atom-atom az a harcom! (Black Hole Sound MC, Újvidék,1991)
Tudósok:
- Ne aggyad az agyad! (Bahia CD, Budapest, 1993)
- Repülő tudomány (Bahia CD, Budapest, 1995)
Filmjei
- Pánik ping-pong, rajzanimáció (3:30), Budapest, 1993. Írta, rajzolta, rendezte: Bada Dada. Zene: drMáriás – Bada Dada
- Help, rajzanimáció-sorozat (10 x 0:30) Varga Stúdió, Budapest, 1994-96. Rendezte: Lehotay Zoltán. Rajzolta: Bada Dada
- Frontline, rajzanimáció (6:30) Varga Stúdió, Budapest, 1997. Írta, rajzolta, rendezte: Bada Dada.
Szegedi-Szabó Béla
