Az OSZK mint „brand” – igényesség, rang

2016. augusztus 24. 08:14 - nemzetikonyvtar

Könyvtárunk alapfeladatai közé tartozik a könyvkiadói tevékenység is, melynek vezetője Boka László irodalomtörténész. Az intézményi könyvkiadás a Tudományos Igazgatóság szervezeti keretei között zajlik, Boka László 2008 óta irányítja az igazgatóságot.

Internetes publikációk és könyvkiadás? Megélhet-e egy tudományos kiadó Magyarországon? Az interjúból az is kiderül, hogy mekkora a tudományos kiadványok piaca, és arról is kérdeztük a kiadó vezetőjét, hogy érdemes-e strandra kivinni valamelyik OSZK-s kötetet.
Interjú.

  • 5 MTA doktor és 34 PhD doktor dolgozik a Széchényi Könyvtárban
  • Évi több mint húsz-huszonöt kiadvány jelenik meg
  • Bevételnövelő tevékenység is lehetne
  • Jelen vagyunk a rangos könyves fesztiválokon
  • Kiadványaink döntő többsége neves társkiadókkal jelenik meg
  • Öröm látni, ha egy-egy könyv minden példánya elfogy
  • 10-12 kézirat vagy könyvterv „áll” rendelkezésre jelenleg
  • Igényes ismeretterjesztő szintű kötetekre éppúgy szükség van, mint a szakmai közönségnek ajánlható kötetekre

Milyen tudományos kutatások, s milyen műhelyek a legjelentősebbek a Könyvtárban?

Boka László:  Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatóhelyként, kutatói feladatait tekintve is igen összetett feladatokat lát el. Egyrészt országos feladatokat, melyeket a fenntartó határoz meg, s melyeket senki más rajtunk kívül nem végez el. Ilyen például a retrospektív nemzeti bibliográfia, különböző korszakokra lebontva, mely mindmáig hézagos, s mely tudományos alapkutatásként komoly művelődéstörténeti, kodikológiai, könyv- és sajtótörténeti, valamint nyomdászattörténeti kutatásokat, és persze ennek megfelelően felkészült szakembergárdát igényel. Ezek a munkatársak főként a Tudományos igazgatóság berkeiben dolgoznak, de az intézményi szervezett kutatás alapvetően mátrix alapú, tehát nem egységekhez, nem osztályokhoz kötődik elsődlegesen. Jelenleg 1 akadémikus, 5 MTA doktor és 34 PhD doktor dolgozik a házban, mellettük több fiatal kolléga a fokozatszerzés előtt áll, s ez kivételes a hazai közgyűjtemények sorában, amire büszkék lehetünk!

Boka LászlóBoka László az első világháborús kiállításunk finisszázsán, melyen bemutattuk a kiállításról szóló reprezentatív kötetet – 2016

Aztán ott vannak a szakkönyvtári feladataink, hiszen a nemzeti könyvtár irodalom- és történettudományi szakkönyvtárként működik az 1950-es évek óta. Minősített kutatóink talán legjelesebb része különböző korszakok irodalomtörténetével és történettudománnyal foglalkozik, a jelenkorig menően. Ezekhez társul a páratlan különgyűjteményeinkben őrzött kincseknek, unikális daraboknak és hagyatékoknak a feltárása, mely értelemszerűen színház- és zenetörténészt éppúgy kíván, mint térképtörténettel vagy fotótörténettel foglalkozókat, illetve olyan művészettörténész kollégákat is, akik plakátok és kisnyomtatványok tudományos igényű feltárását is szakszerűen el tudják látni. Nem egyszerű feltáró munkáról, hanem évekig tartó tudományos projektekről van ez esetben szó. Ezeknek az eredménye jól láthatók az előző évek, évtized eredményei között, hiszen számos tudományos felfedezéssel, akár szenzációval is szolgáltunk, olyan anyagok révén, melyek itt, az intézményben „lappangnak” – ha tetszik –, de megfelelő szaktudás és ismeret nélkül feltáratlanok maradtak. Mozart autográftól kezdve ezer éves antik illusztrált kódextöredékig, a nemrég felfedezett Vaszary kárpitterven át miniatűr héber írásképig, igazi filológiai csemegének, irodalomtörténeti szenzációnak számító, mert nem létezőnek vélt kéziratos regényrészletek felfedezéséig hosszú a sor – szerencsére. Mindezen eredményekről nem csupán konferenciákon, de nagyobb évfordulós kiállításokon és különböző ismeretterjesztő, kultúrtörténeti programokon is beszámolunk.

Boka László (Nagyvárad, 1974), PhD, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató, tudományos igazgató az Országos Széchényi Könyvtárban és egyetemi docens a Partiumi Keresztény Egyetemen. A Szépírók Társasága, a József Attila Kör és az Erdélyi Magyar Írók Ligája tagja.

Azt szoktam mondani, hogy az OSZK két erőssége az állománya, illetve a munkatársak szürkeállománya. Mindez kiadványokra vetítve pedig hézagpótló nemzeti bibliográfiákat (pl. korszak- vagy egyéb szakbibliográfiákat) éppúgy jelent, mint értékes forrásközléseket, tanulmánykötetek sorozatait, konferenciák és tematikus ún. nagykiállítások köteteit, katalógusait, megfelelő kísérőtanulmánnyal ellátott hasonmás kiadásokat és értékes díszalbumokat egyaránt.

A tudományos igazgatóságnak mekkora része a könyvkiadás? A munkáid sorában menyire kiemelt ez a feladat?

Boka László: Abszolút kiemelt, hiszen a könyvkiadást hangsúlyosan is – akárcsak a tudományos konferenciákat és intézményközi együttműködéseket, projekteket, illetve részben a tematikus nagykiállításokat is – a tudományos eredmények közlésének tekintjük elsődlegesen. Vannak olyan alkalmak is persze, mint egy-egy évforduló (az idén például a Szent Márton Emlékév és az 1956-os évforduló, jövőre a Reformáció 500 és az Arany János bicentenárium, stb.), ami jó alkalmat szolgáltat egy-egy hasonmás megjelentetésére, de persze nagyobb tematikus tárlatok és konferenciák szervezésére, tanulmánykötetekben való szereplésre is. Ezeket összefüggően kezeljük, akárcsak a tudományos és egyéb nemzetközi együttműködéseket, melyek közös munkaprojekteket jelentenek. Az általam vezetett igazgatóság a könyvkiadási politikáját is alapvetően úgy építi fel, ahogyan a házban futó, jóváhagyott kutatási projekteknek az összehangolása ezt igényli, illetve már körvonalazza: az elsődleges feladat ezen intézményi munkák tudományos hozadékának közreadása, megjelentetése, s ha lehet mindezt rangos hazai kiadókkal, egyéb társintézményekkel (pl. kutatóhelyekkel és egyetemekkel, múzeumokkal vagy könyvtárakkal) együttműködve, s amennyire lehet a piaci igényeknek megfelelően is.

muzmajalis2014.jpgA Tudományos Igazgatóság munkatársaival, Zsupán Edinával és Budai-Király Tímeával a Múzeumok Majálisán – 2014

Óriási szám az évi több mint húsz-huszonöt megjelent kiadvány. Mekkora csapat dolgozik a háttérben?

Boka László: Valóban az. Azt szoktam mondani, hogy egy középméretű hazai könyvkiadónak felelünk meg, hiszen ha belegondolunk, az OSZK nyári zárva-tartásával és a téli ünnepekkel együtt a munkatársak 11 hónapot dolgoznak, s ezalatt havonta 2-2,5 kötet jelenik meg. Ez óriási szám! Minderre az Igazgatóság egyik osztályán, a Tudományos titkárságon belül létezik egy igen kis létszámú szerkesztőségi csapat, ami az előkészítési, kiadói szerkesztői, korrektori és részben a kivitelezési munkákon dolgozik irányításommal. Ide tartozik persze a Kiadványtári munka is, tehát a már kész kéziratok kapcsán a pályáztatás nem csekély munkája, a forrásszerzés, illetve a kapcsolattartás más kiadókkal, nyomdákkal, terjesztőkkel, ami óriási feladat. De ugyanilyen a fordítás kérdése is, jelenleg angol fordítónk nincs, s ez komoly gondot okoz. Egyszóval minderre az összetett tevékenységre, ráadásul munkaidőnk egy meghatározott részében csupán, vagyunk négyen-öten… Az egyes kiadványok szakmai, tartalmi szerkesztése pedig mindig az intézményi felkért kollégának, a témához és korszakhoz legjobban értő munkatársnak a feladata, mondanom sem kell, mindenféle díjazás nélkül.

Legújabb kiadványaink kaphatók az OSZK könyvesboltjában vagy megrendelhetők az OSZK Kiadványtárától az alábbi elérhetőségeken: Budai-Király Tímea, Tudományos Igazgatóság Kiadványtár, Országos Széchényi Könyvtár; 1827 Budapest, Budavári Palota F épület; Tel.: 22-43-878, Fax: 20-20-804, email

 

Mennyire forrásfüggő a kiadványok megjelentetése? Van olyan kötet, amit önállóan is kiad a könyvtár, vagy inkább a pályázatok a meghatározók?

Boka László: Az utóbbi években szomorúan szinte kizárólag pályázati forrásokra, külső támogatásokra és kiadói együttműködésekre építhettünk. Ami kissé abszurd, hiszen e kiadói tevékenység is az alapfeladatok közé tartozik... Eközben kiadványaink döntő többsége neves társkiadókkal jelenik meg – hazai és nemzetközi szinten egyaránt –, s örvend egyöntetű sikereknek. Több kötetünk lett az utóbbi másfél évtizedben ilyen vagy olyan szakmai díj nyertese, elismerések sora igazolja a kiadványpolitikánkon túl a minőségi megjelenést, kivitelezést is tehát. Több esetben alkalmi forrásokból gazdálkodunk, ha valamilyen emlékévet meghirdet például a kulturális tárca – mint legutóbb az I. világháborús centenáriumot –, akkor „csomagban” gondolkodunk, aminek egy része lehet értelemszerűen egy hagyományos kiadvány is. Persze az OSZK-nak léteznek saját, önálló kiadványai is, amiket nem társkiadókkal adunk ki és terjesztünk, egyfelől a már említett bibliográfiai tevékenységek révén, másrészt a kiállítások katalógusai például, illetve vannak saját és együttműködésben megjelentetett szaklapjaink, (mind könyvtörténeti, mind a Könyvtári Intézet havi periodicitású kiadványai) s persze saját bilingvis évkönyve is van az OSZK-nak, a Mercurius, amely nevéből adódóan afféle hírmondó, az elmúlt év legfőbb eredményeivel. Elkelne ezen felül is bőséggel egy ismeretterjesztő füzet, több nyelven, amit a látogatóink igényelnek is. Bízom benne, hogy ezeket is sikerül megvalósítanunk, hiszen az utolsó ilyen kiadvány több mint 12 éves, meglehetősen elavult.

A hasonmás kiadásokat jobban keresik az olvasók, gondolná a laikus. Ezekből a bevételekből lehet egyéb értékes kötetre fordítani forrást?

Boka László:  Így van. Nagyobb a kereslet ezek iránt olykor, de szűkebb körben, ellenben a megjelentetési költsége is jóval nagyobb egy-egy ilyen kötetnek. Sokáig ún. klubterjesztésben jelentettünk meg egész hasonmássorozatot, pl. a Kossuth vagy a Balassi Kiadóval, erre nincs meg ugyanis mindig a megfelelő vásárlóerő, de nagyobb gond a megfelelő források előteremtése. A bevétel visszaforgatása már intézményen belüli ügy, ami sajnos akadozott az utóbbi években, holott ez valóban bevételnövelő tevékenység is lehetne, megfelelő központi források szakszerű alkalmazásával. Az idén azért kissé optimistább vagyok, több hasonmásunk is megjelenik együttműködések révén, az Ernst-kódextől a Budapesti Újságírók 1909-es Almanachjáig, vagy egy 12. századi kódexben megőrzött szép Bestiáriumtól a 2016 karácsonyára megjelenő La Fontaine meséknek a fakszimile kötetéig.

A hazai és a külföldi kiadókkal milyen a kapcsolat? Lehet konkurenciáról beszélni?

Boka László: A kapcsolat remek, a konkurencia nem jellemző. Én személy szerint mindig az együttműködésnek voltam a híve. Ha két kiadó, vagy két kulturális-tudományos intézmény összefog, pontosan felmérik, hogy a közös cél érdekében ki és mit tud hozzátenni a projekthez. Nekünk ott az állományunk és a szakértőink, legtöbbször a kéziratot, tehát a kész művet magát is mi adjuk, s képanyagot is persze, de a nyomdaköltségen osztozunk, vagy azt teljességében egy társkiadóra hárítjuk, ez eseti megállapodásokat jelent mindig. De mellette számtalan kérdés felmerül, a tördelői-grafikusi munkától a fordítók honoráriumáig, illetve a szerzői jogi és felhasználási jogi kérdésekig. Mindig igyekszünk a jó cél érdekében összedolgozni, s ez már a későbbi terjesztést is meghatározza. Az OSZK már azzal is nyer, ha saját, nemzetközi csereszolgálata révén e köteteket eljuttatja más, kárpát-medencei és külhoni közgyűjteményekbe, s cserébe onnét értékes hungarikaanyagot kap, hiszen az alapfeladatunk, hogy minden magyar vonatkozású művet gyűjtsünk, ugyanakkor a jelenlegi kötelespéldány-törvény, mely mindezt biztosítaná, csak a jelenlegi Magyarország területére érvényes. A gyarapítási munka így ér össze a könyvkiadással. Ma Magyarországon különben egy szakkönyvet eladni nyereségesen szinte lehetetlen, az OSZK kiadói palettája éppen arra jó, hogy az egyik oldalon jelentkező hiányt a másikon pótolja, s például egy díszalbum esetleges nyereségét egy nyilván nem nyereséges szakbibliográfia kiadási költségeire is fordítsa, aminek megjelentetését számunkra ráadásul törvény írja elő.

Ilan Mor, Boka László és Tamási BalázsIlan Mor, Boka László és Tamási Balázs a Zsidó emlékekről szóló kiállítás megnyitóján – 2016

Igyekszünk persze a hazai piacon is jelen lenni minden kiadványunkkal, de ezek olykor csekély, pár százas megjelenésű példányszáma ritkán engedi meg, hogy a nagy terjesztői hálózatokban is (aminek meglehetősen nagy terjesztői jutalék az ára) jelen legyünk. Hagyományosan jelen vagyunk ugyanakkor az utóbbi években a rangos könyves fesztiválokon, Ünnepi Könyvhéten, stb., kiadóként is. Különben a hazai együttműködői partnereink (amilyen a Gondolat, a Balassi, a Kossuth és az Argumentum, az Osiris, a Kortárs, a Magyar Napló vagy éppen a Móra és még sorolhatnám) mellett számos külföldi kiadóval is sikeresen együttműködünk, igaz, ott inkább eseti munkákról, projektekről beszélhetünk, de például a kolozsvári Kriterionnal közös könyvsorozatunk is létezik.

Hány könyv van előkészületben és milyen témában?

Boka László: Rendszerint 5-6 könyvön dolgozunk párhuzamosan. Ennek a terhét én érzem igazán, mert különböző fázisban vannak a munkák, van ahol már a nyomdába adtuk az anyagot, s van, ahol még támogatókat keresünk, vagy az együttműködési megállapodásoknak a feltételeit tisztázzuk tárgyalások sorozatain, másutt épp a tördelt változatot ellenőrizzük, s nem könnyű mindig naprakésznek lenni, miközben egyszerre kell szerkesztői, korrektori, lektori s adminisztratív feladatokat is ellátni. Mindez fix anyagi, kiadói tőkekeret nélkül igencsak nehéz, egyik napról a másikra nem lehet felelősen tervezni, s pláne nem hosszabb távon tartani a lelkesedést a munkatársakban és persze a szerzőkben. Rendszerint 10-12 kézirat, vagy könyvterv „áll” rendelkezésre, melyek évről évre bekerülnek az intézményi Kiadványtervbe, s szerencse kérdése is olykor, hogy melyikre tudunk pályázati forrást vagy elegendő támogatást szerezni egy-egy évben.

2015mtak.jpg

Mikor elégedett egy könyvkiadó? Ha több kötet jelenik meg, vagy egy könyvet rengeteg példányban megvásárolnak?

Boka László: Mindkét esetben. Én a 25-30 közötti éves kiadványszámot több mint sikeresnek tartom a jelenlegi feltételek mellett, erőnkön felül dolgozunk! Ugyanakkor az is igaz, hogy öröm látni, ha egy-egy kiadvány teljességgel elfogy, s már az újranyomáson gondolkodunk. Ilyenkor legfeljebb bosszús az ember, hogy nem sikerült a támogatót, a pályázat kiíróit, vagy magát az intézményvezetőt meggyőznie, hogy nagyobb példányszámhoz szükséges forrást biztosítsanak, mert minden újranyomás természetesen rengeteg pluszköltséggel jár. Szeretném ezt a számot megtartani, de lényegesen növelni az egyes kötetek példányszámát, s ez egyszerre jelenti a megfelelő, piaci érdekeltségű mű kiválasztását és a nagyobb forrásigényt. Előbbi a kisebb feladat, mondanom sem kell…

A Kriterion Könyvkiadó estjeA Kriterion Könyvkiadó estje a Széchényi Könyvtárban – 2015

 

A tudományos publikációk milyen viszonyban vannak az internettel? Eljöhet az az idő, hogy otthonról teszi ki a művét a kutató és nem jelenteti meg könyvalakban?

Boka László: Tegyünk mindenek előtt különbséget az intézményi kiadványok és az egyéni kutatói publikációk közt. Mindkettő megjelentetése intézményi tudományos feladat, de utóbbiak kisebb volumenű publikációk, (tanulmányok vagy kritikák, lexikon szócikkek, stb.) tulajdonképpen egyéni részeredmények. Mikor ezek egy egész kötetté összeállnak, akkor szorgalmazza a Tudományos Bizottság, hogy OSZK égisze alatt - ahol a munkatársak a meghatározott kutatóidejüket is töltik -, önállóan vagy akár társkiadó bevonásával adjuk ezeket az eredményeket közre. A tematikus paletta olyan színes, ahány kutatási irány létezik, de ezek kivétel nélkül illeszkednek az OSZK közép vagy hosszú távú tudományos stratégiájába. Minden kutatási projektünk intézményi hozadékkal bír tehát, de nem mind jelenik meg kiadványformában, van úgy, hogy a kutatási eredmény előbb egy kiállításon mutatkozik meg. És itt érkezünk el a világháló adta lehetőségekhez is, hiszen van, amikor a kész művet sem éri meg hagyományos úton megjelentetni, hanem inkább adatbázisba kell szervezni. A nyomdászattörténeti munkáink vagy a kodikológiai munkák is ilyenek, de itt említhetném a térképtári remek munkákat is, aminek hagyományos kiadói költsége óriási összegeket emésztene fel. Ezekből a digitális tudástárakból és elektronikus adatbázisokból olykor persze egy-egy csokorral válogatunk, ha igény és forrás is mutatkozik a nyomtatott kiadásra. Az egyéni, kisebb publikációk internetes megjelentetése azonban máris valóság.

18-20 kutató szövegét nehezebb szerkeszteni, mint egy önálló kutatási eredményről szóló kötetet?

Boka László: Az éves tudományos konferencia, tehát az OSZK Tudományos Ülésszak 2000 óta zajlik rendszeresen és igen sikeresen, több szekcióban, s van amikor több napon át. Mikor átvettem ennek szervezését, a kötelező körök helyett – tehát az egyéni kutatói beszámolási kötelezettség helyett – azt javasoltam a Tudományos Bizottságnak, hogy tegyük ezt vonzóvá, s rangos külső plenáris előadók felkérésével az akadémiai vagy az egyetemi szférából ösztönözzük a belső kutatókat a részvételre, hogy megfelelő versenyszellem alakuljon ki, s rangja legyen az ebben a válogatott, szerkesztett kötetben való megjelenésnek. 20-24 tanulmányt válogatunk ki évente. Akkor vontam be a Gondolat Kiadót is, épp azért, hogy a korábbi OSZK évkönyvek viszonylag szerény közönsége helyett a terjesztést is megoldjuk. A Gondolattal közösen ápolt sorozat, a Bibliotheca Scientiae et Artis azóta a 8. köteténél jár, s készülünk természetesen az idén ősszel is a konferenciánkra, s az abból készülő kötetre. Ezek egy-egy központi tematika köré szerveződnek, épp azért, hogy a valós gazdagság ne széttartó heterogenitásként jelentkezzen. Az egyes kötetek szerkesztőit szintén évente kéri fel a Tudományos Bizottság.

Boka LászlóAz Apor-kódex új kiadásának könyvbemutatója 2015

Melyik a kedvenc kötet?

Boka László: Nincs ilyen… Illetve sok van, leginkább mindig az éppen aktuális.

Melyik kiadványt ajánlanád azoknak, akik megijednek a tudomány szótól? Egyáltalán érdemes kivinni valamelyik kötetet a strandra?

Boka László: Mindegyiket, véleményem szerint. A kezdetektől azt az elvet vallom, hogy a páratlan állományi kincsekre építve igényes ismeretterjesztő szintű kötetekre éppúgy szükség van, mint az egészen szűk, szakmai közönségnek ajánlható, s ezért kisebb példányszámban megjelentetett kötetekre. A kettő nem zárja ki, mintsem inkább erősíti egymást. Nagyon ügyelünk különben arra, hogy ne egy elzárt, elefántcsonttorony-szerű szakkiadó legyünk csak. Az OSZK mint „brand” persze szakmai igényességgel párosuló rangot jelent, s ehhez fel kell nőni egy-egy kéziratnak és szerzőnek egyaránt, de a könyveink, folyóirataink jelentős többsége élvezetesen megírt, olvasmányos munka, vagy igényes díszalbum, érdekfeszítő tanulmánykötet: mint amilyen az ideiek közül a Propaganda az I. világháborúban című, érdekes tanulmányokkal kiegészített kiállítási katalógusunk, a Mohács-kötetünk vagy éppen a hazai Ex libriseket összefoglalóan bemutató díszalbumunk.

Tóth Péter

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr3110427040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása