Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Apollonius király históriája (Historia Apollonii regis Tyri) a középkor egyik legkedveltebb késő antik eredetű olvasmánya volt. A művet több mint száz latin kézirat tartotta fenn, és bekerült olyan népszerű szöveggyűjteményekbe is, mint Godefridus Viterbiensis Pantheon-ja, John Gower Confessio Amantis-a, vagy a Gesta Romanorum és a Carmina Burana. Elterjedtségét számos (részben igen korai) népnyelvi fordítása/változata mellett német és itáliai ősnyomtatványok igazolják. A Historia Apollonii szövegének hagyományozódástörténete a mű középkori jelentőségének megfelelően régóta kutatott téma. A szövegváltozatok és fordítások feldolgozásával párhuzamosan ugyanakkor nem történt meg a mű illusztrációtörténetének feltárása. Előadásomban az e témában 2013 óta folytatott kutatásaim eredményeinek első összegzésére törekszem.

Jelen ismereteink szerint középkori Apollonius-illusztrációk a 7–15. századból maradtak fenn, a legkorábbi narratív képsorozatot az OSZK-ban őrzött, 1000 körül készült Apollonius pictus kézirata tartalmazza. Előadásomban az Apollonius-illusztrációk bemutatásán keresztül egyrészt az Apollonius pictus hagyományozódás-történeti jelentőségét szeretném élesebb fénybe helyezni, másrészt a konferencia kérdésfelvetéséhez kapcsolódva arra keresem a választ, hogy a képi elbeszélés mint a szöveg interpretációja, egyféle fordítása, mennyiben követi, hogyan árnyalja a narratíva folyamatos változásait, és hogyan befolyásolja annak recepcióját.

Boreczky Anna művészettörténész, kodikológus. Kutatási területe a nyugati kereszténység középkori könyvkultúrája. Doktori disszertációját egy 1413-ban Bécsben készült kódex bibliai tárgyú, valamint természettudományos illusztrációiról írta (A budapesti Concordantiae Caritatis, Bp. ELTE 2010). 2008 óta az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport tudományos munkatársa. Az OSZK Kézirattárában őrzött középkori kötetes kéziratok díszítéseinek feltárásával és katalogizálásával foglalkozik. 2013–14-ben az Institute for Advanced Study, Princeton történeti iskolájának tagja volt.