Nem kell jól megírni egy szakácskönyvet

2016. december 02. 19:31 - nemzetikonyvtar

Irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatunk, a Könyvtárlat idén a TestesÉvad jegyében zajlik, következő állomása, „testrésze” a MÁJ. Belekóstolhatunk a magyar gasztronómia múltjába és jelenébe, a hagyományos és egészséges táplálkozás különféle elképzeléseibe, divatjaiba, valamint megismerhetünk egy 17. századi böjti és nem böjti ételeket bemutató szakácskönyvet is. Előadóink lesznek: Váncsa István, Cserna-Szabó András 2016. december 8-án 17 órától a könyvtárban.

Interjú Cserna-Szabó Andrással

Mi a könnyebb? Írni vagy főzni?

Cserna-Szabó András: Nem tudok válaszolni, mert a főzésben amatőr vagyok, az írás meg a szakmám. Gondolom, hogy éppen olyan élvezetes hobbiból írni, ahogy főzni.

Jól vannak megírva a kortárs szakácskönyvek?

Cserna-Szabó András: Nem kell jól megírni egy szakácskönyvet, hacsak nem irodalmi szakácskönyvről van szó. Ilyenek pedig manapság (néhány fehér hollót, pl. Váncsát) leszámítva nincsenek, pedig én ezeket szeretem igazán (Dumas, Ignotus, Ínyesmester, Lénárd stb.)

Cserna-Szabó András József Attila-díjas író, újságíró, forgatókönyvíró. 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, regényeket és gasztronómiai írásokat. 1998 és 2000 között a Sárkányfű című irodalmi és művészeti folyóirat prózarovatát szerkesztette. 1998 és 2002 között a Magyar Konyha gasztronómiai folyóirat főmunkatársaként és szerkesztőjeként dolgozott. 2006 és 2009 között az Unit magazin főszerkesztője. 2012-től a Hévíz című irodalmi lap szerkesztője. .

Milyen étel volt, amit nagyon elrontott, mi volt vele a probléma?

Cserna-Szabó András: Velem volt probléma...

Össze lehet hasonlítani egy húszfős vacsorázó társaság véleményét az ételről, és egy felolvasóest résztvevőinek reflexióit egy műről? Melyik kritika esik jobban?

Cserna-Szabó András: Esetemben nem, mert amit főzök, az nem mű. Nem vagyok szakács, csak amatőr módon szoktam főzni, főleg irodalmi eseményeken, lapbemutatón vagy más alkalmakkor. Ez nem művészi szint. Segal Viktor főztje, az a művészet.

Cserna-Szabó András Wikimedia Commons CC-BY-SA-3.0

Gyorsan főzünk valamit abból, ami van itthon, na de mi a helyzet akkor, ha gyorsan kell írni egy publicisztikát vagy novellát? Mi van, ha üres éppen a fejünk?

Cserna-Szabó András: A tárca gyors műfaj, nem is lehet lassan írni. Egy író feje sohasem üres, folyamatos anyaggyűjtés és anyagtárolás folyik benne.

Állítólag van irodalmi sznobság, létezik gasztrosznobéria is?

Cserna-Szabó András: Hajaj! Mi az, hogy! Nagyon is! És ha lehet, még rosszabb az irodalmi sznobságnál. 2010-ben az ÉS-ben jelent meg A gasztroaffektálás természetrajza című cikkem, ebben minden leírtam, amit a témáról gondolok.

Ha ez az öt étel lenne egy lakatlan szigeten, mit tenne? Hamburger, májkrémes táska, fesztiválgulyás, hortobágyi palacsinta és pattogatott kukorica.

Cserna-Szabó András: Nincs rossz étel, csak rossz szakács, rossz alapanyag, rossz filozófia (vagy kevés idő és törődés). A hortobágyi palacsintát is meg lehet csinálni fantasztikusan, mondjuk zsenge borjúhúsból készülne a töltelék, és rettenetesen is (ahogy általában készül: maradék pörköltszafttal, ledarált maradékból). Ez minden ételre igaz. Pattogatott kukorica nélkül meg mit ennénk a lakatlan sziget mozijában?

Könyvtárlat: Pacal és paleo - Váncsa István

A könyvtárlaton bemutatjuk szakácskönyveink egyik legkorábbi darabját, amely Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájában került nyomtatásra és kiadásra, s melynek igen ritka példányaiból az Országos Széchényi Könyvtár őriz egyet.