A fasiszta és szovjetellenes kiadványok elkülönítése

2017. március 06. 09:03 - nemzetikonyvtar

Minden reggel a korai órákban egy adott napra szóló OSZK-s emléket olvashatnak Facebook-oldalunk követői. A #napom hashtag-gel jelzett rovatunkban a mai napon egy 70 évvel ezelőtti eseményre emlékeztünk.

 #napom 1947. március 6. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság utasította a Nemzetgyűlés Könyvtárát, hogy az állományában lévő fasiszta és szovjetellenes sajtótermékeket adja át az OSZK-nak. – Az OSZK márc. 10-én hivatalosan átvett 3046 kötet fasiszta sajtóterméknek minősített könyvet és 656 kötet hírlapot, majd a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szept. 15-én szállíttatta át az anyagot Nemzetgyűlés Könyvtárából az OSZK-ba. A VKM utasította az OSZK-t, hogy ezt az anyagot külön helyiségben kezeljék, és az továbbra is a Nemzetgyűlési Könyvtár tulajdonát képezi. (Valószínűleg ezt az utasítást félreértve rögzült a köztudatban, hogy 1947-ben keletkezett a zárolt kiadványok tára.)

Az 1804 óta kötelespéldány joggal rendelkező nemzeti könyvtárban mindig voltak olyan kiadványok, amelyekhez csak több-kevesebb megkötöttséggel juthatott hozzá az olvasó. Hogy a már megjelent és a nyomdák által kötelespéldányként beszolgáltatott kiadványok mikor kerültek tilalmi listára, ezt a mindenkori hatóságok szabályozták különböző állampolitikai érdekektől befolyásolva.

A fasiszta és szovjetellenes kiadványok elkülönítése a törzsállományból 1946-ig megtörtént. Ez kiderül a Vallási és Közoktatási Minisztérium utasítására írt főigazgatói jelentésből is. (OSZK 84/1945.) A katalógusokból kiemelték a művek céduláit, a könyvekre sárga színű „ZÁRT ANYAG" feliratú nyomtatott címkét ragasztottak. Bár összefoglaló jegyzék még nem készült a könyvtárban található fasiszta szellemű sajtótermékekről, de ez az elkülönített cédulakatalógus alapján bármikor előállítható lett volna. A hatóságok részéről még korántsem lehetett ezt az ügyet lezártnak tekinteni. 1946. március 29-én felkereste a könyvtárat egy vegyes bizottság, melynek tagjai a Vallási és Közoktatási Minisztériumot, az Államrendőrséget és a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot képviselték. A SZEB orosz katonai képviselői kifejezetten a zárt anyagot akarták ellenőrizni. Nemtetszésüknek adtak hangot, hogy a megkülönböztető jelzéssel ellátott kiadványokat nem különítették el fizikálisan a törzsanyagtól. A főigazgató ezt azzal indokolta, hogy raktári szempontból sokkal könnyebb az Államrendőrség és a Népbíróság munkájához szükséges könyveket előkeresni, egyben megnyugtatta a bizottság tagjait, hogy illetéktelen személy a raktárakhoz nem férhet hozzá.

fasiszta_sajtoterm_jegyzeke_nemzetikonyvtar.jpg

A fasiszta szovjetellenes antidemokratikus sajtótermékek jegyzékének összesen négy füzete jelent meg 194546-ban.

ia_slum_nemzetikonyvtar.jpg

F. M. Rentorff: A slum, nyomortanyák Angliában – Törzsgyűjtemény I. sz. jegyzék 32. old.

 

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szintén utasította az Országos Szé­chényi Könyvtárat, hogy a Nemzetgyűlés Könyvtárától megőrzésre (!) átvett nyomdatermékekből külön kezelt gyűjteményt állítsanak fel, külön helyiséget biztosítva az állománynak. A gyűjtemény továbbra is a Nemzetgyűlés Könyvtárának tulajdonát képezte! Valószínűleg a fenti utasítások félreértéséből rögzült később tévesen a köztudatban, hogy a felettes hatóságok a zárolt kiadványok tá­ rának létrehozására adtak utasítást. Ezért jelölik helytelenül az 1947-es évet a tár keletkezési időpontjának.

2eszaki_irasok_nemzetikonyvtar.jpg

Csekey István: Északi írások   Törzsgyűjtemény II. sz. jegyzék 7. old.

Az OSZK sárga színű, fekete keretes ZÁRT ANYAG feliratú cédulákat ragasztott a könyvekre megkülönböztetésül. Az Nemzetgyűlés (Országgyűlés) Könyvtára pedig zöld színű ZÁRT ANYAG! feliratút. Jó látható, hogy akönyv borítóján az utóbbi látható, tehát a Csekey-könyv a Nemzetgyűlés Könyvtárából származik.

Az Országos Széchényi Könyvtár zárolt kiadványok tárának keletkezési idő­pontját tekintve az irattárban nincs pontos adat. Egy 1948. november 8-án Varjas Béla – a könyvtár helyettes főigazgatója – által Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek címzett levelében kéri a minisztert, hogy mivel a könyvtár zárt gyűjteménye jelentősen megnövekedett és már a kezdetektől fogva külön kezelt anyag, ezért járuljon hozzá „a zárt gyűjteménynek, mint külön osztálynak [a] felállításához." Egyben kéri a minisztert, hogy az osztályvezetői teendők ellátá­sával az általa kijelölt személyt bízza meg. A miniszter utasításából Tolnai Gábor, aki akkor már miniszteri osztályfőnök, válaszol: az önálló osztály létrehozását költségvetési hiányra hivatkozva elutasítja (!), de megengedi, hogy a főigazgató által kijelölt személyt osztályvezetői jogkörrel ruházza fel. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a zárolt kiadványok tárának önálló osztállyá fejlődése ekkor kezdődött el, és semmi esetre sem egy évvel korábban.

3_vitezek_evkonyve_nemzetikonyvtar.jpgVitézek évkönyve, szerk.: Pekár Gyula   Törzsgyűjtemény III. sz. jegyzék 26 old

 

1949-ben az ország társadalmi és politikai életében jelentős változások zajlottak le. Az Országos Széchényi Könyvtár szervezetileg különvált a Magyar Nemzeti Múzeumtól és így lehetőség nyílt arra, hogy az addig más épületben tárolt zárolt kiadványok is a könyvtár főépületébe kerüljenek.

A centralizálás, a szorosabb felügyelet alá vonás folyamata a könyvtár belső életében is megmutatkozott. Szigorúan bizalmas lett minden zárolt kiadványokkal kapcsolatos hivatalos levélváltás és ügyintézés, sok esetben csak az ügyirat száma és tartalmi megjelölése van feltüntetve az iratcsomón, maga az irat hiányzik. Ezért legtöbbször csak feltételezni, vagy egy későbbi adatból visszakövetkeztetni lehet az 195051-es eseményekre. Ahogy nincs pontos adat a tár önállóvá válásának időpontjáról, úgy pontosan azt sem lehet tudni, hogy mikor vette át az osztály irányítását az Államvédelmi Hatóság által megbízott százados.

4_korszeru_nemzeti_eszme_nemzetikonyvtar.jpgAsztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme: a revizió alapvetése  Törzsgyűjtemény  IV. sz. jegyzék 3. old.

 

1953. október 12-én a Belügyminisztérium visszaadta az Országos Széchényi Könyvtárnak a zárt anyagot. A könyvtár részéről az átvételt az intézményvezető, Varjas Béla bonyolította le. Az 1952-es jegyzőkönyvet alapul véve visszaszolgáltattak 3000 kötet könyvet, kb. ugyanennyi hírlapot, folyóiratot és az elmúlt rövid időszak „növekedését": mintegy 24 láda rendezetlen anyagot. Jegyzék ezúttal sem készült az átadott állományról. A zárt anyagot az Országos Széchényi Könyvtár „megfelelő kezelésre" vette át, és hogy a kezelés valóban rendben történjék, a könyvtárnak „saját státusába" alkalmaznia kellett a zárt anyag belügyminisztériumi kezelőjét.

Hogy mit tartalmazhatott az a huszonnégy láda, arra már csak következtetni lehet. A belügyi befolyás alatt álló tárnak a gyarapodása ugrásszerűen megnőtt. 1955-ben a tár első revíziójának nyomán fennmaradt jegyzékek tanúsága szerint mintegy 10.000 kötet könyv és 6000 db periodikum volt az állományában.

Az időközben lezajlott 1956-os forradalom bizonyos politikai változásokat hozott. Igaz ugyan, hogy a tragikus végű nemzeti esemény minden sajtótermékét begyűjtötték – sokszor arra való tekintet nélkül, hogy az adott hírlap melyik oldalnak volt a szócsöve – de ugyanakkor felülvizsgálták a zárolt kiadványok állományát is. 1957-ben Markovits Györgyi, a tár akkori vezetője 3000 kötetet visszahelyezett az Országos Széchényi Könyvtár törzsállományába. Ekkor indult meg a gyűjtemény 1988-ig fennálló rendszerének a kialakítása.

Készült Elbe István Adalékok a Zárolt Kiadványok Tára kialakulásának történetéhez az Országos Széchényi Könyvtár irattárának tükrében című írása nyomán. Könyv Könyvtár Könyvtáros 1998. augusztus.

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr212309747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.