Minden reggel a korai órákban egy adott napra szóló OSZK-s emléket olvashatnak Facebook-oldalunk követői. A #napom hashtag-gel jelzett rovatunkban a mai napon egy 143 évvel ezelőtti eseményre emlékeztünk.
Tisztázzunk egy fontos tényt. A nemzeti könyvtárat nem Széchenyi István, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, a Lánchíd építtetője hozta létre, hanem az édesapja, Széchényi Ferenc, aki két „é”-vel írta a nevét. Mivel a legnagyobb magyar sokkal ismertebb, mint az 1802-ben könyvtárát a nemzetnek felajánló alapítónk, nagyon sok helyen, amikor a nemzeti könyvtárról írnak, tévesen használják a nevünket.
Sajtóhiba-válogatás online újságokból
Nyomatékosítás következik:
SZÉCHÉNYI FERENC – ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
Mégis, mi történhetett alapítónk fiával? Miért hagyta el a második „é”-t? Már másfél évszázaddal ezelőtt is problémát okozott a nevek különbözősége. A Széchényi család névhasználatáról hosszú levelezést folytatott az akkor könyvtárőr Mátray Gábor őrsegédje, Tipray Tivadar. A referensz kérdést Paúr Iván a Széchenyi család levéltárnoka tette fel egészen pontosan 1874. március 23-án. A négyoldalas levél négy nap alatt érkezett meg a könyvtárba. A könyvtár irattárából szkenneltük be az izgalmas levelezést.
Paúr Iván levele Mátray Gábornak. 1874. március 23. – OSZK Irattár
Tipray Tivadar a kisérőlevélben hosszasan magyarázkodik, elnézést kér, hogy 3 hete nem válaszoltak, de Mátray könyvtárőr súlyos beteg, bár már jobban van.
Tipray Tivadar kísérőlevele 1874. április 18. – OSZK Irattár
Mátray Gábor jegyzeteit küldte el az őrsegéd. Összefoglaltuk:
- A Széchényi család nevének egy vagy két „é”-vel írását meghatározza a kimondás
- A Széchényi grófok a Nógrád megyei Szécsény mezővárosából származnak
- Egy 1821-es kiadványban is két „é”-vel szerepel a család neve
- Több Szécsénke nevű hely van Magyarországon mindet két „é”-vel írják
- A magyar nyelv szabályai szerint két „é”-vel ejtjük az ékezet nélküli e magánhangzót is, mert fülsértő lenne röviden ejtve
- A magyar nyelvtan szabályai szerint a „Széchenyi” családnevet két „é”-vel kellene írni
- A család iratai között előfordulnak névvariánsok, de ezek oka csak tollhiba
- Széchényi György esztergomi érsek egy 1686-os iraton két „é”-vel írta a nevét
- Széchényi Györgynek egy 1693-as iratán lévő aláírásában a második „e” fölött pont, „pontocska” látszik
- Széchényi Ferenc két „é”-vel írta a nevét
- Széchényi Pál, Széchényi Ferenc fia két „é”-vel írta a nevét
- Széchenyi István, alapítónk legkisebb fia a Lovakrul című művében kezdte először egy „é”-vel írni a nevét.
Mátray Gábor jegyzete 1874. április 18. – OSZK Irattár
Eszerint a család az 1600-as évek második felében (Széchényi György érsek idejében) még egységesen két "é"-vel használta nevét, de Széchényi Ferenc fiai már eltérően írták nevüket: Pál és családja két „é”-vel, István ága pedig egy „é”-vel.
A könyvtárőr már másnap, 1874. április 19-én megírta köszönőlevelét, jó egészséget kívánva zárta levelét:
Paúr Iván levele Mátray Gábornak. 1874. április 19. – OSZK Irattár
Paúr Iván a második levelében kilátásba helyezte, hogy a kérdést publikálja, de ennek nem találtuk nyomát.
Tehát még egyszer.
Könyvtárunk alapítója Széchényi Ferenc, ezért a nemzeti könyvtár neve: Országos Széchényi Könyvtár.
