A látványelemek helyett a tartalomra fókuszál Arany-kiállításunk

2017. április 25. 09:29 - nemzetikonyvtar

2017. április 28-án 11 órakor Áder János köztársasági elnök nyitja meg az OSZK Kézirattárának páratlan kincseire épülő „Más csak levelenként kapja a borostyánt...” – Kincsek, kultusz, hatástörténet című Arany János-kiállításunkat.

Az interaktív tárlat megidézi az Aranyt követő költőnemzedékek emlékezéseit, az előtte tisztelgő versek egész sorát, eljutva a mai költőkig, hiszen a nemzeti könyvtár 200 kortárs költőt szólított meg a jeles évfordulón, s a beérkezett kortárs eredeti kézírásos versek sokasága szintén megtekinthető lesz a tárlaton. A tárlat a könyvtár három terében járható be.

Imre Olga látványtervező, Rózsafalvi Zsuzsanna kurátor és Boka László tudományos igazgató

A kiállítás a Nemzeti Ereklyetér és a Manuscriptorium kiállítótér változatos felületein kap helyet. A kiállított műtárgyak és dokumentumok mellett, interaktív felületek teszik látványossá a tárlatot. Imre Olgától, a STÁB STÚDIÓ KFT. vezetőjétől, a kiállítás látványelemeinek tervezőjétől elsőként azt kérdeztük, hogy mennyire volt inspiráló „arannyal” dolgozni, esetleg hátráltatta-e a munkát Arany János neve.

Imre Olga: Arany Jánosról nem elsősorban az arany szín jut eszembe, de a bicentenáriumi megemlékezés, a rendezvény, amely a költő nagysága előtt tiszteleg, mindenképpen indokolta az arany szín használatát. Az épületbelső, a nagy belmagasság, a tágas terek mind a pompát, a nagyságot, az előkelőség hatását keltik, aminek az arany velejáró színe. A színnel elsődlegesen a márvány felületeket láttam hasznosnak beborítani. Az épület szürke márvány borítása, kis arany dekorral kiegészítve barátságosabbá teszi a teret. 

Mit jelképez a fa a kiállítótér közepén, s miért ilyen nagy?

Imre Olga: A fa jelenlétét a kiállításban, mind az Arany János életművében jelenlévő tölgyfa, mind a tér adottsága indokolja. A fa az Ereklyetérben látható, ami egy közel 90 négyzetméteres tér, 4,5 méter belmagassággal. A tér 1/3–2/3-ánál, az aranymetszés pontnál van egy tartópillér, aminek az elburkolása alapgondolat volt. Az, hogy fa lett belőle, adta magát. A tölgyfa mérete és nagysága Arany János költészetének nagyságát mutatja. A nagy ágai alatt sétálva érezhetővé válik, hogy mi mily kicsinyek vagyunk, és felnézünk rá, és a hatása alá kerülünk.

A könyvtár adott kiállítási terei mennyiben hátráltatták vagy segítették a munkát?

Imre Olga: Az Arany-kiállításra szánt terek tágasságukkal az előkelőség látványát segítik. Ez a tér adottsága. Ennek hátránya, hogy a nagy felületek, látvánnyal és tartalommal történő megtöltése sok anyagot és munkát igényel. A kiállítási anyag az utolsó percig bővül, ezért nagyon rugalmasan kell kezelni a tereket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több kiállítást készíthettem az OSZK-ban, ezáltal a tereket jól ismerem.

 

Az Arany János-emlékév 2017 rendezvénysorozathoz kapcsolódóan nyitja meg dr. Áder János köztársasági elnök a „Más csak levelenként kapja a borostyánt..." - Kincsek, kultusz, hatástörténet címú Arany János-kiállítást. A kiállítás kurátorai: Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, a Kézirattár és Borbély Mónika irodalomtörténész, a Tájékoztató Osztály munkatársa.

Mennyi időt szánjon a kiállításra a látogató? S mire figyeljen oda a megjelenítés elemeiből?

Imre Olga: Az összeállítás a látványelemek helyett a tartalomra fókuszál, s ha mindezt becsületesen végignézzük, legalább másfél-két óra szükséges a kiállítás megtekintésére. A kiállítás 200 évet mutat be, az alkotót és a munkásságának a hatását napjainkig. Az Ereklyetérben és a Manuscriptoriumban, csak eredeti dokumentumokkal, grafikákkal találkozhat a látogató. Nagyon nagy tartalmat igyekeztünk leszűkíteni, bár így is azt hiszem, nagyon "tömény" a kiállítás, rengeteg ritkasággal és tartalommal találkozhatunk. Az Ereklyetér előtti teret, bevezető, kedvcsináló könnyen érthető tartalommal töltöttük meg.

Melyik térben érdemes több időt eltölteni?

Imre Olga: Az Ereklyetér mindenképpen egy hosszabb időt igénylő tárlat, amit elhagyva, egy a látott kiállítás tartalmára utaló digitális játékkal lazíthat és tesztelheti magát a látogató. A főlépcsőn felfelé haladva, a lépcsőfordulón megpihenhetnek az asztaloknál, ahol élclapokat és az Aranyt követő költők Arany által ihletett műveit olvashatja az érdeklődő.

Az Ereklyetérben álló fa felnyúló ágait keresve, a lépcsőn felfelé haladhat a látogató, ahol újabb játékkal találkozhat, verset írhat, és ezt követően megtekintheti az OSZK felhívására, beérkezett kortárs írásokat, illetve monitor előtt megpihenve, interjúkat hallgathat és csodás bábokat láthat.

Az Ön számára melyek a kiállítás kedvenc részei?

Imre Olga: Szeretem a vitrines tárlókat, amikbe csak egy vagy két különleges kiállítási anyag kerül bemutatásra. Szeretem ezt a fajta kiemelést, fókuszálást egy kiállításban, ilyenkor egyedi műtárgytartót tervezek. Izgalmas elem az ún. Versfal, ami erre a kiállításra kitalált forgatós installáció. Szeretem a lépcsőházat mint teret, bár hatalmas. Tartalmát tekintve nagyon színes a kiállítás, a költészeti írások mellett, grafikák, szobrok, plakettek, bábok, karikatúrák is láthatók a tárlatban.

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr812449415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.