„Zrínyi a törökökre támadva, ádáz küzdelemben áldozta életét a kereszténységért”

2017. május 06. 07:52 - nemzetikonyvtar

Orientalisták az OSZK-ban címmel programsorozat indult a nemzeti könyvtárban, amelynek keretében Szigetvár ostroma – Zrínyi és Szulejmán halála címmel Fodor Pál tart előadást 2017. május 9-én 18 órakor. 
Az est és a sorozat házigazdája dr. Tüske László, az OSZK főigazgatója, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Arab Tanszékének adjunktusa.

Fodor Pált, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, az MTA BTK Történettudományi Intézet igazgatóját kérdeztük.

1566. szeptember 7-én halt meg Szulejmán és a szigetvári várat védő Zrínyi Miklós. Vagy másnap vagy egy nappal korábban. Haláluk egybeesése számtalan legendának az alapját jelentette, sokáig nem voltak egységesek a történészek abban, hogy mi is történt azon az őszi napon. Miért volt bizonytalan Szigetvár elestének dátuma?

Fodor Pál: Tavaly tavasszal jelent meg Varga Szabolccsal közös cikkünk a Történelmi Szemlében, amelyben a legfontosabb magyar és török forrásokra támaszkodva tisztáztuk, hogy Szulejmán szeptember 7-én kora hajnalban, pontosabban fél kettő tájban, Zrínyi pedig dél körül hunyt el a törökökkel harcolva. Az időpontok azért csúsztak el viszonylag korán, mert az egyik legfontosabb és szinte mindenhová eljutó kortárs beszámolóban a fordító az eredeti dátum helyett szeptember 8-at írt, amit aztán a legtöbben átvettek. Ami érdekes: nemcsak a rosszul informált kortárs keresztények tették több nappal korábbra Szulejmán halálát, hanem a török krónikások is (általában két nappal). A valóságban fél nap különbséggel távozott a két főhős az élők világából.

Zrínyi Miklós. Zund Mátyás egykorú rézmetszetének kicsinyített másolata – Digitális Képarchívum

Egészen abszurd felvetések is találhatók az interneten Zrínyi halálának körülményeiről. Kirohant-e Zrínyi a várból?

Fodor Pál: Igen. Ez a hagyományos megfogalmazás. De mondhatjuk úgy is, hogy miután elsütötték a kapualjba állított ágyút, futva rontott a hídon tolongó törökre. Komoly ember soha nem kérdőjelezte meg, hogy Zrínyi a törökökre támadva, ádáz küzdelemben áldozta életét a kereszténységért. 

Ki volt Cserenkó Ferenc, a szigetvári ostrom szemtanúja?

Fodor Pál: Zrínyi inasa, kamarása, aki az utolsó pillanatig ura mellett tartózkodott, s aki nyilván Zrínyi akarata szerint próbálta túlélni az apokaliptikus utolsó órákat, hogy megőrizze és továbbadja a védők helytállásának tényeit.

Egy szemtanú már elég lehet forrásnak?

Fodor Pál: Van, amikor igen, de az eseményekről nem csak ő hagyott hátra leírást, úgyhogy több oldalról tudjuk rekonstruálni a történteket. És ennek fényében Cserenkó leírása rendkívül pontos. Ha a kérdésével arra céloz, hogy esetleg eleve a heroizálás lehetett a célja, amint azt mostában többen felróják neki, akkor a válaszom: ez alapvető tévedés. Cserenkó szövege valójában rövid napló: nyilvánvaló, hogy azon melegében jegyezte fel a főbb eseményeket, amit az is bizonyít, hogy egyetlen hibát ejt az időpontokban: a szultán Szigetvárra érkezésének napját. De ezt a várból nem is tudhatta pontosan. Számomra egyértelmű, hogy olyan „hadinapló”-nak szánták urával együtt, mint amilyet Horváth Márk vezetett a tíz évvel korábbi, fényes keresztény győzelemmel végződött ostromról.

Fodor Pál (1955) az ELTE BTK-n szerzett történelem és török szakos diplomát. 1980-tól 1992-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetében működő Orientalisztika Munkaközösség munkatársa volt. 1992 óta az MTA Történettudományi Intézet (2012-től: MTA BTK Történettudományi Intézet) kutatója, 2012-től az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója és az MTA BTK Történettudományi Intézet igazgatója. 2007-ben szerezte meg az MTA doktora címet. Szakterülete az Oszmán Birodalom 14–17. századi története, különösen az oszmán állam kialakulása, társadalmi és katonai szervezete, az oszmán politikai gondolkodás és államideológia, továbbá a magyarországi török hódítás és berendezkedés.

Hogyan terjedt akkoriban az információ? 

Fodor Pál:  Célzottan útnak indított levelekkel és hírnökökkel, kémek és menekülők révén. Aztán a megszerzett hírmorzsákat a korabeli hírlapok, szórólapok juttatták el a szélesebb közvéleményhez. Fontos mindig figyelni arra, hogy kitől származik az információ, hány kézen, milyen hálózaton keresztül jutott el a felhasználóig, és ki mire akarta vagy tudta felhasználni. 

Miért titkolták Szulejmán halálát?

Fodor Pál:  Hogy megelőzzék a török tábor felbomlását. A szultán halála az Oszmán Birodalomban gyakran járt politikai zűrzavarokkal, ezért már a 14. század végétől az uralkodó halálát a lehető legtovább titkolni igyekeztek. Addig mindenképpen, amíg valamelyik trónörökös meg nem érkezett a fővárosba, trónra nem ült, és a vezető elit le nem tette neki a hűségesküt.

Tüske László, Ifj. Bertényi Iván, Fodor Pál

Fodor Pál középen, a Propaganda az első világháborúban című kiállításunkon

Ha akkoriban lettek volna fotóriporterek, le tudták volna Szulejmánt és Zrínyit együtt fotózni? Milyen nyelven tudtak volna beszélgetni?

Fodor Pál:  Nem. Soha nem kerültek egymáshoz néhány kilométernél közelebb. Valószínűleg semmilyen nyelven nem tudtak volna közvetlenül beszélgetni, hacsak Zrínyi nem szedett fel valami konyha-törököt az elmúlt évtizedek határ menti működése és küzdelmei során. Erről azonban nem tudunk. Szulejmán sem latinul, sem magyarul, sem horvátul nem beszélt.

Sérülhet-e a Zrínyi-kultusz? 

Fodor Pál:  A Zrínyi-kultusz már mélyen sérült az elmúlt egy-két évtizedben. Lassanként elfeledte őt a hálátlan utókor itthon és Horvátországban egyaránt. Pontosabban: ott hosszas felejtés után éppen az elmúlt másfél-két évtizedben kezdték felfedezni. A tavalyi „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” emlékév azonban sikeresen irányította újra a figyelmet Zrínyi és katonái nagyszerű helytállására, ami miatt ma egyáltalán létezünk. És ez nem túlzó megfogalmazás. Ma már nehezen értjük, hogy az akkori Magyarországon, amelyet több oldalról szorongattak és szabdaltak, mit jelentett egy Zrínyiéhez hasonló világos kiállás, állásfoglalás. Ezért lett egy-két évtizeden belül követendő és követhető minta, példa ezrek számára, akik ebbe kapaszkodtak, amikor lehetetlen körülmények között álltak a vártán és tartóztatták fel az egész Európát elnyeléssel fenyegető muszlim előretörést.

A történészt befolyásolhatják egyáltalán a kultuszok?

Fodor Pál:  A korral foglalkozó történész dolga, hogy szenvetlenül, érzelemmentesen tárja fel a török hódítás és az ostrom tényeit, de azon túl azt a szellemi kisugárzást, azokat a szellemi mozgásokat is, amelyeket az akkori főszereplők cselekedetei idéztek elő. Ha aztán mindez beépül a nagyobb közösség, a nemzet identitásába, akkor csak örülhet. És egyáltalán nem probléma, ha ebbe a maga tudásával besegít. A fontos az, hogy soha ne szolgáltasson érveket az akkori valóságtól elrugaszkodott legendákhoz és az önigazoló, pátoszos múltszemlélethez.

Tóth Péter

Fodor Pál: Zrínyi és Szulejmán halála

Zrínyi és Szulejmán halála címmel Fodor Pál tart előadást az Orientalisták az OSZK-ban elnevezésű sorozatunk keretében. 1566-ban világtörténelmi jelentőségű események zajlottak Szigetvár falain belül és kívül. A Zrínyi Miklós vezette védők a végsőkig kitartottak az ötvenezer fős ostromló török sereggel szemben, és ezzel óriási szolgálatot tettek Európának. Miért indult ismét Magyarországra Szulejmán?

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9012482359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.