„Föl, föl, vitézek, a csatára” 2. rész

2017. május 17. 19:44 - nemzetikonyvtar

125 éve 1892-ben ezen a napon hunyt el Budapesten Klapka György honvédtábornok, emlékiratíró (1820–1892). Ebből az alkalomból digitalizáltuk a Plakát és Kisnyomtatványtárunkban található, honvédtábornokunk nevéhez köthető nyomtatványainkat – a szabadságharc dokumentumait és a dualizmus korának aprónyomtatványait.

Klapka az 1948–49-es szabadságharc egyik emblematikus személyisége volt. Neve összeforrt Komárom várának hősies védelmével. Katonai pályán indult, de fiatal főhadnagyként kilépett és csak a forradalom kitörésének hírére tért vissza eredeti hivatásához. 1848 júniusának elejétől honvédzászlóalj-százados a 12. határőrezredben, 1849 áprilisától már tábornok. 1849 májusában egy ideig hadügyminiszter-helyettes is volt. 1849. május 28-tól október 2-ig Komárom várának parancsnoka volt. A stratégiai szempontból rendkívül fontos várat – a harcok elején – ő mentette meg a magyar szabadságharcnak, amikor a magyar miniszterelnök megbízásából a várőrséget föleskette a magyar alkotmányra, majd határozott fellépésével elérte, hogy a Pákozd alól Győr felé visszavonuló Jelačić csapatai ne nyerjenek bebocsáttatást a várba.

klapka_kepkonyvtar_88490_106571.jpgKlapka György. Fotó (Möllendorf, H.). Felvétel helye: Leobschütz (Głubczyce Lengyelország) – Kézirattár

 

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi várat védő magyar haderők és az ostromló osztrák hadsereg között három ütközet folyt le. A császári csapatok 1848 decembere óta ostromolták a várat, ennek vetett véget időlegesen a Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg az 1849. április 26-i első komáromi csata sikeres megvívásával, mely a szabadságharc egyik legfontosabb, döntő következményekkel járó csatája volt. Ezt követte a cári Oroszország hadseregének behívása.

A második komáromi csata a várat Görgey Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt védők ellen 1849. július 2-án szintén magyar győzelemmel végződött.A július 11-i nagy veszteségekkel járó harmadik komáromi csata célja – a július 6-i haditanács határozata alapján – kísérlet volt Haynau ostromzárának áttörésére. Ez sikertelenül, a magyar csapatok a vár sáncai mögé való visszavonulásával végződött.

kny_1848_2_718_v.jpgKlapka: Rendelet. Tapasztaltam, hogy a hadi tanács végzései nyilvános helyeken, mint közbeszéd tárgya, egyesek által taglalgatva, biráltatanak... [S.l.], Klapka, [1849]. – Plakát- és Kisnyomtatványtár, Kny.1848.2°/718 

 

Augusztus 3-án – a Duna jobb partján rajtaütve az ellenséges haderőn –, Klapkának sikerült azt állásainak feladására kényszerítenie Haynaut, s Pozsonyig visszaszorítania, segítve ezzel a magyar hadsereg délen küzdő egységeit.

A világosi fegyverletétel után másfél hónapig kitartottak az osztrák túlerő ellen Komárom védői és egész Európában utolsóként tették le a fegyvert az 1848-49-es forradalmi hullám harcosai közül. A várban maradt Klapka augusztus 3-án végrehajtott még egy sikeres kirohanást, amit az augusztus 13-i világosi fegyverletételt megelőzően a szabadságharc egyik utolsó fellángolásának tekinthettünk.


Klapka György: Nyilt rendelet és Klapka György, Újházy László: Szózat 

 

A világosi fegyverletétel ellenére a várvédők nem adták meg magukat, és hosszan tartó alkudozásba kezdtek a császáriakkal. Az alkupontok egy része az egész országra kiterjedő feltételeket szabott, melyet az osztrák fél nem fogadott el, így a harcok kiújultak. A szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor.

Klapka György: A komáromi várőrség tisztikarához napi parancs, Komárom, Klapka György, 1849. augusztus 31. – Plakát- és Kisnyomtatványtár, Kny.1848.2°/665 

 

Szeptember 27-én a Komáromtól kb. 4 km-re levő Herkálypusztán, Haynau hadiszállásán, végül aláírták a vár átadásának feltételeit tartalmazó okmányt, mely már nem tartalmazta az országos amnesztia feltételét. A helyőrség tagjai és a város valamennyi polgári tisztviselője, mintegy 30 ezer ember menlevelet kapott. Október 1–4. között az egész erődrendszert átadták az osztrákoknak.

Klapka: Bajtársak! A cselszövevény és árulás végromlás szélére vezeték szegény hazánkat

 

Klapka 1849–1867 között Kossuth és Teleki László mellett az emigráció legtekintélyesebb személyisége volt. Velük együtt hozta létre 1859-ben a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, megszervezte az itáliai magyar légiót. Hazatérése után, 1867–72-ben, kormánypárti képviselőként és üzletemberként folytatta pályáját

Klapka György nyilatkozata. [S.l.], [s.n.], [1869]. és  Klapka György programmja. Temesvár, Uhrmann és Blau-féle könyvny., 1869.

 

Klapka György halálának 125 éves évfordulójára emlékezve a Magyar Elektronikus Könyvtár Klapka György néhány művéből és a rá vonatkozó irodalomból digitális válogatást tett közzé. Ebből készült összeállításunk első részét itt olvashatja.

Mann Jolán (szerk.)

 A sorozat első része ITT található!

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr9712511531

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.