Feminizmus és irodalom – Egy kivételes nő

2017. július 18. 09:49 - nemzetikonyvtar

2017. július 18-án emlékezünk Jane Austen (1775–1817) angol írónő halálának 200. évfordulójára.

austen01.pngPortréváltozatok Jane Austenről. Forrás: William Austen-Leigh – Richard Arthur Austen-Leigh: Jane Austen: A Family Record. Deirdre Le Faye által javított, bővített kiadás. London, The British Library, 1989. Képmellékletek: XV–XXIV. o. – Törzsgyűjtemény

A bal fölső sarokban Jane Austen egyetlen hiteles, életében készült és ránkmaradt, ceruzával előrajzolt, vízfestékkel a fejnél részben már kifestett portrévázlata, amelyet nővére, Cassandra Elizabeth Austen készített 1810 körül. Középen az előbbi alapján „továbbgondolt” 1869 körüli arckép Mr. Andrews of Maidenheadtől. Legalul unokaöccse, James-Edward Austen-Leigh 1870-es Memoir of Jane Austen című visszaemlékezésében megjelent, Lizars-féle idealizált, stilizált portré, amely 2017-ben a bicentenárium tiszteletére készített új angol tízfontosra is fölkerült.

Egy kivételes nő

Jane Austen a 18-19. századforduló vidéki Angliájában, egy középosztálybeli, szerény sorban élő nyolcgyermekes lelkészcsalád második leányaként, művelt, érzelem- és irodalomgazdag környezetben nőtt fel. Oxfordban iskolázott apja csak néhány évig járatta iskolába, majd – egyéb magántanítványai mellett – maga vette kézbe tanítását. Jane nemcsak a kor leánynevelési elveinek és illemtankönyveinek megfelelő „hölgyeknek való” (ladylike) ismereteket sajátította el (úgy, mint kézimunkázás, zene, rajz és festészet, társasági etikett, francia nyelv), hanem történelmet és olasz nyelvet is tanult, s a gazdag családi könyvtárnak köszönhetően igen olvasott volt. Jól ismerte az angol irodalom számos klasszikus és kortárs szerzőjének műveit, kritikával szemlélte a népszerű szentimentális regényirodalom kliséit, s ellenükben alakította ki regénykoncepcióját és (ön)reflektív, józan ésszel megáldott (anti)hősnőit, akik a való élet illúzióvesztései árán fejlődnek és érik el a boldogságot.

austen02.jpgNővére, Cassandra festménye Jane-ről, 1804-ből. Forrás: William Austen-Leigh – Richard Arthur Austen-Leigh: Jane Austen: A Family Record. Deirdre Le Faye által javított, bővített kiadás. London, The British Library, 1989. Képmellékletek  – Törzsgyűjtemény

Feminizmus és irodalom

Összegyűjtött levelezéséből és a családtagok visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Jane az írást nemcsak afféle úri passzióként fogta fel, a maga és családja gyönyörűségére gyakorolva azt, hanem önkifejezési formaként és megélhetési forrásként, szakmaként, hiszen meg is kívánta jelentetni műveit. A 19. századi angol írónők műveinek feminista szempontú elemzését adó Séllei Nóra Lánnyá válik, s írni kezd című tanulmánykötetében hívja fel a figyelmet arra a történelmi fordulatra, amit az jelentett, hogy az Austen-korabeli középosztálybeli nő írni kezdett. 1792-ben jelent meg Mary Wollstonecraft korai feminista filozófiai műve (A Vindication of the Rights of Woman), amely a férfiakéval azonos alapjogokat követelt a nőknek (pl. egyenlő tanuláshoz való jogot, szellemi képességeik terén és erkölcsi kérdésekben azonos mércét). Ezen jogok közé tartozik az alkotáshoz és szabad önkifejezéshez való jog (és később a választójog) is: akár az itáliai reneszánszban, ez a szellemi légkör megtermékenyítően hatott a női művészetre – a 18. század végére az öntudatra ébredő nők százai adták ki írásaikat Angliában, akár névtelenül is, mint Austen.

Az Értelem és érzelem első kiadása címoldalán a „By a Lady” („egy hölgy által írt”) bejegyzés szerepel – Wikipedia

Bár részt vett társasági eseményeken, a helyi közösség és népes családja életében (testvérként, nagynéniként, keresztanyaként), szoros barátságai és udvarlói is voltak, ideje legnagyobb részét azonban az írásnak szenteli. Már 11-12 éves korából maradtak fent kisebb írásai, tizenhét éves koráig számos zsengéje születik, s hamarosan megalkotja néhány később megjelent regénye (pl. A klastrom titka; Értelem és érzelem; Büszkeség és balítélet) első változatát is, amelyeket többször átírt. Az első kiadót apja kereste fel az Első benyomások kéziratával, de az olvasatlanul elutasította a mű kiadását. 1811-ben Jane saját költségén adatja ki az Értelem és érzelem című regényét, a következő évben ugyanennek a kiadónak adja el a Büszkeség és balítélet kiadási jogait, s innentől már évente jelennek meg regényei (pl. A mansfieldi kastély; az Emma és kijön az Értelem és érzelem második kiadása).

Csak 41 éves, amikor meghal mellékvese elégtelenségben. Végrendeletében nővérére, Cassandrára hagyta mindenét. A Meggyőző érvek és A klastrom titka már posztumusz jelent meg. A családtagoknak köszönhetően kerültek összegyűjtésre levelei, s tőlük születtek az első Jane Austen életét és munkásságát méltató életrajzi jegyzetek, memoárok is, amelyekből egy különösen gazdag személyiség és életmű rajzolódik ki előttünk.

austen04.pngA Meggyőző érvek első változatának kézirata. Készült egy évvel Austen halála előtt, 1816. július 18-án. Forrás: William Austen-Leigh – Richard Arthur Austen-Leigh: Jane Austen: A Family Record. Deirdre Le Faye által javított, bővített kiadás. London, The British Library, 1989. Képmellékletek – Törzsgyűjtemény

A bejegyzésben szereplő életrajzi adatok forrásai:

Jane Austen magyarul olvasható korai művei Törzsgyűjteményünkben

Ajánlott internetes oldalak Jane Austenről

Jane Austen hivatalos honlapja
Jane Austen halálának 200. évfordulójára készült oldal
Jane Austen elektronikusan olvasható művei
A British Library összeállítása Jane Austen kéziratairó

Béres Judit (szerk.)

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr4412671381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.