Fellner Jakab 295!

2017. július 25. 09:52 - nemzetikonyvtar

295 évvel ezelőtt született Fellner Jakab (Nikolsburg, 1722 – Tata, 1780) építész, a klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere

23 éves korában telepedett le Tatán, és élete nagy részét itt töltötte. 1750-től kezdve főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, bár növekvő híre más megbízatást is szerzett számára. A tatai Esterházy kastély később jelentős szerepet játszott a történelemben is: I. Ferenc császár és király (1792–1835) és felesége, Ludovika királyné ide menekültek a napóleoni harcok elől. Hosszú hetekig itt laktak, és az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (v. schönbrunni) békét 1809-ben. 1897-ben Ferenc József (1848–1916) és II. Vilmos (1888–1918) német császár látogatott ide egy tatai hadgyakorlat alkalmával. Fellner Jakab első jelentős önálló munkája az 1751-ben megkezdett tatai plébániatemplom, melynek építését utódja, Grossmann József fejezte be 1780 után. 1756-ban a cseklészi Esterházy-kastélyt építette át.

Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1997, szerk.: Csíky Gábor, Endrei Walter, Kiss Csongor, Budapest, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1996. – Törzsgyűjtemény; Magyar életrajzi lexikon – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Képeslapok Fellner Jakab tervezte épületekről a Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményéből

  • Tata-Tóváros. Gróf Esterházy kastély. Jelzet: T 354  
  • Üdvözlet Tatáról. Tatai részletek. A fölső sor 3. képén a kálvária és a Szent Kereszt plébániatemplom. Jelzet: T 204
  • Üdvözlet Cseklészről; Gróf Eszterházy kastély. Jelzet: CS 113 

1761-ig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Mórott. 1764-ben szerződést kötött Esterházy Károly püspökkel az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésére és felügyeletére. Első műve itt a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt (1766). 1768 és 1774 között a veszprémi püspöki palotát tervezte. 1765-től átvette a Gerl József bécsi építész által tervezett és egyetemnek szánt egri lyceum építését, melynek befejezése másra maradt. 1773-ban tervezte meg és kezdte el építeni utolsó nagy alkotását, a pápai plébániatemplomot. Mindezeken kívül sok építkezést tulajdonít neki a kutatás. Jelentős szerepe volt Veszprém, Pápa, Eger és Tata városképének kialakításában. 1773-ban magyar nemességet kapott.

Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1997, szerk.: Csíky Gábor, Endrei Walter, Kiss Csongor, Budapest, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1996. – Törzsgyűjtemény; Magyar életrajzi lexikon – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Képeslapok Fellner Jakab tervezte épületekről a Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményéből

  • Mór. Gróf Lamberg kastély. Jelzet: M 2.178
  • Eger. Az érseki palota. Jelzet: E 270
  • Eger. Líceum. E 117
  • Veszprém. Várrészlet a püspöki palotával. Jelzet: V 881
  • Pápa. Római katolikus plébániatemplom. Jelzet: P 211

Fellner Jakab nem azonos a szokásosan Fellner és Helmer (németül: Büro vagy Atelier Fellner & Helmer) néven említett 1873-tól működő bécsi építésziroda idősebb, abban vezető szerepet játszó tagjával, Ferdinand Fellnerrel (1847–1916). Ferdinand Fellner társa Hermann Helmer (1868–1919) építész volt. A színházépületek tervezésére szakosodott építésziroda számos épülete áll ma is Magyarországon (Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Szegedi Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház, illetve a történelmi Magyarország területén.

Szerk.: M. J.

komment
Címkék: fellner jakab

A bejegyzés trackback címe:

http://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr1512671761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.