A plakát nehezen marad fenn. Elszakad, új plakát kerül rá, olykor a járókelők tépik le. Megőrzésük komoly feladat, hiszen sokat mesélnek a korról, melyben készültek. Ezért is kiemelkedő a könyvtárunkban zajlott restaurátori munka, melyet Koppán Orsolya és Doublinszki Éva végeztek azokon a nyomtatványokon, melyek A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című kiállításunkon voltak láthatóak. Amikor egymás mellé kerülnek egy korszak plakátjai, rengeteg izgalmas információ rajzolódhat ki az adott időszakról. Az OSZK-ban a múlt század első feléről kaphatott képet, aki ellátogatott kiállításunkra. A tárlat hétvégén bezárt, azonban egy hiánypótló albumban a kiállítás teljes anyagát hazaviheti az érdeklődő.
Az 1931 és 1944 között készült 360 magyar hangosfilm 500 plakátja közül közel 130 volt látható az OSZK-ban. A kiállítást több mint 1500-an látták, számos diákcsoport látogatott el megnézni a tárlatot, de az idősebb korosztályt is többen képviselték, hogy nosztalgiázzanak a Karády, Jávor, Tolnai, Latabár és Rózsahegyi arcképét ábrázoló plakátok előtt. A kiállítás megvalósulását a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet és a győri Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár közös kutatómunkája előzte meg. A téma nem széles körben kutatott, így a jelen feltárás is számos új eredményt hozott: ennek leglátványosabbika az a tíz filmplakát, mely a kutatás során került elő. Ezt a munkát az OSZK részéről Kopcsay Ágnes, a könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárának osztályvezetője vezette.
A kiállítás finisszázsán szakmai beszélgetés és művészeti előadások szórakoztatták a közönséget. Barbinek Péter Jászai Mari-díjas színművész Babits Mihály Mozgófénykép című versével nyitotta a programot, majd később anekdotákat mesélt a kor legendás színészeiről, és azt is felelevenítette, hogy Kiss Ferenc színművész milyen tanácsokkal látta el őt pályája elején. A délután talán legnépszerűbb előadója Gallusz Nikolett énekes, színművész volt, aki a hangosfilmek jól ismert dalait gyűjtötte csokorba és Kéménczy Antal zongorakísérete mellett adott elő olyan nagy kedvenceket, mint a Holdvilágos éjszakán, az Áprilisi tréfa vagy a Mindig az a perc kezdetű szerzemények.
A kort nemcsak egykori történetek és zeneművek kapcsán idéztük meg, hanem kerekasztal-beszélgetés során is. Boka László, az OSZK Tudományos Igazgatója köszöntő szavai után a téma szakértői ültek egy asztalhoz: Kurutz Márton filmtörténész, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetője; Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere, A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 című kötet szerkesztője, a kiállítás kurátora; és Péter Zsolt színháztörténész, a Ne kérdezd ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című kötet szerkesztője, a Színházi Intézet munkatársa.
A beszélgetés során szóba került, hogy a hangosfilm megjelenésével megváltozott a plakátok stílusa is. Sztárkultusz a hangosfilmeknek köszönhetően alakult ki, a plakátok ehhez igazodva a színészek arcképét jelenítették meg, hiszen ők voltak azok, akik becsábították a nézőket a mozikba. A tárlat finisszázsán megtudhattuk, hogy a némafilm idején a filmek hangulatát igyekeztek megidézni a hirdetmények, plakátok. Ekkoriban a külföldi és magyar rendezésű filmek sem váltak szét olyan élesen, mint a hangosfilm megjelenését követően, így azt is érdekes látni, hogy egyes országok milyen plakáttal hirdettek adott filmeket. A legszínesebbek a bolgár plakátok voltak, míg a legegyszerűbb plakátokat a németek készítették.
A finisszázson kiemelt figyelmet kapott Péter Zsolt Ne kérdezd ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című kötete. Ahogy a szerző elmondta, Karádyról számos könyvet írtak és vélhetően fognak is írni a jövőben. Meglátása szerint a legtöbb írás szubjektíven közelíti meg a színésznő pályáját és életútját. Így Péter célja az volt, hogy objektívabb módon adjon képet Karádyról, és egyes korábbi pontatlanságokat és szépítéseket helyreigazítson – a díva körül kialakult mítoszt megtartva. A gazdag képanyaggal ellátott kötet különlegessége, hogy Karády leveleiből is közread egy válogatást, melynek köszönhetően igazán közelről ismerhetjük meg a színésznő személyiségét.
A magyar hangosfilm kezdetei iránt érdeklődőknek Péter Zsolt kötete mellett a Fekete Dávid által szerkesztett A magyar hangosfilm plakátjai 1931–1944 című albumot is ajánljuk, mely az OSZK-ban látható kiállítás anyagát fogja egybe. A könyvben a plakátok kapcsán szó esik a sztárkultuszról, a vígjátékokról, a háborús filmekről, sőt magáról a háborúról is, hiszen az 1939-es zsidótörvények komoly törést okoztak az addig virágzó filmiparban is: sokan – köztük például Kabos Gyula vagy Perczel Zita – sokáig nem állhattak kamerák elé. Az 577 oldalas kiadvány nemcsak a törzsszövegben, hanem függelékben is jó néhány szemponttal, részlettel bővíti az olvasó ismereteit. A szöveges információt gazdag képanyag támogatja, melyek közül az OSZK gyűjteményében megtalálható plakátok fotóit Ackermann Ádám és Karasz Lajos fotográfusok készítették.
A kiállítást bemutató album megvásárolható!
A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944
A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944 Szerkesztette: Fekete Dávid OSZK-Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Budapest-Győr, 2016., 580 oldal ISBN 978 615 805 7103 A magyar filmtörténet jelentős mérföldkövének számít az 1931-es esztendő: ebben az évben készült el az első magyar hangosfilm, A kék bálvány.
Galéria a finisszázsról
