HTML

OSZK

Országos Széchényi Könyvtár
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitva tartás: kedd-szombat 9-20 óra


Hirdetés

Kommentek

Igen rajongok

Címkék

12ora 12tortenet (13) 15. század (9) 16. század (35) 17. század (26) 1956 (42) 1százalék (5) 20. század (9) ady endre (6) arany jános (7) babits mihály (9) bálint sándor (5) bánkeszi katalin (9) beiratkozás (5) biblia (6) boka lászló (5) borsa gedeon (10) budai krónika (16) civitates orbis terrarum (23) codices (5) corvina (14) corvina14 (8) cseh tamás (5) csics gyula (14) csillagászat (5) digitális képarchívum (34) digitalizálás (23) dka (5) ekönyv (5) elektronikus periodika archívum (5) előadás (20) ensz (13) európai unió (28) európa színpadán oszk (29) e book (5) e könyv (5) facebook (5) farkas gábor farkas (46) földesi ferenc (5) folyóirat (7) hess andrás (9) húsvét (7) i. világháború (5) instagram (18) jankovics marcell (11) jókai mór (7) józsef attila (7) képek (9) kézirat (26) kézirattár (15) kiállítás (24) kódex (7) kölcsey ferenc (5) konferencia (9) könyv (39) könyvbemutató (6) könyvtár (102) könyvtár 2k kísérleti műhely (7) kossuth lajos (7) krleza (6) library (19) liszt ferenc (5) magyar elektronikus könyvtár (57) magyar nemzeti múzeum (6) manuscript (9) megnyitó (7) mek (9) múzeumok éjszakája (12) nagy imre (19) napló (11) naprakész ünnepek (133) nationallibrary (6) népköltés (5) nyomdászat (5) olvasni/való (5) országos széchényi könyvtár (85) ősnyomtatvány (6) oszk (123) petőfi (5) petőfi sándor (14) plakát és kisnyomtatványtár (7) podcast (7) rácz ágnes (6) régi nyomtatványok tára (8) restaurálás (7) rézmetszet (11) románia (6) sajó andrea (13) sirató ildikó (6) soltész zoltánné (5) szabad európa rádió (30) széchényi ferenc (5) szer (5) színháztörténeti tár (5) szőts zoltán oszkár (23) térkép (19) térképtár (5) theatrum orbis terrarum (20) történeti interjúk tára (17) törzsgyűjtemény (8) tudományos ülésszak (8) twitter (5) usa (5) városkép (20) youtube (7) zeneműtár (5) zirc (7) Címkefelhő

Keresés a katalógusban



Credit: White Swirl sablon, ikon: 25 Cool Adobe Illustartion

 Nagypéntek Jézus Krisztus szenvedésének, megfeszítésének, halálának és temetésének napja.

„Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: »A názáreti Jézus, a zsidók királya!« A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: »Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok.« De Pilátus azt felelte: »Amit írtam, azt megírtam!« Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: »Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.« Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek. Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: »Asszony, nézd, a fiad!« Aztán a tanítványhoz fordult: »Nézd, az anyád!« Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány. Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: »Szomjazom!« Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték. Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: »Beteljesedett!« Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.”

János evangéliuma 19, 17–30. – A katolikus Biblia a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Pray-kódexTollrajz a 13 sz. elejéről a Pray-kódexben, 1195 körül; MNY 1 f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár 

Az első ránk maradt magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom, amelyet a 13. század végén jegyeztek le. A versben Mária siratja halott fiát, Jézust. A szöveget a Leuveni kódex őrizte meg, amely 1982-ben érkezett haza Magyarországra. 

Az Ómagyar Mária-siralom szövege a Leuveni kódexben, 13. század utolsó negyede, vége, MNy 79f. 134v, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

„Világ világa,
virágnak virága,
keserűen kínzatul,
vos szëgekkel veretül!

Uh nëkem, én fiom,
ézës mézűl,
szégyenűl szépségüd,
vírüd hioll vízől”.


Ómagyar Mária-siralom, Mészöly Gedeon olvasata, részlet – A teljes szöveg Vizkelety András „Világ világa, virágnak virága...” Ómagyar Mária-siralom című kötetében (29. o.) a Magyar Elektronikus Könyvtárban

 

„»Vers... pedig a javából« minősítette Horváth János 1931-ben a magyar líra első szövegemlékét. Nem tudjuk pontosan, mikor keletkezett, azt is csak körülbelül, hogy mikor írták le, létezéséről is csak 1923-ban szerezhettünk tudomást. Előtte nem maradt fenn semmi e műfajban, utána sincs évszázadokig hozzá mérhető remekmű. Nem csoda hát, hogy a verset és az azt megőrző Leuveni kódexet szinte nemzeti ereklyeként tiszteli a magyar kultúrtörténet.”

Vizkelety András írásának részlete – A teljes szöveg a Nyelvemlék-honlapunkon olvasható. 


Missale Boldvense (Pray kódex)Pray-kódex, 1195 körül; MNY 1 f27v–f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Az Ómagyar Mária-siralom A. Molnár Ferenc által jegyzett olvasata és értelmezése Györgyi Anna előadásában, valamint Mészöly Gedeon olvasata Sudár Annamária előadásában, az énekelt változat pedig Török Erzsébet és Lovász Irén (13. századi planctus dallamára) előadásában, valamint Vedres Csaba feldolgozásában Gyermán Júlia előadásában
Nyelvemlék-honlapunkon meghallgatható.

Címkék: húsvét könyvtár library magyar elektronikus könyvtár országos széchényi könyvtár naprakész ünnepek

Szólj hozzá!

8d3aabf4c64111e3a1440002c99ab36e_8.jpg_640x640

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

Címkék: library instagram oszk most

Szólj hozzá!

e9c2edb0c64011e3b1340002c9c7b11e_8.jpg_640x640

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

Címkék: könyvtár library corvina manuscript instagram

Szólj hozzá!

6804a016c64011e393ad0002c9540210_8.jpg_640x640

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

Címkék: könyvtár library instagram oszk most

Szólj hozzá!

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából Kézirattárunk egykori vezetőjére, Halász Gábor (Budapest, 1901– Balf, 1945) íróra emlékezünk.

Hoffmann Edith árnyképe Halász Gáborról[Hoffmann Edith árnyképe Halász Gáborról] – In: Tolnai Gábor: Árnyból szőtt lelkek, Hoffmann Edith sziluettjei, Budapest, Corvina, 1988 – Törzsgyűjtemény 

„Halász Gábort a minap az óbudai Szent Márk utca egy meglepően magas házában találtam meg, viszontagságos keresés után: az utcát víz borította, a járókelők csónakkal közlekedtek – mintha az egész Óbudát Velence fogadta volna testvérvárosául, oroszlános védőszentje gondoskodásából… Az én csónakomat láncos csiga húzta fel a könyvtári raktárba, ahol H. G. lakott. Nem kis zavarral fogadta váratlan megjelenésemet: éppen álarcosbálba készülődött, s allonge-paróka frufruit illesztgette nagy gonddal a halántékára; aztán apró nyögések közben felhúzta csatos lakkcipőjét, vállára rövid, fekete selyem körgallért kerített, s így mentünk ki a homályos raktárfolyosóra […].”

Jékely Zoltán: Találkozások, magasabb szinten – In: Uő.: összegyűjtött novellái. Budapest, Magvető, 1986. 438. old. – Törzsgyűjtemény, szabadpolcos állomány 

– – – 

„[…] dr. Halász Gábor urat önkéntes gyakornoki minőségben alkalmaztam és szolgálattételre az Országos Széchényi Könyvtárhoz osztottam be.”

Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, 1927. november 25., Irattár, 1944-i dokumentumok

Halász Gábor kézirattári munkanaplójaHalász Gábor kézirattári munkanaplója, amelyben naponta vezette az elvégzett munkákat, feladatokat – Kézirattár

„Halász Gábor […] megbízható, pontos és szolgálatkész tisztviselőnek bizonyult, ki a kézirattár rendezési munkálataiban igen értékes munkát végzett és végez jelenleg is. Nyelvismerete, írói készsége és magasabb irodalmi és tudományos szempontok szerint igazodó készsége alapján a leghasznavehetőbb és legtehetségesebb tisztviselőim egyikének tartom.”

Lukinich Imrének, a könyvtár igazgatójának 1929-i jelentése, részlet, Irattár

Fitz József, az OSZK főigazgatójaFitz József, az OSZK főigazgatója (1934–1945), fényképmásolat, é. n. – In: Könyvtáros, Hírlaptár

„[E]gyenesen a szellemi közélet szótlan kívánságára rendeztet demonstratív kiállítást a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának főigazgatója, dr. Fitz József Kossuth halála ötvenedik évfordulójára. […] Dr. Fitz József a kiállítás sokoldalúvá és alaposabbá tétele érdekében a Széchényi Könyvtár tisztviselői karát mozgósította és az előkészítéssel Halász Gábort bízta meg.”

Esti Kis Újság, 1944. január 19. – Idézi Haraszthy Gyula Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár című írásában – In: Az OSZK évkönyve 1976–1977 – Elektronikus Periodika Archívum 

A Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1944. július 11-i hatállyal Halász Gábort nyugdíjazta. Fitz kezéből minden eszközt kivettek, hiába minden eddigi kérvénye, felterjesztése az egykori beosztott és mindenkori barát érdekében.

„Méltóságos Uram, bevonulásom percétől kezdve ismételten értesültem arról a buzgó fáradozásról, amellyel ügyemet személyesen is pártfogolni szíves volt. Most, hogy az elkerülhetetlen nyugdíjazást kézhez vettem, engedje meg, hogy megírjam, milyen hálával és örömmel gondolok irántam tanúsított jóindulatára […]. Hivatali működésem alatt is nemcsak a jó főnököt, hanem az igaz barátot ismertem meg Méltóságodban: az ott töltött évekre mindig jóleső lesz visszaemlékeznem.”

Halász Gábor Fitz Józsefhez, 1944. augusztus 6. – Kézirattár, Fitz József hagyatéka

Fitz József levele Szilágyi László miniszteri osztálytanácFitz József levele Szilágyi László miniszteri osztálytanácsoshoz. 1944. jún. 5-én, részlet, Kézirattár

„Kedves Sándor, most az egyszer nem irodalmi kérdésben fordulok hozzád, hanem nagyon súlyos egyéni kéréssel. Sáncmunkára vagyok beosztva Balfon (Sopron mellett), otthontól és minden utánpótlástól elzárva. Velem volt Szerb Tóni is, de sajnos csak volt; tegnapelőtt temettük el. Itt van Sárközi Gyuri is, aki majd csatlakozik kérésemhez: küldj valami pénzösszeget kölcsönképpen, amit alkalomadtán majd visszafizetünk. A legjobb lenne persze a természetbeni segítség, élelmiszer, csak félek, hogy a csomag elvész, pénzt állítólag inkább közvetítenek. Ne haragudj, hogy ilyen kéréssel zaklatlak, de igazán a legvégsőkről van szó. Előre is hálás köszönettel ölel Halász Gábor. Sanyikám, de profundis … Segíts rajtunk, ha lehet és ha tudsz. Ölel Sárközi Gyurka.”

[Halász Gábor és Sárközi György levele Weöres Sándorhoz], Balf, 1945. január 31., Kézirattár

Halász Gábor, nagy magyar literátor 1945 februárjának ismeretlen napján a balfi táborban elhunyt.

Földesi Ferenc
Kézirattár

Címkék: halász gábor holokauszt holocaust könyvtár oszk országos széchényi könyvtár kézirattár földesi ferenc naprakész ünnepek

1 komment

Kőrösi Csoma Sándor alakja kortársai emlékezetében halálának (1842. április 11.) évfordulóján

„Csomát, a lánglelkű Csomát mi vitte keletre? Az ő korában tudományunk a nyelv hasonlítás terén csak kezdetleges vala; ő szentül hitte, hogy Tibetben, Lhassától, keleti Tibet fővárosától délfelé a Dzsungur nevű népben faj-és nyelvrokonra bukkan. S mi lőn fáradalmainak eredménye? A hazára nézve, melyet oly forrón szeretett mint talán senki más, elveszett, de Albion tudományos férfiai között halhatatlan emléket hagyott maga után műveiben”

Kuun Pál írása, részlet – In: Sürgöny, 1865. január 22. – Törzsgyűjtemény 

A magyar őshaza felkutatásának szándéka már elég korán, a nagyenyedi Bethlen Kollégium falai között kezdett érlelődni Kőrösi Csoma Sándorban, és erre Herepei Ádám, Csoma legkedvesebb professzora is bátoríthatta őt, aki a történelmet tanította neki. Göttingai tanulmányai során, 1816 tavaszától 1819 őszéig már egyre határozottabbá vált a terve, nem utolsósorban az orientalista Johann Gottfried Eichorn professzor hatására. Csoma 1820-ban indult el Ázsia felé élethosszig tartó kutatóútjára, amelyet nemcsak a tudós körök, hanem az egész hazai közvélemény is élénk érdeklődéssel kísért. Egy évvel elutazása után, 1821-ben a Tudományos Gyűjtemény többször is hírt adott róla, kiemelve azt a tényt, hogy útját saját költségéből fedezte. Ennek hatására a vármegyék és magánszemélyek is kötelességüknek érezték, hogy anyagilag is támogatást nyújtsanak Csomának a nemes cél érdekében. 1826-ban, amikor hosszú ideig nem érkezett hír felőle, és kétségbe vonták, hogy egyáltalán még életben van, Kováts József és Baritz János végre jó hírről tudósították a Tudományos Gyűjtemény olvasóit: „Kőrösink még él!” (1826/4. 123–127.)

Kőrösi Csoma Sándor, metszetről készült fénykép, Arckép 843 – Kézirattár

A beszámolóból az is kiderült, hogy a legmagasabb körök is figyelemmel kísérték a tudós útját, így Metternich herceg, Ottenfels báró, és Willock, a perzsa udvar brit követe, akiknek a leveleit idézte a folyóirat, megerősítve a tényt, hogy Csoma életben van. A Nemzeti Társalkodóban Brassai Sámuel tollából jelent meg egy rövid ismertetés Csoma kutatásainak addigi eredményéről, amely szerint a tibeti grammatikával és „szó-könyv”-vel elkészült, és cikkében Brassai annak a reményének is hangot adott, hogy „állhatatos bátorságát vajha a’ Marco Poloéhoz hasonló szerencsés hazatérés koronázná.” (1832. II. köt. 514–516.)
Kőrösi tevékenysége ekkoriban tehát a tibeti kutatásokra irányult. A Kuun Páltól idézett szöveg is azt mutatja, hogy e téren, a tibetológia megalapozójaként nagy hírnevet szerzett magának a brit tudósok körében, s bár eredeti tervét, az őshaza-kutatást, kénytelen volt mindig tovább halogatni, de soha nem adta fel.
Különösen fontosnak számítottak azok a híradások Csomáról, amelyek személyes találkozásokon alapultak. A német eredetű pesti festődinasztia tagját, a négy éve már Indiában élő Schoefft Ágostont Szentiványi Antal buzdította arra, hogy keresse fel a tudóst.

„A’ nyáron mult esztendeje, midőn úgy hallottam én is más is, hogy kőrösi Nagy Sándor Indiába utazott, megírtam Schöfftnek, hogy keresné fel hontársát; mire azon válassza érkezett, hogy a’ kormány által is kérdezösködött, utána, de nem találja, mi igen természetes, mert én sürgönyt nem küldhettem, kőrösi Nagy Sándor pedig már akkor a’ thybeti kormánynál vállalt hivatalt. Legutóbbi levelemben azt is megírtam neki, hogy nemzeti díj vagy is közszeretet várja, ezt pedig annál nagyobb reménységgel tettem, minthogy így sokkal érdekesebb lesz hazájára nézve, – sok másféléknél.”

Szentiványi Antal írása, részlet – In: Hasznos Mulatságok, 1840 – Törzsgyűjtemény 

Lehet, hogy az is nehezítette Schoefft dolgát, hogy Szentiványi pontatlanul adta meg Csoma nevét, de végül sikerült megtalálnia a tudóst, és a Századunk című folyóirat számára élvezetes beszámolót küldött a találkozásról:

„Kőrösi Csoma Sándor köztiszteletben áll a tudósok körében s Kozma de Köröz név alatt ismeretes. Én igen barátságos viszonyban valék vele, midőn Kalkuttában tartózkodtam, hol örömmel tapasztalám, mikép ezen város lakosainak már sokkal helyesb fogalmaik vannak Magyarország létéről, mit bizony csak Csoma Sándornak köszönhetünk. Egyébiránt meg kell vallanom, mikép én nálánál szokatlanabb embert soha nem láttam. Ő zarándokkint él a thibeti s más kéziratok halmazai közt az ázsiai társaság épületében, honnan ő ritkán jő ki; este az udvarban kis sétát tesz s aztán szobájába becsukatja magát, ugy hogy midőn esteli lovaglásom közben néha meg akarám őt látogatni, mindig várnom kelle, míg a szolgák a kulcsokat előhozák, s őt mindig könyvei közt találám.Víg volt, nevetgélt és nagy kedve is derült mindenkor, ha Magyarországról beszélhetett; általában ő igen beszédes, s ha neki ered, alig várhatni végét. Gyakran olly kellemes beszédbe vegyülék vele, ha hazánkról, s a magyarok eredetéről vitatkoztunk, hogy sokszor esteli 10 órán tul is mulattam nála. Sokat regélhetnék felőle, de a hely szűke nem engedi. Féltem azonban őt, hogy Magyarországba nem tér vissza többé, mivel ő már körülbelül 50 éves, s még 10 esztendeig szándékozik itt maradni, hogy az ó iratokból, mit lehet, mindent kiforgathasson, s az olly egészen elkülönzött, ugy szólván tömlöczféle élet könnyen fonnyadhat el, s létének csak árnyemlékét hagyja meg; mert thibeti szótárát csak kevesen veendik kézbe, s még kevesebben olvasandják vaskos köteteit.”

Schoefft Ágostont: Levéltöredék Keletindiából, részlet – In: Századunk, 1842. 45. szám – Törzsgyűjtemény 

Sajnos Schoefft megérzése helyesnek bizonyult, mert Csoma még abban az évben, 1842 áprilisában, Dardzsilingben maláriás lázban megbetegedett, és 11-én meg is halt, anélkül, hogy eredeti tervét megvalósíthatta volna.

Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírját ábrázoló festmény, egykor Széchenyi István tulajdonában, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest – In: Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyő Ervin, Helikon Kiadó, Budapest, 1991, 101. kép. fotó: Gottl Egon – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kőrösi Csoma egyetlen hiteles portréját is Schoefft Ágostonnak köszönhetjük, amit titokban készített róla, mert Csoma mindenkor elzárkózott a kérés elől. Azt, hogy végül hogyan készült el a portré, Schultz August írta meg a Társalkodóban:

„Kőrösi Csoma Sándor fölötte komoly ’s hírnévkerülő ember volt ’s ennél fogva tagadólag nyilatkozott minden kérésre, miszerint arczképét honfiai számára levétesse. Egykor whistasztalhoz ülvén ő, Schöfft neje ’s egy angol tiszt, Schöfft a nemzet- ’s nyelvbuvár oldalához közel vőn széket, ’s képét arczélileg titkon albumába rajzolgatá; de alig végzé az utólsó vonást, midőn kör. Csoma Sándor a’ cselt észrevevén felháborodva nyult a’ képrajz után, de ez szerencsésen megmentetett, ’s most Schöfft atyja birtokában van.”

(Társalkodó. 1845. 78. szám) Törzsgyűjtemény

Kőrösi Csoma halála után többen is próbálták őshazakutató-tervét megvalósítani, folytatni, például Berzenczey László, akinek anyai nagyapja, Cserei Mihály, őstörténeti könyvtárát bocsátotta a diák Csoma rendelkezésére. Berzenczey a Himálaja hágóin próbált átkelni Csoma tervét követve, amiről később a The Times of India című lapban folytatásokban számolt be 1874-ben. 1879-ben Déchy Mór is azzal az elhatározással indult útnak, hogy a Himálaja hágóin keresztül eljusson Tibetbe, ahogyan azt Csoma szerette volna, a Terraiban azonban Déchy is maláriás lázat kapott, de ő végül túlélte a betegséget.

Duka Tivadar fényképe – A Magyar Tudományos Akadémia Körösi Csoma Sándorról 2006-ban készült internetes szolgáltatásában 

Csoma indiai életéről Duka Tivadar gyűjtötte össze a Kalkuttában fellelhető dokumentumokat, adatokat. Duka 1854-ben, mint a bengáliai brit hadsereg orvosa, érkezett Indiába, és mielőtt Monghirban elkezdte volna szolgálatát, előbb Kalkuttában kutatott Csoma–dokumentumok után. Duka élete végéig foglalkozott a tudós életművével, és rendszeresen küldte a magyar folyóiratok számára kutatása eredményeit. Legelső beszámolói, amit már Monghirból küldött, 1857-ben jelentek meg folytatásokban a Magyar Posta című lapban. (A Ganges partjain. Monghir 1857.) Ezt követően 1858-ban a Magyar Academiai Értesítőben adta közre Kőrösi Csoma két levelét. A tudósról szóló összefoglaló kötetét, amely máig alapműve a Csoma-kutatásnak, 1885-ben jelentette meg magyarul és angolul is.

Duka Tivadar dedikációja Kossuth LajosnaDuka Tivadar dedikációja Kossuth Lajosnak, amit a Kőrösi Csoma-monográfia angol kötetével együtt küldött külön lapon
In: Theodore Duka: Life and works of Alexander Csoma de Körös. London. 
Trübner. 1885. (Trübner's Oriental series) – Törzsgyűjtemény, Kossuth/725

Kőrösi Csoma Sándor kivételes élettörténetét a háromszéki népmesék is őrizték, ezek egyik változatát a Magyar Posta 1857-es számában Zajzoni (Zajzoni Rab István) közölte, aki megjegyezte, hogy „sokan máskép adták elő a mese egyes részeit, de azt, hogy Csoma Sándor huszonnégy óra alatt a legnehezebb nyelvet meg tudta tanulni, senki sem hagyá ki belőle.”  A mesében Csoma elérte a szárazföld végét és elindult a sötét tengeren, de a tengeri út olyan borzasztó volt, hogy végül vissza kellett fordulnia. A tengerparton egy ősz lélekkel találkozott. aki hallal kínálta meg, majd belé lógatá lábait a világ végébe. Aztán az ősz lélek ölébe hajtván fejét, elaludt és többé föl sem ébredt. Ennek így kellett történnie, mert az isten azt rendelte, hogy azon ember, ki a világ végét elérte, egyszersmind saját élete végét is elérte légyen. Az ősz lélek Csomát szépen eltemette és megsiratta; a tenger hullámai őt mai nap is siratják. (Magyar Posta. 1857.138. sz.). 

Pap Ágnes

Címkék: könyvtár kossuth lajos oszk naprakész ünnepek duka tivadar

Szólj hozzá!

cf894ffcc07311e3b6f00002c9558930_8.jpg_640x640

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

Címkék: exhibition library instagram nationallibrary corvina14

Szólj hozzá!

Ma 200 esztendővel ezelőtt született a magyar építészet történetének egyik legnagyobb alakja, Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6–Budapest, 1891. január. 22.), az Operaház és számos más meghatározó budapesti és vidéki középület és lakóház építésze.

ybl.pngYbl Miklós arcképe – In: Vasárnapi Újság, 1882 (29. évf. 50. sz.) – Elektronikus Periodika Archívum 

Születésének bicentenáriumára napjainkban újul meg a szintén általa megálmodott ma Várkert Bazár néven emlegetett épületegyüttes.

screen-capture-303.pngA budai királyi palota és a várkert épületei – In: Vasárnapi Újság, 1892 (32. évf. 23. sz.) – Elektronikus Periodika Archívum 

„A bécsi polytechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koth Henrik irodájában dolgozott. 1840-től a müncheni akadémián, majd Itáliában képezte tovább magát Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társuk; közösen építették át gr. Batthyány Lajos ikervári kastélyát, majd Károlyi György és Ede megbízásából építette azok fóti és radványi kastélyát, a kaplonyi és fóti templomot. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus képviselői (fóti római katolikus templom, budapesti lovarda, a Múzeum krt. 7. sz. alatti ún. Unger-ház stb.)”

Ybl Miklós, részlet – In: Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, szerkesztő Kenyeres Ágnes – Magyar Elektronikus Könyvtár

Budavári Palota királyi szárny – In: Magyarország a XX. században, főszerkesztő Kollega Tarsoly István, Szekszárd, Babits, 1996–2000 Magyar Elektronikus Könyvtár

„Bár a román formákkal később sem szakított (Bakáts téri templom; 1865–70), második itáliai tanulmányútja hatására, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtésének kérdése foglalkoztatta. Művészete korai és érettebb szakaszában egyaránt kiváló neoreneszánsz stílusú alkotásokat hozott létre a Budai Takarékpénztár épülete, Puskin utcai mágnáspaloták, a Bródy Sándor utcai régi Országház, ma Olasz Kultúrintézet, Bankpalota az Egyetem és Reáltanoda u. sarkán stb.). Nagy jelentőségű középítkezései szinte meghatározói voltak Bp. városképének (Bazilika, 1867–91, belső kiképzését Ybl halála után Kauser József fejezte be; Rác fürdő, a margitszigeti lebontott Margit fürdő és Szálló, a lebontott Sósfürdő, az egykori Fővámpalota, ma Marx Károly [Corvinus (szerk.)] Közgazdaságtudományi Egyetem, 1872–74; a Várkert Kioszk és Bazársor, a királyi palota trónterme és krisztinavárosi szárnya stb.)”

Ybl Miklós, részlet – In: Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, szerkesztő Kenyeres Ágnes – Magyar Elektronikus Könyvtár

 Kilátás a Bazilika felé, képeslap, 1907, Klap.45e Bp/3 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

„Ybl Miklós Hild József halála után, 1867-ben vette át a Bazilika építkezésének vezetését. Az 1868-as kupolabeomlás következtében, melyet Ybl jóval korábban megsejtett, az építkezés egészen 1874-ig szünetelt. […]”

[Kemény Mária bevezetője és Ybl Miklós levele], részlet – In: Budapesti Negyed, 1995 ősz (3. évf.) – Elektronikus Periodika Archívum

Az Operaház épülete – Digitális Képarchívum

„Fő műve az Operaház (1879–84), amelyet Palladio nyomán kialakított festői főhomlokzata, belső terei és főként lépcsőháza révén a korabeli európai építészet kimagasló alkotásaként tarthatunk számon. Vidéken is számos templom, bérház mellett kastélyok hosszú sorát építette (Csurgó, Ókigyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Mácsa, Lengyeltóti, Parád stb.). Ybl a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze. Emlékezetére 1953-ban évenként kiosztásra kerülő Ybl-díj elnevezésű építészeti díjat alapítottak.”

Ybl Miklós, részlet – In: Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990, szerkesztő Kenyeres Ágnes – Magyar Elektronikus Könyvtár

Ybl Miklós Stróbl Alajos alkotta síremléke a Kerepesi temetőben – Digitális Képarchívum

s

Címkék: magyar elektronikus könyvtár ybl miklós naprakész ünnepek

1 komment

ae18c018bca011e3b6340002c999acbe_8.jpg_640x640

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

Címkék: exhibition library corvina instagram nationallibrary corvina14 codices

Szólj hozzá!

100, 101, 102… majdnem csupa 1, s nem perces (bocs, ’Pista’ a rosszul sikerült szójátékért…) Az újabb év emlékére sorozatot indítunk, ahol elmesélheted mindazt, amikre ritkán kérdeznek rá, vagy nem igen hozzák szóba. Elsőként: Örkény István (1912. április 5– 1979. június 24.) az egypercesekről…

Örkény István írógépe előtt, fotó: Szilvásy Z. Kálmán, é. n., magántulajdon – Örkény István-tartalomszolgáltatásunk Galériájában a család engedélyével

Maga Örkény az Egyperces novellák kötetről így nyilatkozott már egy 67-es interjúban: „Talán ez lesz az első könyvem, amiről merem mondani, hogy megalkuvás nélkül került ki a kezemből, magaménak vallom minden sorát.” (Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. 1986. 379.) De a „feltaláló” titulus ellen mindig is tiltakozott, inkább névadónak tüntette fel magát:

orkenycimlap.pngÖrkény István: Egyperces novellák. Az első kiadás címlapja, Budapest, Magvető, 1968 – Törzsgyűjtemény 

„Ezt a műfajt nem én találtam föl, hiszen az irodalomban semmit sem lehet föltalálni. Hamarjában mondok két példát, Kosztolányinak számos ilyen írása van, például A bölcsőtől a koporsóig című riportsorozata (riport helyett bátran remekműveket mondhatunk). S megemlítem Jules Renard Napló-ját, amely végre magyarul is megjelent, legalábbis a kisebb, lefordítható része. Renard Napló-jában nem »egyperces« novellák vannak, hanem egysoros, sőt öt-hat szóból álló csodálatos novellák. Ezt tehát nem én találtam föl, csak újra föltaláltam a magam hasznára.”

Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. [összegyűjt. és sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa], Budapest, Szépirodalmi, 1986. 385. – Törzsgyűjtemény 

Ezt a választ arra a kérdésre adta, hogy milyen irodalmi előképei/előzményei vannak az egyperceseknek. A kötet megjelenése után egy másik interjúban hasonlóképpen fogalmazott, mikor műfajteremtő voltát firtatták:

„Ezt a túlzott megtiszteltetést azért szeretném nagyon udvariasan visszautasítani. Mármint azt, hogy ez egy új műfaj lenne. Én azt hiszem, hogy az irodalomban formailag nézve csak nagyon-nagyon ritkán születik valami új. Ha szerény, vagy inkább úgy mondanám, őszinte akarok lenni, most a sokból csak éppen Kosztolányi jut eszembe, és ha valamit tettem, csak annyit, hogy nevet adtam a gyereknek. (…) Én már nagyon sok ilyen rövid írást adtam ki a kezemből, amikor egyszer az Élet és Irodalom-ban odaírtam föléjük, hogy Egyperces novellák.”

Örkény István: Párbeszéd a groteszkről. [összegyűjt. és sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa], Budapest, Szépirodalmi, 1986. 393. – Törzsgyűjtemény 

„Unom az írást” – Örkény István írógépe előtt, fotó, é. n., magántulajdon – Örkény István-tartalomszolgáltatásunk Galériájában a család engedélyével

Egy 1968-as rádióinterjúban hasonló történetet mesélt el: Egy fiatal író elküldte neki néhány írását Egyperces novellák címmel. Örkény arra kérte, hogy „ne használja ezt az elnevezést, mert nekem néhány hét múlva kötetem jelenik meg ezen a címen. Mire nagyon csodálkozott, hogy bocsánat, én azt hittem, hogy ennek a műfajnak ez a neve. Mások viszont abban a tévhitben élnek, hogy ennek a műfajnak én vagyok a föltalálója. Valójában azonban csak a névadó vagyok.” (i.m. 394/395.)

Az említett Jules Renard-nak nemcsak a Napló-ja van tele „egyperces” novellákkal, hanem más művei is. Így például a Histoires naturelles című kis könyvecskéje szinte kizárólag „egypercesekből” áll, s némelyikük – formai szempontból – kísérteties hasonlóságot mutat Örkény műveivel. Csak két példát idézek:

„Le lézard: Fils spontané de la pierre fendue ou je m’appuie, il me grimpe sur l’épaule. Il a cru que je continuais le mur parce que je reste immobile et que j’ai un paletot couleur de muraille. ça flatte tout de même. Le Mur. – Je ne sais quel frisson me passe sur le dos. Le Lézard. – C’est moi.
Gyík: Spontán fia a hasadt kőnek, amelyre támaszkodom, felmászik vállamra. Azt hitte, hogy folytatom a falat, mert mozdulatlan maradtam és mert falszínű ruha van rajtam. Mégis hízelgő. Fal: Micsoda borzongás fut végig a hátamon. Gyík: Az én vagyok.

Le lézard vert: Prenez garde à la peinture! /A zöld gyík: Vigyázzanak a festésre! – In: Jules Renard: Histoires naturelles. Paris: Bookking International, 1994. .77., 79.) A szerző saját fordítása. Köszönet a fordításban nyújtott segítségért Toókos Péternek.

Örkény István újságolvasás közben, fotó, 1967, magántulajdon – Örkény István-tartalomszolgáltatásunk Galériájában a család engedélyével

A szintén többször megemlített Kosztolányi-remekművek tulajdonképpen tárcasorozatnak indultak 1926. április 11-én a Pesti Hírlapban. Különböző foglalkozásokat mutatnak be párbeszédes formában, keretként rövid bevezetővel és utószóval ellátva azokat. 1929-ben átdolgozott formában, kötetben is megjelentek az írások Alakok címmel. Néhány cím: Bába, Katona, Primadonna, Szemetes, Grófnő, Cigány. (Kosztolányi Dezső: A bölcsőtől a koporsóig. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó 1987. http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/628158 103., 108., 131., 154., 172., 230.) A hírlapban megjelent szövegekhez képest az átdolgozás minden esetben rövidítést, tömörítést jelent. Csakúgy, mint a sorozat folytatásának többi darabjában is. A foglalkozásportrék mellett új, ciklusokba szervezett tematikák is megjelentek: az emberi élet (test és lélek) alakulása tíz évenként, az egyéves csecsemőtől a száz éves matuzsálemig (Palika-tól Pál-ig) (Kosztolányi i.m. 7., 53.); arcképek nemzetiség szerint (Francia, Japán) (i.m. 61., 80.); végül a családjához kapcsolódó novellák (Édesapám, Ezüsthajú, szikár nagyanyám) (i.m. 385., 403.)

Következik: Egypercesek idegen nyelven

Kötél Emőke

Címkék: örkény istván magyar elektronikus könyvtár naprakész ünnepek kötél emőke

Szólj hozzá!