Nem kell jól megírni egy szakácskönyvet

2016. december 02. 19:31 - nemzetikonyvtar

Irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatunk, a Könyvtárlat idén a TestesÉvad jegyében zajlik, következő állomása, „testrésze” a MÁJ. Belekóstolhatunk a magyar gasztronómia múltjába és jelenébe, a hagyományos és egészséges táplálkozás különféle elképzeléseibe, divatjaiba, valamint megismerhetünk egy 17. századi böjti és nem böjti ételeket bemutató szakácskönyvet is. Előadóink lesznek: Váncsa István, Cserna-Szabó András 2016. december 8-án 17 órától a könyvtárban.

Interjú Cserna-Szabó Andrással 

Mi a könnyebb? Írni vagy főzni?

Cserna-Szabó András: Nem tudok válaszolni, mert a főzésben amatőr vagyok, az írás meg a szakmám. Gondolom, hogy éppen olyan élvezetes hobbiból írni, ahogy főzni.

Jól vannak megírva a kortárs szakácskönyvek?

Cserna-Szabó András: Nem kell jól megírni egy szakácskönyvet, hacsak nem irodalmi szakácskönyvről van szó. Ilyenek pedig manapság (néhány fehér hollót, pl. Váncsát) leszámítva nincsenek, pedig én ezeket szeretem igazán (Dumas, Ignotus, Ínyesmester, Lénárd stb.)

Cserna-Szabó András József Attila-díjas író, újságíró, forgatókönyvíró. 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, regényeket és gasztronómiai írásokat. 1998 és 2000 között a Sárkányfű című irodalmi és művészeti folyóirat prózarovatát szerkesztette. 1998 és 2002 között a Magyar Konyha gasztronómiai folyóirat főmunkatársaként és szerkesztőjeként dolgozott. 2006 és 2009 között az Unit magazin főszerkesztője. 2012-től a Hévíz című irodalmi lap szerkesztője. .

Milyen étel volt, amit nagyon elrontott, mi volt vele a probléma?

Cserna-Szabó András: Velem volt probléma...

Össze lehet hasonlítani egy húszfős vacsorázó társaság véleményét az ételről, és egy felolvasóest résztvevőinek reflexióit egy műről? Melyik kritika esik jobban?

Cserna-Szabó AndrásEsetemben nem, mert amit főzök, az nem mű. Nem vagyok szakács, csak amatőr módon szoktam főzni, főleg irodalmi eseményeken, lapbemutatón vagy más alkalmakkor. Ez nem művészi szint. Segal Viktor főztje, az a művészet.

csernaszaboandras.jpgCserna-Szabó András Wikimedia Commons CC-BY-SA-3.0

Gyorsan főzünk valamit abból, ami van itthon, na de mi a helyzet akkor, ha gyorsan kell írni egy publicisztikát vagy novellát? Mi van, ha üres éppen a fejünk?

Cserna-Szabó AndrásA tárca gyors műfaj, nem is lehet lassan írni. Egy író feje sohasem üres, folyamatos anyaggyűjtés és anyagtárolás folyik benne. 

Állítólag van irodalmi sznobság, létezik gasztrosznobéria is?

Cserna-Szabó AndrásHajaj! Mi az, hogy! Nagyon is! És ha lehet, még rosszabb az irodalmi sznobságnál. 2010-ben az ÉS-ben jelent meg A gasztroaffektálás természetrajza című cikkem, ebben minden leírtam, amit a témáról gondolok.

Ha ez az öt étel lenne egy lakatlan szigeten, mit tenne? Hamburger, májkrémes táska, fesztiválgulyás, hortobágyi palacsinta és pattogatott kukorica.

Cserna-Szabó AndrásNincs rossz étel, csak rossz szakács, rossz alapanyag, rossz filozófia (vagy kevés idő és törődés). A hortobágyi palacsintát is meg lehet csinálni fantasztikusan, mondjuk zsenge borjúhúsból készülne a töltelék, és rettenetesen is (ahogy általában készül: maradék pörköltszafttal, ledarált maradékból). Ez minden ételre igaz. Pattogatott kukorica nélkül meg mit ennénk a lakatlan sziget mozijában?

 Könyvtárlat: Pacal és paleo - Váncsa István

A könyvtárlaton bemutatjuk szakácskönyveink egyik legkorábbi darabját, amely Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájában került nyomtatásra és kiadásra, s melynek igen ritka példányaiból az Országos Széchényi Könyvtár őriz egyet.

komment

Váncsa István kalandjai a májkrémes táskával egy lakatlan szigeten

2016. november 29. 09:31 - nemzetikonyvtar

Irodalmi és kultúrtörténeti programsorozatunk, a Könyvtárlat idén a Testes Évad jegyében zajlik, következő állomása, „testrésze” a MÁJ. Belekóstolhatunk a magyar gasztronómia múltjába és jelenébe, a hagyományos és egészséges táplálkozás különféle elképzeléseibe, divatjaiba, valamint megismerhetünk egy 17. századi böjti és nem böjti ételeket bemutató szakácskönyvet is. Előadóink lesznek: Váncsa István, Cserna-Szabó András 2016. december 8-án 17 órától a könyvtárban.

Interjú egy szövegelőállító iparossal

Mi a könnyebb? Írni vagy főzni?

Váncsa István: Ha főzni kezdek, megvannak hozzá a nyersanyagaim és van valamiféle koncepcióm. Amikor leülök írni, néha egyik sincs, csak a tudat, hogy le kell adnom az anyagot. Főzni ennél könnyebb valamivel.

Jól vannak megírva a kortárs szakácskönyvek?

V. I.: Amennyiben a receptjeikben leírt ételeket el lehet készíteni, akkor igen, ha nem, akkor nem. Általában véve úgy tapasztalom, hogy a Magyar Közlönyben olvasható jogszabályoknál értelmesebben, szabatosabban, világosabban vannak megszövegezve. Talán azért, mert a szakácskönyvek szerzői komolyan veszik, amit csinálnak.

Váncsa István újságíró szatirikus, ironikus, jó humorral megáldott, egyéni hangú írásain keresztül foglalkozik közéleti, politikai kérdésekkel, a társadalmi jelenségek apróbb szegmenseit is beleértve. Nevével a Hócipő, az Élet és Irodalom oldalain találkozhatunk leggyakrabban, de hosszú éveken át a Heti Hetes című műsor egyik „muskétása” is volt. Jártas a konyhaművészetben, hobbija a főzés. E terület iránti elköteleződését három nagyszabású, vaskos szakácskönyvében adta közre: Ezeregy recept, Ezeregy+ recept, és a kétkötetes Lakoma című munkái.

Milyen étel volt, amit nagyon elrontott, mi volt vele a probléma?

V. I.: Karibi recept volt, leraktam a halszeleteket egy lapos jénaiba, megszórtam avval, amivel kellett, fehér rummal alaposan meglocsoltam és betettem a hűtőbe pácolódni. A probléma abban állt, hogy az a konkrét rum ismeretlen volt számomra, sütés előtt pedig nem kóstoltam meg. Az eredmény förtelmes lett. A rumot és a hasonlókat azóta mindig alaposan megkóstolom.

Össze lehet hasonlítani egy húszfős vacsorázó társaság véleményét az ételről, és egy felolvasóest résztvevőinek reflexióit egy műről? Melyik kritika esik jobban?

V. I.: Tökmindegy, az emberek sohase mondják azt, amit valójában gondolnak. Az emberek alapjában véve jók.

Gyorsan főzünk valamit abból, ami van itthon, na de mi a helyzet akkor, ha gyorsan kell írni egy publicisztikát vagy novellát? Mi van, ha üres éppen a fejünk?

V. I.: Az üresség a fej természetes állapota, nincs avval semmi baj. A szövegelőállító szakiparosnak olyan múzsája van, mint senki másnak, neve Határidő. Ez a múzsa megsegít, reményt ad, sőt ötleteket is, a megrendelő pedig megkapja a szöveget akkor, amikorra kérte, és a beszállítótól várt színvonalon. Másképp nem is működhetne az ipar.

Váncsa István, CC BY-SA 3.0, 

Állítólag van irodalmi sznobság, létezik gasztrosznobéria is?

V. I.: A „sznobéria” szót nem szeretem. Ha gasztrosznobnak nevezzük mindazokat, akik sokat fecsegnek a gasztronómiáról, noha nem is értenek hozzá annyira, akkor én magam is gasztrosznob vagyok.

Ha ez az öt étel lenne egy lakatlan szigeten, mit tenne? Hamburger, májkrémes táska, fesztiválgulyás, hortobágyi palacsinta és pattogatott kukorica.

V. I.: Chapon de mer farcit rendelnék és egy üveg jól behűtött chablist. Az nem ellenérv, hogy de hát ez egy lakatlan sziget, amelyen csak a föntebb felsorolt ínyencségek kaphatók, ugyanis egy olyan lakatlan szigeten, ahol hamburger, májkrémes táska meg a többi rendelkezésre áll, ott bármi előfordulhat.

 Könyvtárlat: Pacal és paleo - Váncsa István

A könyvtárlaton bemutatjuk szakácskönyveink egyik legkorábbi darabját, amely Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájában került nyomtatásra és kiadásra, s melynek igen ritka példányaiból az Országos Széchényi Könyvtár őriz egyet.

komment

Rövid Historiája Az Cseh Országi Ecclésiák üldöztetésének...

2016. november 23. 11:44 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Hoffmann Gizella előadása november 24-én 11 óra 5 perckor kezdődik, a kutatási beszámoló címe: Rövid Historiája Az Cseh Országi Ecclésiák üldöztetésének... Comenius Historia persecutionum Ecclesiae Bohemicae című művének ismert és ismeretlen magyar fordításainak kéziratairól (1665?–1795) 

Az előadás Comenius műve magyar fordításainak hét kéziratát mutatja be, az egy lappangó kézirat kivételével autopszia alapján, megkísérelve a kéziratok családfájának rekonstruálását, a fordítások egymáshoz való viszonyát elemezve. 
Három kézirat az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található, egyikük ismeretlen. S ismeretlen (elfeledett) az a kézirat is, amely jelen ismereteink szerint az első magyar fordítás lenne, s amely ugyan 19. századi másolat, de egy 1714-ben íródott fordítása Comenius Historia persecutionum című művének.

_oh-2022_cimlap01.jpg

Hoffmann Gizella magyar–történelem–régi magyar irodalom szakon végzett Szegeden 1980-ban. Forráskiadásokkal foglalkozik. Fő kutatási területe a 16–18. századi művelődés-, eszme- és tudománytörténet (német kapcsolatok), peregrinatio academica, orvostörténet, könyv- és könyvtártörténet, Az Erdélyi Unitárius Egyház történetének magyar nyelvű kiadása.
komment

Janus Pannonius antik reminiszcenciái a Carmen pro pacanda Italia c. dicskölteményében

2016. november 22. 16:14 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Dalloul Zaynab előadása november 25-én 11 óra 50 perckor kezdődik, a címe: Janus Pannonius antik reminiszcenciái a Carmen pro pacanda Italia c. dicskölteményében.

Az előadás rezüméje:

Részletesen megvizsgálom Janus Pannonius fenti panegyricusában az antik, reneszánsz, középkori és keresztény allúziókat, az szöveghelyek pontos beazonosításával. Ezek alapján lehet beszélni a rendkívül árnyalt kultúrtörténeti és kommentártörténeti vonatkozásokról, amely a reneszánsz neolatin költészet és szövegértelmezési hagyomány teljes egészét átszövi, valamint hatással van Janus Pannonius teljes költői életművére.
A kutatást már megkezdtem, a Mayer Gyula vezette ELTE kutatócsoport számára dolgozom, a harmadik kötetét tervezzük megjelentetni a jövő évben a Janus Pannonius összes kritikai kiadásának.

pannonii_poemata_nemzetikonyvtar.jpg

Dalloul Zaynab 2007 óta a Régi Nyomtatványok Tára munkatársa, 2009-ben doktorált a Szegedi Tudományegyetemen neolatin filológiából. A disszertációjának témája Janus Pannonius és az európai kommentártörténeti hagyomány volt, ehhez kapcsolódóan több magyar és idegen nyelvű publikációja megjelent. A könyvtár munkatársaként a magyarországi humanizmust kutatja, szakterülete az ősnyomtatványok és az antikvák. 2015 óta Bolyai ösztöndíjas. 

dalloul_zaynab_nemzetikonyvtar.jpgDalloul Zaynab

komment

Epizódok Apollonius király históriájának középkori hagyományozódástörténetéből. Szövegváltozatok és képi elbeszélések

2016. november 22. 13:32 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Boreczky Anna előadása november 25-én 14 órakor kezdődik, a címe: Epizódok Apollonius király históriájának középkori hagyományozódástörténetéből. Szövegváltozatok és képi elbeszélések.

Az előadás rezüméje:

Apollonius király históriája (Historia Apollonii regis Tyri) a középkor egyik legkedveltebb késő antik eredetű olvasmánya volt. A művet több mint száz latin kézirat tartotta fenn, és bekerült olyan népszerű szöveggyűjteményekbe is, mint Godefridus Viterbiensis Pantheon-ja, John Gower Confessio Amantis-a, vagy a Gesta Romanorum és a Carmina Burana. Elterjedtségét számos (részben igen korai) népnyelvi fordítása/változata mellett német és itáliai ősnyomtatványok igazolják. A Historia Apollonii szövegének hagyományozódástörténete a mű középkori jelentőségének megfelelően régóta kutatott téma. A szövegváltozatok és fordítások feldolgozásával párhuzamosan ugyanakkor nem történt meg a mű illusztrációtörténetének feltárása. Előadásomban az e témában 2013 óta folytatott kutatásaim eredményeinek első összegzésére törekszem.

Jelen ismereteink szerint középkori Apollonius-illusztrációk a 7–15. századból maradtak fenn, a legkorábbi narratív képsorozatot az OSZK-ban őrzött, 1000 körül készült Apollonius pictus kézirata tartalmazza. Előadásomban az Apollonius-illusztrációk bemutatásán keresztül egyrészt az Apollonius pictus hagyományozódás-történeti jelentőségét szeretném élesebb fénybe helyezni, másrészt a konferencia kérdésfelvetéséhez kapcsolódva arra keresem a választ, hogy a képi elbeszélés mint a szöveg interpretációja, egyféle fordítása, mennyiben követi, hogyan árnyalja a narratíva folyamatos változásait, és hogyan befolyásolja annak recepcióját.

Apollonius kéziratApollonius kézirat

Boreczky Anna művészettörténész, kodikológus. Kutatási területe a nyugati kereszténység középkori könyvkultúrája. Doktori disszertációját egy 1413-ban Bécsben készült kódex bibliai tárgyú, valamint természettudományos illusztrációiról írta (A budapesti Concordantiae Caritatis, Bp. ELTE 2010). 2008 óta az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport tudományos munkatársa. Az OSZK Kézirattárában őrzött középkori kötetes kéziratok díszítéseinek feltárásával és katalogizálásával foglalkozik. 2013–14-ben az Institute for Advanced Study, Princeton történeti iskolájának tagja volt.

boreczky_anna_nemzetikonyvtar.jpgBoreczky Anna

komment

Mozikánon. Megfilmesített magyar irodalmi művek az első világháború első felében

2016. november 22. 08:13 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Patonai Anikó Ágnes előadása november 25-én 14 óra 20 perckor kezdődik, a címe: Mozikánon. Megfilmesített magyar irodalmi művek az első világháború első felében.

Az előadás rezüméje:

Az első világháború kezdeti éveit eleinte a mozik számának növekedése, a moziipar fellendülése, a filmszakma megerősödése jellemzi Magyarországon. Ebben az időszakban a korábban lenézett, igénytelennek tartott mozi önmeghatározásának fontos elemévé válik a „kultúrmisszió” teljesítése, a közönség ízlésének alakítása és műveltségének növelése színvonalas filmekkel. Ennek egyik első lépcsője volt a klasszikus irodalmi művek megfilmesítése. Ez azonban korántsem volt egyszerű feladat: „itt nem csak arra kell ügyelni, hogy a scenárium filmszempontokból kifogástalan legyen, hanem kegyelettel kell bánni az irodalmi művel is, amelyen nagy változtatásokat tenni nem lehet és nem szabad. Irodalmi műveknek ideális scenáriuma az, amely az eredeti mű egész illúzióját a filmre is átviszi, és amellett meg sem hamisíthatja. Nem szabad persze szolgailag ragaszkodni az eredeti műhöz, s nem is szabad minden ötletét átvenni a film számára. A filmscenárium írójának bő szabadságai vannak az eredeti műnek filmre való átírásánál — de mindenkor szigorúan szem előtt kell tartania azt, hogy ha részleteiben nem is — de egészében mindenkor a teljes művet kell adnia. Feladata voltaképen az, hogy képszerűvé tegye mindazt, ami az eredeti műben van, illetőleg képekben kifejezhetővé azt, amit az iró szavakkal fejezett ki”  (Korda Sándor, Hogyan kell mozidarabot írni? SZÍNHÁZI ÉLET 1916/46. sz. 86-87.) A kérdés tehát az, hogyan, milyen magyar irodalmi művekből épül fel az a kánon, amelyet a megfilmesíthetőség (és nem utolsó sorban az eladhatóság) szabályai szerint alakítanak ki a világháborús állapotok közepette, és hogyan viszonyultak ezek a filmek az eredeti alkotásokhoz.

jelenet_apostolbol_nemzetikonyvtar.JPGJelenet az Apostol című filmből

Patonai Anikó Ágnes 2006 óta dolgozik az OSZK-ban. 2001-ben diplomázott Pécsett magyar nyelv és irodalom szakon. A tavaly megvédett doktori disszertációját Jókai Mór 1850-es évekbeli történeti tárgyú drámáiról írta, de az utóbbi időben inkább a magyar balett és a magyar filmművészet egy-egy különleges időszakban betöltött szerepeivel foglalkozik.

patonai_agnes.JPGPatonai Anikó Ágnes

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

Esemény és poszthumán Kassák Lajos Misilló királysága című művében

2016. november 22. 08:09 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Miksó Péter előadása november 25-én 15 óra 40 perckor kezdődik, a címe: Esemény és poszthumán Kassák Lajos Misilló királysága című művében.

Az előadás rezüméje:

Előadásomban Kassák Lajos regényét kívánom értelmezni a címben említett két fogalom mentén. Vizsgálódásomban ezen fogalmak összjátékát modellezem oly módon, hogy választ keresek arra a kérdésre, hogy az eseménytől miképp jut(hat)unk el a poszthumán állapotig. Milyen hatóerő foglaltatik az esemény megtörténtségében, ami poszthumán státuszt eredményez.
A kérdés sikeres megválaszolásához a regény rekurzív szerkezetét kívánom alapul venni, miszerint Kassák művében a büntetéssel mint ismétlődő eseménnyel van dolgunk. Lavicskáné megbünteti férjét, Misilló nyomorék voltával bünteti anyját, Misillót bünteti Anyica, Anyicát pedig megöli szerelme, Kristóf. Kristófot elviszik a csendőrök, Misilló pedig megbolondul szerelme elvesztése miatt és eltűnik a természetben, ami fantasztikus hangoltságot ad a történetnek. Az említett megformáltságból látható, hogy a regény struktúráját a büntetés és a vele összefüggő trauma alakítja. Ennek jelölője Misilló műlába, amit egy gyermekkori baleset következtében kap. Ez a protézis mint a trauma anyagi reprezentánsa meghatározza Misilló identitását, poszthumán állapotot idézvén elő, ami a regény kezdetétől fogva meghatározza Misilló egzisztenciáját, melynek értelmében quasi marionettként él. A protézis képtelen követni testének változását, ezért elavulása miatt folyamatosan újra kell tervezni.
Mindebből adódóan célom, hogy bemutassam, Kassák regényét a folyamatos újrateremtés, a büntetés és az értékvesztés folyamatos visszatérése, narratívába emelése határozza meg, amitől elidegeníthetetlen az esemény, valamint vonzatának egyidejűsége. Vizsgálódásomban tájékozódási pontokként adódnak Celia Lury, M. Smith& J. Mora, Benkő Krisztián, valamint Reinhart Koselleck szövegei.

kassak_lajos_misillo_nemzetikonyvtar.jpgKassák Lajos: Misilló királysága, Budapest, 1918 – Törzsgyűjtemény

Miksó Péter a Tájékoztató Osztály munkatársa. Tanulmányait az ELTE BTK irodalom- és kultúratudomány szak, modern magyar irodalom szakirányon (2013–2015 MA) és a PPKE BTK magyar nyelv- és irodalom szak esztétika minor programjában (2008–2012 BA) végezte. Főbb kutatási területe Kassák Lajos és az avantgárd modernség, és a XX. század első felének magyar irodalma. A Mérei Ferenc Szakkollégiumnak és a József Attila Körnek is tagja.  

mikso_peter.jpgMiksó Péter

komment

Megkísérelt engesztelés

2016. november 21. 14:17 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Sárközy Réka előadása november 25-én 12 óra 30 perckor kezdődik, a címe: Megkísérelt engesztelés.

Az előadás rezüméje:

Egy rég elfeledett 1989-es dokumentumfilm előadásom témája, ez Schiffer Pál: Engesztelő c. alkotása. 1956 decemberében, a salgótarjáni sortüzet követő napokban eltűnt két nemzetőr, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos. Pár nappal később két felismerhetetlenné torzított holttestet fogtak ki az Ipolyból.
Évtizedek teltek el, és remény sem volt rá, hogy kiderüljön, mi történt 1956 telén. 1989 kora tavaszán az egyik nemzetőr özvegye nyomozásba kezd, hogy megtudja az igazságot, és megtalálja férje holttestét, hogy eltemethesse végre. Emlékezők sora tesz tanúságot a filmben, minden történet közelebb visz az események megértéséhez. Elkövetők állnak szemben áldozatokkal, ez a fő oka annak, hogy az „igazság
” kiderítése lehetetlen, mert az emlékezés konstrukciói mindenkinél mások, saját, a történetben játszott szerepüknek megfelelően.
Minél többet tudunk meg a történtekről, annál bizonytalanabbá válik minden, és válik egyre biztosabbá az özvegy abban, hogy sosem fogja megtalálni a sírt. Engesztelési kísérlet minden interpretáció, de sem bizonyosságot, sem megnyugvást nem hoznak. Az exhumálás mégis megtörténik, egy olyan sírhelyen, amely sok emlékező tanúságának megfelel – mégis kudarccal végződik a feltárás, minden racionális ok nélkül, de igazolva az özvegy várakozását. Sosem kerülnek elő a meggyilkoltak, sírhelyük titok marad. Mindez párhuzamosan történik a budapesti, sikeres feltárási folyamattal a 301-es parcellában, jelezve azt, megtalálásukra megvolt az esély.
A szereplők is tisztában vannak ezzel, érzik, történelmi pillanatot élnek át ez is meghatározza azt az emlékezési folyamatot, melyet a film ma is hitelesen közvetít. A történettudomány kritikusan viszonyul az oral historyhoz, nem tekinti forrásnak, ez a film akár bizonyíthatná is ennek az álláspontnak az igazát a rengeteg tanú emlékezése ellenére nem ismerhető meg a múlt, csak annak néhány lehetséges eleme válik egy történet építőkockájává. Mindent meghatároz az, hogy a jelen perspektívájából miként értelmezzük újra a múltat.
Forrásnak csak egy temető-skicc, és egy boncolási jegyzőkönyv tekinthető, ez kevés a bizonyosság” megállapításához, sőt, a jegyzőkönyvet nem is láthatjuk fizikai valójában, az orvosnő emlékezetének egyik pillérje az is csupán, fizikai létezésére az elbeszélés módjából következtethetünk. Nem kerülünk közelebb a tények pontos megismeréséhez, de a különböző emlékezeti konstrukciókból ennek ellenére kirajzolódik az a világ, ahol mindez megtörténhetett, szereplőinek motivációi, az események rendjét előidéző harag, gyűlölet, félelem, igazodási kényszer, és a lelkiismereti dilemmák, amelyekből mégis pontosan megértjük azt, hogy miért és hogyan történt az, amelynek pontos kronológiája örökre titok marad. A film pedig megőrzi gesztusaikat, leleplezi hazugságaikat, elszólásaikat, a zavart, amelyet a történet felidézése okoz, további dimenziót adva ezzel a történeteknek.

hargitay_gyerekkel_400.jpgHargitay Lajos kislányával 1954-ben.

sarkozyreka.jpgSárközy Réka filmtörténész. Az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet fotódokumentációs adatbázisának egyik létrehozója. A Színház és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, „Elbeszélt múltjaink” címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. Tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház és Filmművészeti Egyetemen.

Az előadásokról szóló sorozatunk összes bejegyzése itt érhető el.

komment

A Tristan zenéje Thomas Mann elbeszélésében és Kosztolányi Dezső fordításában

2016. november 21. 11:56 - nemzetikonyvtar

Az idén 214 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 24-én és 25-én. A konferencia öt szekciójának programja nyilvános és ingyenes.
A nemzeti könyvtárban dolgozó közel 70 kutató (akadémikus, MTA-doktor, PhD-doktor és doktorandusz, fiatal kutató) közül huszonegy előadó filológiai kérdéseket megoldó, áttekintő vagy vitaindító gondolatait hallgathatják meg az érdeklődők a Fordítás, tolmácsolás, értelmezés fogalomhármasának tematikáiban.
A program mellett a kiállítások is ingyenesen láthatók, a könyvtár díjmentes napi jeggyel is látogatható, továbbá a beiratkozni szándékozók féláron válthatnak éves olvasójegyet.

Eisemann György előadása november 25-én 11 óra 50 perckor kezdődik, a címe: A Tristan zenéje Thomas Mann elbeszélésében és Kosztolányi Dezső fordításában.

Az előadás rezüméje:

eisemann_illusztracio_nemzetikonyvtar.jpgA Tristan-témának természetesen számos földolgozása, újraírása és fordítása létezik. Thomas Mann 
vonatkozó elbeszélése az irodalmi formának, az intermediális nyelvi hatásnak az elbeszélő és az olvasó zenei tapasztalatára, a wagneri alkotásra hivatkozásával él, melynek sajátos poétikáját a magyar fordítás, Kosztolányi Dezső munkája is kihasználni igyekszik. Egyszerre tartván szem előtt a német szöveg ajánlatait és a magyar nyelven olvasók lehetséges színházi emlékeit, a zenedráma megidézhető hangzásvilágát.
A fönséges-eksztatikus jelenetek, a szerelmi halál témája az elbeszélésben mélységes, ám a pátoszt nem megtagadó iróniával elegyítve kerül elénk, építve a művészeti ágak nyelvi és képzeletbeli együttműködésére, újraköltve a szövegkönyv jellegzetes fordulatait, kitérve a zenemű stílusára, előadásának és meghallgatásának jelenlét-tapasztalatára.

esiemann02.pngEisemann György

komment

1956 – Színháziak színházakról, forradalomról. 11. rész

2016. november 21. 08:32 - nemzetikonyvtar

Sorozatunk színészek, színházi emberek visszaemlékezését idézi fel az 1956-os forradalom napjaira a hatvanadik évforduló alkalmából.

1956. november 21., Szabó Sándor

A beszélő – Mario Vargas Llosa azonos című regényében – az egymástól távol, szétszórtan élő amazonasi indián törzs kis csoportjait járja sorra. Mindig úton van. Amikor megérkezik valahová, valakikhez, leül és beszél. Szimbólumokkal teli történeteit hallgatósága feszült figyelemmel követi, elbeszélése összeköti az egymástól térben is időben távol élőket.

Mi is történt 1956 októberében a színházakban és a színházak körül? Szöveg, adatokat tartalmazó forrás kevés maradt, összeszedegetve sincs. Blogsorozatunk színészek, színházi emberek memoárjait – emlékezetüket – hívja segítségül, remélve, hogy a kérdésre legalább töredékes válasz adható, és számolva azzal, hogy az idő, az egyéniség, a világszemlélet, az életutak egyéb történései, az 1956-ban elfoglalt és az 1956 utáni helyzetek és pozíciók az emlékezőket utólag is irányítják. A történetek 1956 októbere-novembere eseményeinek csak néhány részletét idézik. Az előzmények és a folytatás ott olvasható az emlékiratokban.

Szabó Sándor (Bp., 1915– Bp., 1997) színész 1951 és 1957 között A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. 1956-ban külföldre távozott. 1976-ban hazatért.

Forrás: Szabó Sándor-szócikk. In Magyar színházművészeti lexikon, [főszerk.] Székely György, Budapest, Akadémiai, 1994 – Magyar Elektronikus Könyvtár

szabo_sandor_komlos19561121_nemzetikonyvtar.jpgKomlós Juci mint Roxane, Benkő Gyula mint Christian és Szabó Sándor mint Cyrano Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című drámájában. Bemutató: A Magyar Néphadsereg Színháza, 1952. dec. 18. Ismeretlen fényképész felv. OSZK Színháztörténeti Tár, jelzet: SZT KA 5411/2

1956. nov. 21., magyar-osztrák határ, Budapest

„Hivatalosan szerettem volna elhagyni az országot, útlevéllel, el is mentünk a belügybe, de ott kinevettek. November 4-e után, amikor a szovjet csapatok már visszajöttek, elmentünk a határhoz megnézni, mi a helyzet. Öt vagy hat parasztszekeret láttunk megrakva emberekkel. A következő percekben tankok fogták közre őket. Visszarohantunk a kocsihoz, vissza Pestre. Vajon most mit mondott volna a fiam? – gondoltam magamban, és ezekről beszélgetve aludtunk el. Másnap megtudtam.
Reggel kilenc óra felé lassan ébredezve Barna fiam jön be hozzánk, kérdem, hogy aludtatok? Jól, de Balázs kora reggel eltávozott. Hová? Nyugatra. Hová? Fogta a biciklijét, és Nyugat felé indult. Tréfának hittük, az egész családot összetelefonáltuk. Sehol sincs. Jó félóra múlva szól a telefon. Egy asszony hívott, aki találkozott a fiammal az országúton Győr felé menet, a gyerek azt üzeni, ne sokat gondolkozzunk, hanem menjünk utána. Szentséges ég! Mit csináljunk? Székely András barátom adta az utolsó lökést: – Azonnal gyertek, itt lenn várnak már Ferrari Violettáék. (Székely András barátom nagyon szerette bütykölni az autókat, éppen ezért már hetek óta használta az akkor még itthon alig ismert új Opel Rekordomat.) A körülmények úgy szorultak össze körülöttünk, mint egy bilincs. Az ajtót be sem zártuk, a Madách téren szemben lakó anyósomat fel sem hívtam, elindultunk, becsapva az ajtót magunk mögött.”

Szabó Sándor: „Országom visszanyertem én…”. Visszaemlékezés, Bp., Nap Kiadó, 1994, 9–10. – Törzsgyűjtemény 

Rajnai Edit (szerk.) – Színháztörténeti Tár

komment