HTML

OSZK

Országos Széchényi Könyvtár
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitva tartás: kedd-szombat 9-20 óra


Hirdetés

Kommentek

Igen rajongok

TUMBLR

Címkék

12ora 12tortenet (13) 15. század (9) 16. század (35) 17. század (27) 1956 (42) 1százalék (5) 20. század (10) ady endre (7) arany jános (7) babits mihály (9) balassi bálint (5) bálint sándor (5) bánkeszi katalin (9) beiratkozás (5) biblia (6) boka lászló (5) borsa gedeon (10) budai krónika (16) civitates orbis terrarum (23) codices (6) corvina (19) corvina14 (14) cseh tamás (5) csics gyula (14) csillagászat (5) digitális képarchívum (39) digitalizálás (23) dka (5) ekönyv (7) elbe istván (6) elektronikus periodika archívum (7) előadás (20) ensz (13) epa (6) európai unió (28) európa színpadán oszk (29) e book (5) e könyv (5) facebook (5) farkas gábor farkas (48) földesi ferenc (5) folyóirat (8) gárdonyi géza (5) hess andrás (9) húsvét (8) huszevesamek (20) i. világháború (5) instagram (29) jankovics marcell (11) jókai mór (8) józsef attila (7) képek (9) kézirat (27) kézirattár (17) kiállítás (26) kódex (7) kölcsey ferenc (5) konferencia (9) könyv (42) könyvbemutató (6) könyvtár (123) könyvtár 2k kísérleti műhely (7) kossuth lajos (8) krleza (6) library (28) liszt ferenc (5) magyar elektronikus könyvtár (74) magyar nemzeti múzeum (6) manuscript (14) megnyitó (7) mek (22) mikusi balázs (5) múzeumok éjszakája (15) nagy imre (19) napló (11) naprakész ünnepek (147) nationallibrary (8) népköltés (5) nyomdászat (5) nyugat (5) olvasni/való (5) örkény istván (5) országos széchényi könyvtár (93) ősnyomtatvány (7) oszk (145) petőfi (5) petőfi sándor (14) plakát és kisnyomtatványtár (7) podcast (7) rácz ágnes (6) régi nyomtatványok tára (8) restaurálás (7) rézmetszet (11) románia (6) sajó andrea (13) sirató ildikó (6) soltész zoltánné (5) szabad európa rádió (30) széchényi ferenc (6) szer (5) színháztörténeti tár (5) szőts zoltán oszkár (24) térkép (19) térképtár (5) theatrum orbis terrarum (20) történeti interjúk tára (18) törzsgyűjtemény (8) tudományos ülésszak (8) twitter (5) usa (5) városkép (20) weöres sándor (6) youtube (7) zeneműtár (6) zirc (7) zsupán edina (6) Címkefelhő

Keresés a katalógusban



Credit: White Swirl sablon, ikon: 25 Cool Adobe Illustartion

Őszi sorozatunkban tíz népszerű lapot teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális folyóiratolvasójába.

1. Nyugat

A Nyugat. Mára fogalommá vált ez a név, a minőség szinte elérhetetlen emblémájává nemesült a szellem emberei számára. Egy folyóirat, mintegy hatvan vastag kötet a szerencsésebb könyvtárak polcain. Talán nem is gondolunk rá, de igaz, hogy e századi irodalmunk „összes” és „válogatott” műveinek nagyon-nagy része, az irodalmi szöveggyűjtemények anyagának sava-borsa itt jelent meg először. Nyugat. Már maga a név is telitalálat. Orientáció és iránymutatás. A programadó cikk, Ignotus legendás „Kelet népe” című írása mutatja, hogy nemcsak hozni akar odaátról, de átvinni is akar: „A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek.” A címlapon végigkíséri a lapot Beck Ö. Fülöp szép Mikes-emlékérme, amely sokaknak az egyszerű magyar deákot, a literátor hagyományt, másoknak a „bujdosót” jelentette, s azt, hogy a világító gyertyafény és a toll mindenképpen megmaradt, lám a legzivatarosabb időkben is. Óriási hatású lap volt, de azt kevesen tudják, hogy kezdetben csak pár száz, később is csak pár ezer példányban kelt el. Az eredeti kiadás teljessége csak néhány nagyobb könyvtár kincse, az antikváriumok kirakataiban még egy-egy régebbi szám is csalogató látvány. A hatvan nagyalakú kötet, a benne rejtező 33 évfolyammal, hiánytalanul a lemezen van.

Kokas Károly: Nyugat 1908-1941: Egy irodalmi legenda – digitálisan"  Digitalizált időszaki kiadvány: CD-ROM, Arcanum Adatbázis Kft., 2000.)

Az EPA a folyóiratban megjelent írások HTML formátumú szövege mellett különféle mutatókat és keresési lehetőséget is biztosít a szerzők és cikkek közötti eligazodáshoz. A Nyugat teljes szövegében is kereshet!

Hiányolsz a gyűjteményből fontos folyóiratot? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. 

A folyóirataink frissítései a Twitteren is követhetők:

Címkék: nyugat mek oszk elektronikus periodika archívum kokas károly

Szólj hozzá!

Őszi sorozatunkban tíz népszerű lapot teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális folyóiratolvasójába.

1. Mercurius Veridicus ex Hungaria

a Wiennerisches Diarium czélzatos koholmányai és rágalmazásai nemzetünk ellen, adák meg az első impulsust a magyar szabadságharcz vezérférfiainak, egy saját, hazafias irányú közlöny: az első magyarországi rendes hírlap megindítására. Belátták ők ugyanis, hogy az idegen udvarokhoz küldözött diplomatiai tudósítások nem elégségesek, – s tekintettel kell lenni a tágabb értelemben vett közvéleményre, a nagy közönség helyes irányú tájékozására is. Minthogy pedig idehaza a dolgok állását úgy is eléggé ismerék, és a magyarközvélemény a bécsi újság czélzatos koholmányaira semmit sem adott: legfőként a külföldi, nevezetesen a magyar ügygyel rokonszenvező barátságos külállamok (Lengyel-, Orosz-, Svéd-, Franczia- és Angolország, Hollandia) közvéleményére kell vala hatni, nehogy ez, a bécsi forrásból merítő német birodalmi időszaki sajtó ferde irányú közleményei által félrevezettessék. E czél elérésére tehát az akkor még jóformán internationalis latin nyelv kinálkozék legalkalmasabbnak, – minélfogva a Wiennerisches Diarium ellenlábasa gyanánt szolgálandó tervezett hírlapot szükségképen diákúl kellett szerkeszteni. E körülmény magyarázza meg azt, hogy a különben az országos végzeményeket, katonai szabályzatokat, nyilt-parancsokat és fejedelmi resolutiókat, stb. rendszerint magyar nyelven, az édes haza szeretett nyelvén közrebocsáttató Rákóczi, a »Mercurius Veridicus«-t latinúl szerkesztette s adatta ki.

Thaly Kálmán: AZ ELSŐ HAZAI HÍRLAP Értekezések a történelmi tudományok köréből. VIII. 4. Budapest, 1879.

A világon egyetlen gyűjtemény sincs birtokában a Mercurius Veridicus teljes sorozatának. Az elektronikus változatot különböző európai közgyűjteményekben (levéltárakban, könyvtárakban) őrzött részegységekből állítottuk össze. Ennek eredményeképp a digitális változatra vonatkozó közlési jogok minden esetben azt az intézményt illetik, amely az eredeti példány tulajdonosa. Forrás

Az EPA-ban jelenleg 7 szám található meg, ezek az 1705-ös, 1706-os, 1708-as és 1710-es években jelentek meg.

Hiányolsz a gyűjteményből fontos folyóiratot? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. 

A folyóirataink frissítései a Twitteren is követhetők:

Címkék: oszk epa elektronikus periodika archívum mercurius veridicus

Szólj hozzá!

Mozart A-dúr szonátájának eredeti kézirattöredékét fedezte fel a nyáron Mikusi Balázs, a Zeneműtár vezetője. A záró „török induló”-ról ismert A-dúr szonáta (K. 331) autográfját szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakáján mutatjuk be és Kocsis Zoltán zongoraművész egy korabeli fortepiano kópiáján elő is adja a teljes szonátát.

  • Az azonosítatlan töredékeinket tartalmazó mappában találtam
  • Néhány óra alatt kiderült, mi ez a kézirat
  • Valaminek a borítójaként is használták a Mozart-kéziratot
  • Még vannak hiányzó részei a szonáta kéziratának
  • Már digitalizáltuk, kiadunk egy hasonmás kiadást is
  • Mozart egyik legtöbbet játszott művét mostantól fogva kicsit másként fogjuk hallani

Mikusi Balázs, a Zeneműtár vezetője. Fotó: MTI Czimbal Gyula

NK: Mikor került utoljára elő ehhez hasonló jelentőségű Mozart-kézirat?
Mikusi Balázs: A salzburgi Mozarteum tudományos igazgatója, Ulrich Leisinger szerint a mostani felfedezés jelentőségét tekintve egy csaknem harminc évvel ezelőttivel vethető össze: Alan Tyson 1987-ben bukkant rá az A-dúr rondó (K. 386) hiányzó befejezésére.

NK: Hol találtad a kéziratot?
Mikusi Balázs: Az azonosítatlan töredékeinket tartalmazó mappában. Ebbe azokat a néhány oldalas kéziratokat gyűjtjük, amelyeken nem szerepel sem cím, sem szerző, és ezért nemigen volt értelme bevezetni őket az e két információ alapján kereshető katalógusba.

NK: Mennyi ideig tartott a nyomozómunka?
Mikusi Balázs: Voltaképpen csak néhány óráról volt szó. Mikor kézbe vettem a kéziratot, a kézírás eleve nagyon ismerős volt. Aztán elkezdtem végigolvasni a kottát, és magára a szonátára is ráismertem. Végül utánanéztem a szakirodalomban az A-dúr szonáta forrásainak, rátaláltam a már ismert salzburgi kéziratlap leírására, sőt fényképére, és minden annyira egybevágott, hogy kételynek igazából már nem is maradt hely.

NK: Kitől és hogyan kerülhetett a kézirat a könyvtárba?
Mikusi Balázs: Attól tartok, erre az alapvető kérdésre sosem fogunk választ kapni. Minthogy a kéziratot évtizedekkel ezelőtt a töredékek közé sorolták be, immár sajnos rekonstruálhatatlan, milyen más anyagokhoz kapcsolódva kerülhetett hozzánk. Mozart bécsi környezetében mindenesetre rengeteg magyar is élt, s feltehetőleg így került a kézirat Magyarországra, majd a nemzeti könyvtárba.

Fotó: MTI Czimbal Gyula

NK: A kézirat egykori tulajdonosa tudta, hogy mi volt a birtokában?
Mikusi Balázs: Az első tulajdonos feltehetőleg igen, a későbbiek viszont szinte biztosan nem. Ugyanis az élek hajtása arra utal, hogy ezt a kéziratlapot hosszú ideig valaminek a borítójaként használták  márpedig elég nehéz olyan értékes dokumentumot elképzelni, amit valaki szándékosan egy Mozart-autográfba kívánt volna becsomagolni.

NK: Kinek szóltál először a felfedezésről?
Mikusi Balázs: Két olyan neves Mozart-kutatónak, akit személyesen is régről ismerek. Neal Zaslaw (a Mozart-műjegyzék most készülő új kiadásának főszerkesztője) a Cornell Egyetem professzora, akinek Mozart-kurzusán én is részt vettem, amikor ott doktoráltam. Ulrich Leisinger pedig (aki részt is vesz a kézirat szeptember 26-i bemutatóján) a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója  egyébként először vele is Amerikában, még a cornelles éveimben találkoztam. 

NK: Mi ilyenkor az eljárásrend? Kit kell értesíteni, ki véglegesíti, hogy hiteles-e a kézirat?
Mikusi Balázs: Nem hivatalos eljárásrend van, hanem egy tudományos közmegegyezés, hogy kiknek a véleményére lehet adni egy-egy szűkebb szakterületen. Miután Neal Zaslaw és Ulrich Leisinger fenntartás nélkül megerősítette az én szakvéleményemet, érdemi kétely nem merülhet fel. A dologra a végső pecsétet persze az üti majd, amikor október első hetében Salzburgban is bemutatom a kéziratot, a világ minden szegletéből összesereglett Mozart-specialisták előtt.

NK: Biztos, hogy a Salzburgban őrzött egyetlen lap és a most felbukkant négy oldalnyi kotta valaha egyetlen kézirathoz tartozott?
Mikusi Balázs: A papír teljesen azonos, a rajta szereplő vonalazás is. Ráadásul, amennyire megbecsülhetjük, mi szerepelt a további (még mindig lappangó) oldalakon, a két rész szépen „összeér”. Mindez végső soron nem jelent 100%-os bizonyosságot, de nehéz elképzelni, hogy Mozart kétszer, lényegében teljesen egyformán írta volna le a szonátát, s az egyik lejegyzésnek az egyik, a másiknak meg a másik fele maradt volna ránk...

Fotó: MTI Czimbal Gyula

NK: Milyen papírra írta Mozart a kottát?
Mikusi Balázs: Egy több, 1783 táján írott művéből ismert, minden bizonnyal Salzburgban vásárolt papírfajtára. A korral foglalkozó kutatók jól ismerik a három félholdat, valamint a REAL és GFA betűcsoportokat ábrázoló vízjelet, amely fény felé tartva szépen kivehető.

NK: Hány példányban vetette papírra Mozart a művet?
Mikusi Balázs: A most előkerült négy oldalnyi kotta egyértelműen tisztázat jellegű, javítás alig akad benne. Hogy megelőzték-e valamiféle vázlatok, azzal kapcsolatban csak találgatni lehet.

NK: A Mozarteum tehet erre a kincsre vételi ajánlatot?
Mikusi Balázs: Természetesen nem. Egy nemzeti könyvtár állományából eleve csupán egészen speciális esetben lehet kiiktatni (például valamilyen módon megsérült, de amúgy is több példányban rendelkezésre álló) dokumentumokat, és egy ilyen egyedi kézirat esetében az ilyesmi fel sem merül.

NK: Mi lesz a sorsa a kéziratnak? Digitalizálva szolgáltatjuk? A kutatók kutathatják?
Mikusi Balázs: A kéziratot természetesen már digitalizáltuk, de alapvetően állományvédelmi megfontolásból. Indokolt esetben (például ha egy specialistának éppen a papírfajtát kellene tanulmányoznia) kézbe adjuk az eredetit is, de a kutatók többsége számára teljesen elégséges egy jó felbontású digitális kép tanulmányozása. A művet játszó zongoristákra gondolva viszont szeretnénk hasonmás kiadásban, egyetlen kötetben megjelentetni a budapesti és a salzburgi töredéket.

NK: Hogyan játszhatták el a zongoristák korábban a szonátát, ha nem ismerték a kotta első részét?
Mikusi Balázs: Nem arról van szó, hogy eddig nem ismerték volna a szonáta első részét, hiszen éppenséggel Mozart egyik legnépszerűbb darabjáról van szó. Viszont azt a Mozart-korabeli első kiadást, amelyen valamennyi későbbi nyomtatott kotta alapul, elég megbízhatatlannak tekintik a szakemberek. Mozart saját lejegyzése most végre tisztáz egy sor kétséges helyet: hol csúszott valóban nyomdahiba a korabeli kiadásba, s hol voltak alaptalanul bizalmatlanok a kutatók.

Fotó: MTI Czimbal Gyula

NK: A kézirat megismerése után a Mozartról eddig gondolt információkat újraírhatják a Mozart-kutatók?
Mikusi Balázs: A megszokott Mozart-kép egészét érintő földindulást nem fog kelteni a kézirat. Viszont észrevehetően át fogja írni az A-dúr szonáta elfogadott kottaszövegét: Mozart egyik legtöbbet játszott művét mostantól fogva kicsit másként fogjuk hallani. A specialisták pedig bizonyára hosszan elrágódnak majd a források közötti apró eltéréseken, aminek ugyancsak lehetnek némi „utórengései” a Mozart-filológiában.

NK: A Zeneműtár gyűjteményének egészéhez hasonlítva, mekkora jelentőségű a felfedezés?
Mikusi Balázs: A Zeneműtárnak nemzetközi összehasonlításban is rendkívül gazdag a kéziratgyűjteménye: rengeteg Haydn-, Liszt-, Goldmark-, Dohnányi-autográfunk van (és most tényleg csak a világszerte számon tartott nevek közül említettem néhányat). Sőt, Mozarttól is akad a gyűjteményünkben egy kisebb kézirat, amelyet Sulyok Imre ajándékozott az OSZK-nak még a '70-es években. A mostani felfedezést azt teszi különlegessé, hogy manapság már nagyon ritkán bukkannak fel ismeretlen Mozart-autográfok, ráadásul épp az egyik legismertebb Mozart-mű részlete került elő. A most felbukkant kéziratot már csak a terjedelme folytán sem érdemes összemérni mondjuk Haydn Búcsú”-szimfóniájával vagy Liszt „Faust”-szimfóniájával, amelyeknek szerzői kéziratát ugyancsak mi őrizzük.

NK: Rejtőzhet-e még hasonló szenzációs kézirat a gyűjteményünkben?
Mikusi Balázs: Az, hogy a most felfedezett Mozart-autográf ilyen sokáig lappanghatott, annak tudható be, hogy sem a szerző, sem a cím nem szerepelt rajta (ezek nyilván a továbbra is hiányzó legelső lapon voltak). Ennek a kéziratnak az előkerülése után természetesen nagyon gondosan újra végiglapoztam a többi töredékünket is, és nem hiszem, hogy hasonló kincs lapulna közöttük  de nem fogom bánni, ha a jövő rám cáfol.

Címkék: mozart oszk zeneműtár mikusi balázs

Szólj hozzá!

Őszi sorozatunkban tíz népszerű lapot teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális folyóiratolvasójába.

1. Színházi Élet 

Az 1910-es években Budapesten már hat színházi lap működik sikeresen, amikor Incze Sándor és Harsányi Zsolt a Színházi Hét c. folyóiratát először adja ki az 1910. október 30-tól november 6-ig szóló időszakra. Mivel számos próbálkozás, újítás ellenére sikertelen a lap, mecénásra lett szükség. A mecenatúrát adó család rapszodikussága miatt állandósul a bizonytalanság. Pénzügyi támogatójukat otthagyva egy új lapot hoznak létre, Színházi Élet” címmel. Ex-támogatójuk a bíróságon leállítatja a lap kiadását, aminek híre megy, sajtóbotrány kerekedik, melynek következtében az új lap az utolsó példányig elkel, megalapozva későbbi sikereit. Színészkönyvtár  www.szineszkonyvtar.hu

Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis állománya a teljes 1912 és 1938 közötti megjelenési időszakot felöleli. Elődje, a Színházi Hét is megtalálható az archívumban.

Hiányolsz a gyűjteményből fontos folyóiratot? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. 

A folyóirataink frissítései a Twitteren is követhetők:

Címkék: folyóirat színházi élet epa

Szólj hozzá!

Őszi sorozatunkban tíz népszerű lapot teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális folyóiratolvasójába.

1. Magyar Grafika 

A Magyar Grafika, az alcíme szerint „a grafikai iparágak fejlesztését szolgáló folyóirat”, a két világháború között előbb havonta, majd kéthavonta kiadott színvonalas könyvművészeti és nyomdatechnikai szaklap. Felelős szerkesztője Wanko Vilmos mesterszedő volt, szerzői és rajzolói között pedig olyan neves nyomdászokat, grafikusokat és írókat találunk, mint Kner Izidor és Kner Imre, Falk Zsigmond, Bortnyik Sándor, Kmetty János, Kassák Lajos, Benedek Marcell... Az 1932-ben megszűnt lap ugyancsak Magyar Grafika néven 1957-ben újraindult, jelenleg a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület adja ki. Ennek a digitális változatát 2004 óta szintén archiválja az EPA.

Az 1920 és 1932 között kiadott lapszámok digitalizálása a MEK Egyesület megbízásából az Internet Szolgáltatók Tanácsának támogatásával készült el 2014-ben, az EPA fennállásának 10. évfordulóján. Erről egy, a PDF fájlokban elhelyezett előlap is megemlékezik.

screen-capture-47.png

Hiányolsz a gyűjteményből fontos folyóiratot? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

Magyar Elektronikus Könyvtárban és az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. 

A folyóirataink frissítései a Twitteren is követhetők:

Címkék: oszk digitális képarchívum epa

Szólj hozzá!

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be. Emlékezzünk meg ezzel kapcsolatban magának a „septem” szónak az eredetéről. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a „hepo” igéből eredt, amelynek jelentése: „követni”, „ujjal rámutatva követni, üldözni valakit”. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire „rámutatunk”, amit az ujjunkkal „követünk”, „üldözünk”.

Supka Géza: Szeptember 13. – szerencsétlen nap. In. Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (részlet) – Magyar Elektronikus Könyvtár 


Szeptember – „Kalendarium, es az ielen valo…”, 1583 (RMNY 503) – Régi Nyomtatványok Tára Ezt az egyetlen példányban fennmaradt magyar nyelvű kalendáriumot Piotr Słowacki (1588†) krakkói matematikus és csillagász állította össze, kinek kalendáriumai népszerűek voltak idehaza, míg a fordító Pál Sebestyénről mindössze annyit tudunk, hogy a nyomtatvány megjelenésekor a bécsi egyetemen tanult. – Farkas Gábor Farkas írása a kalendáriumról

Mint egy szegény, sebesült katona,
a piszkos ősz járkál a mély aranyban,
a sebkötőit is letépi halkan
s csorogni kezd a vére bíbora.

Olyan alélt, hogy semmit se akar,
a napba bámul búsan és fehéren,
mellén a sok-sok vitézségi érem
rég kialudt, halott szivet takar.

Egy kőre dől s már-már aludni vágyna
álomtalan álmot egy régi ágyba,
de nincsen út, mely arra vinne már,

szívében kínok és fájdalmak üszke
s még hallja, amint fújja-fújja büszke
aranykürtjét a nyár, a messze nyár.

Kosztolányi Dezső: Nyárutó – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Margitsziget, szép őszi délután – Digitális Képarchívum 

Ne menjetek tovább, egy sárga hulla vár fönn,
A tisztáson a Nyár fekszik holtan, hanyatt,
Fejéről elgurult a víg szalmakalap,
S ruhájából komor szagokkal száll a párfőm.

Melléről messze még egy harsány szín ragyog,
Az utolsó virág tán, mit gomblyukába tett,
Vagy tán a tőr nyele, mely gőggel felmered,
És konok smaragd fénye a bús légbe fagyott...

Tóth Árpád: Szeptember (részlet) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Kernstok Károly: Szilvaszedők (festmény)  – Magyar Elektronikus Könyvtár (Száz szép kép) 

Hűtlen-hű szeretőm, gyönyörű ősz,
mér is mész el, ha mindég visszajössz?
Arcom megint eged könnyei mossák:
hát így kell néked a változatosság?

Jékely Zoltán: Közelítő ősz (részlet) In. Jékely Zoltán összegyűjtött versei, Budapest, Szépirodalmi, 1988. – Törzsgyűjtemény 

Órák a Waldorf-iskolában Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek. Iskolaalapítás Magyarországon, Budapest, T-Twins, 1992. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Az iskolában hatvanan vagyunk.

Szilaj legénykék. Picik és nagyok
s e hatvan ember furcsa zavarában
a sok között most én is egy vagyok.
Ez más, mint otthon. Festékszag, padok,
a fekete táblácska és a kréta,
a szivacs hideg, vizes illata,
az udvaron a szilfa vén árnyéka,
s a kapunál – az arcom nézi tán? –
egy idegen és merev tulipán.

Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai [Az iskolában hatvanan vagyunk] (részlet) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Címkék: iskola szeptember oszk

Szólj hozzá!

A Magyar Nemzeti Múzeum tervezője, Pollack Mihály († 1855. jan. 5.) a magyar klasszicista építészetnek Hild József mellett legjelentősebb mestere volt. Osztrák építész dinasztia sarja, maga is Bécsben született és iskoláit is ott végezte. 1798-ban telepedett le Pesten, ahol a korszakra jellemző nagyarányú építkezések számos megbízást kínáltak a számára. Főműve, a Nemzeti Múzeum mellett legfontosabb munkái a Deák téri evangélikus templom, a pesti német színház befejezése (1808–1812), a régi Vigadó (1829–1832), a Ludoviceum (1826–1836), a szekszárdi megyeháza (1828–1836). Gondos részletképzéssel találkozunk városi palotáin (Almásy-palota, 1817, Festetich-palota), bérházain (Wurm-ház) és vidéki kastélyain (Alcsút, Gyömrő) is. 

Than Mór: Pollack Mihály portréja, 19. század második fele. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Első megbízása a pesti Deák-téri evangélikus templom egy másik mester által megkezdett terveinek befejezése volt (1799–1808), amivel rögtön elismerést keltett. Következő munkája a pesti német színház befejezésének lebonyolítása volt (1808–1812).

Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte pesti evangélikus templom, 1799–1809. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Pollack legfőbb érdeme a klasszicizmus meghonosítása Magyarországon, mégpedig jellegzetes magyar változatának megteremtésével. Tevékenysége Pest-Budán kívül vidékre is kiterjedt. Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805), és több megyeháza terve is származik tőle, melyek közül kiemelkedik a szekszárdié (1828–1836). Kastélyépítései közül legfontosabb az alcsúti és a dégi. Ő tervezte a sárospataki református kollégium könyvtárát is (1827–1834).

Pollack Mihály: A sárospataki református kollégium könyvtára, 1827–1834. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Jelentős szerepet töltött be az 1808-ban József nádor alapításával létrejött Szépészeti Bizottmányban, melynek elnökeként részt vett Pest-Buda építésének irányításában – véleménye meghatározó volt a város fejlesztési koncepciójában. Számos köz- és magánépületet tervezett, megbízói között egyaránt voltak polgárok és nemesek is. Téralkotó művészete elsősorban középületeiben bontakozott ki, melyekben az épület funkciójának és művészi megjelenésének tökéletes egységét valósította meg. Nevéhez fűződik a Ludovika Akadémia (Ludoviceum) 1828 és 1836 között elkészült épülete. Legszebb alkotásai közé tartozott az 1829-től 1832-ig épült régi vigadó – a pesti Redout –, amely nemcsak báloknak, táncmulatságoknak, hanem hangversenyeknek és képzőművészeti kiállításoknak is helyt adott. Az épület 1849-ben Pest bombázása során elpusztult.

Rudolf Alt: A pesti Redout – vízfestmény. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Főműve, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837–1846), a magyar történelem több szempontból is jelképes helyszíne. Itt kapott helyet Széchényi Ferenc adományából a nemzeti könyvtárunk alapját is képező első magyar közgyűjtemény. 1848-ban rövid ideig benne ülésezett az országgyűlés főrendiháza, helyiségei adtak otthont az írókat tömörítő Kisfaludy Társaságnak, illetve az Akadémia elődjét képező Tudós Társaságnak.

Franz Weiss: A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, 1837–1847. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Budapest, Encyclopaedia Humana Hungarica 7., 2000. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

M. J.

Címkék: könyvtár mek magyar elektronikus könyvtár oszk weiss pollack mihály naprakész ünnepek

Szólj hozzá!

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

20. Digitalizálási stratégiák  

A kötetet Hegyközi Ilona fordította és állította össze. 

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ az elmúlt években több alkalommal együttműködött a magyar kulturális közvagyon digitalizálási tervének kidolgozását megelőző számbavétel, felmérések és tanulmányok elkészítésében. A magyar kulturális közvagyon feltérképezése. Őrzési helyek, típusok, mennyiségek, digitalizálhatóság, ütemezhetőség, költségigény című, 2003 októberében keltezett tanulmánynak részét képezte egy, A nemzeti kulturális közvagyon digitalizálási stratégiái az EU-ban és néhány külföldi országban című fejezet. Az itt következő szakirodalmi szemle e fejezet átdolgozott anyagát adja közre szélesebb szakmai közönség számára. Négy ország  a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Észtország és Finnország  digitalizálási gyakorlatáról adunk helyzetképet 2003-ból  elsősorban az eredeti irodalomkutatás során összegyűjtött nyersanyagra és az említett fejezetre támaszkodva  és 2004-ből, a Minerva-projekt országjelentéseit felhasználva.” 

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Címkék: mek huszevesamek hegyközi ilona

Szólj hozzá!

Nyári sorozatunkban húsz izgalmas művet teszünk ki blogunk legjobban látható virtuális polcaira.

19. Rejtő Jenő: Víkend a pokolban

Rejtő Jenő művei 2014. január 1-jétől már szabadon terjeszthetők, ezért már a Magyar Elektronikus Könyvtárból is letölthető több, az eredeti első kiadásokból digitalizált ponyvaregény. A Víkend a pokolban ugyan a kevésbé ismertebbek közé tartozik, de legalább olyan szórakoztató, mint a legkedveltebb légiós történetei.
A mű hangoskönyv változatban is meghallgatható.

„Theodor Emerson, becenevén 'Petróleum Teddy', elkényeztetett milliomos csemete; legjobb barátjával, Gordon kapitánnyal fogadást kötnek. A tét: milliók nélkül megélni úgy, ahogy van, egy szál szmokingban, a Kongó őserdejének közepén. Teddy azonban nem számolt néhány jelentéktelen dologgal: vadállatokkal, kannibálokkal, egyéb vérszopó fenevadakkal, na meg a rekkenő hőséggel sem...–  Magyar Elektronikus Könyvtár

 screen-capture-594.png

Hiányolsz a gyűjteményből fontos e-könyvet? Kérjük, segítsd munkánkat a kattintás után megjelenő űrlap kitöltésével, ajánlj olyan kiadványokat, melyek teljes egészében olvashatók vagy letölthetők az internetről. Ide kattintva #huszevesamek lehet megnézni az összes, munkatársaink személyes ajánlásával is ellátott válogatott dokumentumot.

Magyar Elektronikus Könyvtárban elsősorban digitálisan már meglévő műveket teszünk közzé, azonban időről időre mi is digitalizálunk. Az olvasói kérések a legfontosabbak, egyre több felhasználó segíti ajánlataival, kéréseivel is munkánkat. Egyre több elektronikus könyvünk már e-könyv-olvasó-barát epub és prc formátumban is elérhető. Frissítéseink a Twitteren is követhetők.

Címkék: pokol könyvtár hu rejtő jenő huszevesamek

Szólj hozzá!

928072_1476326749281345_1152610716_n.jpg_640x640

nemzetikonyvtar készítette ezt a képet.

Címkék: statue instagram selfie statueselfie

Szólj hozzá!