HTML

OSZK

Országos Széchényi Könyvtár
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitva tartás: kedd-szombat 9-20 óra


Kommentek

Igen rajongok

TUMBLR

Címkék

12ora 12tortenet (13) 15. század (9) 16. század (35) 17. század (28) 19. század (7) 1956 (45) 1956-os intézet (7) 1990 (10) 1990 valasztas oszk (10) 1százalék (5) 20. század (15) ady endre (8) arany jános (9) babits mihály (13) balassi bálint (5) bálint sándor (7) bánkeszi katalin (9) bartók béla (6) beiratkozás (5) berlász jenő (5) biblia (7) boka lászló (7) borsa gedeon (13) budai krónika (18) civitates orbis terrarum (23) codices (6) corvina (25) corvina14 (14) corvinakiállítás (5) corvina alapítvány (7) cseh tamás (6) csics gyula (14) csillagászat (5) csokonai vitéz mihály (5) digitális képarchívum (42) digitalizálás (25) dka (5) ekönyv (8) elbe istván (13) elektronikus periodika archívum (10) előadás (20) első világháború (5) ensz (13) epa (6) európai unió (28) európa színpadán oszk (29) ex libris (7) e book (5) e könyv (5) facebook (5) farkas gábor farkas (64) földesi ferenc (10) folyóirat (9) gárdonyi géza (6) gyerektábor (9) hess andrás (10) holokauszt (7) húsvét (12) huszevesamek (20) i. világháború (5) instagram (31) jankovics marcell (13) jókai mór (9) józsef attila (7) katona anikó (6) kelemen éva (5) képek (9) keresztury dezső (5) kézirat (32) kézirattár (19) kiállítás (31) kódex (7) kölcsey ferenc (6) konferencia (10) könyv (44) könyvbemutató (9) könyvtár (145) könyvtár 2k kísérleti műhely (7) kopcsay ágnes (6) kossuth lajos (11) kötél emőke (18) krleza (7) library (29) lipthay endre (5) liszt ferenc (5) magyar elektronikus könyvtár (98) magyar nemzeti múzeum (6) mann jolán (12) manuscript (16) március 15 (5) megnyitó (7) mek (22) menü2015 (10) menükártya (5) mikusi balázs (9) mohács (12) mohács-szimpózium (10) moldován istván (5) mozart (5) múzeumok éjszakája (18) nagy imre (19) napló (11) naprakész ünnepek (161) nationallibrary (8) népköltés (5) networkshop (5) nyomdászat (9) nyugat (10) olvasni/való (5) örkény istván (7) országos széchényi könyvtár (106) ősnyomtatvány (7) oszk (181) petőfi (5) petőfi sándor (16) pilinszky jános (6) plakát (8) plakát- és kisnyomtatványtár (31) plakát és kisnyomtatványtár (7) podcast (7) rácz ágnes (9) radnóti miklós (5) régi könyv (5) régi nyomatványok tára (6) régi nyomtatványok tára (11) restaurálás (8) rézmetszet (11) románia (6) sajó andrea (13) sirató ildikó (10) soltész zoltánné (5) sudár annamária (5) szabad európa rádió (32) széchényi ferenc (7) szer (5) szerb antal (5) színház (5) színháztörténeti tár (9) szőts zoltán oszkár (26) térkép (20) térképtár (7) theatrum orbis terrarum (20) történeti interjúk tára (20) törzsgyűjtemény (13) tóth péter (6) tudományos ülésszak (14) twitter (5) usa (5) választás (6) városkép (20) vasné tóth kornélia (5) weöres sándor (7) youtube (7) zeneműtár (8) zirc (7) zsupán edina (12) Címkefelhő

Keresés a katalógusban



Credit: White Swirl sablon, ikon: 25 Cool Adobe Illustartion

20 éve hunyt el Keresztury Dezső irodalomtörténész, műfordító, író, költő. (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április. 30.)

A beiratkozó pultnálKeresztury Dezső az OSZK 1985-ös megnyitó ünnepségén

Szülővárosában, ahol szobra áll s művelődési központ viseli nevét, születésének 110. évfordulóján Keresztury-emlékévet tartottak. Volt kollégái, tanítványai emlékeztek meg róla, ahogy magát nevezte az „örök kíváncsi”-ról, s ahogy őt nevezték, a „zalai polihisztor”-ról. Nem véletlen: Zalaegerszeg, s mellette a Balaton-felvidék végig nagy szerepet játszott életében. Versekben, prózában örökítette meg a tájjal kapcsolatos élményeit, szubjektív útikönyvet írt Balaton címmel, Goethe-darabokat fordított a Hevesi Sándor Színház számára, istápolta a helyi képzőművészeket.

Szelényi Károly: Balaton és vidéke. Táj változó fényben. Keresztury Dezső bevezetőjével és verseivel, Budapest, Corvina, 1978. – Törzsgyűjtemény 

Tiroli nevelőnőjének köszönhetően korán megtanult németül, egyetemi tanulmányait is német-magyar szakon végezte a Pázmány Péter Tudományegyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként. Ennek köszönhetően két évet Bécsben töltött, a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként, ahol megismerkedett mindazon eszmeáramlatokkal, melyek hatással voltak későbbi irodalomtörténészi munkásságára is. Közben ledoktorált mesterénél, a kitűnő irodalomtörténésznél, Horváth Jánosnál. Diplomája megszerzése utána a berlini egyetem Magyar Intézetének lektora lett. Itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányival, Móricz Zsigmonddal, Németh Lászlóval, a nyelvész Gombocz Zoltánnal. Utóbbi hívására fogadta el már itthon az Eötvös Collegium irodalomtörténet-tanári állását. Akadémikusok egész sorát nevelte ki (Tarnai Andor, Németh G. Béla, Király István, Klaniczay Tibor), miközben aktív publikációs tevékenységet is folytatott.

Keresztury Dezső Szórádi Zsigmond alkotása (2004) Képarchívum 

1945 és 47 között a Vallás és Közoktatási Minisztérium vezetője volt (nem mellesleg korábbi latin és magyar tanára, valamint osztályfőnöke, Pehm – később: Mindszenty – József javaslatára). Nevéhez fűződik a szétvert iskolahálózat újjáépítése, a nyolcosztályos általános iskolai rendszer létrehozása, a népi kollégiumok hálózatának kialakítása. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Írók Szövetsége és a Népi Művelődési Intézet. Mivel miniszterként nem támogatta az egyházi iskolák államosítását, így lemondani kényszerült.

helyunkavilagban_nemzetikonyvtar.jpgHelyünk a világban, Budapest, Káldor György Könyvkiadó Vállalat, 1946 – Törzsgyűjtemény 

Ugyanebben az időben volt az Eötvös Collegium igazgatója, s feladatai is hasonlóak voltak: a megrongálódott épület újjáépítése, a könyvtár újrarendezése, a munka szakmai színvonalának emelése. Politikai támadások, viták miatt innen is távozni kényszerült. Hatását, reformtörekvéseinek szükségességét és eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Collegium 50 éves fennállásának évfordulójára készített emlékérme a tőle származó felirattal, szállóigével jelent meg: „Szabadon szolgál a szellem”.

szakkoli.jpgAz emlékérme Pátzay Pál alkotása

1948-tól az Akadémiai Könyvtárba helyezték, ahol elkezdte Arany-kutatásait. 1950-től egészen nyugdíjba vonulásáig, 1971-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. Először a Kézirattárban, majd a Színháztörténeti Osztály élén, később a Történeti Különgyűjtemények vezetőjeként múlhatatlan érdemeket szerzett a kézirattári anyagok gyűjtésében, magánkönyvtárak megmentésében (zirci és gyöngyösi kolostori könyvtárak állománya, keszthelyi kastélykönyvtár). Közben tudományos tevékenysége is folytatódott: monográfiát írt Arany Jánosról, tanítványával elkészítette Batsányi műveinek kritikai kiadását, folyamatosan fordította a német nyelvű irodalom klasszikusait.

aranyjanos_nemzetikonyvtar.jpgÍgy élt Arany János, Budapest, Móra Könyvkiadó, 1974. – Törzsgyűjtemény 

1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-től rendes tagja volt. Még megérhette és jelenlétével legitimálhatta az Eötvös Collegium újjáéledését. Közéleti, társadalmi megbecsültségét számtalan díjjal, számos vezető funkció betöltésével ismerték el. A róla szóló emlékbeszédet irodalomtörténész tanítványa, Németh G. Béla tartotta az Akadémián.

emlekbeszed_nemzetikonyvtar.jpgNémeth G. Béla: Keresztury Dezső, 1904–1996. Elhangzott: 1999. november 22. Budapest, MTA, 2001. – Törzsgyűjtemény 

Szépíróként az 50-es évektől kezdve tűnt fel „hivatalosan” – előtte iskolás éveiben már verselgetett, önképzőkörben bontakozott ki tehetsége. Első kötete 1956-ban jelent meg Dunántúli hexameterek címmel, s ezt több másik is követte.

igyeltem_nemzetikonyvtar.jpgÍgy éltem, Budapest, Magvető Kiadó, 1979. – Törzsgyűjtemény 

Keresztury Dezső 20 958 db-ot számláló hagyatéka az OSZK birtokában található, Fond 177/Kézirattár jelzet alatt.

„Napjaim egybemosódnak:
össze csak egy
tartja őket,
a múlás.
Valami átragyog rajtuk, alig
tudom, mi is.
Teszem a dolgom,
felkelek, eszem, tárgyalok,
irók, néha örömmel,
többször megszokásból,
leginkább mert kell.
Azt kérdezed,
mi marad ebből
utánam?
Semmi, barátom,
vagy alig valami,
amit más felkap bátran.”

Keserű változatok, In: Égő türelem, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1975. 82. o. – Törzsgyűjtemény

egoturelem_nemzetikonyvtar.jpgÉgő türelem, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1975. – Törzsgyűjtemény 

(szerk.: KE)

Címkék: keresztury dezső

komment

Ma került fel a Magyar Elektronikus Könyvtárba a tizenötezredik dokumentum: 

Grätzer József: Fejtorna

A rengeteg keresztrejtvényt, fejtörőt, képrejtvényt és más szellemi játékot tartalmazó kötetet Grätzer József, Karinthy Frigyes titkára állította össze, aki később a hasonló műfajú SICC (Szórakoztató Időtöltések, Cseles Csalafintaságok) könyvével lett igazán népszerű és vált a magyar „rejtvénykirállyá”. Az 1932-es kiadású Fejtorna PDF és DjVu formátumban is letölthető a MEK-ből.

A hazai internet egyik legrégibb és legismertebb szolgáltatása a Magyar Elektronikus Könyvtár. Kevés olyan szolgáltatás van, amelyik ilyen hosszú idő óta folyamatosan működik az interneten.

screen-capture-807.png

A szerző 1932-ben írt előszava:

A lexikon meghatározása szerint a "rejtvény" olyan értelmi feladat, melynek megoldására gondolkodással, logikával, türelemmel s egy kis kombinációval jutunk.

Miniszterek és kereskedősegédek, tábornokok és hivatalszolgák, egyetemi hallgatók és apró kis elemisták, előkelő úrikisasszonyok és varrólányok, világhírű művészek és kis színinövendékek, írók és írónők egyformán szórakoznak vele. Miért? Az öregek, hogy újra gyereknek érezzék magukat. A szegények, hogy gondjaiktól megszabaduljanak. A gazdagok, hogy egy-egy óra unalmát elűzzék. Az okosak, hogy éleselméjüket ragyogtassák. A tudatlanok, mert játszva bejárhatják a tudás legkülönbözőbb területeit. A szerelmesek - mert ők is megkapják ezt a betegséget is - talán csak azért, mert jól esik összebujni egy papírlap fölé.

Ezenkívül a rejtvényfejtés ma már nemcsak szórakoztató, hanem hasznos is. A napi- és hetilapok értékes jutalmakkal díjazzák megfejtőiket. Megpróbáltam tehát egy olyan könyvet összeállítani, melynek áttanulmányozása után bárki résztvehet a rejtvényfejtő versenyeken.

(A szerkesztés és korrigálás munkájában kiváló segítőtársam volt Pilászy György, úgyszintén Taub László.)

Budapest, 1932. február.
Grätzer József.

Rejtvények a könyvből:

1994-ben indult a MEK és 1999-től az OSZK keretén belül folytatódott a fejlesztés, gyarapítás. 2004-től kiegészítettük egy archívummal, az EPA-val, 2007-től pedig egy digitális képarchívummal, a DKA-val.

Az évek során több száz önkéntes segítette munkánkat, saját állományát digitalizálva két erdélyi könyvtár is (Székelyudvarhely, Csíkszereda) folyamatosan küldi a könyveit, kapunk többek között gyarapodást Hollandiából és Szlovákiából, Somorjából is. Önkéntesek és a MEK Egyesület támogatásával igyekszünk konvertálni a könyveket a népszerűbb e-book formátumokra is. 2015-től mintegy 300 EPUB és PRC/MOBI formátum került a MEK-be.

Valamivel több mint fél terrabyte adatot találhatunk a MEK-ben. Egy könyvből többféle formátumot is szolgáltatunk lehetőség szerint (HTML, WORD, PDF), mostanában egyre több a képként PDF-ben szolgáltatott mű, ezek nagyobbak. A könnyebb letöltés érdekében a nagyobb méretű fájlokat optimalizáljuk, ezért a honlapra már nem túl nagy méretben kerülnek ki. Viszonylag nagyobb helyet foglalnak még az MP3-ban található hangoskönyvek, 302 db. ilyennel rendelkezünk.

A szolgáltatás biztonságát több ún. tükörszerver is biztosítja. Van egy teljes értékű tükrörszerverünk az NIIF kezelésében valamint Kárpátalján, Beregszászon.

Napi 50-60.000-en látogatják oldalainkat a két fő szerveren (OSZK, NIIF), s naponta átlag 1500-an használják az akadálymentes felületet is, amelyet főként vakok és csökkentlátók számára fejlesztettünk. A MEK működése, felépítése, a vele kapcsolatos tudnivalók bekerültek az informatikai érettségi tételek közé.

Moldován István, a MEK egyik alapítója írt nemrégiben beszámolót egy pályázati támogatás felhasználásáról:

A támogatásnak köszönhetően jelentős mértékben növeltük a szolgáltatott dokumentumok mennyiségét. A mobil eszközök és technológiák előretörésével, az okostelefonok, táblagépek és e-book olvasók egyre szélesebb körű elterjedésével mind többen használják a MEK szolgáltatási kínálatában elérhető digitális tartalmakat szórakozásra, kulturálódásra, továbbképzésre és tájékozódásra.

Tudtad, hogy Te is támogathatod a MEK-et?

Címkék: magyar elektronikus könyvtár

komment

A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-jétől jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2016-tól az 1945-ben elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetőek az interneten.

Szerb Antal embertelen körülmények között halt meg 1945-ben, szabadon terjeszthető műveit folyamatosan töltjük fel az Magyar Elektronikus Könyvtárba.

A legújabban közzétett Szerb-mű: A királyné nyaklánca!

 

A királyné nyaklánca. Bibliotheca, Budapest, 1943. Borító. − Magyar Elektronikus Könyvtár

A szellemes, történelmi, kultúrtörténeti információkat bőségesen tartalmazó alkotás a szokványos történelmi életrajzoktól abban különbözik, hogy nem szigorúan vett életrajz, másrészt pedig főként abban, hogy Szerb Antal nem elégszik meg az események elmondásával, hanem igyekszik elmagyarázni azokat, előzményeikkel és következményeikkel messze irányuló szellemi és lelki összefüggéseikkel együtt. Így egy rendkívül kalandos és mégis elejétől végig igaz történet keretében bemutatja XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi, szellemi és érzelmi, társasági életét, nevezetes figuráit.

Maga a téma a fiatal és szép Marie Antoinette királyné nyakláncának híres-hírhedt története. 1785-ben zajlott a Nyaklánc-per, főszereplője, illetve tárgya a kor két híres ékszerészének - Boehmer és Bassenge - egyedülálló alkotása. a világ legdrágább ékszere, egy hatalmas gyémántokból készült több soros nyaklánc, mely 1 600 000 fontot ért akkor, s melyet még az egyébként ruhára, ékszerre rendkívül sokat költő királyné is drágállott. Ám közbelépett egy fiatal és csinos szélhámosnő, a Valois-vérből származó La Motte grófné, aki a királynőhöz fűződő - de nem létező - barátságára hivatkozva, a királynő kézírását és aláírását hamisítva, behálózta a Marie Antoinette-be szerelmes Rohan herceget több más szélhámos segítségével, hogy megszerezze magának az ékszert. Számításába csak annyi hiba csúszott, hogy végül is nem volt, aki fizessen az ékszerészeknek - s így robbant ki a botrány, amely nemcsak a franciák, a párizsi utca népének volt nagy szenzáció, hanem akkoriban az egész világnak.

Szerb Antal mozaikszerűen építkezik: külön-külön fejezetekben mutatja be a történet főszereplőit, elmesélve egész életüket, és a kor történelmében, társadalmi életében betöltött szerepüket is ismerteti. Alaptétele, hogy tulajdonképpen a Nyaklánc-per - mint az ancien régime hanyatlásának és bukásának egyik jellemző megnyilvánulása - fontos szerepet töltött be a francia forradalom kirobbanásában. Sok korabeli és későbbi történész munkáját, számos irodalmi alkotást tanulmányozott a mű megírása előtt, ezekre gyakran hivatkozik, s ha kell, vitatkozik, polemizál is velük a tőle megszokott ironikus, sziporkázóan szellemes és elegáns hangnemben.

Legeza Ilona könyvismertetője

Szerb Antal ingyenesen letölthető művei: 

Írhattam volna regényt; és bevallom, ez a terv nagyon sokáig kísértett bennem. De a történelmi regény műfajához éppúgy nincs bátorságom, mint ahogy nem mernék regényt írni, amely olyan országban játszódik, ahol sosem jártam. Valami tisztességes félelem visszatart attól, hogy egykor valóban élt személyek szájába olyan szavakat adjak, amelyeket sosem mondtak el, szívébe érzéseket, amelyekről nem tudom ellenőrizni, vajjon nem csak a saját érzéseim-e, utakat tétessek meg velük, amerre sosem jártak.

Így jutottam el egy műfajhoz, amelynek egyelőre nem tudok nevet adni. "Igaz történetnek" neveztem el, mert elmondom minden regényszerű díszítgetés és hozzátoldás nélkül XVI. Lajos korának egy nevezetes eseményét, amelynek a történettudomány úgyszólván minden részletét felderítette. Az esemény maga is már olyan természetű, hogy mintegy az egész kor jelképének lehet tekinteni, mert, mint az eszményi dráma, magába sűríti mindazt, ami az ezerarcú eseménytömegben a legjellemzőbb és a leglényegesebb. De azonkívül kilátópontnak is használhatom, ahonnan perspektíva nyílik a korszak minden irányába; úgy tekinthettem, mint egy szökőkutat a versaillesi parkban, ahonnan csillagalakban fasorok indulnak mindenfelé és igyekeztem ezeket a fasorokat is bejárni.

A királyné nyaklánca. Igaz történet, Budapest, Bibliotheca, 1943. Részlet. − Magyar Elektronikus Könyvtár

Címkék: szerb antal magyar elektronikus könyvtár

komment

A csernobili atomkatasztrófa harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt a Csernobil melletti Lenin atomerőműben.

A szovjet vezetés próbálta eltitkolni a katasztrófát, de rövid időn belül első ízben Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni, amelyek délkeleti, tehát a Szovjetunió irányából érkeztek. Ettől kezdve már nem lehetett sokáig eltitkolni a balesetet.

„A kormányok következetesen elleplezték és alulbecsülték a katasztrófa következményeit. Orosz, belorusz és ukrán földön a sugárfertőzött területeken az egészségügyi helyzet számottevően romlott. (A fehérorosz kormány költségvetésének negyedét fordítja ma is a szerencsétlenség következményeinek felszámolására.) A csernobili robbanás közvetlenül kb. 9 millió ember életére hatott (akiknek egészsége károsodott, s akiket kilakoltattak)."

Lányi András – Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok – Új Pedagógia Szemle 1999 – Elektronikus Perodika Archívum

Mi történt a 30 évvel ezelőtti újságok szerkesztőségeiben? 1986. április 27-e vasárnapra esett, a katasztrófa másnapján nem jelentek meg a lapok.

Április 28-án írhattak volna először a katasztrófáról. De nem írtak semmit.

Mutatjuk a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet címlapját.

„Felgyorsult a tavaszi munka 
Kommunista műszakok országszerte
Washington titkos akciókkal fenyegeti Líbiát
Május elsejére halasztották az Arab Liga csúcsértekezletét."

Sehol semmi.

Április 28-án a Magyar Rádió bemondója a BBC híre alapján jelentette be a katasztrófát a 21 órai híradásban. Bedő Iván volt a hírszerkesztőség turnusvezetője, ezért sokáig tévesen szerepelt blogunkban is, hogy ő olvasta be a hírt.

Ekkor már május elsejére és az azt követő hosszú hétvégére készült az ország. Kádár János a beszédére készült, a „dolgozó magyar nép" pedig az ünnepi felvonulásokat várta.

Április 29-én a Népszabadság 2. oldalának közepére egy rövid MTI-hírt tördeltek be a szerkesztők. A Magyar Nemzet (a 8. oldalon!!!) kisebb terjedelemben számolt be a katasztrófáról, mint a Nádudvaron átadott és NDK-ból érkezett tehergépkocsik átadási ünnepségéről. Ez az MTI-hír lehetett az, amit a rádióbemondó az előző este beolvasott a Magyar Rádióban.

Frissítés: Bedő Iván kommentben pontosított: A rádióhírnek két forrása volt: az MTI rövid híre és a BBC-ből lehallgatott hír.

„Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében."

Április 30-án már nem lehetett tovább titkolni az eseményeket, a  Magyar Nemzet a 6. oldalon, Népszabadság a 4. oldalon jelentetett meg pozitív hangvételű cikkeket.

„Hazánk légrétegeiben nincs változás...
A szerencsétlenség következtében két ember meghalt...
a szokottnál nagyobb radiokatív koncentrációt mértek a skandináv országok felett, keddre azonban már lényegesen csökkent a koncentráció"

Május elsején továbbra sem közöltek semmiféle komoly híradást. Beszámoltak a szovjet tévé híradásáról, melyben öt percig mutattak képeket arról, hogy a „megszokott mederben folyik az élet Kijevben". Az újságok harmadik és negyedik oldaláig jutottak a csernobili beszámolók. 

„Csernobili baleset
Nem növekedett számottevően a radioaktivitás" 

Május másodikán és harmadikán nem jelentek meg a napilapok, az ország nyugodtan ünnepelt a hosszú hétvégén.

Május negyedikén már a Magyar Nemzet második oldalára is jutott a hírekből, a Népszabadság az ötödik oldalon taglalta az eseményeket. A Népszava volt az első szerkesztőség, amely a címlapon mert beszámolni az eseményekről.

„Magas rangú vezetők szemleutat tettek a csernobili atomerőmű térségében"

Május ötödikétől már nagyobb terjedelemben jöttek a híradások, ekkor már a Magyar Nemzet is címlapon hozta a katasztrófa körül zajló munkálatokat, a Pravdában megjelent cikket közölte újra. A Népszabadság külön kiemelte a nyugati lapokban folyó hisztériakeltési hadjáratot...

„a sugárzás szintje a távolabbi körzetekben semmi esetre sem veszélyes"

A katasztrófáról szóló hírek elterjedéséig, április 26-tól május 5-ig 10 napnak kellett eltelnie. Ma egy hasonló hírértékű esemény elterjedéséhez nemhogy tíz nap, de 10 óra is nagyon soknak tűnik.

Címkék: magyar nemzet népszabadság csernobil

komment

400 évvel ezelőtt hunyt el William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész.

A hetedik emeleti katalógusterében 2004 ősze óta egy különleges könyvszekrény található. Ennek homlokzati oromrészén, háromszögletű ezüstlapon a következő angol nyelvű szöveg olvasható:

„Angol hölgyek és urak vásárolták 9215 pennyért, hogy Kossuth Lajosnak ajándékozzák, aki oly mesteri fokon sajátította el az angol nyelvet. Használtassék a legnemesebb célra. Shakespeare műveiből.”

Shakespeare stratfordi szülőházának makettje könyvszekrényként tartalmazza a nagy angol költő és színműíró műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadását.

Az ún. „Shakespeare-ház” a kötetekkel a katalógustérben és Shakespeare szülőháza napjainkban – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap)

E páratlan nyelvtudás megszerzésének története az 1830-as évek Magyarországára nyúlik vissza. Az 1832–36-os országgyűlés feloszlatásával Kossuth új vállalkozásba fogott, és ettől kezdve a kézírásos, levél útján terjesztett Törvényhatósági Tudósításai révén adott hírt a megyék politikai életéről. Az ellenzéki lapnak 1836 júliusa és 1837 májusa között összesen 23 száma jelent meg, az előfizetők száma 140 fő volt, ám a népszerűsége egyre nőtt, mivel nemcsak a megyei élet eseményeiről, hanem az országgyűlési ifjak peréről is hírt adott. Ennek köszönhetően a fiatal ̇újságírót, több megye is hivatalos levelezőjévé választotta, aki így rövidesen az ellenzéki politika középpontjába került. A kormány válaszul betiltotta a Törvényhatósági Tudósításokat, de mivel Kossuth továbbra sem hagyott fel annak terjesztésével, 1837. május 5-én hűtlenség vádjával Budán őrizetbe vették. A letartóztatás miatt a megyék komolyan tiltakoztak, mire válaszul további 21 ember ellen indult eljárás, akik a lap levelezői vagy egyszerűen csak a protestálók közül kerültek ki, de az udvar a romló közhangulat miatt végül elállt a további perektől. Kossuth azonban nem úszta meg ennyivel, és a tárgyalásig mintegy két évet töltött börtönben, noha mint nemest nem lehetett volna bírói ítélet nélkül letartóztatni. 1839 márciusában, immár felsőfokon további négy évre ítélték, de kortársaihoz képest még így is szerencsés volt, mert büntetését a budai József-kaszárnyában tölthette, nem pedig valamelyik hírhedt várbörtönben.

Törvényhatósági Tudósítások. Az 1837. január 29-ikén kelt, Kossuth Lajos sajátkezű feliratával ellátott 16. levél eleje. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról. In. A magyar nemzet története, szerk.: Szilágyi Sándor, Budapest, Athenaeum, 1894–1898. – Magyar Elektronikus Könyvtár  

Hogyan tanult meg Kossuth angolul?

Fogsága alatt egyrészt közgazdaságtannal foglalkozott, másrészt elkezdett angolul tanulni, megfelelő nyelvkönyv híján egy Shakespeare-kötet segítségével. Kossuth különleges tankönyvének köszönhetően nem a modern, hanem a nagy angol író korában használt, de a XIX. században már archaikusnak számító nyelvet sajátította el, és ez a szokatlan stílus nagyban hozzájárult a szigetországban aratott szónoki sikereihez. Az 1839–40-es országgyűlésen az ellenzék tovább erősödött, és amnesztiát követeltek a politikai foglyok számára, amit az uralkodó végül meg is adott, így 1840 májusában kiszabadulhattak a letartóztatottak. Míg a fogságban Wesselényi megvakult, Lovassy pedig megőrült, addig Kossuth valósággal megújult és a negyvenes évek elejére már a reformmozgalom egyik legfontosabb személyiségévé nőtte ki magát.

Kossuth Lajos arcképe és aláírása. (Az arckép Eybl 1841-iki kőrajzáról; az Orsz. Képtár metszet-gyűjteményében). In. Szalay József, a millenium alkalmából átd. és újból sajtó alá rend. Baróti Lajos: A Magyar nemzet története, Budapest, Lampel, [1895–1898]. – Magyar Elektronikus Könyvtár

Kossuth Angliában

Fogságban szerzett nyelvtudásának kamatoztatására 1851 októberében–novemberében nyílt mód, amikor Kossuth angliai látogatást tett, hogy az akkori világ legerősebb államában találjon szövetségeseket az új magyar szabadság győzelméhez. Bár a hivatalos körök támogatását nem sikerült elnyernie, Anglia különböző városaiban angolul elmondott beszédeivel olyan hatást gyakorolt hallgatóságára, hogy a lelkes britek különleges ajándékkal lepték meg a magyar forradalom vezérét, aminek árát közadakozásból teremtették elő. A nagy angol író műveinek nyolckötetes díszkiadását – az egyes példányokon a Kossuth-család címerével – tartalmazó könyvszekrényt, melynek modelljéül Shakespeare statfordi szülőháza szolgált, 1853. május 6-án a londoni Tavern Hallban, ünnepélyes keretek között adták át neki.

Shakespeare műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadása Shakespeare dombormívű portréjával (The Pictorial Edition of the Works of Shakespeare, Charles Knight, London, 1839–1842.) – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap) 

Hazánk hosszú időre Angila közép-európai érdeklődésének középpontjába került, az irántunk tanúsított szimpátia pedig a század végéig megmaradt az angol közvéleményben. Az új magyar szabadságharc kirobbantása azonban Kossuthnak minden fáradozása ellenére sem sikerült, így a remények végeztével a kormányzó 1865-ben Turinban, vagy a mai nevén Torinóban telepedett le. 1894-ben bekövetkezett halála után az Angliában kapott ajándék, Kossuth mintegy 4000 kötetre rúgó könyvgyűjteményével együtt az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába került, amit az intézmény 1952-ben fél évre kölcsön adott a ceglédi Kossuth Lajos Múzeumnak. A határidő lejártával azonban csak a nyolc Shakespeare-kötet került vissza a könyvtárba, de a tartó nem, és az intézménynek csak 52 év után sikerült visszakapnia ezt a páratlan Kossuth-ereklyét, ami azóta is a hetedik emeleti katalógustérben látható.

Shakespeare műveinek és életrajzának Knight-féle nyolckötetes kiadása (The Pictorial Edition of the Works of Shakespeare, Charles Knight, London, 1839–1842.) – Az Országos Széchényi Könyvtár története (tematikus honlap) 

Források:

Címkék: william shakespeare kossuth lajos oszk országos széchényi könyvtár

komment

2015-ben a Mikes Kelemen Program eredményességét a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként való bevonásával, valamint kutatók kiküldésével növelték. 

Az Országos Széchényi Könyvtár már a Mikes Kelemen Program 2014-es életre hívása óta a Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai partnere. A program célja, hogy a diaszpóra magyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtsék, Magyarországra szállítsák, és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról.

A kiküldött kutatók egyike Maczelka Árpád volt, az E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának dolgozója:

„Sikeres felvételi eljárást követően a program 10 állomása közül úti célomul Melbourne városát jelölték ki. A munka első szakasza a felkészülésről szólt. Kezdetét vehette a szekunder kutatás, igyekeztem összegyűjteni a legfontosabb írott forrásokat, amelyek kiindulópontot adhatnak majd a terepmunkához. Ezenkívül kutatótársaimmal személyesen is ellátogattunk a Maglódi úti raktárba, amelyben a korábban beérkezett könyvtári, levéltári anyagok feldolgozásának munkafolyamataiba nyerhettünk betekintést.

A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai pedig tájékoztatót tartottak számunkra a levéltári anyaggal való helyes bánásmódról, hogy amennyiben munkánk során ilyenekkel találkozunk, megfelelően tudjunk gondoskodni az épségükről.

2015. november 1-jén kezdtem meg utamat a déli féltekére, és 2-án éjjel meg is érkeztem az ausztráliai Victoria Állam fővárosába, Melbourne-be. A terepmunka első fontos feladata az volt, hogy kijelöljek egy megfelelő gyűjtőpontot, ahol majd a Program számára felajánlott dokumentumokat tárolhatom és előkészíthetem a későbbi szállításra. Erre a célra a Wantirna-i Magyar Központot bocsájtották rendelkezésemre a helyi szervezeti vezetők.

melbournemikes02_nemzetikonyvtar.jpg

Ez az 1980-ban, közösségi munkában felépült komplexum tökéletesen megfelelt a gyűjtésnek, hiszen részét képezi a központ korábbi igazgatójáról, és számos magyar bevándorló letelepedését segítő Faith Ferencről elnevezett könyvtár; valamint több magyar egyesület és csoport otthonául szolgál, így rögtön közvetlen kapcsolatba kerülhettem a közösség jó néhány tagjával.

mikes_publiclibrary_nemzetikonyvtar.jpgMagyar nyelvű állomány. Port Philip Library, St. Kilda

Külön szót érdemel még a Központ területén található Szent István Ökumenikus Templom is, amely a helyi katolikus, református és evangélikus közösségnek is rendelkezésére áll. A misék és Istentiszteletek remek alkalmul szolgáltak, hogy felhívjam az emberek figyelmét a Mikes Kelemen Programra, amellyel haza juttathatják írott kulturális értékeiket. A városban töltött 4 és fél hónap során igyekeztem a lehető legtöbb közösséghez eljutni, hogy ott népszerűsíthessem a Programot és a szakmai partnereket, valamint a közösségeket járva újabb és újabb neveket is kaptam, akik később vagy adományozók, vagy interjúalanyaim lettek. A legeredményesebb népszerűsítő módszer egyértelműen a személyes jelenlét, és a program élőszóban történő részletes bemutatása volt. Emellett persze nyomtatott és elektronikus szórólapokkal is igyekeztem felhívni a figyelmet munkámra. Emellett Ausztrália legmeghatározóbb magyar sajtóorgánumában, a több mint 60 éve megjelenő Magyar Élet hetilapban is jelent meg felhívás, valamint egy interjút is készítettek velem, amelyet már az EPA szolgáltatásunkban is el lehet érni.

Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? Családos vagy, egyedül élsz?
A Szegedi Egyetemen végeztem az Informatikus könyvtáros szakon. Most Budapesten dolgozom a Széchényi Könyvtárban. Dunakalászin lakom, onnan ingázok be. Van egy aranyos kis Társam, aki vár reám.
Hogyan kaptad meg a Melbourne, illetve, gondolom a Viktoria állam területét?
Az interjú során jött a kérdés, hogy hová menjek? Lehetett volna Amerika is. Nekem az alapötlet tetszett, és azt mondtam bármelyiket vállalom. Így aztán Melbourne és környéke lett, aminek nagyon örülök

Magyar Élet – az ausztráliai magyarság egyetlen hetilapja. 2016. február 26. Elektronikus Periodika Archívum

 A 4 hónapnyi gyűjtés során közel 11700 könyvtári, levéltári tétel került felajánlásra a következő megoszlásban:

melbourne01_nemzetikonyvtar.png

Valamint közel 140 gigabájtnyi digitális anyagot sikerült begyűjtenem az alábbi megoszlásban:

melbourne02_nemzetikonyvtar.png

A munkám része volt még oral history interjúk készítése is, amelyeket már el is juttattam a Történeti Interjúk Tárába további feldolgozásra. Ki kell még emelnem a számomra egyik legkedvesebb és legértékesebb begyűjtött hagyatékot, azt a 15 dokumentumból álló gyűjteményt, amely 18-19. századi kéziratokból áll. A legrégebbi irat ezek közül 1738. május 7-re datált.

A felsőőri (ma Oberwart, Burgenland, Ausztria) Seper/Sejper család 18-19. századi birtoklásra vonatkozó iratai.

Több, egymással rokoni kapcsolatban lévő felsőőri (ma Oberwart, Burgenland, Ausztria) család birtoklására vonatkozik a 15 hazaszállított irat. Tekintettel arra, hogy a Saághy család is Vas vármegyei eredetileg, azt gondolom, hogy Saághy Dezső ősei rokonságban állhattak ezen családok közül néhánnyal, így örökölhette az iratanyagot, amit annyira fontosnak tekintett, hogy elvitte magával Ausztráliába. Az iratanyagot feldolgoztuk, mivel a legtöbb irat a ma is továbbélő Seper/Sejper családot érinti, ezért az iratanyag róluk kapta az címét, teljes levéltári jelzete (amivel állományba vettük):
HU MNL OL P 2257 - 732 - 1. Seper/Sejper család iratai, de az iratanyag történetében leírjuk majd, hogy a feltehetőleg leszármazott csutárpataki Saághy Dezső tulajdonában került Ausztráliába és hogy az ő akaratából kerültek újra haza Magyarországra. Magyar Nemzeti Levéltár

A számokon túl azonban még egy nagyon fontos eredményt nem hagyhatok említés nélkül, ez pedig a Program üzenete a Melbourne környékén élő magyarságnak. Csodálatos örömmel fogadtak, bármerre is jártam, nagyon jólesett a magyar embereknek, hogy az anyaország nem feledkezett el a távolra szakadt honfitársainkról, valamint sokkal jobban megismerhették az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár munkásságát.

A fent felsorolt eredmények mellett saját magam emberileg is rengeteget kaptam a Mikes Kelemen Programtól. Megismerhettem egy csodálatos, hazánktól ilyen távol is magyarságát tiszteletreméltóan őrző közösséget. Rengeteg élményre és kedves barátokra tehettem szert, és persze gyönyörködhettem ebben a különleges országban, amelyről az alábbi saját készítésű képek is tanúskodhatnak:“

Maczelka Árpád

A felajánlott, hazaérkezett anyag tárolását és feldolgozását az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei végzik. A dokumentumokat munkatársaink egyenként megvizsgálják, és azok, amelyekre szükség van a nemzeti gyűjteményben, – kb. 5–10% – az OSZK állományába kerülnek. A többi dokumentumot más hazai közgyűjteményeknek, képzőhelyeknek, valamint határon túli könyvtáraknak ajánljuk majd fel.

Címkék: melbourne mikes kelemen program maczelka árpád

komment

Nemrég került fel az elektronikus gyűjteménybe Böszörményi Géza Recsk, 19501953 című könyve, mely a munkatáborban töltött időről szól. 

Böszörményi Géza – Filmkultúra magazin

A filmrendezőt egyetemista korábban vitték el kémkedés vádjával úgy, hogy haláláig sem tudta meg, hogy mi volt az oka. A könyvet a könyvtárban digitalizáltuk, nem véletlenül.

Az Országgyűlési Könyvtár volt vezetője, Haraszti Katalin önkéntesként segít a Recski Szövetség Egyesületnek és könyvtárunk elektronikus tárainak is. Többek között számos, Recskkel foglalkozó könyv szerzőjét, jogörököseit kereste meg, kért és kapott engedélyt a könyvek digitalizálására. Sikeresen kereste meg kérésével Gyarmathy Líviát, a szerző feleségét, aki hozzájárulását adta. Ugyancsak sikerült engedélyt kapni a könyv kiadójától, az Írók Alapítványa - Széphalom Könyvműhely vezetőjétől is.

Haraszti Katalin megtalálta a könyv fülszövegében említett további Recskről szóló könyvek szerzőit, örököseit.

Ha akkoriban valaki azt mondta volna nekem, hogy te egyszer még könyvet fogsz összeállítani, sőt filmet fogsz forgatni Recskről, komplett őrültnek tartottam volna. A táborról az első írások, rövidebb cikkek az ötvenes évek végén jelentek meg külföldön, volt rabok tollából. 1962-ben Kanadában angol nyelvű önéletrajzi regény született (magyar címe: Pokolbéli víg napjaim), amelynek befejező harmada Recskről szólt. Szerzője a Torontóban letelepedett Faludy György, a költő.
A nyolcvanas évek elején egész publikációs hullám indult. A Kaliforniában élő dr. Sztáray Zoltán 1981-ben tömör ismertetést írt A recski kényszermunkatábor címmel, és az Új Látóhatár folyóiratban amelynek ő az amerikai szerkesztője  rendszeresen jelentetett meg beszámolókat.
Amerika másik oldalán  New Jersey-ben  Nyeste Zoltán írt monográfiát 1982-ben RECSK  Emberek az embertelenségben címmel, amelyben saját, korábbi előadásait foglalta össze.
[...]
És mi történt Magyarországon? Semmi. Több mint három évtizeden át Recsk tabu volt, még a nevét sem lehetett kiejteni. A változás 1985 táján kezdődött azzal, hogy a nyugati publikációk egy része szamizdat formában nálunk is olvasható lett. 1986-ban aztán repedezni kezdett a jég. Abban az időben már mi, filmesek és aktívak voltunk. Gyarmathy Líviának. 
1986 tavaszán sikerült először video-riportot készíteni volt recski ÁVH-s őrökkel, én pedig nyáron leforgattam a LAURA című játékfilmet, melyben recski vonatkozások és eredeti helyszínek szerepeltek, sőt két valódi recski őr is, mint statiszta. 1986 októberében jelent meg a sajtóban az első hazai híradás a munkatáborról.
A Mozgó Világ interjút közölt Zimányi Tiborral  a Recski Szövetség főtitkárával  kényszermunka-táborbeli élményeiről. 1988 februárjában került közönség elé a Recsket járt Faludy György költőről Gyarmathy Líviával készített dokumentumfilmünk. Nem sokkal utána riportsorozatunk jelent meg az Alföld folyóiratban, amelyben nemcsak rabok, hanem volt ÁVH-s tisztek is megszólaltak. 1989 februárjában bemutatták a RECSK 1950-1953. Egy titkos kényszermunkatábor története című dokumentumfilmet is. Ezzel Recsk közismertté vált.

Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953 – Magyar Elektornikus Könyvtár

Haraszti Katalin tőlük kért és kapott engedélyt a könyvek digitalizálására, amelyet már el is végeztünk a könyvtárban, azóta ezek a kötetek is megtalálhatóak a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

A sikeres együttműködés miatt a Recski Szövetség Egyesület elnöke, Krasznay Béla tavaly ősszel levélben köszönetét is fejezte ki az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának, Tüske Lászlónak.

Címkék: recsk magyar elektronikus könyvtár sztáray zoltán nyeste zoltán haraszti katalin

komment

100 éve hunyt el Eötvös Károly (1842–1916) író, liberális politikus, ügyvéd, a tiszaeszlári vérvád védője. Mezőszentgyörgyön református földbirtokos család gyermekeként született. Eötvös Lajos (1848–1872) irodalomtörténész, könyvtáros, könyvtárunk egykori munkatársa az öccse volt. Eötvös Károly a pápai kollégium elvégzése után jogi tanulmányait ugyanott, majd Veszprémben és Kecskeméten folytatta. 1863-ban részt vett az Almássy-féle összeesküvésben, ezért várfogságot kapott. Rövid ideig jegyzőként dolgozott, s ezt követően 1871-től Veszprémben volt ügyész, s az ottani hetilap szerkesztője. 1872-ben Deák-párti programmal került az országgyűlésbe. 1872–75-ben a kormánypárti Pesti Napló szerkesztője volt. 1877-ben Budapesten ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban újra képviselő, de már mint az ellenzéki függetlenségi párt egyik vezéralakja és a párt Egyetértés c. lapjának munkatársa.

Eötvös Károly. In. Kettős kötődés. az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica, 8.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A legrégebbi protestáns kisközösség, a nazarénusok felekezete (Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet) kialakulásának történetét kutatva, levelezései, személyes beszélgetései alapján riportsorozatot írt a nazarénusokról, melyet a Pesti Naplóban 1873-ban folytatásokban közölt, 1904-ben pedig könyv alakban is megjelentetett. A nazarénusokkal többek között Tömörkény István, Juhász Gyula, Jókai Mór és Veres Péter is foglalkozott az irodalomban, Tolsztoj a naplójában írt a „Ne ölj!” parancsolatra hivatkozó, a fegyverfogást elutasító magyarországi nazarénusokról. A nazarénusok pacifista nézetei jelennek meg Komjáthy Jenő Nazarénus dalában is. 

„Van felekezet Magyarországban, melyet ugy hivnak: a Nazarénusok. Vallásos felekezet ez. Hivőit a történelmi egyházak hiveiből toborozza. Különösen római katholikusok és kálvinisták voltak kezdő hivei. De más egyházakból is nyert már hiveket.
Ezekről lesz szó könyvemben. Tehát hitről is, vallásról is, egyházról is.
Mi a hit? Mi a vallás? Mi az egyház?
E kérdésekről nem beszélek. Nem bocsátkozom se hittani fejtegetésbe, se bölcseleti álmodozásba. Azt se keresem: van-e, nincs-e igazság a nazarénusok hitében és vallásában. Hitüket és vallásukat se nem ajánlom, se nem kárhoztatom. Se ellenségük nem vagyok, se hozzájuk nem tartozom. Még csak nem is elmélkedem hitvallásuk fölött. Van-e jövendőjük, még e fölött se szerkesztem meg véleményemet.
A hit, a vallás és az egyház együtt fenséges és csodálatos természeti tünemény. Fenségesebb és csodálatosabb, mint a költészet. Sokban hasonlit a csillagok rendszeréhez. Ép oly fenséges és csodálatos, mint a népek és nemzetek lelke közt való különbség. Mikor és miként támadt s miként és miért fejlődött ki ez a különbség? A boncztan, az élettan és a vegytan szerint minden magyar és minden angol ember teljesen egyenlő. S az angolok együtt s a magyarok együtt mégis egészen más-más nemzet: Nyelvük, erkölcsük, természetük, vallásuk, költészetük ég-föld különbség.”

Eötvös Károly: Miről szól ez a könyv? In. Uő.: A nazarénusok, Budapest, Révai testvérek, 1904. – Magyar Elektronikus Könyvtár

1882–1883-ban a tiszaeszlári perben a védelmet képviselve döntő szerepe volt a vádlottak felmentésében. A megnyert per után nemzetközi hírnévre tett szert. Tapasztalatait A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége című könyvében írta meg közel húsz évvel később, s folytatásokban közölte 1902-ben az Egyetértés című lapban. 1904-ben pedig könyv alakban is megjelentette.

eotvos_karoly_a_nagy_per.JPGEötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége, Budapest, Révai, 1904. Címlap – Törzsgyűjtemény 

„Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka tünt el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott. Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyülölködés.”

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. Előszó, Budapest, Révai, 1904. 1. o. – Törzsgyűjtemény 

1884–87-ben fokozatosan visszavonult a politikától, élményeinek publicisztikai megírásába fogott. 1887-től azonban újra képviselővé választották. 1893-ban új, liberális egyházpolitikájú ellenzéki pártot alapított. Kezdetben Kossuth Ferenc híve, de annak erélytelen politikájával elégedetlen volt, s 1899-ben kilépett pártjából. 1906-ban párton kívüli programmal lett ismét képviselő. 1910-ben nem sikerült a nemzeti munkapárt szegedi jelöltjeként nyernie, így végleg visszavonult a közélettől. Visszavonulásáig függetlenként politizált. Ezt követően csak az irodalommal foglalkozott.

Az anekdota műfajában otthonos íróként munkái mozaikszerűek. Írásai a személyes emlékek és másoktól hallott történetekkel láncolatai. Utazás a Balaton körül (1901) c. műve egy régi kirándulás emlékeinek felidézése, az útleírás és az emlékirat műfajának ötvözete. Útitársai Gyulai Pál, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc voltak.

„Tihany két nagy tóvá választja el a Balatont. Füred, Csopak, Alsóörs, Almádi, Kenese és Siófok nyaralói csak az egyik tavat látják, Tihanyon túl nem repülhet tekintetük. Így vannak a nyugati tó nyaralói is. Őelőlük meg a Veszprém megyei Balatont zárja el Tihany. Csak a balatonföldvári fürdőtelep vidám lakói látják mind a két Balatont.
Szerencsés múltja, virágzó jelene, ragyogó jövendője van Balatonföldvárnak.
De csak úgy, ha a magyar társadalom egykor egyetlen nemzeti társadalommá alakul át. Ha osztályok, rendek, rangok, felekezetek, pártok, birtokterületek darabokra nem tördelik szét.
Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnokfürdő, Balatonfüred hol papi, hol zsidó fürdő, Badacsony nemesi fürdő, Keszthely vegyes fürdő. És így tovább. Mi ennek az oka?
Bizonyosan a Balaton vize. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a víz különbséget keres is, talál is, tesz is a különböző rendű, rangú, osztályú és felekezetű emberek bőre között.
Ezer szélrohama van a levegőnek, ezer hullámcsapása a Balaton vizének.
Egyik hullám főrendi, másik hullám polgári hullám. Egyik hullám keresztény, másik hullám zsidó hullám. Meg lehet ám ezt ismerni biztosan. Miről? A manó tudja. Csak az a bizonyos, hogy Balatonföldvár felé nem megy zsidó hullám, Siófok felé pedig nem megy keresztény hullám. Ilyen a balatoni szél is. Ilyen a balatoni napfény is.
Szakemberek azt mondják, hogy ilyen a tenger vize és szele és napfénye is. Csakhogy az idegen nemzetek hercegei, bárói és nemesei tökfilkók. Ők a tengernek ezt a természetét fel nem ismerik. A cambridge-i hercegek és Montmorency grófok például annyira dőrék, hogy ők képesek még Lewi bankárral s még Hugmayer sütővel is egy tengerben fürödni.
A magyarok finomabb bőre ezt meg nem engedheti.”

Eötvös Károly: Balatonföldvártól Badacsony hegyéig In. Uő.: Balatoni utazás, Budapest, Magvető, 1982, (Magyar hírmondó)  – Magyar Elektronikus Könyvtár

A balatoni utazás vége (1909) összefügg előbbi munkájával, mozaikszerű, személyes emlékek vagy hallomásból ismert históriák füzére.

„Ki utazik minálunk?
A vándorló legény. De az se magyar nagy részben, nemzeti műveltsége éppen nincs, és csak arra van gondja, hogy műhelyet találjon.
A gabona- és marhakereskedők s a hajcsárok. De hiszen ezek nem utazók, hanem üzletük emberei, látófutók, s nem az országra és a nemzetre gondolnak, hanem az adókra, vevőkre, árusokra, vásárosokra.
A drótos tótok, bankárok, bálisok, kucséberek. Jámbor lelkek, de egy magyar sincs köztük.
Szegény kálvinista diákok. No, ezek igazi utazók. Legátusok és szuplikánsok. Minden esztendőben elindul kollégiumából négy-ötszáz ifjú, s bejárja az ország nagy részét. S hogyan járja be? Gyalog. Az apostolok lovain és módjára. Hátán háza, kebelén kenyere. Ott hál, ahol megesteledik, ott lakik jól, ahol szívesen látják. Bejárja az egész vidéket. Megmássza hegyeit és sziklavárait, fürdik vizeiben, bebukkan rengetegeibe, ismeri csárdáit, összeszedi népdalait, megrakodik minden tájnak költészetével, bölcs és vidám mondásaival, tarkabarka példabeszédeivel. S amikor visszatér kollégiumába: lelkét és tudását ott kicseréli társaival.
Ez az igazi utazás. Így készül a magyar tudás, a magyar önérzet, a szellemek magyar világa. Nem is ám hintón, bezárt vasúti kocsiban, vendéglők termeiben, nagy urak váraiban; tőzsdék, kiállítások, tárlatok zagyva tömkelegében, éh sóvár tömegek tolakodása közt, szótárak és ismerettárak sivár, aszú, holt adathalmazaiból.
Így beszéltek a jurátusok Hollinger uram füstös kávéházában, amikor a lutri játékot befejezték. A beszélgetés nem volt hiábavaló. Jó eredményre jutott. Utazzunk hát, fiúk, saját országunkban. Ismerjük meg elvégre saját édes hazánkat.”

Eötvös Károly: Hazádnak rendületlenül… In. Uő.: Balatoni utazás, Budapest, Magvető, 1982, (Magyar hírmondó) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Néprajzi, kultúrtörténeti szempontból is különleges műve A Bakony (1909), amely egy hazai tájegység gazdag, személyes hangú leírása. Benne úgy állított emléket a magyar köznemesi rétegnek, mint Márai Sándor a polgárságnak. Ahogyan a táj és a benne élő ember kölcsönös kapcsolatáról írt, az Hamvas Béla magyar vonatkozású műveiben köszön majd vissza, mindenekelőtt a Bakony (1936) és Az öt géniusz (1948) című esszéiben.

„Ragaszkodni fajához, életével védelmezni honát, hitét, szabadságát, függetlenségét, lelkesülni őseinek dicsőségén és soha el nem feledni a csapásokat, melyek nemzetét sújtották s inkább örökre elmúlni, mint nyelvéről és faji egyéniségéről lemondani: ez a nemes magyar lélek.
Ez volt a lelke ezer év óta a magyar köznemességnek. Ezt a kincsét nem tudta még a társadalom minden rétege közt igazán szétosztani.
Amikor a Bakonyról írok: erről a köznemességről írok. Ahogy a rengeteg Bakony vidékein megismertem. Minden elmúlik idővel. Elhervad a köznemesség is, s jelleme és erkölcsei elhalványodnak. De én azt akarom, hogy mivoltának igaz képe híven szálljon át azokra a nemzedékekre, amelyek énutánam következnek.”

Eötvös Károly: A Bakony, Budapest, Révai, 1909. I. kütet. 7. o. – Törzsgyűjtemény

Krúdy Gyula A vajda című írásában emlékezett meg Eötvös Károlyról.

„…Azt lehetne mondani, hogy Eötvös Károly volt az utolsó kávéházi mesemondó, aki elvonatkoztatta magát a maga korától, kis báránysipkáját a fejére húzva. Karosszékében elterülve, álmosan hunyorítva: még késő éjjelen is azt tudta mondani, hogy hip, hop, ugorjunk vissza negyven-ötven esztendőt az időben... Hiába kezdte történeteit olyanformán, mintha veszprémi fiskuskorában történtek volna. Eötvös mesemondásaiban sok olyan legenda volt, amelyeket valaha ő is csak hallhatott a magához hasonlatos mesemondó régi magyaroktól, akik már fényesíteni kezdték a meséket. Mesekincstár volt a vajda memóriája, a fantáziája, az éjszakázó kedve révén. Az asztalnál üldögélő hallgató odaképzelte magát, ahová a vajda vitte magával a tarisznyájában: »csendillás« dunántúli szüretekre, bakonyi utazásokra, összeboruló erdei utakra, ahol őskori fekete ruhájában mutatkozik a disznópásztor, a balatoni partokra, amelyeken, persze hiába kereste volna a jámbor utazó a megfelelő helyeket, ha Eötvös mesemondásai alapján útra kel.”

Krúdy Gyula: A vajda. (1926). In. Uő.: A tegnapok ködlovagjai. Rajzok, emlékezések, [vál., sajtó alá rend., az utószót és a jegyz. írta Gordon Etel], Budapest, Szépirodalmi, 1961, 387–388. o. – Törzsgyűjtemény

Szerk.: Mann Jolán

Eötvös Károly további művei és a róla szóló bibliográfia a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Címkék: tiszaeszlár magyar elektronikus könyvtár krúdy gyula eötvös károly mann jolán

komment

A magyar nyelvű netes írásbeliség megőrzési munkálatairól újból jelentjük.

Könyvtárunk gyűjti, őrzi, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja az elektronikus formában megjelent magyar és magyar vonatkozású szövegeket. Az archive.org-on találtuk meg az Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin archívumát.

internet_kalauz_05_nemzetikonyvtar.png

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

A Magyar Elektronikus Könyvtár nevére keresve az Internet Archive magyar anyagai között találtunk erre a cikkre:

Internet Kalauz: Bár a „pókember" fogalma, amit lapunk használ azokra, akiknek az életébe már beépült az Internet mindennapos használata, nemtelen, ha egy női internautáról beszélnénk, nyilván „pókasszonyt" mondanánk megkülönböztetésül. Van a Hálón hely a pókasszonyoknak is?
Vida Andrea: Eleinte furcsa volt, hogy mindenhol csak fiúkba „ütközöm", de ez csöppet sem zavart, sőt kifejezetten kellemesen érintett, mert érezhető volt a fiúk öröme, hogy végre egy nővel találkoznak a Neten - szinte kényeztettek a figyelmességükkel. Ma már nem olyan különleges a helyzetem, örömmel látom, hogy egyre többen jelenünk meg, mindenféle korosztályból. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a számítógép valami félelmetes szörny, amivel csak programozók képesek megbirkózni, az meg különösen tévedés, hogy csak férfiak értenek hozzá. Ma már sokkal inkább „kommunikáló gép” lehetne a helyes meghatározása, mostanában ez a funkciója érvényesül leginkább. E téren pedig mi, nők igencsak otthonosan mozgunk, igaz?

Internet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 4. évf. 5. sz., 1999. május – Elektronikus Periodika Archívum

Vida Andrea ott volt a Magyar Elektronikus Könyvtár megalakulásakor a múlt században. A szegedi, akkor még József Attila Tudományegyetem könyvtárosa már akkor sem féltette a könyveket az internettől.

Két kattintás után kiderült, hogy az első hazai internettémájú, szórakoztató és ismeretterjesztõ jellegű, nyomtatott magazin 1996 és 2004 közötti évfolyamaiból 87 db szkennelt szám van meg az archívumban

internet_kalauz_04_nemzetikonyvtar.pngInternet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

Szerencsére ennél a kiadványnál is sikerült néhány lépésben eljutni az akkori főszerkesztőhöz. Vértes János nagyon készségesen válaszolt az engedélykérõ levelünkre, sõt felajánlotta a hiányok pótlását, valamint a kiadó egyéb, a kilencvenes években publikált informatikai témájú hetilapjainak, hírleveleinek és havi magazinjainak archiválási lehetõségét is.

internet_kalauz_03_nemzetikonyvtar.pngInternet kalauz. Az első magyar Internet magazin. Főszerkesztő Vértes János Andor. 1. évf. 2. sz., 1996. tavasz – Elektronikus Periodika Archívum

Így egyre több „digitális lenyomat" őrződik meg az internet elsõ magyarországi évtizedéből az OSZK Elektronikus Periodika Archívumában.

Drótos László

Címkék: elektronikus periodika archívum drótos lászló

komment

A magyar nyelvű netes írásbeliség megőrzési munkálatairól jelentjük.

Könyvtárunk gyűjti, őrzi, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja az elektronikus formában megjelent magyar és magyar vonatkozású szövegeket. Drótos László egy CD-n találta meg az iNteRNeTTo heti hirlevel  (így ékezet nélkül) archívumát.

1996 elején jelent meg az ékezet nélküli hírlevél első száma, Barczi Imre szerkesztésében. 

Most mar mindjart itt van a kanaan, bar az IDC szerint 1996 csendes ev lesz az Interneten. Ez azonban amolyan vihar elotti csend csupan, 2000-ben mar annyian leszunk a halozaton, hogy kint maradni lesz nagyobb kunszt. Persze ez az Internet mar nem az az Internet lesz, meg emlekszunk a Compuserve pofonjara, mikor kijon majd az amerikai mediatorveny: ujra tilos lesz a mell az AOL-on, az igazi netburgerek pedig atpartolnak valami masra, bar amilyen szerencsejuk van, egyszer majd az is kinovi magat es akkor kezdodik elolrol az egesz.

Barczi Imre

Így nézett ki az első impresszum:

impresszum_nemzetikonyvtar.pngiNteRNeTTo heti hirlevel 1996. 1. szám – Elektronikus Periodika Archívum

STEVE CAPPS TAVOZIK
(PC Week News, Newsbytes, Reuters) Az Apple egyik leghiresebb es legregebbi programozoja, Steve Capps elhagyja a ceget, s mas, az Internettel kapcsolatos munkakkal foglalkozik a jovoben. Capps kulcsszerepet toltott be a Lisa es a Macintosh tervezeseben, s o iranyitotta Newton (az Apple toll-alapu szamitogepe) szoftverenek fejleszteset is. Az elmult honapokban aggasztoan megnott az 'agyak' kiaramlasa az Apple-tol: mintegy tucat vezeto fejleszto es manager tavozott februar ota.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1996. 22. szám – Elektronikus Periodika Archívum

A Szegedi Egyetemi Könyvtárban is őrzött CD-t egy otthoni takarítás alkalmával találta meg Drótos László kollégánk.

imgpsh_fullsize.jpegHIX  Hollosi Information Exchange. A HIX és az iNteRNeTTo közös CD-melléklete. Összeállította: Hollósi József – Magyar Országos Közös Katalógus

Drótos László: Március elején, otthoni takarítás közben került elő a Hollosi Information Exchange 1998 elején összeállított CD-je.
Mi van a CD-n?
D.L.:  A lemezen a legrégibb magyar online fórumszolgáltatás levélarchívuma mellett rajta vannak az első igazi hazai hírportál, az iNteRNeTTo heti hírlevelének 1996 január és 1998 február között megjelent számai, melyeket e-mailben terjesztett a szerkesztőség.
Hogyan történt?
D.L.: Bár a gépem DVD-írója már nem igazán akarta ezt a régészeti leletet felismerni és beolvasni, de végül hosszas kattogás és hangos zúgás után sikerült egy másolatot készíteni róla. Azonnal elkezdtünk levelezni az iNteRNeTTo volt munkatársaival, hogy engedélyt kérjünk az EPA-ban való szolgáltatáshoz. Mindenki nagyon segítőkész volt, gyorsan eljutottunk a hírlevél főszerkesztőjéhez, aki még három számot meg is talált a régi levelezésében a CD-ről hiányzó négyből, így ezeket pótolni tudtuk.
Hiányzik még hírlevél?
D.L.: Keressük még az 1996-os 45. számot, ami a november 12–18. közötti híreket tartalmazza, valamint az 1998. február 9. utáni hírleveleket, mert azok már nem kerültek fel a CD-re.

WINDOWS 98: ÚJABB HALASZTÁS (Reuters) Ismét elhalasztották a Microsoft Windows következô verziójának, a Windows 98-nak a kibocsátását. A Windows fejlesztôrészleg illetékese szerint a program csak 1998 második negyedévében kerül piacra, ugyanis a bétateszt során kiderült: a vásárlóknak olyan rendszerre van szüksége, amely egyaránt alkalmas a Windows 3.1 és a Windows 95 felújítására. A jelenleg bétateszt alatt álló verzió csak Windows 95-re telepíthetô, a Windows 3.1-re telepíthetô változatot eredetileg néhány hónappal késôbb dobta volna piacra a cég. Az eredeti tervek szerint 1997-ben készült volna el a Windows 98, amely a Internet Explorer web-böngészôt a felhasználói felületbe integrálja.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1997. 38. szám – Elektronikus Periodika Archívum

Drótos László: Az epa.oszk.hu/02900/02935 címre tegnap feltett fájlok egyszerű szöveges állományok egy HTML fejléccel ellátva. A fejléc egységesítésén és néhány elcsúszott számozáson, dátumon kívül mást nem javítottunk bennük, meghagytuk az eredeti kalapos "ő" és "ű" betűket is az 1997-es számokban, mert azok is a korszak lenyomatához tartoznak. (A hírlevél kezdetben ékezetek nélkül íródott, csak a második évfolyamtól tértek át a magyar ékezetekre, de nyugat-európai kódolással.)

Az iNteRNeTTo hírlevele a külföldi fejlesztések bemutatása mellett érdekes kordokumentum az akkoriban formálódó magyar internetről is. A Magyar Elektronikus Könyvtárról is találtam benne olyan információkat, amelyeket már én is elfelejtettem. 

Excite: ingyenes e-mail, Unix-bug (Reuters, c|net) Az Excite bejelentette, hogy az angliai iskolai Internet- program keretében ingyenes, örökre szóló e-mail accountot ad az ország minden diákjának. Az Excite ez év végére mind a 10 millió angol diáknak elkészíti a web-alapú postafiókját. A szponzorok által is támogatott akció teljes költségét nem hozták nyilvánosságra. A postafiókokból, melyeket életük végéig megtarthatnak a diákok, szűrik a kéretlen leveleket. Az angol iskolai Internet-programot hivatalosan néhány napja indította Tony Blair miniszterelnök: a cél az ország összes, 32000 iskolájának bekötése öt éven belül. A bejelentéssel közel egyidőben ismét a hírek élére az az Excite WebServers 1.1 (EWS) programhiba, ami a rosszul konfigurált Unix szervereken védelmi hibát idézhet elő. A programhibát fölfedező rendszergazda december 18-án küldött egy e-mailt a cég webhelyén megadott címre, azonban kiderült, hogy az ide érkező e-maileket nem olvassa senki, mivel az EWS '97 eleje óta ingyenes program.

iNteRNeTTo heti hirlevel 1998. 2. szám – Elektronikus Periodika Archívum

Az archiválási és közlési engedélyt Barczi Imrétől emailben kaptuk meg március 18-án. Barczi Imre gmail-es címet használ a levelezésében, 20 évvel ezelőtt  72724.1065@compuserve.com volt az elérhetősége.

A pontos hiánylistánk, melyek felkutatásában kérjük a tisztelt felhasználók segítségét:

  • 1996. 45. szám  november 1218.
  • Az 1998. 5. szám utáni számok is hiányoznak. Ezek már nem kerültek a HIX CD-re.

Elérhetőségünk: Drótos László, Moldován István. epa-info@mek.oszk.hu vagy info@mek.oszk.hu.

Köszönjük a segítséget!

Címkék: internetto moldován istván drótos lászló barczi imre

komment