HTML

OSZK

Országos Széchényi Könyvtár
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitva tartás: kedd-szombat 9-20 óra


Kommentek

Igen rajongok

Címkék

12ora 12tortenet (13) 15. század (9) 16. század (35) 17. század (28) 19. század (7) 1956 (44) 1956-os intézet (6) 1990 (10) 1990 valasztas oszk (10) 1százalék (5) 20. század (15) ady endre (8) arany jános (9) babits mihály (13) balassi bálint (5) bálint sándor (7) bánkeszi katalin (9) beiratkozás (5) berlász jenő (5) biblia (7) boka lászló (7) borsa gedeon (13) budai krónika (18) civitates orbis terrarum (23) codices (6) corvina (25) corvina14 (14) corvinakiállítás (5) corvina alapítvány (7) cseh tamás (6) csics gyula (14) csillagászat (5) csokonai vitéz mihály (5) digitális képarchívum (42) digitalizálás (25) dka (5) ekönyv (8) elbe istván (12) elektronikus periodika archívum (9) előadás (20) első világháború (5) ensz (13) epa (6) európai unió (28) európa színpadán oszk (29) ex libris (6) e book (5) e könyv (5) facebook (5) farkas gábor farkas (64) földesi ferenc (10) folyóirat (9) gárdonyi géza (5) gyerektábor (9) hess andrás (10) holokauszt (7) húsvét (10) huszevesamek (20) i. világháború (5) instagram (31) jankovics marcell (13) jókai mór (8) józsef attila (7) katona anikó (6) kelemen éva (5) képek (9) kézirat (32) kézirattár (19) kiállítás (30) kódex (7) kölcsey ferenc (6) konferencia (9) könyv (44) könyvbemutató (8) könyvtár (144) könyvtár 2k kísérleti műhely (7) kossuth lajos (10) kötél emőke (18) krleza (6) library (29) lipthay endre (5) liszt ferenc (5) magyar elektronikus könyvtár (92) magyar nemzeti múzeum (6) mann jolán (11) manuscript (16) március 15 (5) megnyitó (7) mek (22) menü2015 (10) menükártya (5) mikusi balázs (8) mohács (12) mohács-szimpózium (10) mozart (5) múzeumok éjszakája (18) nagy imre (19) napló (11) naprakész ünnepek (161) nationallibrary (8) népköltés (5) nyomdászat (9) nyugat (10) olvasni/való (5) örkény istván (7) országos széchényi könyvtár (105) ősnyomtatvány (7) oszk (180) petőfi (5) petőfi sándor (16) pilinszky jános (5) plakát (6) plakát- és kisnyomtatványtár (26) plakát és kisnyomtatványtár (7) podcast (7) rácz ágnes (9) radnóti miklós (5) régi könyv (5) régi nyomatványok tára (6) régi nyomtatványok tára (11) restaurálás (8) rézmetszet (11) románia (6) sajó andrea (13) sirató ildikó (10) soltész zoltánné (5) sudár annamária (5) szabad európa rádió (32) széchényi ferenc (7) szer (5) színház (5) színháztörténeti tár (9) szőts zoltán oszkár (26) térkép (20) térképtár (5) theatrum orbis terrarum (20) történeti interjúk tára (20) törzsgyűjtemény (13) tóth péter (5) tudományos ülésszak (14) twitter (5) usa (5) választás (6) városkép (20) weöres sándor (7) youtube (7) zeneműtár (7) zirc (7) zsupán edina (11) Címkefelhő

Keresés a katalógusban



Credit: White Swirl sablon, ikon: 25 Cool Adobe Illustartion

Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek címmel hiánypótló kötet jelent meg munkatársunk, Vasné dr. Tóth Kornélia szerzőségével és szerkesztésében, az Országos Széchényi Könyvtár és a Kossuth Kiadó közös kiadásaként. A képes album 352 oldalon 1054 magyar ex librist mutat be, 14 fő tematikus fejezetben, a képeket magyarázó szövegekkel, tartalmas bevezetővel, képjegyzékkel, névmutatóval. A könyv gazdag ex libris anyagát részben kiállításon is szemlélhetjük. A kiállítással egybekötött könyvbemutató 2016. február 24-én 15 órakor lesz az OSZK 7. emeleti katalógusterében.

vtk_konyvborito_nemzetikonyvtar.jpgVasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek. Borító. – Törzsgyűjtemény

A könyv bevezetőjében Vasné Tóth Kornélia megállapítja, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban az 1960-as években volt az ex libris fénykora, ekkoriban ugyanis számos ex libris kiállítást rendeztek az akkor még a Nemzeti Múzeum épületében működő könyvtárban. 

A sort 1961-ben Bordás Ferenc (1911–1982) grafikusművész kiállítása nyitotta. Kiemelkedő tematikus tárlat volt a Magyar írók, művészek és tudósok ex librisei 1964-ben, kísérő katalógussal. Ezen híres magyar írók, művészek és tudósok ex librisei voltak kiállítva. E tárlat több szempontból a mostani előzményének tekinthető! 1965-ban került sor Fery Antal (1908–1994) szerencsi fametsző, 1966-ban Diskay Lenke (1924–1980) ex libriseinek kiállítására, utóbbi hagyatékából egyébként a későbbiekben is rendeztek tárlatot, 1999-ben, majd legutóbb 2009-ben. A szovjet ex libris 1917–1967 c. kiállítás a nagy októberi szocialista forradalom 50. évfordulójáról emlékezett. 1968-ban került sor Meskó Anna–Póka György grafikusművész házaspár tárlatára. Ezt követte Stettner Béla, a KBK művészeti vezetője OSZK-beli kiállítása 1969-ben. 1970-ben a XIII. Nemzetközi Ex libris Kongresszushoz kapcsolódóan régi magyar ex libriseket állítottak ki.

Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek  Törzsgyűjtemény

oszk_irodalomtudolv_stettnerb_nemzetikonyvtar.jpgStettner Béla: OSZK Irodalomtudományi Olvasótermének könyve, papír, linómetszet, fekete-fehér, 70x64 mm – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Az ex libris újabb virágkorának tekinthető az OSZK-ban az utóbbi évtized: 2009-ben Diskay Lenke, 2012-ben Csiby Mihály grafikusművész ex libris kiállítása. Ezt a sort folytatja a mostani, 2016-os, modern magyar ex libriseket tematikusan bemutató tárlat, az Ex libris és képkultúra c. könyvhöz kapcsolódóan. E kiállítást a képes album teszi teljesebbé, mely a modern magyar ex librisek eddigi legteljesebb körű összegző bemutatását nyújtja.

Válogatás ex libris kiállítások katalógusaiból

A szerző, Vasné dr. Tóth Kornélia 2008 óta dolgozik az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában, azóta egyre jobban elmélyült a több tízezres 20–21. századi ex libris anyag feldolgozásában és kutatásában, a publikálásban. Több ex libris kiállítás kurátora az Országos Széchényi Könyvtárban (2009. Diskay Lenke, 2012. Csiby Mihály tárlata). A témából doktorált 2014-ben az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékén. Szerkesztője és rendszeres szakírója a Kisgrafika folyóiratnak, ez ideig megközelítőleg száz cikke, tanulmánya jelent meg az ex librisekről, pl. a Magyar Könyvszemlében, a Magyar Grafikában, a 3K-ban, az OSZK tanulmányköteteiben stb. Számos előadást tartott, kiállítást nyitott és szervezett a témában. A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület elnökségi tagja, nemzetközi ex libris kongresszusok rendszeres résztvevője.

2015-ben megjelent a nemzetközileg is nagy érdeklődésre számot tartó A moszkvai Rudomino-könyvtár hungarika ex librisei hazai és nemzetközi kontextusban c. monográfiája (OSZK–Gondolat Kiadó). Tóth Kornélia hivatásának érzi az ex librisek mint művelődéstörténeti dokumentumok széles körű ismertté tételét – ezért is született meg ez az újabb, tág olvasóközönségnek szóló Ex libris és képkultúra. Modern magyar ex librisek c. kötet, és a kapcsolódó kiállítás.

Gratulálunk a szerzőnek!

 

Címkék: kiállítás moszkva könyvbemutató ex libris vasné tóth kornélia

komment

142 évvel ezelőtt jelent meg az Erdélyi Múzeum Egyesület enciklopédikus jellegű tudományos folyóirata, az Erdélyi Múzeum első száma. A folyóirat 1874 és 1917, valamint 1930 és 1947 között jelent meg. Újabban 1991-től napjainkig ismét megjelenik. Legelső szerkesztője Finály Henrik (1825–1898) történész, filológus volt, aki 1882-ig látta el ezt a feladatát. A folyóirat nemcsak kiadójának legrégibb kiadványa, de a legidősebb erdélyi magyar tudományos orgánum is.

erdelyi_muzaum_1874_2_nemzetikonyvtar.jpgErdélyi Múzeum, (Kolozsvár), 1. évf. (1874), 1. sz. – Törzsgyűjtemény 

A kezdetben enciklopédikus jellegű, elsősorban irodalomtörténeti, történettudományi és nyelvészeti cikkeket közlő folyóirat az 1930-as évektől egyre inkább a társadalomtudományok felé tolódott el, akkori szerkesztőinek figyelmét követve. Ekkortól közölt néprajzi cikkeket is nagyobb számmal. A néprajz szempontjából fontosak az Erdélyi Múzeumban megjelent helytörténeti, művészettörténeti, építészettörténeti tanulmányok is.

„A kolozsvári tudomány-egyetem felállítása nagyon tetemesen szaporította a tudományos erőket; még mindig oly erőkkel, amelyeknek nem kevésbé óhajtása mint kötelessége a világ előtt is megmutatni, hogy a tudomány érdekében működnek és sikeresen működnek. Ez óhajtás az egyetemi tanárok körében abban a több ízben és több oldalról felmerült indítványban lelte kifejezését: hogy alapítani kellene egy közlönyt, amely komoly, tudományos irányban szerkesztve, kiválóan az egyetemi tanároknak nyitna tért tudományos működésükről értesíteni és e működés sikeréről meggyőzni a közönséget.”

Finály Henrik: A szerkesztőség bémutatja magát az olvasó közönségnek. In. Erdélyi Múzeum, (Kolozsvár), 1. évf. (1874), 1. sz., 4. o. – Törzsgyűjtemény 

erdelyi_muzaum_1874_nemzetikonyvtar.jpgAz „Erdélyi Múzeum-Egyesület” az év őszén éri meg alapításának félszázados évfordulóját, Kolozsvárt, Stief J. és Tsa, 1909. Kisnyomtatvány – Plakát- és Kisnyomtatványtár 

A Kolozsvárott 1859-ben alakult Erdélyi Múzeum-Egyesület a legrégibb erdélyi magyar tudományos egyesület. Alapítója Mikó Imre volt, titkára pedig Finály Henrik. Tudományos szakosztályai (bölcsészeti, nyelvi, történettudományi, természettudományi, orvostudományi, jog- és államtudományi) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésén dolgoztak. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadásokat, vándorgyűléseket és kiállításokat rendezett.

Barabás Miklós: Gróf Mikó Imre, 1884. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867), Enciklopédia Humana Egyesület, 2000 (Encyclopaedia Humana Hungarica 7.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Az Erdélyi Múzeum digitalizált változata az Elektronikus Periodika Archívum állományában: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak közlönye, 1874. 4. sz. – Elektronikus Periodika Archívum 

M. J. (szerk.)

Címkék: folyóirat kolozsvár barabás miklós erdélyi múzeum

komment

Amint leírtam a címet, rögtön kétségek fogtak el, hisz lehet-e valakire emlékezni, aki tegnap még itt volt közöttünk szellemi-fizikai valójában, életünk folyamatában. Akire úgy gondolunk, hogy felhívjuk, felugrunk hozzá, megkérdezzük. A cím nem különösebben eredeti, de mégis mélyen személyes, mert arra a kiállításra utal, amelynek anyagát ő gyűjtötte össze évtizedek alatt, és az a megtiszteltetés ért, hogy a rendezője lehettem: Fiume magyar emlékezete, Skultéty Csaba gyűjteménye… 

fiume_magyar_emlekezete.JPGFiume magyar emlékezete. Skultéty Csaba gyűjteménye, Országos Széchényi Könyvtár, 2009. május 8 – 2009. július 12., a gyűjt. anyagát rendszerezte, a katalógust szerk. és a kiállítást rend. Benkő Andrea, Budapest, Skultéty Cs., OSZK, 2009. – Törzsgyűjtemény 

Egy emberről és egy városról van szó. A város életállomásként nem kapcsolódik a személy sorsához, nem ott születik, dolgozik, él, alkot, sőt, idős koráig nem is jut el odáig. De valamilyen rejtélyes módon a lélek mélyében folyamatosan jelen van a gyermekkor óta, mint valóságos álomkép: szüleitől hallotta a nevét, mert velencei nászútjukra menvén megálltak a városban. Valószínűleg sokan átutaztak Fiumén, fiatalok és idősek, szülők és gyermekek, nászutasok és szökött diákok. De mégsem keresték, kutatták, próbálták kincseit felkutatni és megőrizni, életre kelteni a magyar emlékezet felejtéstengerében.

A párhuzam a város és az ember között az Atlantiszként elsüllyedt magyar világ emlékezete – ilyen értelemben szükségeltetik a jelző a jelzett szó elé.

Skultéty Csaba életének minden napjában következetesen mint magatartás, hit, alkotás, életerő és napi munka jelen volt a szándék, hogy a történelmi emlékezet folyamatosságát helyreállítsa, kifejezze, bizonyítsa, mint a túlélés, továbbélés zálogát a közösségnek, amelyhez teljes szívével tartozott, amelynek csak adott, akár szellemiekről, akár anyagiakról volt szó. Nagykapos, Késmárk, Budapest, Párizs, München mellé tartozik Fiume, mint életének folyamatosan létező helyszíne a lélekben.

Születésének dátuma, 1920 szilvesztere maga is történelmi jelkép – szülei, felmenői Magyarországa megszűnik, szétesik, soha többet nem lesz. Ötödik gyermekként, Mécs László keresztfiaként nő föl „az utca közepén”, a gyermekkori paradicsomban, amelynek történeteit felnőtt koráig megírta a Vannak vidékek, féltett kishazák. Az én Ung megyei Nagykaposom című önéletrajzi könyvében.

vannak_videkek_feltett_kishazak.jpgSkultéty Csaba: Vannak vidékek, féltett kishazák. Az én Ung megyei Nagykaposom, Budapest, Szerző, 2014. Borító. – Törzsgyűjtemény 

A szülőktől való korai és fájdalmas elszakadás, a késmárki evangélikus gimnázium kitűnő nevelése és jó értelemben vett nyitottsága érzelmileg is megedzették arra, hogy az élet nehezét, a változást türelemmel, bátorsággal és jó kedéllyel viselje, a történelmi fordulatok, a család szétszóródása pedig arra tanította, hogy a tulajdon mulandó, amit birtoklunk, egy perc alatt elveszhet, nem a miénk, kaptuk és továbbadjuk. Szerette a viccet, az anekdotát, a legnehezebb percekben is fel lehetett vidítani vele, vagy ő mondott egyet – a jó humor és a nevetés éppúgy sajátja volt, mint ahogy bosszankodott a nyelvi romláson a közmédiában vagy hazugságon a történelmet, udvariatlanságon a magatartást illetően.

Szinte az utolsó percig követte a világ eseményeit, latolgatta Magyarország esélyeit, egy pillanatra sem szűnt meg szerkesztő, kommentátor – Ambrus Márton – lenni.

03_skultety_1953_farsang_ekecs_geza_skultety_csaba_borbandi_gyula.jpgEkecs Géza, Skultéty Csaba és Borbándi Gyula, 1953

A Szabad Európa Rádióban használt álnevet nagyapja és fia nevéből tette össze azért, hogy kilétére a kommunista Magyarországon ne derüljön fény és itthon maradt családtagjait ne érje retorzió. A Szabad Európa Rádió gongja, amellyel a magyar adást jelezték, asztalán áll, féltett kincsei közé tartozott. Müncheni évei a szolgálat, a gyerekei és a honvágy hármasában teltek – a gyerekeket megtanította magyarul, a honvágy pedig arra késztette egy véletlen kapcsán, hogy műgyűjtővé váljon: összegyűjtötte, felkutatta az antikváriumokban a Pest-Budát ábrázoló régi metszeteket – ez a számos ritkaságot tartalmazó gyűjtemény később az Országos Széchényi Könyvtárba került.

„... Magyarországon megtörtént a rendszerváltás. A híráramlás már nem tilos, megjelennek az első szabad újságok, jön a széles sajtószabadság. A Szabad Európa Rádió már nem olyan fontos. Ott, a rádión belül is merőben új a helyzet... Az új helyzet új felkészültséget, állásfoglalásban gondos árnyalatokat kíván, ezzel München már nem tud lépést tartani... A műsorsugárzás és ezzel a Szabad Európa Rádió magyar adásának a története végül 1993. október 31-én zárul. 

Elhunyt Skultéty Csaba - NEMZETIKONYVTAR BLOG

Képek a Fiume magyar emlékezete. Skultéty Csaba gyűjteménye című, az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett kiállítás megnyitójáról. 2009. május 8.

Így gyűjtögette folyamatosan össze, mintegy szülei, egyúttal Magyarország emlékezetére a fiumei vonatkozású tárgyakat, dokumentumokat, újságokat és könyveket, képeslapokat, metszeteket, térképeket, reklámcédulákat és egyéb aprónyomtatványokat. Ezek az idők folyamán komoly gyűjteménnyé kerekedtek, amelynek ismét az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont. Egy katalógus és hat kiállítás valósította meg a gyermekkori képzeletben nagyra nőtt vágyat, köztük az egyik Fiuméban, ahol a muzeológus kollégák rácsodálkoztak egy-egy darabra, dokumentumra: nem ismerték. Nagykapostól Fiuméig – egy szétszakadó világban élt teljes élet, amely értéke tudatában odaadatott annak, akinek szüksége volt rá.

Köszönjük.

skultety2.jpgSkultéty Csaba gyászjelentése

Benkő Andrea

Interjúrészlet 1999-ből – Történeti Interjúk Tára

Címkék: országos széchényi könyvtár történeti interjúk tára skultéty csaba benkő andrea

komment

Az Örkény István-említéseket figyelő Twitter-alkalmazásunk az elmúlt napokban folyamatosan küldött több spanyol nyelvű híradást. Rákattintva a találatokra egy mexikói hírt olvashattunk. 

screen-capture-490.pngAristegui Noticias

Elérhetővé tették Örkény István Egyperces novellák című művét a Mexikói Kulturális Minisztérium Nemzeti Olvasóterem programjában – Programa Nacional de Salas de Lectura. A latin-amerikai kulturális projekt egy törvényileg szabályozott olvasásnépszerűsítő program. Az egyik cikk első bekezdésben kiemelik, hogy a magyar hadsereg katonájaként szolgált Örkény, és hadifogoly is volt Szovejtúnióban.

screen-capture-491.pngEL SIGLO DE TORREóN

Örkény groteszk novelláinak méltatása folytatódik a cikkekben. Azt írják, hogy azért is jó Örkényt olvasni, mert mindössze egy percig tart egy-egy novella, ezért időt takaríthat meg az olvasó. Többször is idézik Örkényt a hírekben.

Mientras se cocinan los huevos pasados con agua o mientras logramos comunicarnos con el número telefónico que estamos marcando, sentados o de pie, en medio del viento o bajo la lluvia

Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát.

Örkény István művet nagyon sok nyelvre fordították le, spanyol nyelvű fordítását is ismerjük az egyperceseknek.

  • Cuentos de un minuto. [Egyperces novellák], sel. de Zoltán FRÁTER , trad. de Judit GERENDAS, [Barcelona], Thule, Micromundos sorozat, 2006;

További fordítások az Orkenyistvan.hu oldalon találhatók.

Címkék: örkény istván

komment

95 évvel ezelőtt, 1921-ben született Mészöly Miklós író, a tömörítés, a határozott szituációrajzú fegyelmezett szerkesztés művésze. Írásait erőteljes atmoszférateremtés, parabolisztikus jelentéssűrítés jellemzi, művei alkotójuk filmes látásmódjáról tanúskodnak.

Mészöly Miklós. In. A Dunánál. Magyarok a 20. században (1918–2000), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001 (Encyclopaedia Humana Hungarica 9.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Világosan a homályt.
Szándéktalanabbul, mint lehet.
Keskenyebben, mint a pillanat.
Kívülről nézd,
hogyan tépik szét –
széttépve magad.”

Mészöly Miklós: Ars poetica. In. Uő.: Esti térkép. Kiemelések, Budapest, Szépirodalmi, 1981. – Törzsgyűjtemény 

Első jelentős műve, a Magasiskola című kisregény (1956) egy solymásztelep kisközösségét ábrázolja tényszerű dokumentarizmussal és a parabola utalásosságával. A kisregényből 1970-ben film is készült Gaál István rendezésében és forgatókönyve alapján. A film operatőre Ragályi Elemér volt.

Szóvári Gyula: Magasiskola játékfilm. Az album a Magasiskola c. film forgatása alatt készült fényképeket tartalmazza. A filmet rendezte: Gaál István A film operatőre: Ragályi Elemér – Fényképtár

„Emlékszem az élményre, amikor – több évtizede – a Magasiskolát először olvastam. Elkészült aztán Gaál István filmje ebből az írásból. A mozi nézőterén nem is tudtuk, mit kezdjünk az akkori magyar filmes „új hullám”-nak ezzel a jó szándékú, de totálisan félresikerült produkciójával, pontosabban: a magunk zavarával. Mint amikor valami nagyon finomat, utalásszerűt otrombán felerősítenek, olyan volt a diktatúramodellé növesztett solymásztelep a filmvásznon. (A korra jellemző, hogy még éles kritikát se lehetett írni róla; az írón is csattant volna, aki pedig elég ártatlan volt a mozifeldolgozásban.)”

Fogarassy Miklós: Kutyafül, madárszem. Mészöly Miklós természetszemléletéről. In. Ex Symposion, (Sólyom-szám), 1995. 13–14. sz. Ex Symposion, (Sólyom-szám), 1995. 13–14. sz. 

A Magasiskolához hasonlóan példázat az először franciául, majd a magyar kiadással egy időben németül is megjelent Az atléta halála (1966) című kisregény. Őze Bálint története a tartás és kitartás eszméjének, a felsőfokú emberi teljesítmény vágyának és lehetetlenségének, s egyúttal a kórosan egyoldalú, teljesítményt hajszoló civilizációs életforma kudarcának a parabolája.

„A főoldalon helyezkedtem el most is, de úgy, hogy a célegyenessel legyek szemközt, ahol majd négyszer láthatom Bálintot, amint szembefut velem. De ugyanakkor a falura, az ikoncsillogású szoborra is odaláttam az új helyemről, és ki a rétre is messze, ahonnét a szél fújt, meg ahol a szekerek táboroztak. És a két futballkapuról is jobban látszott innét, hogy a felső keresztrúdjuk kicsit görbe. Ebbe az egyszerű és különcködés nélküli tágasságba robbant bele az a féktelen iram, amit Bálint már az első körnél diktált. Elég nehéz feladatra vállalkozott: úgyszólván semmiből kellett kicsikarnia az elismerést és a jó eredményt, de éppen ezt akarta. Nemcsak a közönség volt laikus, de a pálya se bizonyult valami rugalmasnak. Azonkívül az erős oldalszél is nagyon zavarta. És az ellenfelei is kidőltek hamar, kettő a második kör után, a harmadik pedig az ezredik méternél, annyira túlfeszítették magukat Bálint példájára. Viszont a csönd épp azután kezdett igazi csönd lenni, a harmadik kör végénél. Akkor már alig volt mozgás a közönség között, csak a lovak nyihogtak fel időnként – és mindez együtt hatott úgy, mint ami többé nem ismételhető meg és tovább nem fokozható.”

Mészöly Miklós: Az atléta halála, Budapest, Magvető, 1966. (Részlet) – Törzsgyűjtemény 

meszoly_az_atleta_halala.jpgMészöly Miklós: Az atléta halála, Budapest, Magvető, 1966. Borító. – Törzsgyűjtemény 

Elbeszélései a kiszolgáltatottság korának atmoszféráját sűrítik realisztikus pontosságú, szilárd szerkesztésű s egyben példázatos történetekbe a klasszikus magyar novella hagyományait követve. A Jelentés öt egérről (1967) című elbeszélése is a tökéletes kiszolgáltatottságról és pusztulásra ítéltetésről szól.

„December huszadikán költöztek be az egerek a kamrába, szám szerint öten, két nőstény és három hím. A kopasz vadszőlőn kapaszkodtak föl a második emeletig, az indák odáig felnyúltak. Mint valami izomrostpreparáció, olyan volt a fal, s ez a hálózat volt az egyetlen biztos út a pincétől a kamraablakig.
Vándorlásuknak nem volt különösebb oka, csupán a megszokott. Az élelemhiány, a mindennapos szénlapátolás robaja, s hogy nem akadt üreg, ahová behúzódhattak volna. Ösztöneikben az rögződött, hogy a védett üregekben egyúttal jóllakottak is.
A pince cementes volt, sehol egy rés. Nyáron faládák álltak az egyik sarokban, de ezek eltűntek ősszel. Maradt a szén. Ha lapátoltak belőle, a villanyt is felgyújtották, s ez ideges futkosásra késztette őket. Csak a széndarabok között bújhattak el. A szén viszont porlott – az egyetlen, ami mállott a pincében –, s a legváratlanabb pillanatban zúdult rájuk a fekete lavina. Sok így pusztult el közülük, de hogy hányan, azt soha nem érzékelték, csak azt, hogy ők még élnek. Legtöbbjük az éhségtől hullott el. De ezeknek a pusztulását sem érzékelték másképp, mint azokét, amelyeket a szén temetett be, s így meg se szagolhatták őket döglötten. Közömbösen surrantak el mellettük.”

Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről. Budapest, Magvető, 1967. (Részlet) – Törzsgyűjtemény

A 60-as évek második felében a magyar irodalomra jellemző példázatos művek érdeklődésének középpontjába a történelemmel szemben distanciát teremtő vagy tartó személyiség áll. Az elkötelezettség irracionalitásba torkolló drámájáról szóló Saulus (1968) című Mészöly-regényben a bibliai hős saját nyugtalanságát fojtja az üldözés szenvedélyébe – nem annyira a történelem látszik formálni a személyiséget, mint inkább a személyiség a történelmet.

„Este, mikor letáboroztunk, Kedmahék elmentek gallyat keresni. Megörültem a váratlan magánynak. Először körbejártam a táborhelyünket, aztán ledobtam az egyik sarut a lábamról, és beleharaptam a talpába, mint egy kutya. Közben jöttem rá, hogy egy keményre taposott gyűrődést akarok letépni a belsejéről. A számban nyálkás péppé állt össze a por meg piszok, de ha már elkezdtem, folytattam. Később vettem észre, hogy a négy szamár hátrafordul, és figyelmesen nézi, mit csinálok. Odamentem az egyikhez, és megszagoltattam vele a sarut. A nedves orrlyukak mentén lerakódott a vörös kőpor; mintha véres húsba szagolt volna. Megpróbáltam letörölni, de elkapta a fejét. Erre a szeméhez hajoltam, de úgy, hogy szemgolyója érintse a szempillámat; s akkor már nem húzta el a fejét, csak az egész testén összerándult a bőr. Egy pillanatig azt hittem, hogy megszólal. Tétován hátrálni kezdtem.
Lehet, hogy ez volt az első lépés?
Mikor mondhatja az ember, hogy a juhom, szamaram, kecském megváltozott?
Mikor mondhatja a juhod, szamarad, kecskéd, hogy megváltoztál?”

Mészöly Miklós: Saulus. [Történelmi regény], Budapest, Magvető, 1968. – Törzsgyűjtemény 

meszoly_saulus.jpgMészöly Miklós: Saulus [Történelmi regény], Budapest, Magvető, 1968. Borító. Huszárik Zoltán rajza. – Törzsgyűjtemény 

A Film (1976) című regényben, melyben „a kamera és rendezés reális fikcióként” jelenik meg, már jóval áttételesebb a példázat: a többrétegű szerkezet csaknem elrejti a legfontosabb látomást, amely a történelmet végtelen erőszaksorozatnak mutatja.

meszoly_film.jpgFilm, Budapest, Magvető, 1976. Borító. – Törzsgyűjtemény 

Az Öregember helyben állva is csoszog még párat, s ezt egyéb zajokból kiszűrve, mellékesen felerősítjük. Az Öregasszony fején matt csillogású, fekete szalmakalap, pereme rágottan cakkos. Selyemszürke szalagján lefelé szálkásodó elszíneződés, zsír és nedvesség-szivárgás. Néhol vonallá élesedik a rajzolat, s az elektrokardiogramok reszketős csíkjára emlékeztet. Ruhája elöl gombolódik, le a szoknyaaljig, ötkoronás nagyságú, 6színtelen szarugombokkal. Hátul derékmagasságban külön egy gomb. A magasan záródó nyakrészt lila bársony díszíti. Maga a ruha fakult zöld, nem szövet, nem is vászon, valószínűleg egy már nem gyártott anyagminőség. Nyaka pigmentfoltos. Tésztafehér benyomást kelt, pedig inas, és nem látszik, hogy reszketne. Néhány hosszanti ín a félig nyitott ernyők acéldrótjának bizonytalanságával nyomja föl a petyhüdt bőrt, s kétoldalt visszaejti. Ez a részlet mikroközelből tájképként is értékelhető.

Film, Budapest, Magvető, 1976. – Törzsgyűjtemény 

meszoly_0005.jpgFilm. Rendezte Surányi András, a fotó Kalászi György felvétele. Darvas Iván Temessy Hédi kettőse. – Fotótár

A Pontos történetek útközben (1970) című regény a nouveau roman leírás iránti fogékonyságának hatásáról tanúskodik. A 70-es évek második felének prózakoncepciójában változatlanul megtartja jelentőségét az utalásos beszéd, ám mindinkább a helyzetek, idősorok rétegessége, a folyamatos narrációt, az epikus kontinuitást felváltó töredékesség lesz jellemző. A különböző időkben-terekben folyó eseménysorok párhuzamos, egyidejűsítő elbeszélése válik meghatározóvá a Megbocsátás (1984) című kisregényben, a kilencvenes évek rövidprózájában és a Családáradás (1995) című regényben is. Ez utóbbi a kései Mészöly-próza tapasztalatának összefoglalása, kisregénybe sűrített nagyepikai történet.
A magyar történelem más-más pillanatait idéző mozzanatokból egy virtuális Közép-Európa- (Volt egyszer egy Közép-Európa, 1989), és egy igen személyes Dunántúl-panoráma (Az én Pannóniám, 1991) bontakozik ki.
A Variations désenchantées (1994) után magyarul is megjelent a korábbi novellák új formarendjét, szerkezetét megteremtő, „alternatív” Hamisregény (1995).

Az átkötő szövegeket Thomka Beáta szócikkei alapján (Új Magyar Irodalmi Lexikon, Digitális Irodalmi Akadémia) szerk.: M. J.

Mészöly Miklós művei a Digitális Irodalmi Akadémiában 

Mészöly Miklós további műveinek első kiadásai a Törzsgyűjtemény állományában:

Címkék: ragályi elemér mészöly miklós thomka beáta mann jolán

komment

A Reindl Ludovika néven 1850. szeptember 8-án Rimaszombat első faluszéli házában világra jött vándorszínészgyermek élete dicsőséges pályája lezárultával 1926. január 18-án ért véget a róla elnevezett fővárosi tér körúti sarkán álló házban, otthonában. Évfordulós bejegyzésünk sűrű összefoglalása egy hosszú, kalandos, sikeres színészpályáját befutott 19. századi magyar sztár életének, akinek alakja és szerepei nemcsak a színpadon voltak nagy hatásúak, hanem a magyar kultúrhistóriában maradandónak is bizonyultak.

068_04.jpgEgy színésznő három arca, 1883-ban. Strelisky felvétele

A „nemzet csalogánya” négy esztendősen már statiszta volt szülei vándorszínházában, majd első szereplésére 1856. április 22-én került sor. Gyerekként játszott Esztergom, Szabadka, Debrecen közönsége előtt, majd Pest-Budán, s az 1873-ban Budapestté egyesült székvárosban is. A vidéket sokáig járta a nyári színpadok vendégsztárjaként, s Bécs színpadain sem volt ismeretlen. Blaha Lujzát (aki első férje nevét mindvégig megtartotta, bár még két alkalommal házasodott) a Nemzeti Színházba Szigligeti Ede szerződtette 1871-ben, igazi otthona azonban az 1875-ben megnyitott Népszínház lett.

A leghatásosabban a magyar népszínművek ekkoriban divatos asszonyszerepeit adta, ő lett a legnagyobb népszínműénekes, bár drámai szerepekben is sikert aratott, s a polgári életmód nyilvánosság előtti példái közt is sokat szerepelt a társaságban, a sajtóban. Még filmekben is feltűnt (1901 A táncz, 1916 Csiky Gergely Nagymama), előadásmódja hangfelvételen is hallható.

Családi nyaralója Balatonfüreden ma múzeum.

068_03.jpgBlaha Lujza balatonfüredi nyaralója teraszán az 1910-es évek elején. Ismeretlen fényképész felvétele. – Színháztörténeti Tár

A teret, melyen a Népszínház épületében 1908-tól a Nemzeti Színház működött, s ahol ő maga is lakott, Blaha Lujza 70. születésnapjára nevezte el a művésznőről a Főváros Tanácsa.

069_05.jpgBlaha Lujzát hetvenedik születésnapján köszöntik szerepei. Mühlbeck Károly tollrajza – Színháztörténeti Tár

E különleges ajándékon kívül is sok elismerésben volt része a színpadon – ő lett például a Nemzeti Színház elsőként kinevezett örökös tagja 1901-ben – és hatalmas szeretetben a közönség részéről. Életét és pályáját igaz és kissé túlzó legendák egyaránt kísérik, s valamiképp még ma is, 90 esztendővel halála után része kulturális, színházi emlékezetünknek, csakúgy, mint neves és nevezetes kor- és pályatársai közül az a két színésznő, kikkel rendszerint együtt emlegetjük: Jászai Mari (1850–1926) és Márkus Emília (1860–1949), vagy tán még inkább...

Sirató Ildikó

 

Címkék: blaha lujza sirató ildikó

komment

A szokásos szabványéletrajz helyett inkább játsszunk!

  1. Ki az első angol nyelven író Nobel-díjas?
  2. Ki a legfiatalabb Nobel-díjas?
  3. Ki a britek kedvenc versének szerzője egy 1995-ös BBC-felmérés szerint?
  4. Ki írta Dzsaváhalál Nehru – a független India első miniszterelnöke – kedvenc könyvét?
  5. Kinek a sorait vésték a wimbledoni teniszszentély játékosbejárója fölé?
  6. Ki készítette az I. világháborúban elhunyt ismeretlen katonák sírfeliratát?
  7. Kinek a stílusa és szókincse nyűgözte le Szerb Antalt?
  8. Kinek a golftanára volt Sir Arthur Conan Doyle?
  9. Kinek az esküvőjén volt tanú Henry James?
  10. Kinek az életművéből szerkesztett kötetet T. S. Eliot?
  11. Kiről írt értekezést Orwell?

Folytassam?!

kipling_rikitikitevi_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Riki-tiki-tévi, ill.: Damó István, ford.: Benedek Marcell, 6. kiad. Budapest, Móra, 2012. – Törzsgyűjtemény 

Na, jó… ha nem irodalmároknak és életrajzmániásoknak teszem fel a kérdéseket, akkor nyilván ezzel indítok: Ki Maugli szülőatyja? És persze mindenki vágja rá a választ: Kipling.

kipling_rudyard.jpgRudyard Kipling

Ha valakit még Borges is kedvel, arra oda kell figyelni. Nem mintha rá alanyi jogon nem kéne, de biztos, ami biztos: igyekeztem megtámogatni a 20. század első felére tett hatását. S ha ez a hatás azóta némiképp csökkent is, Kipling meg- és kikerülhetetlen. Nem csak irodalmilag. Ő az, aki akkor is ott van velünk, mikor nem is tudjuk, hogy ő az. Keresztrejtvényekben menetrendszerű kérdés: Maugli farkasa, 5 betű; vagy: a dzsungel kígyója, 2 betű. – Ismerős? De befúrta magát a divat világába is: 1987 óta jegyzett márka. A Kipling táskák remek darabok, s ha a kezdő ár nem 20 ezer körül mozogna, tutira szereznék egyet, rajta a kismajom emblémával. A brand saját ismertetője szerint ez a kalandok s a vidámság szimbóluma. Mintha novellái elemzését olvasnánk, kiegészítve a könnyedség, színesség jelzőkkel. Más regiszterekben szétnézve is ott van Kipling hatása: a cserkészmozgalom alapítója vajon honnan vette a Farkaskölyök mozgalom és segítőik nevét? Hát persze, hogy szerzőnk regényeiből! A tudományok sem maradhatnak ki: a Torontói Egyetem felkérésére ő dolgozta ki a mérnökök diplomaosztójának rituáléját. Neki köszönhetően a mai napig egy vasgyűrűt kapnak ajándékba a terület végzősei.

Nemcsak az utókorra, hanem kortársaira is hihetetlen hatást tett. Mégis, a vitatott megítélésű szerzők közé tartozik. Nemcsak irodalmi tevékenysége, hanem politikai elköteleződése miatt is. Nála nagyobb sovinizmussal senki nem dicsőítette az angol gyarmatbirodalmat, nem éltette a búr háborúkat, nem állt ki az elnyomó rendszer mellett. Ugyanakkor nála nagyobb empátiával és szeretettel senki nem mutatta be az európaiak számára kevéssé ismert népeket s kultúrájukat, nem ábrázolta egzotikus tájaikat, nem méltatta alig felfedezett gyökereiket. Saját magában is furcsa kettősségek voltak: bár Bombayben született (1865. december 30.), Angliában nevelkedett. Visszatértekor viszont egy csapásra eltűnt az angol neveltetés, s anyanyelvként a kisgyermekként magába szívott mesék világa került előtérbe. (Szülővárosának pl. verset is szentelt, melyben a városok anyjának nevezi.)

kipling_es_india_nemzetikonyvtar.jpgBing Ede János: Rudyard Kipling és India, Budapest, Pápai Ny., 1918. – Törzsgyűjtemény 

Joseph Rudyard Kipling egy angol tóról kapta nevét. Apja, aki metodista lelkész és alapvetően művészlélek volt (festő, szobrász, illusztrátor), édesanyjával megismerkedésükkor elment Staffordshire környékére, ahol beleszerettek a vidékbe. Olyan hatást tett rájuk a festői táj, hogy elhatározták, első gyermeküket Rudyardnak fogják nevezni. És lőn.
6 évesen visszakerül Angliába, ahol ismerősök nevelik (később pokoli időszakként emlékszik vissza ezekre az évekre), és időnként rokonoknál nyaral. 13 évesen édesanyja beiratja egy hadi iskolába (első regényében, a The Light that Failed-ben – Elhalványult fény – bukkannak fel itteni élményei), de 17 évesen – mivel egyetemi tanulmányait ösztöndíj híján nem tudják finanszírozni – apja visszahívja Lahoreba (ma: Pakisztán), ahol akkor a művészeti főiskola igazgatója és a múzeum kurátora volt. Fiának újságírói, segédszerkesztői állást szerez a Civil and Military Gazette (Civil és katonai híradó) c. lapnál. Pár évre rá Indiába hajózik, és a kisgyermekkori élmények – beleértve a hallott meséket s magát a nyelvet is – visszatérnek, s egy csapásra megváltoztatják.

kipling_allatmesek_nemzetikonyvtar.jpgKipling állatmesék, szerk.: Ballér Piroska, ford.: Simon Mónika, ill.: Andrej Klepakov, Larisza Klepakova, Nagykanizsa, Canissa, 2007. – Törzsgyűjtemény 

Közben már nemcsak híreket szállít lapjának, hanem elkezd novellákat írni, s kiadja első verseskötetét (Departmental Ditties and Other Verses – Hivatali dalocskák és egyéb versek). Rengeteget utazik a brit India területén. Ezekből meríti élményeit, melyeket kötetekben ad ki (pl. Plain Tales from the Hills – Egyszerű hegyi történetek). Allahabadba helyezik a The Pioneer c. laphoz (Az úttörő), ahonnan egy év után eljön. De abban az egy évben grafomán gyorsasággal gyártja az elbeszélésköteteket: Soldiers Three (Három katona), The Phantom Rickshaw (A fantomriksa) – hogy csak párat említsek a megjelent hatból.

kipling_indiaban_tortent_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Indiában történt, Budapest, Napsugár Kiadó, 1943. – Törzsgyűjtemény 

Ekkor veszi kezdetét nagy utazása: a Szingapúr – Hong Kong – Japán – San Francisco utat követően bejárja Amerikát. És közben folyamatosan publikál. 1889-ben érkezik Angliába. Ír-ír-és ír… egy indiai utazást követően újabb novelláskötetet jelentet meg a kint élő britek mindennapjairól s viselt dolgairól (Life’s Handicap – Az élet hátrányai), majd megnősül (egy szerzőtársa testvérét veszi el). Amerikába mennek nászútra, ami 4 évig tartó letelepedést jelent Vermontban. Bliss Cottage (Hála/Örömkunyhó) nevű házukban születik meg első gyermekük, s ebben kezdi írni a The Jungle Book (A dzsungel könyve) első fejezeteit.

kipling_dzsungelkonyve_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: A dzsungel könyve, ford.: Varró Gábor, a verseket Varró Dániel ford., ill.: Békés Rozi, Budapest, Ciceró, cop. 2014. – Törzsgyűjtemény 

Ahogy gyarapodik a család, felépítik Naulakha nevű új otthonukat (természetesen Lahore-i élmények alapján), ahol változatlan termékenységgel kerülnek ki az újabb és újabb kötetek (The Seven Seas – A hét tenger, versek; Captains Courageous – Bátor kapitányok, stb.) és befejezi A dzsungel könyvét. Ennek megjelenése után kezdődik szinte az egész világra kiterjedő levelezése könyvének olvasóival. (Érdekesség, hogy az angol kiadáshoz édesapja, John Lockwood Kipling készítette az illusztrációkat.) Családi problémák és egy angol-amerikai határvita okozta britellenes hangulat miatt 1896 őszén visszaköltöznek Angliába, Torquaybe.

kipling_versek_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling – Edgar Allan Poe versei, ford.: Pásztor Árpád, Szebenyei József, Nagyvárad, Sebő, 1904. – Törzsgyűjtemény 

Változatlan termékenységgel ír és publikál, s közben aktívan bekapcsolódik a társadalmi-politikai közéletbe. Innentől datálható kettős megítélése: egyesek szerint bizonyos művei a Viktória-kori gyarmatosító hangulat zászlófeliratai, mások szerint annak ironikus megközelítései. Ez alól még gyermektörténetei sem kivételek (Stalky and Co – Stalky és társa). Tény azonban, hogy Kipling lelkesen üdvözli pl. a dél-afrikai politikusok (Cecil J. Rhodes, Leander Starr James) kolonizációs tevékenységét, s hitet tesz a búr háború szükségessége mellett. Ilyen irányú publicisztikus írásai közben szakít időt arra, hogy művészileg maradandó s időtálló szövegeket alkosson: 1901-ben kiadják egyik legjobb regényét, a Kim-et, majd gyerekmeséit (Just So Stories for little Children).

kipling_kim_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Kim, az ördöngös, ill.: John Lockwood Kipling, ford.: Sári Júlia, a verseket ford.: Tandori Dezső, utószó és jegyz.: Sári László, Budapest, Kelet Kiadó, 2006. – Törzsgyűjtemény 

Kritikusai ezt az időszakot tekintik pályája csúcsának. Furcsa – bár Kipling életének számos kettőssége tükrében nem meglepő –, hogy ugyanakkor ez az időszak magánéletének sötét periódusa is: legidősebb lányuk tüdőgyulladásban meghal, s egyetlen fia elesik az I. világháborúban. My Boy Jack (Fiam, Jack) c. költeménye (mely később számos feldolgozást megért színházban, s televízióban is) világosan megmutatja, hogy sosem tudta magának megbocsátani fia halálát (igazi nevén John-t nem tartották alkalmasnak katonai szolgálatra, de apja – hazafias hevületből – elintézte, hogy bekerüljön az Ír Nemzeti Gárdába). Ekkor jelennek meg háborús esszéi és versei The Fringes of the Fleet (A flotta sávjai) címmel.

A világháború után csökkent népszerűsége, inkább korábbi művei újbóli kiadása, mint új művek alkotása jellemzi utolsó időszakát. 1926-ban kitüntetik a Royal Society of Literature Arany Medáljával, melyet előtte csak Scott, Meredith és Hardy kapott meg. 1936. január 18-án halt meg Londonban, egy betegség szövődményének következtében. A lapok fel voltak készülve halálhírére, de kissé gyorsabban, annak bekövetkezte előtt 2 nappal már lehozták a hírt. Kipling egy gentleman méltóságával reagált rá: „Épp most olvastam, hogy halott vagyok. Kérem, ne felejtsenek el törölni az előfizetők listájáról.” Egy évvel később jelentetik meg önéletrajzi írásait Something of myself (Valamit magamról) címmel.


Stúdió K Színház: A kis elefánt című darab. A Stúdió K színház engedélyével. 

De Kipling kalandos életúja itt még nem ért véget. 2013 februárjában adtak hírt arról, hogy egy manhattani ház felújítása során, a Cunard Line brit hajózási társaság vezetőjének hagyatékában 50, eddig nem ismert Kipling-verset találtak. Thomas Pinney irodalomtörténész, a Pomona College professzor emeritusa fedezte fel a kéziratokat, s szerkesztette kötetbe az eddig ismert, de kötetben meg nem jelent közel 500 verssel együtt. A mintegy 1300 költeményt tartalmazó The Cambridge Edition of the Poems Rudyard Kipling, by Thomas Pinney (ed) 3 kötetben jelent meg az év márciusában.

Vannak köztük világháborús versek, magánszférát érintő kérdésekkel foglalkozó művek, s utazásait megörökítő alkotások is:

„For me, this land, that sea, these airs, those
folk and fields suffice.”
(Számomra ez a föld, ez a tenger, ezek a levegők, ez a nép és a mezők elegendők.)

„My son was killed while laughing at some jest.
I would I knew
What it was, and it might serve me in a time
when jests are few.”
(A fiamat megölték, miközben néhány tréfán nevetett.
Ha tudnám mi volt az, szolgálhatnának abban az időben, mikor a tréfák már kevesek.)

Aki nem akar rá 200 fontot szánni, az itt olvasgathat.

Végezetül pedig – nagy sci-fi rajongóként – meg kell említenem, hogy Kipling írt – méltatlanul elfelejtett – tudományos-fantasztikus novellákat is. 1905-ben a With the Night Mail (Az éjjeli postával) és 1912-ben az As Easy As A. B. C. (Olyan egyszerű, mint az abc) címűeket. Érdemes lenne elővenni őket, mert mindkettő a 21. században játszódik egy elképzelt világban, s mindkettő a modern sci-fi alaptörténetei közé tartozik. Alakját egyébként a kortárs amerikai prózairodalom is megörökítette: Block regényében egy limitált példányszámú Kipling-kötetért kezdik el gyilkolászni egymást a szereplők – miközben jó pár hozzá köthető anekdota hangzik el. Hogy igazak-e, ki tudja?! Mindenesetre szórakoztatóak.

kipling_block_nemzetikonyvtar.jpgLawrence Block: A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni, ford. Varga Bálint, Budapest, Agave Kv., 2006. – Törzsgyűjtemény 

A kérdéseinkre adott válasz persze Kipling, de tudjuk még fokozni:

  • Ki az első angol nyelven író Nobel-díjas?
  • Ki a legfiatalabb Nobel-díjas?

1907-ben kapta meg a díjat „…megfigyeléseinek pontosságáért, fantáziájának eredetiségéért, gondolatainak férfiasságáért és kiemelkedő elbeszélő tehetségéért, melyek e világhírű szerző műveit jellemzik” (C. D. af Wirsén, a Svéd Akadémia elnökének méltatása a díjátadón.)

  • Ki a britek kedvenc versének szerzője egy 1995-ös BBC-felmérés szerint?

Ha… című verse. 1895-ben íródott, de kötetben csak 1910-ben jelent meg először (Rewards and Fairies – Jutalmak és tündérek). Egyes értelmezések szerint fiához írott jó tanácsok gyűjteménye, bár önéletrajzi írásában állítja, hogy eredetileg Leander Jameson Dél-Afrikában működő politikus-katona tiszteletére írta. Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Devecseri Gábor is lefordította magyarra.

  • Ki írta Dzsaváhalál Nehru – a független India első miniszterelnöke – kedvenc könyvét?

Nehru többször is említette, hogy kedvenc könyve Kipling Kim-je. Méltán nem fog feledésbe merülni. Az elbeszéléstechnikája és meseszövése mesteri. Ezt a regényét is megfilmesítették. Indiában is furcsa kettősség övezi Kipling megítélést: nézetei ellenére emlékháza van, a katonai akadémia falán pedig a Ha… c. versből vett idézet serkenti a katonákat.

  • Kinek a sorait vésték a wimbledoni teniszszentély játékosbejárója fölé?

A wimbledoni felirat szintén a sokat emlegetett Ha…-ból került a bejárat főlé:

„If you can meet with Triumph and Disaster
And treat those two impostors just the same”
(Ha találkozol sikerrel és kudarccal
és szemléled ezeket, mint két ugyanolyan csalót)

kipling_bejarat_nemzetikonyvtar.jpg

  • Ki készítette az I. világháborúban elhunyt ismeretlen katonák sírfeliratát?

Fia halála nagyban közrejátszott abban, hogy csatlakozott a hadisír gondozó bizottsághoz. Fő feladatuknak a brit nemzetközösségi katonák emlékének, sírjaiknak ápolása. Kipling választotta a Bibliából vett idézetet a sírkövekre: „Their Name Liveth For Evermore” (Nevük örökké élni fog), illetve az ismeretlen katonák sírkövének felirat is ő javasolta: Know unto God (Isten ismeri/tudja).

  • Kinek a stílusa és szókincse nyűgözte le Szerb Antalt?

Szerb Antal: A világirodalom története, Budapest, Révai, 1941. 

  • Kinek a golftanára volt Sir Arthur Conan Doyle?

Sherlock Holmes szülőatyja családi birtokán látogatta meg, ott történt a jelzett esemény. De nemcsak vele, hanem számos más híres kortárssal is találkozott, pl. vermonti tartózkodása alatt az általa nagyrabecsült Mark Twain-nel.

  • Kinek az esküvőjén volt tanú Henry James?

Henry James szerette és sokra tartotta: feleségének volt tanúja esküvőjükön, illetve mindig is nagyrabecsüléssel nyilatkozott Kipling művészetéről.

kipling_szazbanatkapuja_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: A Száz Bánat Kapuja. Elbeszélések, szerk. és az utószót írta Sári László, Budapest, Palatinus, 2009. – Törzsgyűjtemény 

  • Kinek az életművéből szerkesztett kötetet T. S. Eliot?

Kétségtelen, hogy Kipling prózaíróként (minőségileg) jelentősebb életművet hagyott hátra, mint lírikusként. Mégis, a század legnagyobbjai foglalkoztak költészetével is. T. S. Eliot 1943-ban szerkesztette a Kipling válogatott versei c. kötetet, úgy is, hogy „alkalmi” költőnek tartotta elődjét, legtöbbet idézett versét pedig szelíden „nem egy jó vers”-nek titulálta. Kettejük lírája összehasonlíthatatlan poétikai szempontból (is).

  • Kiről írt értekezést Orwell?

A szintén kortárs Orwell hasonló véleménynel volt Kipling lírájáról (egy „jó rossz” versnek nevezte a Ha…-t). Ő sem tudta kivonni magát a kiplingi kettősség alól: egyfelől taszította – morálisan és esztétikailag is – szerzőnk véleménye a brit gyarmatbirodalom és imperializmus kapcsán; másfelől viszont pont ő kezdi el esszéjében bizonygatni, hogy Kipling tulajdonképpen sok helyütt a brit (később a német hatalmi) politika bírálatát, cinikus megközelítését adta csak.

Kipling megítélését ma is befolyásolja az életművére jellemző kettős megközelítés. Irodalmilag pedig az is, hogy míg novellisztikája újító és örökérvényű, prózája maradandó, addig verseinek poetikai egyszerűsége könnyen megfogható.

kipling_tortenetek_mesek_nemzetikonyvtar.jpgRudyard Kipling: Történetek, mesék, ford. Bartos Zoltán, Budapest, Világirodalom, 1920. – Törzsgyűjtemény 

Néhány olvasnivaló magyarul a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Kötél Emőke

Címkék: wimbledon orwell szerb antal kipling doyle dzsungel könyve kötél emőke

komment

Csanádi Imrére emlékezünk

96 éve, 1920. január 10-én született Zámolyon Csanádi Imre, költő, műfordító, balladakutató. 16 évesen írta első verseit, de első kötete csak 1953-ban jelent meg Esztendők terhével 1936–1953 címmel. Lírájára az ún. „históriás hitelesség” jellemző leginkább. Az időmértékes verseléstől indulva, a szonett formákon át, eljut a népi költészetig, pontosabban szülőföldje folklórjának egyik alapeleméhez, a zsoltározó-hitvitázó költészethez, azon belül is a nagy példaképhez, Bornemissza Péterhez. E mellett nyugodtan nevezhetjük néprajzkutatónak is, hiszen kezdetektől fogva kutatta, gyűjtötte faluja és környékének kultúrkincseit: nyelvjárások, szóbeli hagyományok mind-mind beépültek lírájába.

benjamin_versek_nemzetikonyvtar.jpgZelk Zoltán, Csanádi Imre, Benjámin László: Tűzből mentett hegedű. Válogatott versek, Budapest, Papirusz Book Kiadó, 2004. Címlap – Törzsgyűjtemény 

Rozsot fehérít, jő az aratás.
Búza szőkül, merő iparkodás.
Békés a táj. Az idő érlelő.
Vajúdik a föld (örökterhü nő).
És beissza, mint roppant hangfogó,
A szavakat. Akár a puszta szó,
vagy patak, melynek sivatagba visz
útja: belevész vágy is, ember is.
(Lázadozás)

Publicisztikai, szerkesztői munkássága is jelentős: többek között a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd az Új Tükör főszerkesztője volt. Munkásságát József Attila-, Kossuth- és Déry Tibor-díjjal is elismerték. 1991. február 23-án halt meg Budapesten.

Címkék: csanádi imre

komment

Kondor Imre filozófus, a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárának egykori igazgatója, tanítványa nevezte így a 125 éve, 1891. január 10-én született Karácsony Sándort. Neve mellett leggyakrabban – foglalkozása megnevezésként – a pedagógus, filozófiai író, egyetemi tanár szerepel. Nehéz olyan valakiről írni, akit hivatalosan sem 1945 előtt, sem utána nem igen szerettek. A múlt század első felében jelentek meg tőle könyvek, írások, a halálát követően a polcokról is igyekeztek lesöpörni műveit. Igazából a 90-es évek elején kezdték újból kiadni műveit, akkortól élte reneszánszát. Bár gondolkodásmódja, eszmerendszere a némaság idején is tovább élt tanítványaiban, követői munkásságában. Annál is inkább furcsa a dolog, mert annak idején az ország egyik legismertebb s legelismertebb pedagógusa volt: szerették tanítványai – kik közül többen szintén nemzetközi hírnévre tettek aztán szert –, szerették kollégái, s szerették olvasói.

1_6.jpg

Szülőhelyén, Földesen végezte a református elemi népiskolát (erről ír majd többek között a Holdbéli diákélet c. regényében, majd a debreceni Református Kollégiumba kerül.

2_7.jpg

Érettségi után magyar-német szakos hallgató lett a Magyar Királyi Tudományegyetem bölcsészkarán. Előtte azonban egy évet kellett szolgálni a hadseregben. Önként vállalta, hogy ezt Tirolban tölti le. Az addig tanult görög, latin, francia, német nyelv mellett így megtanult olaszul, valamint – a Monarchia sokszínű összetételének hála – katonatársai révén valamennyire csehül és románul. Nyelvtudása révén az egyetem alatt több külföldi tanulmányutat is tett, míg itthon olyan tanárai voltak, mint Szinnyei József, Riedl Frigyes, Finánczy Ernő. A első világháború kitörése megakasztja tanulmányait, a galíciai frontra vezénylik, ahol egy felderítésben megsérül – élete végéig csak mankóval tudott közlekedni. (Élményeit versekben örökíti meg, Felkavart régi avar c. kötetében) Hadirokkant tartalékos főhadnagyként Mahrisch-Weisskirchenbe (ma Hranic, Csehország) vezénylik a katonai középiskolába tanítani, majd a háború után befejezi az egyetemet, s a kassai főreáliskolában kap állást. (A siccki banda c. regénye ezt az időszakot örökíti meg.) Kisebb kerülőkkel (Közoktatási Népbizottság, tankerületi főigazgatóság) a józsefvárosi Zrínyi Miklós Gimnáziumba, a Tavaszmező utcába helyezteti magát.

„1902 őszén írattak be Debrecenben első gimnazistának. Szeptember 10-én 8-9-ig volt az első latin óránk. 9 órai tízpercben láttam meg világosan, hogy az Isten tanárnak szánt. Attól fogva ösztönösen is, tudatosan is készültem erre a pályára. Figyeltem, kritizáltam, töprengtem, terveztem, milyen az ember, ha tanár.”

Ocsúdó magyarság. Szokásrendszer és pedagógia, Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2002. – Törzsgyűjtemény

ocsudo_magyarsag.jpgOcsúdó magyarság. Szokásrendszer és pedagógia, Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2002. – Törzsgyűjtemény

Nyolc év alatt volt osztályfőnök, énekkari és zeneköri felügyelő, könyvtáros, tantestületi jegyző, igazgatóhelyettes; vezetett önképzőkört, segítőegyesületet, cserkészcsapatot. Utóbbit országos szinten is művelte: a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) csoportjaiból nőtte ki magát az országos cserkészmozgalom, majd a magyar Cserkészszövetség, melynek – Sík Sándor mellett – évekig egyik elnöke is volt. (Utazás a Biblia mélységei felé)

1922-től szerkesztője lett a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség havilapjának, Az Erő-nek

az_ero_3.jpgAz Erő: ifjúsági havilap. (1917-1932) – Törzsgyűjtemény

Olvasóival rendszeresen tartotta a kapcsolatot, a levelezés mellett előadóként, táborszervezőként is felbukkant. (A nyolcéves háború)

Közben az egyetem alatt elkezdett tudományos munkáját is folytatta, szülőföldjén végzett néplélektani kutatásokat. 1925-ben leadta doktori disszertációját (A népiskolai reform és az alsónéposztály lelki alkata). 1927-ben bekerült a Magyar Tudományos Akadémia szótári bizottságának munkálataiba. Egyesek szerint tudományos eredményei miatt, mások szerint büntetésből. (Az akkori államtitkárt korábban igen keményen kritizálta, aki ezt nem felejtette el neki. Véleménye miatt eltávolították a diákok közeléből, s a magyar szókincs etimológiai feldolgozásával bízták meg.) KÉP: ARCKEP 1 1929-ben a debreceni tudományegyetemen a filozófia, pedagógia és a magyar nyelvészet doktorává avatták, pár évvel később habilitált. Magántanári kinevezést kapott pedagógiából, és 1934-től 1942-ig minden szemeszterben előadásokat tartott. 1942-ben a pedagógia professzora lett. Neveléstudományi munkásságát az általa megfogalmazott tétel kiigazítására, a mögöttes tartalom helyrehozatalára tette fel: „Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy ott az kérdez, aki tudja a választ, és annak kell válaszolnia, aki nem tudja.”
A II. világháború idején felhagyott a nyilvános szereplésekkel. (Mivel műveiben a szomszédos népekkel való megbékélést hirdette, így a rendőrség és a Gestapo is figyeltette.) 1945-től kezd megint közéleti tevékenységbe: több országos pedagógia, köznevelési fórum és diákszövetség elnöke lett. A negyvenes évek végétől folyamatosan támadták, irodalmi és tudományos munkásságát ellehetetlenítették, kényszernyugdíjazták. Utolsó engedélyezett kiadványa a Békére, reformra nevelés címet viselte

bekere_reformra_neveles.jpgBékére, reformra nevelés, Pécel, Csökmei Kör, 1996. – Törzsgyűjemény

1952. február 23-án, pont azon a napon halt meg, mikor a nyugdíját is megvonó döntést kézbesítették számára. Temetése demonstráció volt a fennálló hatalom ellen. Bár a fentebbi életrajz igyekezett rövid, és ebből adódóan vázlatos lenni, tökéletesen alkalmas arra, hogy mindenkit elriasszon a további olvasástól. És hát igen, maga Karácsony Sándor is fintorogna, a maga cinikus módján. Azzal kezdtem, hogy nehéz róla írni – s nem én vagyok az első, aki ezt megállapítja. (Életrajzát amúgy is megírta már Kontra György, filozófia munkásságával pedig foglalkozott Lendvai L. Ferenc. és

lendvai_l_ferenc.jpgLendvai L. Ferenc: Egy magyar filozófus: Karácsony Sándor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. – Törzsgyűjtemény

Nemcsak a már jelzett dolgok miatt, hanem mert tanításai azért búvópatakszerűen fel-felbukkantak, tanítványai munkáiban, szemléletükben tovább éltek. Csak nem mindig tudtuk, hogy ezek karácsonyi gondolatok. Hiszen nem tanították, sőt sokan tudománytalansággal is megvádolták – tény, hogy nem így képzelték el a tudóst. Mégis, számtalanul hivatkoztak rá, pl. Fabricius-Kovács Ferenc, aki minden tiltás ellenére a saját nyelvtudományi munkásságában végig Karácsony Sándor gondolatait képviselte. Vagy a néprajzos Dömötör Tekla és Lükő Gábor, akik írtak is arról, miként vitte őket Karácsony a folklór felé. De említhetném a híres teológust, református lelkészt Gyökössy Endrét, akit ő vitt le Debrecenbe doktorálni „Beszélgettünk, beszélgettünk, ahogy ő szokott. Ma már tudom, hogy ő vezette a beszélgetést, én azt hittem, hogy én adom a tippeket.”

Gyökössy Endre – Szathmáry Lajos: Mit kaptam Karácsony Sándortól. Emlékezések Karácsony Sándorra 1. Budapest, Hatvany László, 1997. – Törzsgyűjtemény

gyokossy.jpg

Földesen a Karácsony Sándor Művelődési Társaság, Kelenföldön a református egyház Karácsony-szemináriumai, Pécelen a Csökmei Kör (a család nemesi előneve volt „csökmei”, ezen a néven egyedül a háborús verseskötetét adta ki), a Debreceni Egyetemen konferenciák foglalkoznak munkásságával, melynek feltérképezése ma is zajlik. (Gyökerek és gyümölcsök. A Karácsony Sándor tudományos konferencia előadásai. Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszék, 2002.  és Karácsony Sándor öröksége, Debrecen, DAB, 1991. 

gyokerek_es_gyumolcsok.jpgGyökerek és gyümölcsök. A Karácsony Sándor tudományos konferencia előadásai. Debrecen, Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszék, 2002. – Törzsgyűjtemény 

Mert Karácsony Sándor azért olyanokat mondott, hogy nem kéne összekeverni a nevelést az idomítással; hogy a diák más-más partner gyermekként és serdülőként; hogy jó lenne, ha a diák merne és tudna is kérdezni; hogy nem kéne a saját világlátásunkat ráerőltetni, de meg kéne tanítani vitázni tudni róla; hogy nem befőtteket kell nevelni, hanem partnereket. Ahogy egyik tanítványa, a híres klasszika-filológus, Szabó Árpád emlékezett vissza rá:

„Nem az a fontos, hogy a tudásomat átadjam a másik embernek, hanem az, hogy fölébresszek benne valamit, amire reagálni tud. Magammal teljesen egyenjogú emberrel állok szemben; én talán többet tudok, de amit tudok, nem biztos, hogy igaz. Mindenesetre úgy mondjam el, hogy reagálhasson rá. Ha így tudok tanítani, akkor vagyok igazi pedagógus.”

Csenki Imre – Kondor Imre – Szabó Árpád: Debreceni tanártársai Karácsony Sándorról. Emlékezések Karácsony Sándorra 2. Budapest, Hatvany László, 1997. – Törzsgyűjtemény

A Karácsony Sándor-i felfogás kulcsszavait tükrözi az idézetek: társaslelki viszonyulás, mellérendelés, dialogicitás, autonómia.

a_magyar_eszjaras.jpgA magyar észjárás, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1985. – Törzsgyűjtemény  

 A magyar kultúra egyik meghatározója és legnagyobb értéke a mellérendelés. A családban a szülő és a gyerek egymásmellettisége. Az oktatásban a diákpartner és tanárpartner. A nyelvészetben is az érdekli elsődlegesen, hogy miként tud szót érteni egymással két ember.

irodalmi_neveles.jpgAz irodalomban a mű és az olvasó. (Az irodalmi nevelés, Szeged, Szent Gellért Egyházi Kiadó, 1993. – Törzsgyűjtemény 

Hiszen a megértés záloga mindig a másik ember. És mellette az autonómiáé is. Az autonómia pedig a megbékélés záloga. Nemcsak szomszédainknak, hanem embertársainknak is csak akkor tudunk megbékélést nyújtani, ha biztosítjuk autonómiájukat, ha a Másik széttört bizalmát megnyugtatja az én nyugodtságom.

hatalom_ala_vetett_ember.jpgHatalom alá vetett ember, Budapest – Cluj, Harmat – Koinonia, 1995. – Törzsgyűjtemény

Akár politikáról, akár neveléstudományról, akár más tudományágról beszélünk, ezekegyetemes gondolatok. És mivel még napjainkban sem valósultak meg, végtelenül aktuálisak és időszerűek. Az Ocsúdó magyarság első kiadását hosszas küzdelem árán és félhavi ösztöndíjam terhére sikerült megszerezni, ám balga módon kölcsönadtam. (Nem fogja a könyvritkaságok sorát gyarapítani. Még nem kaptam vissza.) Pedig ebben teszi fel és válaszolja meg azt a kérdést, aminél nagyobb pedagógiai hic et nunc alig létezik: „Az új iskolát keresed, jóember?” – „Ott van (vagy ott nincs) a te osztályodban, a te órádon.”

Kötél Emőke

Ajánlott olvasmányok Törzsgyűjteményünkből:

Címkék: karácsony sándor kötél emőke

komment

250 éve, 1766-ban született Fazekas Mihály költő, botanikus († 1828)

Születésének pontos dátumát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy Vízkeresztkor, azaz január 6-án tartották keresztvíz alá Debrecenben. Hasonlóan Csokonaihoz, a cívis város félig kézműves, félig értelmiségi polgári rétegéből származott ő is – apja egyszerre volt gyógykovács, állatorvos és lópatkoló, valamint városi esküdt. A debreceni kollégium diákjaként 1782-ben beállt katonának és 1796-ig szolgált az I. lovasezredben, az úgynevezett császárhuszároknál. Katonaként járt Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és évekig állomásozott Galíciában. Első versei is ebben az időben jelentek meg. Főhadnagyként szerelt le, tiszti rangjáról lemondva tért vissza szülővárosába, ahol kollégiumi pénztárosaként, továbbá városi esküdtként és a polgárőrség tisztjeként dolgozott. Sokat tett Debrecen gazdasági és kulturális fejlesztése érdekében. A Debreceni Kalendáriumban közölte felvilágosító, természettudományos és mezőgazdasági írásait. Életét barátjához, Csokonai Vitéz Mihályhoz hasonlóan agglegényként élte, szenvedélyévé vált a gazdálkodás, kertművelés, és a növénytan. Írói termékenysége is ekkor érte el tetőfokát. Csokonai halála után már kevesebb verset írt, inkább a növénytannak, a természettudományok hazai népszerűsítésének szentelte napjait.
1828. február 23-án halt meg tüdőbajban, hasonlóan Csokonaihoz és közös tanárukhoz, Földi Jánoshoz.

Fazekas Mihály arcképe. In. Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867) CD-ROM Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2000 (Encyclopaedia Humana Hungarica 7.) – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Fő művét, a Lúdas Matyit 1804-ben írta meg, de félretette. A szöveg hallatlan népszerűségét jól jelzi, hogy névtelenül, kéziratos másolatokban terjedt, így eljutott Bécsbe is, ahol egy debreceni diák, Kerekes Ferenc a szerző kilétét nem sejtve 1815-ben jóhiszeműen kiadta. A mű sikerét mutatja, hogy még ugyanabban az évben ponyvakiadása is megjelent. Fazekas – a sok hibával megjelent művét kijavítva és átdolgozva – 1817-ben Bécsben újra kinyomtatta a Lúdas Matyit.

[Fazekas Mihály]: Lúdas Matyi. Bécs, 1815. Az első kiadás címlapja – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Lúdas Matyi az első mű irodalmunkban, amely népmesei tárgyat, népmesei eszközökkel, hiteles népmesei hangra dolgoz fel, bár a magyarországi folklórban korábban ismeretlen történet felbukkan az Ezeregy éjszaka meséinek egyes változataiban és az egész nyugat-európai folklórban, valamint a grúz, orosz, ukrán, román és, valószínűleg az utóbbi közvetítésével a csángó népköltészetben is. Fazekas a mesét Moldovából hozhatta magával, ahol öt évig katonáskodott és csángó vidéken is hetekig állomásozott.

Hajdann egy Falubann, a' Nyírenn é, vagy az Erdő-
Hátonn, vagy hol esett, jó szerrel nem jut eszembe.
Már tsak elég az, hogy: vólt hajdann egy öreg Asszony,
Özvegy vólt, 's egy rossz Fija vólt. Ez munka fejébenn
Nyáronn a' legyet a' szárán tsapkodta nap estig,
Télenn a' tüzelő mellett a' piszka fa végénn
Átsorgott el egész napokat; Jó Annya eléggé
Zsémbelt rá; de akár a' száraz falra marokkal
Borsót hintett vólna, szitok, motsok és a' hurítás
Annyit tett Matyinak, (Matyi vólt neve a' Sihedernek)

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Egy eredeti magyar rege négy levonásban. Első levonás, Bécs, 1817. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Fazekas Mihály  jóbarátjával és sógorával, Diószegi Sámuel (1761. január 5. – 1813. augusztus 2.) református lelkésszel közösen állította össze az első magyar fűvészkönyvet, azaz növényhatározót. Diószegi Sámuel születésének 255. évfordulóját tegnap ünnepelhettük. A Magyar fűvész könyv Carl von Linné rendszerezési módszerét követi, amellyel Diószegi Sámuel 1787–89-es göttingai tanulmányai idején ismerkedett meg. A növényhatározóban több mint 3000 hazai növény leírása található további félezer újonnan megalkotott szakkifejezés mellett.

fazekasblog01_nemzetikonyvtar.pngDiószegi Sámuel és Fazekas Mihály: Magyar fűvész könyv: Melly a' két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a' Linné alkotmánya szerént, Debrecen, Csáthy György Kiadása, 1807. Belső címlap. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

„Imé itt vagyon a’ Magyar Fűvész-Tudományból az első Zsenge, azoknak számára, kik a’ növevényeket kedvellik, és azokkal esmérkedni kívánnak.
A’ Természeti dolgok között a’ plántákkal való esmerkedés az, a’ mellyel kiváltképpen minden lépten nyomon kínál bennünket a’ Természet. Az Állatok elmennek előlünk, és nem engedik, hogy velek közelről bánjunk; az Ásványoknak nagyobb része nehéz hellyen van, a’ hegyek gyomrába rejtve: de a’ plánták mindenütt a’ föld színén; erdőn, mezőn, kertben, hegyen, völgyön, szárazon, vízen, víz alatt, előttünk állanak, és őket tetszésünk szerént vizsgálhatjuk. A’ több állatoknak elég ha megtalálják ezekben az ő eledeleket; eszik azt a’ mivel tápláltatnak, a’ többit tapodják: de az emberben az esméretre törekedő ész, a’ mit meglát, azt esmérni és nevéről nevezni kívánja.”

Diószegi Sámuel debreceni prédikátor és Fazekas Mihály főhadnagy: Elöljáró beszéd. In. Uők: Magyar fűvész könyv: Melly a' két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a' Linné alkotmánya szerént, Debrecen, Csáthy György Kiadása, 1807, III. o. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

Csokonai Vitéz Mihályhoz igaz barátság fűzte, a nagy költő a „kertésszé lett” Fazekashoz verset is írt.

Mondd meg néki, hogy kertjébe
Régolta kívánkozom,
Hol a természet ölébe
S az övébe nyúgoszom.
Mondd meg néki, hogy pattantom
Húromat már őfelé.
Ah, mert ah! magános lantom
Drágább névvel zenghet-é?
Mondd meg, de már már jól látom,
Már itt van, már látom őt,
Haj! az én nemes barátom
Hogy használja az időt!
Ő, akinek Bellónától
Magasztalva van neve,
A gőgösség hagymázától
Írtózván, kertész leve.
Ő a tomboló vígságnak
Futja unszolásait
S egy félig fejlett virágnak
Lesi bíztatásait.
[...]
Jer, barátom! lépegessünk
Kis kertednek útain
S dohogás nélkűl nevessünk
Mások bolondságain.
Jer, s érezzük, hogy nagy telket
Többször fának ád az ég,
S kis jószágot és nagy lelket
Bírni boldogabb sors még.
Jer, e répánál térdeljünk,
Jer, kacsint e tulipánt,
Jer, e töknél süvegeljünk:
Mind használ ez, s egy se bánt.

Csokonai Vitéz Mihály összes költeményei  Magyar Elektronikus Könyvtár 

Csokonai haláláról pedig Fazekas emlékezett meg versében.

Él-é a síron túl vagy nem az emberi lélek?
Ezt a kérdések kérdését a mi Vitézünk
Fejtegeté; de mivel nem akadt nyitjára elölről,
Túlnanról akará még megvizsgálni. Azonnal
Kettényílt az örök titok kárpitja előtte...
Ő bément s széjjelnézett. Látván a halandók
Gyenge világa elől elrejtett mennyei pompát,
Gondolatit szárnyára vevé a lelki dicsősség,
És ő még fül nem hallott szent angyali hangú
Énekek énekein kezdé dicsérni az élet
Felséges voltát, mely várja az emberi lelket.
Megtetszett kedves zengése az angyali karnak
S mennyei múzsának lelkét ottfogta. E halmot
Hamvai tisztelik, és gyönyörű munkái hazáját.

Fazekas Mihály: Csokonai Vitéz Mihály halálára. In. Összes költeményei, s. a. r.: Julow Viktor, Budapest, Magyar Helikon, 1976. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

szerk.: MJ

Címkék: lúdas matyi csokonai vitéz mihály fazekas mihály naprakész ünnepek

komment