Madártávlat és halszemoptika – könyvbemutató

2018. január 12. 07:12 - nemzetikonyvtar

Visy Beatrix, könyvtárunk irodalmotörténésze a 20. századi és a kortárs magyar irodalommal foglalkozik. Kritikáinak gyűjteményét január 17-én mutatják be a KELET KULT - Irodalmi & Science Café-ban.

Biztos megvan az oka annak, hogy mi emberek másképp látjuk a világot, mint a halak vagy a madarak, ez azt jelenti, hogy az irodalomkritikáidhoz szükséges egy lencse, melynek segítségével többet látsz a műből?

Visy Beatrix: Inkább a nézőpontok sokféleségére utal, arra, hogy egy irodalmi műnek nem egy olvasata van, hanem több szempontból, sokféle viszonyulással lehet olvasni, értelmezni őket. De az is igaz, hogy megfigyelem, vizsgálom, faggatom őket, közelről, távolról, ahogy igényelik, erre a kitüntetett figyelemre, látásra hívhatja fel a figyelmet a lencse vagy az optika. De eddig még nem értelmeztem saját címemet ilyen erősen, azt hiszem, azért jó cím, mert sokféle asszociációnak, jelentésnek teret enged. Mint a madártávlat.

 

Sokat kell dolgozni egy elsőkönyves szerzőnek, hogy az adott mű meg is jelenjen valahol. Gondolsz a kritikaírtás közben a megjelenésbe fektetett melóba?

Visy Beatrix: Igen, szoktam gondolni. Mindig törekszem arra, hogy méltányos legyek a szerzővel, a ledorongoló, megsemmisítő kritika távol áll tőlem. Megírom a kifogásaimat, de a kritikusi fölény, azt hiszem, talán, nem jellemez túlságosan. De lehet, hogy ezt nem mindenki gondolja így. És vannak olyan fiatal szerzők, akik önmaguk miatt tesznek bele rengeteg energiát, időt, hogy a legjobbat hozzák ki magukból, van, akinek a gyors megjelenés, a nyilvánosság, a kétnapos reflektor fontosabb.

"A madártávlat és a halszemoptika egyaránt széles látószöget jelent, de mégis alapvetően különböző nézőpontokat; a cím az ilyesmire való nyitottságra utal. Visy követő kritikus, aki gondosan megmutatja a bírált művek szerkezetét, hogy aztán higgadtan mérlegelje működését, teherbíró-képességét. Követő, amennyiben nem kívülről jött elvárásokat érvényesít, hanem a művek saját normáit rekonstruálja és juttatja érvényre a bírálatban. Mi, olvasók pedig bizalommal követhetjük őt kritikai kalandozásaiban. Jó helyekre visz, és gyakran ismeretlen területekre. (Radnóti Sándor)"

Melyik kritikát hagytad ki a kötetből, és miért?

Visy Beatrix: Amit nem éreztem elég jó írásnak vagy súlyosan rossz élmények kapcsolódnak hozzá. (Nem feltétlenül azért, mert a könyv volt rossz, hanem személyes okokból.) Meg azokat, amiket azóta írtam. :-)

visybeatrix.jpg

Visy Beatrix: Madártávlat és halszemoptika

komment
Címkék: visy beatrix

A Fekete Kontinens fehér foltjainak utazója

2018. január 06. 16:58 - nemzetikonyvtar

60 éve, 1958. január 4-én hunyt el Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, vadász, állattani és néprajzi gyűjtő, útirajzíró és lapszerkesztő.

Kittenberger Kálmán (1930 körül) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Hat alkalommal járt Afrikában, a kontinens keleti részének állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legérdekesebb területein és az Egyenlítő vidékén:

  1. 1902-től 1906-ig a Kilimandzsáró őserdeiben, valamint a környék sztyepjein és szavannáin,
  2. 1906–1907-ben a Danakil-mélyföldön,
  3. 1908 és 1912 között a Viktória-Nyanza keleti partvidékének sztyeppterületein gyűjtött és vadászott,
  4. 1913–14-ben Uganda keleti felében dolgozott,
  5. 1925–26-ban ismét Ugandában, a Ruwenzorit övező őserdőkben gyűjtött és vadászott,
  6. 1928–29-ben még egyszer felkereste Uganda nyugati vidékeit, hogy a nagyvadak és madarak életét tanulmányozta.

1881. október 10-én született Léván, ahol 1901-ben tanítóképzőt végzett, majd a budapesti polgári iskolai tanárképzőben folytatta tanulmányait, s közben látogatta a Magyar Nemzeti Múzeum állatpreparátori műhelyét.

1902-ben kísérő lett egy kelet-afrikai vadászkiránduláson. Négy évig – 1906-ig – járta a Kilimandzsáró őserdőit, a sztyeppéket, a szavannákat, majd az első világháborút megelőzően további három alkalommal tett több évig tartó afrikai utazásokat. 1914-ben, az I. világháború kitörésekor az angolok kitoloncolták Ugandából Indiába, ahonnan csak öt év után, a háború befejezését követően, 1919-ben szabadult.

„Az emberszabású majmokra vonatkozó magyar megfigyelések azonban nemcsak a budapesti állatkert példányaira, hanem – legalább is, ami a csimpánzot illeti – a vadonban élőkre is kiterjednek. Afrikai vadászatai és a Magyar Nemzeti Múzeum részére végzett gyűjtőutazásai által messze hazánk határain túl is tiszteletreméltó nevet szerzett derék honfitársunkat, Kittenberger Kálmánt illeti itt az érdem. 1913 május havában azzal a kitűzött céllal indult el negyedik afrikai útjára, hogy ott az emberszabású majmokat tanulmányozza. »Mily rajongó vágyakozással gondoltam arra, – írja Kittenberger múlt évben megjelent hatalmas könyve előszavában – hogy ott, az emberszabású majmok hazájában kileshetem majd az őstermészet némely féltve őrzött titkát, megértem a sejtve hallott hangokat…« Azonban »fájdalom, – írja később – mikor már szinte mindennap figyelhettem a tségók tevését-vevését, kiütött a világháború és ezzel negyedik gyűjtő-vadászexpedícióm be is fejeződött és a hozzá fűzött remények, a csimpánz és a gorilla életmódjának tanulmányozása, valamint egy-két példány múzeumi célból való lelövése, semmivé foszlott«. Mégis Kittenberger Kálmán az első magyar ember, aki a csimpánzoknak a vadonban való életmódjáról saját megfigyelés és a helyszínén szerzett értesülések alapján adatokat közöl. Sőt sikerült két példányt el is ejtenie. Egyiket 1914-ben, a másikat 1926-ban lőtte s utóbbinak bőre a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába került.”

Dr. Bartucz Lajos: Magyar adatok az emberszabású majmok ismeretéhez. In. Alfred Edmund Brehm: Az állatok világa. A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest, Gutenberg, 1929–1933. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

1.. Feketearcú csimpánz. Lőtte a Bugoma őserdőben (Albert Nyanza mellett, Uganda) 1926 márciusában Kittenberger Kálmán. Az állat a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. 2. feketearcu_csimpanz_foto.pdf A Magyar Nemzeti Múzeum számára lőtt kongói feketearcú csimpánz. In. A megváltozott Afrika, [Budapest], Franklin, [1930]. – Törzsgyűjtemény 

Első utazásai alkalmával – mint ahogy erre később többször is visszaemlékezett – a Fekete Földrész térképén még nagy fehér foltok voltak. Közel huszonöt év afrikai utazásainak tapasztalatait írta meg első könyvében. A Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, 1903–1926 1927-ben jelent meg először és az újabb magyar kiadásokat követően hamarosan angol és franciául is kiadták. A háború után Vadászkalandok Afrikában címmel jelent meg belőle válogatás.

1. Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, 1903–1926, Budapest, Franklin, [1927]. – Törzsgyűjtemény 2. Vadászkalandok Afrikában [a Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában című kötet anyagából sajtó alá rend. és az utószót írta Czibor János], [Budapest], Szépirodalmi, 1955. – Törzsgyűjtemény 3. Big game hunting and collecting in East Africa, 1903–1926, London, Arnold, 1929. – Törzsgyűjtemény

1920-ban Nagymarosra költözött és a Nimród című vadászújságot (1924–1939) , majd a Nimród vadászlapot (1940–1948)  szerkesztette, ami havonta háromszor, 1-jén, 10-én és 20-án jelent meg

Nimród vadászújság, szerk. Kittenberger Kálmán, Budapest, [s.n.], 1924–1939. Nimród vadászlap, a vadászat, ebtenyésztés, céllövészet és fegyvertechnika szaklapja, a Nemzeti Vadászati Védegylet hivatalos lapja. Budapest, Kittenberger Kálmán, 1940–1948. 

Kiemelkedő szerepe volt a magyar és külföldi múzeumok természettudományi gyűjteményeinek gyarapításában. A Természettudományi Múzeumnak 3.713 gerinces, 57.000 gerinctelen állatot küldött. Élővad befogásával is foglalkozott. 1912-ben 120 állat Magyarországra juttatásával megalapozta az akkor újjászervezett és újjáépített állatkert egzotikus állományát. Az 1910-es években sok dokumentumértékű fényképfelvételt is készített. Mintegy 60.000 példányból álló 300 új állatfajt tartalmazó gyűjteménye a Nemzeti Múzeum tulajdonába került. 40 állatfajt neveztek el róla. Az ő és a Széchenyi Zsigmond gyűjteményéből álló trófeakiállítás 1956-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban leégett.

A neves vadász, Kittenberger Kálmán (jobbra) nyestfarmján, 1954

1928–29-ben Ugandai és belga-kongói utazásának élményéből született meg A megváltozott Afrika című 1930-ban megjelent, saját fotóival gazdagon illusztrált kötete. Ez az útleírása további három azonos című kiadást élt meg, de 1986-ban magyar-szlovák kiadásban Afrikai vadászkönyv címmel is megjelent.

1. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig, [sajtó alá rend. Czibor János]; [ill. Csergezán Pál], Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956; 2. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2006, 102. o. Kittenberger Kálmán szobra Nagymaroson (Csáky Károly felvétele) 

Nevét több intézmény is viseli, többek között a veszprémi állatkert: Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark. 

Kittenberger Kálmán művei:

  • Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, 1903–1926, Budapest, Franklin, [1927], [1928], [1934], 1944. Újabb kiadások: Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában, Bratislava, Madách, Budapest, Szépirodalmi, 1985 [!1986], Budapest, DNM, 2008.
    Angol kiadás: Big game hunting and collecting in East Africa, 1903–1926, London, Arnold, 1929.
    Francia kiadás: Chasse et capture du gros gibier dans l’Est Africain, trad. par L. Gara. Paris, Plon, 1933.
    Német kiadás: Jagd und Tierfang in Ostafrika, [übers. von József Sternberg], Budapest, Corvina, 1962.
  • A megváltozott Afrika, közrem. Nagybányai Horthy Jenő, [Budapest], Franklin, [1930], [1934], [1943]. Újabb kiadás: [Budapest], Palatinus, 2006.
  • Kutyaportrék, Budapest, Háziny., 1937.
  • Az Állatkert nagy- és kismacskaféléi, [Budapest], Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat], Művelt Nép, [1954].
  • Kelet-Afrika vadonjaiban; [ill. Görög Rezső, Vezényi Elemér]. Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1955, 1957; Bratislava, Csehszlovákiai Magyar Kiadó, 1955; Bukarest, Ifjúsági Lapkiadó, 1955; [ill. Pfannl Egon] Bratislava, Tatran, Budapest, Móra, 1966; [ill. Pfannl Egon], Budapest, Móra, 1976, 1981; Győr, Rivalda, 1994.
  • Vadászkalandok Afrikában [a Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában című kötet anyagából sajtó alá rend. és az utószót írta Czibor János], [Budapest], Szépirodalmi, 1955; Bukarest, Áll. Irod. Kiadó, 1957; [ill. Szőnyi Gyula]. [Budapest], Szövosz, Szépirodalmi, 1957 [!1958].
  • A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig; [sajtó alá rend. Czibor János]; [ill. Csergezán Pál], Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956; 1957; Bratislava, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1956; Bratislava, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Budapest, Móra Kiadó, 1964; Budapest, Unikornis, 1997.
  • Oroszlánkaland Afrikában, [ill. Sebők Imre], Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956.
  • Utolsó afrikai vadászatom; [sajtó alá rend. Véber Károly], Bratislava, Madách Kiadó; Budapest, Gondolat, 1969; Budapest, Gondolat, 1971.
  • Afrikai vadászkönyv, Bratislava, Madách; Budapest, Szépirodalmi, 1986. 

Válogatások Kittenberger Kálmán műveiből:

Kittenberger Kálmánról szóló művek:

Szerk.: Mann Jolán

komment

Szúfizmus, azaz iszlám misztika

2018. január 04. 14:29 - nemzetikonyvtar

Misztikus Korán magyarázat címmel tartott előadást 2017. december 13-án könyvtárunkban Iványi Tamás ny. egyetemi docens, aki az iszlám misztika gyakorlatába nyújtott betekintést. Az Orientalisták az OSZK-ban című programsorozatunk őszi évadának utolsó előadása kapcsán Molnár Zsuzsanna kérdezte Iványi Tamást.

Előadásában a szúfizmus, azaz az iszlám misztika témakörét járta körül. Az arab kultúrában kevésbé jártas közönség számára kérem, hogy ismertesse a szúfizmus fogalmát!

Iványi Tamás: A szúfizmus iszlám misztika. Ez a magyarázat azonban még kevés a pontos meghatározáshoz, mert a szúfizmuson kívül is jelentkeztek az iszlám világban misztikus irányzatok a középkor folyamán, elsősorban a filozófusok között. Magát a szúfi kifejezést is sokféle értelemben használták az elmúlt évezred során. Eredetének a szúf (gyapjú) szót tartják, mert a misztikus irányzat világtól elforduló követői állítólag durvaszövésű gyapjú köpenyt viseltek. Szűkebb értelemben a szúfi olyan muszlim misztikus, aki leveti magáról a látható, emberi világ kötelékeit és közvetlen kapcsolatot akar teremteni a valódi és igaz világgal, Isten láthatatlan világával. Célja megsemmisíteni magát, pontosabban földi emberi tulajdonságait azért, hogy magára ölthesse Isten örökké megmaradó tulajdonságait, hogy Isten közelébe jusson, még ha csak rövid időre is. A szúfizmus elsősorban misztikus gyakorlat, nem pedig elmélet.

Iványi Tamás

A szúfi az iszlám alapvető tanításai körében akarja megismerni a láthatatlan világot, ezért minden gondolata a Koránon alapul vagy arra van visszavezetve még akkor is, ha eredetileg más forrásból származik. A szúfik továbbá Mohamed példáját követik, akit tökéletes embernek tartanak. A szúfik célja az isteni szerelem, amihez megismerésén keresztül vezet az út. Azt tanítják azonban, hogy őt senki sem ismerheti meg, csak azt, akivel megismerteti magát. Az ember azonban nem ismerheti Isten szándékát, ezért csupán egyéni erőfeszítéseire tud támaszkodni az Isten közelségébe vezető úton, remélve, hogy Isten magához fogja vonzani. Az isteni szerelem a reménytelen emberi szerelemhez hasonlít, így az úton a remény és reménytelenség váltakozik. A földi szerelemmel szemben azonban ezek nem okoznak kétségbeesést, az út természetes velejárói. A szúfizmus alapvető gondolatai szerint ezt a boldogságot nemcsak a túlvilágon, hanem még a földi életben el lehet érni. Isten a szívünk mélyén a teremtéskor elrejtett titok feltárásával elérhető. Fő jellegzetessége a személyes vallásosság, amely vezetőt (mestert) és csoportot igényel, mely együtt végzi a misztikus rituálét, segítve egy olyan állapot, révület elérését, mely során a misztikusok könnyebben be tudják fogadni az Istentől származó ihletet.

Miben érhető tetten a Korán magyarázatát illető eltérés a szúfik és az ortodoxok között?

Iványi Tamás: A különbség elsősorban abban rejlik, hogy a misztikusoknak a Korán magyarázata kiinduló pont saját gyakorlati vagy elméleti célkitűzéseik alátámasztására. Számukra a Korán nem értelemmel felfogható tanítás vagy törvény, hanem olyan rejtett utalások összessége, amelyeket Isten elrejtett számukra, azonban titokban tart a beavatatlanok előtt. Az ortodox Korán-magyarázat viszont egyrészt a szavak, mondatok racionálisan felfogható jelentésén kíván alapulni, másrészt a hagyományok által rögzített értelmezéseket veszi figyelembe. Ezek a misztikusok számára érdektelenek, bár elismerik az ortodox magyarázat fontosságát az élet egyéb területein.

Misztikus koránmagyarázat – előadás

Milyen a viszony a misztikus hívek és az ortodoxok között?

Iványi Tamás: Erre a kérdésre nem lehet egyetlen, kortalan választ adni, mert a viszony koronként és területenként változó volt és napjainkban is változik. Az első időkben, a 8–10. században elsősorban az isteni szerelem és az Istennel való egyesülés, a hozzá való kapcsolódás eszméi ellen foglaltak állást az ortodox vallástudósok. Később, amikor az egyéni, illetve kis csoportokból álló misztikusok kora után elkezdődött az a szervezkedés, amelyet az európai szóhasználat némi túlzással dervisrendeknek nevez, akkor – a 13. századot követően – egyre nagyobb tömegeket vonzottak a misztikusok. Kialakult egy kettős kör: az egész életüket a misztikus gyakorlatnak szentelő mester és tanítványai belső köre, valamint a hozzájuk kapcsolódó, szertartásaikon résztvevő hívek külső köre. Ez utóbbiak száma egyre nőtt, a 16. századot követően szinte az egész lakosság valamelyik rend kötelékébe tartozott, vagy annak a vonzáskörében élt. Ekkor már csak a purista vallástudósok egy kis csoportja foglalt állást a szúfizmus ellen, míg a vallási emberek többsége maga is valamelyik rendhez tartozott. Gyakori volt, hogy aki nappal jogtudós vagy vallási bíró volt, este a szúfi szertartásokon vett részt. A 19. század végétől ismét változott a helyzet. A modernista, valamint az iszlám megújítására törekvő fundamentalistának vagy reformistának nevezett vallástudósok a szúfizmus ellen foglaltak állást, a megújulás akadályozóinak tekintve azt. Ennek következtében a dervisrendek számos országban háttérbe szorultak, követőik létszáma csökkent, bár mindennek ellenére számuk így is magas.

Milyen széles körben terjedtek el a szúfi nézetek? Milyen az elfogadottságuk?

Iványi Tamás: A szúfizmus eredete homályba vész, de valószínűleg északkelet Iránban Nisápúr vidéke, illetve Irakban, Bagdad környéke volt az első két térség, ahol létrejöttek szúfi csoportok. A következő évszázadokban az iszlám világ keleti térségében (ebbe Egyiptom is beletartozik) mindenütt elterjedtek a szúfi nézetek. Észak-Afrikában (Líbiától nyugatra) némileg később, a 11–12. században lett népszerű a szúfizmus. Két nagy területen, Indiában és Nyugat-Afrikában az iszlámot gyakorlatilag a szúfik terjesztették el. Mára az iszlám világ minden részén vannak szúfi rendek, egyes helyeken még ma is nagy a népszerűségük, például Afrikában Szenegálban és Szudánban, Ázsiában Pakisztánban, Indiában és Indonéziában. Az említett országokban ma is nagy az elfogadottságuk, Szenegálban például valamennyi nagy politikai párt valamelyik szúfi renden alapul, azonban Szudánban is a szúfi rendekből alakult ki a pártok többsége.

Iványi Tamás

Számos kifejezést magyarázott előadása során, melyek nehezen fordíthatók magyarra, ismeretük mégis szükséges a téma megértéséhez. A magyar és arab nyelv különbsége mennyire nehezíti meg az értelmezést?

Iványi Tamás: Az arab misztikus nyelv, mely a szúfizmus alapját képezi az iszlám világ minden részén, alapvetően köznapi nyelv. Nem a szavak, hanem az értelmezések rendkívüliek. Ezért is volt furcsa, amikor egy 12–13. századi perzsa misztikus „Előkészületek” című művét „Metafizikus kísértések” címen fordítottak le és adtak ki franciául. A misztika azonban kedveli a szójátékokat, amelyek természetesen nem fordíthatók más nyelvre, ezért a szúfi terminológiát az iszlám többi nyelvén is általában arabul használják. Más esetben az arab szó kétértelmű, és nehezen eldönthető, hogy melyik értelméről van szó, legtöbbször egyszerre mindkettőről. Ilyenek pl. a nafsz (lélek ill. saját maga) vagy a hakk (igazság, valóság), vagy a szírr (titok, a szív mélye) szavak. A fordításnál azonban el kell dönteni, melyik jelentést használjam. Más természetű probléma, hogy egyes fogalmakra az arab több szót használ. A misztikusok erre elméletet építenek. Ilyen a „szív”, amelyre négy szót is használnak a szúfik, mindegyiket más-más kiegészítő jelentéssel ruházva fel. Ilyenkor a fordításban a szót ki kell egészíteni egy jelzővel, melynek azonban nincs nyoma az eredeti szövegben. Máskor a szó teljesen más értelmet kap a misztikában, azonban megtartja az eredeti értelmét is, például a kabd (szorongás), amely eredtileg a kézfej ujjainak a becsukását jelenti. Ezt egy arabul tudó érti, a fordításban azonban nem adható vissza.

Az előadás visszanézhető:

komment

Planck-fordítással, Czóbel Minka-, Lénárd Fülöp-, Magyar Elek-művekkel bővül a Magyar Elektronikus Könyvtár

2018. január 01. 09:53 - nemzetikonyvtar

A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-től a jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2018-tól az 1947-ben elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetőek az interneten.

Közkinccsé válnak tehát és az év folyamán megjelennek a MEK-ben olyan szerzők könyvei, mint Aszlányi Dezső (költő, újságíró és filozófus), Czóbel Minka (szimbolista költőnő), Károlyi Gyula (politikus, miniszterelnök), Lénárd Fülöp (osztrák-magyar fizikus, az első magyar származású Nobel-díjas tudós), Magyar Elek (újságíró, gasztronómiai szakíró), Mannheim Károly (szociológus, filozófus), Orczy Emma (magyar származású angol írónő); valamint Max Planck (Nobel-díjas német fizikus) egy magyarra fordított írása.

Folyamatosan kerülnek fel például az alábbi kiadások: (kattintásra a törzsgyűjteménybe vezetnek a hivatkozások)

2017-ben két sorozat is elindult a MEK-ben, melyek a következő évben is folytatódnak még.

Egyrészt a 20. század első évtizedeiben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett szerzők korabeli magyarországi kiadásainak digitalizált változataival gyarapodik a gyűjtemény. Olyan írók és költők műveivel, mint a norvég Bjørnstjerne Bjørnson, a baszk származású spanyol José Echegaray y Eizaguirre, a francia Anatole France, az angol John Galsworthy, a dán Karl Adolph Gjellerup, a német Gerhart Hauptmann, a svéd Verner von Heidenstam, a német Paul Heyse, az angol Rudyard Kipling, a svéd Selma Lagerlöf, a francia Romain Rolland, a lengyel Henryk Sienkiewicz, a svájci Carl Spitteler és az indiai Rabindranath Tagore.

Másrészt elkezdődött a 19. században és a 20. század elején alkotó magyar nőírók könyveinek elektronikus kiadása. Ez azt jelenti, hogy – a külföldi Nobel-díjasokhoz hasonlóan – a szkennelt oldalképek mellett többnyire újraszerkesztett, szöveges formátumokban is letölthetők ezek a művek. Az eddig beválogatott szerzők és fordítók névsora ábécérendben: Bezerédj Amália, Czóbel Minka, Feszty Árpádné Jókai Róza, Gineverné Győry Ilona, Gulácsy Irén, Jósika Júlia, Kaffka Margit, Kanya [Kánya] Emilia, Karinthy Emília, Kisfaludy Atala, Kádár Erzsébet, Lux Terka, Láng Ida, M. Hrabovszky Júlia, Martos Szilárdka, Nil [Rozsnyai Kálmánné], Orczy Emma, Pogány Elza, Ritoók Emma, Szalay Fruzina, Szendrey Júlia, Szikra [Teleki Sándorné], Tormay Cécile, Tutsek Anna, Vachott Sándorné, Wohl Janka, Wohl Stefánia, Z. Tábori Piroska.

Kövesd a Magyar Elektronikus Könyvtár gyarapodását RSS-ben, a Twitteren, az érdekesebb újdonságokról szóló híreket pedig a Facebookon.

A képre, vagy ide kattintva máris letölthetsz egy újonnan felkerült szabadon terjeszthető közkincset! :)

A Két arany hajszál (1908) meglepően friss hangú szöveg. A gótikus regény műfajába sorolható, és bővelkedik romantikus, horrorisztikus, véres és kéjes elemekben. Dobos, a kóbor rablólovag Gábriel arkangyaltól két arany hajszálat kapott, emiatt semmilyen ártalom nem fog rajta. De megcsömörlik ettől, túl sok ez a hatalom, hogy bármit büntetlenül megtehet. Az erdő közepére vadbőrökkel és kincsekkel berendezett cédruspalotát épít, s onnan indul rabló portyáira. 
Ez a vadromantikus mesevilág csap át olykor a mai horrorműfaj előképébe, s ennek révén tarthat számot a regény a mai olvasó érdeklődésére.

Czóbel Minka: Két arany hajszál – Magyar Elektronikus Könyvtár

17653_2.jpg

komment

Online elérhető németalföldi térképek

2017. december 09. 19:26 - nemzetikonyvtar

Újra bővült a „Kincsek gróf Széchényi Ferenc könyvtáralapító gyűjteményéből” című, immár hatrészes internetes szolgáltatásunk. A Németalföld aranykora. Flamand és holland térképek, atlaszok című új részben 37 térkép és a hozzájuk kapcsolódó leírás tekinthető meg.

Az alapítói gyűjtemény egy, a világ egészét átfogó világatlasznak, szakmai kifejezést használva, kozmográfiai atlasznak tekinthető, amely nemcsak geográfiai és topográfiai térképeket, de a világ kisebb vagy nagyobb területeinek, vagy épp szokatlan témáknak a térképi ábrázolásait is tartalmazza.

A gyűjtésnek részben ez a kozmográfiai szemlélete okozhatta, hogy e sok kötetes „világatlasznak” csak egy töredéke magyar vonatkozású kartográfiai dokumentum, s így nem is igen illik bele a könyvtár nemzeti jellegét hangsúlyozó értékelések keretébe. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az alapítás óta eltelt két évszázad során oly kevés figyelem fordult az alapító térképgyűjteményének feltárására, miként a nem-hungarika térképanyag értékelésére és közreadására sem.

Kiválasztottunk az online elérhető gyűjteményből 5 izgalmas térképet. A képek klikkre nagyobbak lesznek.

1. Persia (1705), Adrien Reland, Peter Schenk

Adrien Reland (1676–1719) a keleti nyelvek és kultúrák holland szakértőjeként a 18. század első két évtizedében több fontos térképet is készített. Az itt látható Perzsia-térképe mellett Palesztina (1714), Japán (1715), Dél-India, Ceylon (1718), valamint egy kétlapos Jáva-térképe (1718) is ismert. A keleti nyelvekben jártas, nagy tudású szerző, aki 1701-től az Utrechti Egyetemen a keleti nyelvek professzoraként működött, a Közel- és Közép-Kelet történelme és kultúrája mellett a régió földrajzi viszonyai iránt is nagy érdeklődést mutatott.

tr_07489.jpg

Miként a mű latin címfelirata is közli, művét Reland arab és perzsa földrajzi művekre támaszkodva készítette. Jóllehet, mai szemmel a térkép felső részén látható Kaszpi-tenger igen csak elrajzoltnak mutatkozik, a korábbi évtizedek bizonytalan kör alakú ábrázolásaihoz képest előrelépésnek tekinthető.

Reland művét Amszterdam neves tudósának és politikusának, a város egyik polgármesterének, Nicolaes Witsennek (1641–1717) ajánlotta, aki maga is több ázsiai részterületről készített térképet. A térkép nyomólemezét a Szászországból származott Peter Schenk (1660–1711) műhelyében készítették. Schenk az 1680-es évektől kapcsolódott be az amszterdami térképkészítésbe és térképkiadásba. Ő és fia, ifj. Peter Schenk (1697–1775) jelentős alakjai voltak Amszterdam térképkiadásának. A Széchényi-gyűjtemény számos művüket őrzi.

2. Planisphaerium terrestre (1727 k.–1738), Adam Friedrich Zürner, Peter II Schenk

A világtérképek a kereskedelmi térképek európai piacán a legkeresettebb és a legjobban eladható térképek közé tartoztak. Csak a 17. században több száz ilyen mű készült, többségük Amszterdamban. A térképtípus a legnagyszerűbb alkalmat adta a térképkészítőknek, hogy az invencióik szerinti legegyénibb világképváltozatot megalkossák. A kartográfusi találékonyságot a térképek vetületének és a kiegészítő, csillagászati-földrajzi ábrák megválasztásával és művészi kivitelezésével valósíthatták meg. A kiegészítő képanyag pedig a világ, a kozmosz természetére vonatkozó képi-grafikai kijelentések kimeríthetetlen bőségét hozták.

tr_07885.jpg

Az itt látható művet már a 18. században a Szászországból Amszterdamba elszármazott Peter Schenk fia, ifj. Peter Schenk (1693–1775) megbízásából a szintén szászországi kartográfus, Adam Friedrich Zürner (1679–1742) készítette. Zürner a Schenk-kiadóval élete során gyümölcsöző kapcsolatot ápolt, a kiadónak számos további térképet is készített.

A mű sztereografikus vetületű főtérképe körüli sok apróbb glóbusz- és kozmoszábrázolás az 1690-es években jött divatba, viszont a csillagtérképek beemelése a kiegészítő anyagok körébe ritka és szép megoldásnak számított. Zürner, a térkép szerkesztője láthatóan inkább kívánt minél több hasznos földrajzi-csillagászati ismeretet adni műve használójának, szöveges ismertetőkkel is teletűzdelve művét, mintsem a korábbi évtizedek művészi és allegorikus ábrázolásait követve ragadni meg a potenciális vevők-tulajdonosok figyelmét.

3. Kelet-Európa hadszíntértérképe a nagy északi háború idején (1711), Abraham Allard

A nagy északi háború (1700–1721) Svédország és az ellene szövetkezett hatalmak, Dánia, Lengyelország, Oroszország sokéves, jelentős területekre kiterjedő harcaival telt. A háború nagy fordulatát az 1709. évi poltavai svéd-orosz csata hozta, amelyben a svéd hadsereg súlyos vereséget szenvedett. A csatából a svéd király a serege maradékával moldvai területre vonult, ahol török fogságba került. Károlynak, a kiváló, nagy tekintélyű hadvezérnek sikerült azonban rábírnia a szultánt, III. Ahmedet (1673–1736) és a török hadvezetést, hogy a kelet-európai térségben megerősödött Oroszország ellen hadba lépjen. A török-orosz háború 1710 novemberében indult, de a Moldva területén, orosz vereséget hozó Stănileşti-csata után (1711. július 18.) a felek békét kötöttek. A béke azonban ingatag volt, 1713 újabb orosz ellenes török hadüzenetet hozott, jelentősebb harcok a térkép ábrázolta régióban azonban csak a Baltikum területén történtek. Itt, az 1709 és 1715 közötti időszakban Oroszország jelentős területeket szerzett.

tr_08068.jpg

Abraham Allard (1676 k.–1725) itt látható térképe 1711 nyarán jelent meg. A régióról már apja, Carel Allard (1648–1706) is adott ki térképet, de a Carel-i mű a keleti, orosz és krími részeket nagy méretű díszes elemekkel fedte, ami az északi háború idején már hátrányt jelentett. Abraham térképe orvosolta e hiányokat, a Lengyelországon túli, orosz területekkel egészítve ki térképe tartalmát. A mű látható sietséggel készült, elmaradtak a korban még igen gyakori díszítő elemek és egyszerű szalagcímét is a nyomólemez szegélyére metszették.

4. Anglia úttérképe (1688), Nicolaes Visscher és John Overton

A térkép Anglia és Wales piacokat tartó városainak távolságtérképe, egyúttal az országok közigazgatását is bemutató mű. Angliában az úttérképek készítésének a hagyományát John Ogilby (1600–1676) híresBritannia atlaszával (1675) teremtette meg, amely az ország útjainak szalagtérképeit tartalmazza. Az itt látható térkép közvetlen forrása viszont egy 1677-ben megjelent tizenkét lapos John Adams-i változat. Adams volt az, akinek a fejében megfogant egy olyan tartalmú térkép elkészítésének az ötlete, amelyen a városok egymás közötti legrövidebb légvonalbeli távolságát, vagy miként ő fogalmazott egykor: „miként a varjú repül” ábrázolja.

tr_02558.jpg

Az itt bemutatott térkép a neves amszterdami Nicolaes II Visscher (1649–1702) és a londoni John Overton (1640–1713) közös kiadásában jelent meg, először 1685 táján. A műnek legalább öt változata ismert. Elsősorban a díszes címkeret egyes elemeit, uralkodói címereket, mottókat, a kor gyorsan változó politikai eseményei miatt kellett módosítani. Ez a példány egy köztes változat, amely még II. Jakab uralkodói jelvényeit tartalmazza, de már törölték a címkeret alatti, az első állapoton még látható Jakabnak szóló ajánlást. 1689-től már III. Vilmos és Mária királynőnek szóló ajánlás, címer és mottó látható a térképen. Így ezt a kiadásváltozatot 1688-ra datálhatjuk.

5. Hispania (1613), Hessel Gerritsz.

Hessel Gerritsz. (1581–1632) a kor egyik legnagyobb hatású kartográfusa, W. J. Blaeu (1571–1638) műhelyében kezdte pályáját, majd 1608 táján önálló, saját műhelyt nyitott. 1617-től már a Kelet-Indiai Társaság kartográfusaként is tevékenykedik. Mind a Társaságnak, mind saját kiadványokat megjelentetve számos kiváló kéziratos, illetve nyomtatott térképet készített. (A műhelyében a Társaságnak 1621-ben készült pompás kéziratos Indiai-óceán hajózási térképét könyvtárunk térképtörténeti blogjánmegtekinthetik). Az itt látható díszkeretes Hispania-térképet is saját négylapos, 1612-ben közreadott falitérképére támaszkodva készítette. A félszigetre vonatkozó földrajzi ismeretek forrásaként viszont Gerritsz. a címfeliratban Don Andrea d’Almada Coimbra-i professzorra hivatkozik.

tr_07460.jpg

A későbbiekben a mű nyomólemeze a Hondius-rokonság számos tagját szolgálta. Előbb P. van den Keere-hez került, majd ifj. Jodocus Hondius (1593–1629), őt követően testvére, Henricus Hondius (1597–1651), végül sógoruk, J. Janssonius (1588–1664) birtokában volt. Janssonius, kb. az 1640-es évek közepétől már díszkeret nélküli állapotában, atlaszlapként használta. Az itt látható példány a legkorábbi, első állapot két ismert példányának egyike.

További jó böngészést kívánunk!

komment

Könyvtári CSENDben – CSALÁDI körben – közénk érkező CSODA

2017. december 07. 08:00 - nemzetikonyvtar

December 9-én, szombaton 10 és 13 óra között, „Könyvtári csend adventben” címmel, kézműves dísz- és papírtárgykészítéssel, régi karácsonyok képeslapjaival, valamint – Arany János-kiállításunk kapcsán – játékos foglalkozással várjuk a családokat. A programról Andrási Erika múzeumpedagógusnál lehet érdeklődni az andrasi.erika@oszk.hu címen.

Andrási Erika múzeumpedagógust kérdeztük a programról

Az adventi foglalkozás ötlete mikor merült fel benned?
Már januárban elterveztem, hogy december 9-ére szervezek egy ünnepre készülő délelőttöt a családok számára, élve a könyvtár adta csenddel. Akkor még nem tudtam, hogy az Arany János-kiállítást meghosszabbítják. A tárlat bensőséges légköre és a Családi kör című vers jelenléte jól rímel, s egyben jó keretet ad erre az alkalomra. Felismerve tehát, s jól használva a lehetőségeket – hogy könyvtárként hogyan tudunk egy család adventjében megjelenni –, összeállhatott a foglalkozás.

A különböző szakterületekről érkező munkatársak közül ki-ki a saját lehetőségei szerint vesz részt a programon. A tárlatban töltött beszélgetés és játék mellett alkotói csendben, ősszel gyűjtött termésekből egyszerű kivitelű karácsonyfadíszeket készítünk, üdvözlő borítékot hajtogatunk, írunk és díszítünk, valamint régi képeslapokból egy ünnepi válogatást is bemutatunk. Felfigyelve a sok ügyes kezű és kreatív munkatárs jelenlétére az intézményben, örülnék, ha a jövőben még többen csatlakoznának ehhez az örömünnephez, amikor a magunk és természetesen a látogatók kedvére megoszthatjuk egymással az idei élményeinket.

fesztymasa_nemzetikonyvtar.jpgFeszty Masa: Angyalos betlehem 1940.

Mit jelent számodra advent, illetve ez hogyan fog megjelenni a családi napon?
Szeretnék rámutatni arra, mi a jelentősége a minőségi közös időtöltésnek, a csendnek, a családnak és a csodának az életünkben. Lényeges, hogy az advent helyet kapjon az életünkben, s hogy életünk dolgait is helyre tegyük a készület idején.

A kiállítás meleg hangulatú terében, játékos módon keresünk rokoni kapcsolatokat a kiállított kéziratok és fényképek által, majd családi körben a Családi kör című versen keresztül tapasztalhatjuk meg a családtagok szerepét, egymás iránti gesztusait régen és ma. Milyen érdekes, hogy minden családtag kapcsolatba kerül a tűzzel. A lány, aki épp vasalót hevít, a gyermekek borsóhéjat szikráztatnak a tűzben, „anyjok” vacsorát melegít, „apjok” pipáját meríti a parázsba. A nyugalmas estében a háznép szállást ad a béna harcfinak, a bujdosónak, ki szabadságukért küzdött. Bízom benne, hogy zsoltáros hitű költőnk nem bánja, ha a Szent Család szálláskérését és a közénk születő Megváltót összekapcsoljuk az említett költeménnyel.

A Vágy című vers utolsó két sora pedig jól emlékeztet minket,

„Földi ember kevéssel beéri,
vágyait, ha kevesebbre méri.”

– hogy az advent ne a vágyakozás ideje legyen, hanem a várakozásé. Az advent nem vásár, hanem várás. Az advent nem zenebona, hanem csend. Az advent nem négy hét lakoma, hanem böjt a lakoma előtt. Ugyanis ha már az ünnepet megelőzve eltelítem érzékeim, gyomrom, nyelvem, mit kívánhatok még a Szent Estén? Észlelhető-e a villódzó fénysorok vakításában a csillag sugara, mely a betlehemi jászolhoz hív minket, hol a Világ Világossága megszületett a legsötétebb éjjelen?

Úgy vélem, minden közös időtöltés akkor tud igazán javunkra válni, ha nyitott szívvel érkezünk, és engedjük, hogy valami megváltozzon bennünk, kérdések és válaszok találkozása legyen, most itt az Országos Széchényi Könyvtárban, az adventi csendben.

Szeretettel kívánok áldott karácsonyt hozó békés várakozást!

Köszönjük a beszélgetést!

komment

Játékos zenék, zenei játékok

2017. december 06. 11:07 - nemzetikonyvtar

Játékos előadást tart Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója KönyvTÁRlat című irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatunk decemberi estjén, mely tematikája a zenei játék köré szerveződik. A december 7-i rendezvényen fellép Szemere Zita Junior-Prima-díjas operaénekes. Ókovács Szilveszterrel Molnár Zsuzsanna beszélget.

A magyar nyelvben játékként tekintünk a zenészek előadásmódjára: úgy fogalmazunk, hogy a zenész, a zenekar játszik…

Valóban így van, sőt nemcsak a magyarban, hanem – amit biztosan mondhatok – a német és angol nyelvben is a játék kifejezést használjuk a zene kapcsán. Az olaszok kifejezésmódja is érdekes, ők úgy fogalmaznak, hogy a zenész testet ad a zenének, megszólaltatja azt. Hogy melyik nép hogyan fejezi ki magát, talán a néplélekkel van összefüggésben. A játék kifejezéshez visszatérve figyelemfelkeltő, hogy a sport kapcsán is ezzel a szóval élünk. A sport és a tánc – ami számunkra a balett miatt izgalmas – számos területen mutat rokonságot. A ritmikus sportgimnasztika és a balett olyannyira közel áll egymáshoz, hogy sok fiatal tér át a balettre az RSG-ről. A zenei játék kapcsán fontos megjegyezni, hogy ezt a hivatást – annak játékossága mellett – komolyan kell venni, hiszen a zeneművek gazdag szabályrendszerrel rendelkeznek. Kiemelendő, hogy aki képes a tudás magasabb fokán önfeledten zenélni, az olyasfajta örömben él, amely a játszó gyermek sajátja. Így mondhatom, számomra örvendetes, hogy a magyar nyelvben a játék szó fejezi ki a zenészek tevékenységét.

okovacs_szilveszter2_foto_emmer_laszlo.jpgÓkovács Szilveszter. Fotó: Emmer László

Örülök, hogy a játékosság mellett a komolyságot is megemlítette, hiszen ahogy Ön is utalt rá, a zenei játék felelősségteljes, nagy fegyelmet igénylő munka. Miként egészíti ki egymást az önfeledt játékosság és a fegyelmezett rend?

Hadd említsem példaként Mozart egyik hegedűduóját, melynek különlegessége, hogy kottája két irányból lejátszható: fejjel felfelé és lefelé tartva a lapot egyaránt komplex művet kapunk. Hasonló zsenialitásra vall a zeneszerző Kockajáték című darabja, melyet egy játékszabály szerint kell előadni. A zenemű – melyhez két dobókocka is tartozik – 176 ütemből áll. Ezek lejátszási sorrendjét a kockák által dobott kombináció határozza meg. Akármit dob a játékos, a végeredmény mindig tökéletes lesz. Hogy ez miként jöhet létre? Ehhez szellemóriásnak kell lenni! Azt hiszem, ez a két mozarti példa jól mutatja, hogy aki hatalmas tehetséggel és komoly tudással rendelkezik, képes azzal nemes módon, magas minőségen játszani.

Az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat estjén hogyan, milyen eszközökkel mutat majd rá a zene játékosságára?

Úgy tervezem, hogy személyes történeteken keresztül mutatok be nagy játékosokat: olyan zenészeket, zeneszerzőket, akik példaként állhatnak előttünk. Hadd emeljem ki egy híres zongorakísérő, Gerald Moore személyét. Ő már nincs közöttünk, az 1980-es évek végén hunyt el. A világ sztár-zongorakísérője volt, a legnagyobb énekesek mind vele dolgoztak. A siker ellenére megmaradt szarkasztikus stílusa, mely könyvét is áthatja: ily módon láttatja az általa ismert művészeket. Az ő történeteiből biztos mesélek majd. Moore példáján keresztül is arról győződhetünk meg, hogy ahhoz, hogy valaki képes legyen a játékra, először alapos tudásra kell szert tennie – és természetesen a tehetséget, rátermettséget sem hagyhatjuk szó nélkül. A művészek a színpadon minden este eljátszák a szerepüket, bármilyen legyen is a kedvük, bármilyen élethelyzetben is legyenek éppen. Az opera világában a „kacagj, bajazzo!” elve érvényesül: akármi történik a magánéletben, minden este ki kell állni a színpadra és elő kell adni a szerepet. Ez is egyfajta játék, még ha nem is mindig vidám: ismerek énekesnőt, aki családi haláleset után volt kénytelen Traviatát, valamint Toscát játszani. Nagyon tisztelem azért, mert fegyelmezett művészként képes volt a fájdalmát belefordítani mindkét tragikus hősnő alakításába. De hadd fordítsam vidámra a dolgot: rengeteg derű is lakozhat a szomorú kosztümök alatt, arról nem is beszélve, hogy mennyi mókás dolog történhet előadás közben...

okovacs_szilveszter3_foto_emmer_laszlo.jpgÓkovács Szilveszter. Fotó: Emmer László

Milyen zenei betétekkel egészíti majd ki a KönyvTÁRlaton elhangzó előadását?

Kérésként fogalmazódott meg az Országos Széchényi Könyvtár részéről, hogy zenei előadás tegye színesebbé az estet. Szemere Zita Junior Prima-díjas operaénekessel készülünk egy olyan zenei játékra, melybe a KönyvTÁRlaton résztvevő közönséget szeretnénk bevonni. A Ki nyer ma? című legendás vetélkedő nyomán hoztuk létre Ki mer ma? elnevezésű játékunkat, mely során részleteket adunk elő különböző vokális művekből, a közönségnek pedig ki kell találnia, hogy mit hall. De hogy ne legyen ilyen egyszerű a dolog, a zeneművek felismerése után komolyabb kérdések következnek, míg egyetlen játékos marad. Ő ajándékcsomagban részesül. Remélem, kedvükre lesz ez az általunk nagyon kedvelt zenei játék!

Az Országos Széchényi Könyvtár KönyvTÁRlat című irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatának soron következő időpontja: 2017. december 7. 17 óra Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, VI. emeleti Díszterem A rendezvény INGYENES.

komment

A humoros Arany János

2017. november 24. 10:55 - nemzetikonyvtar

Shakespeare Szentivánéji álom című művét magyarul vélhetően Arany János fordításában olvastuk legtöbben, hiszen ő ültette át elsőként magyarra a művet, mely 1864-ben jelent meg. Nem ő azonban az egyetlen, aki lefordította a drámát, ismerjük Emőd György és Eörsi István fordítását is, majd 1995-ben készült el a Nádasdy Ádám által fordított változat.

KönyvTÁRlat című programsorozatunk Játékos évadának novemberi eseményére hívtuk meg Nádasdy Ádámot, hogy általa kaphassunk képet Arany műfordítói munkájáról – középpontba helyezve a Szentivánéji álmot –, ezzel is kapcsolódva az Arany-emlékév programjaihoz. A Fordítás és ferdítés című estünkön Arany játékos, humoros oldalával is megismerkedhettünk. A programon az előadást követően fellépett a Teatro Társulat, akik Mind-mind Arany, ami… című verses estjüket adták elő. A KönyvTÁRlat szisztémájának megfelelően valódi kincsek is elő kerültek a könyvtár gyűjteményéből. Arany János életművéhez kapcsolódó kéziratokat és azok első megjelenéseit mutatta be Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, az OSZK Kézirattárának munkatársa.

Fordítás és ferdítés – KönyvTÁRlat

Arany Jánost elsősorban komoly, szomorkás emberként ismerjük, Nádasdy elmondása szerint azonban biztos, hogy volt humora, sőt öniróniája is. Ez a humor és szellemesség jelenik meg a Szentivánéji álom fordításában. Arany nagyon kreatívan nyúlt ehhez a drámához. Míg jellemzően pontosan és hűségesen fordított, ennek a műnek az esetében jobban elrugaszkodott az eredeti darabtól annak érdekében, hogy a Shakespeare által megcélzott hatásokat ő is elérje. A magyar nyelv és kultúra azonban csak az angoltól eltérő nyelvi elemekkel tette ezt lehetővé számára. Mindennek sajátosságaira mutatott rá Nádasdy az OSZK-ban tartott előadásában.

Nádasdy Ádám

Nádasdy előadásának középpontjába a Szentivánéji álom mesteremberei kerültek, akik nyelvi botlásaik miatt számos humoros, szórakoztató helyzetet idéznek elő. Ahhoz, hogy ezek a jelenetek magyarul is jól működjenek, Arany hazai közegbe helyezte a szereplőket. Ez megjelenik a fordítás verselésében, a mesterek nyelvhasználatában és elnevezésükben is. A történet Athénban játszódik, egy ponton azonban londoni mesteremberek lépnek színre. Arany megközelítése szerint mindez úgy helyezhető át hazai közegbe, ha az athéni helyszínen magyar mesteremberek jelennek meg. Nádasdy előadása során azt vázolta, hogy milyen meggondolások alapján vitte végig fordítása során ezt a játékot Arany.

Kiemelendő a mesteremberek elnevezése. Az eredeti műben a Quince névre hallgató mester – szerepe szerint – egy amatőr színtársulat drámaírója. A quince kifejezés közismertebb jelentése: birsalma. Arany is ezt ismerte, ezért adta a szereplőnek a Vackor nevet, utalva arra is, hogy ahogy a vackor egy kevésbé minőségi körtefajta, úgy Vackor sem a kiemelkedő drámaírók közül került ki. A qiunce kifejezés azonban egy másik jelentéssel is bír, az ék szavunk megfelelője. Mivel Quince és társai ácsmesterek voltak, ezért Shakespeare vélhetően az utóbbi jelentésre gondolhatott a szereplő elnevezése során.

A mesteremberek nyelvezete, szóhasználata is humor forrása a műben. Arany ebben a vonatkozásban is szabadjára engedte a fantáziáját. Shakespeare a feltörekvő kispolgárság tagjaiként mutatta be szereplőit, így szóhasználatukat is ehhez igazította. Amikor a mesteremberek a saját darabjukat adják elő amatőr színtársulatuk tagjaiként, egy-egy francia eredetű kifejezést eltévesztenek. Így esik, hogy Bottom, magyarul Zuboly, az odorous kifejezés helyett – ami azt jelenti: illatos –odious-t olvas, ami az utálatos megfelelője. Ez a nyelvbotlás nagy nevetést okoz, hiszen az ellenkezője hangzik el annak, mint ami a szándék. Arany ezt a botlást is magyar közegbe helyezi: Zuboly a virágok báj-illata helyett virágok háj-illatát mond. Nádasdy kiemelte, hogy a háj a magyar paraszti kultúrában ínycsiklandó hozzávalója volt az ételeknek. Elég csak a hájas tésztára és a töpörtyűre gondolni. Ez is mutatja, hogy Arany paraszti kontextusba helyezte ezeket az embereket. Shakespeare-nél azonban urbánus közegben találkozunk a mesterekkel. Arany úgy gondolkodott, hogy ha magyarra fordít, akkor a szereplői is legyenek magyarok.

Rózsafalvi Zsuzsanna

Nádasdy Ádám előadását követően az OSZK gyűjteményéből ismerhettünk meg különlegességeket. Az est házigazdája, Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, az OSZK Kézirattárának munkatársa Arany János fordítói munkájához kapcsolódóan mutatott be kéziratokat, de megtekinthettük a részben Arany által fordított és általa szerkesztett Shakespeare összkiadást is.

Teatro Társulat

Az estet a Teatro Társulat Mind-mind Arany, ami… című verses estje zárta, mely Arany János életét mutatta be a költő művei és levelezései mentén. Ily módon hallhattuk Arany azon műveit, melyek meghatározták pályáját, valamint Arany és Petőfi levélváltásából is megismerhettünk részleteket.

Még nagyíthatsz képeket a galéria jobb alsó sarkára kattintva!

komment

Éltek-e az Arany-hősök? Valós személy Toldi Miklós?

2017. november 22. 16:44 - nemzetikonyvtar

Fölvettünk három próbaadást a Magyar Nemzeti Levéltárban, az Arany János Családi napunkhoz kapcsolódva. Megpróbáltuk a tartalomra helyezni a hangsúlyt,ugyanis technikai eszközeink elavult volta miatt nem tudtunk olyan jó minőségű a filmeket készíteni, amilyeneket szerettünk volna. Kicsit halk, kicsit sárga és zöld, de a miénk. 

Munkatársaink – Avar Anton történész, Magyar Nemzeti Levéltár és Kötél Emőke irodalomtörténész, Országos Széchényi Könyvtár – eredeti dokumentumok alapján annak jártak utána, hogy valós személy volt-e Toldi Miklós és György, hogyan zajlott az élet valójában Nagy Lajos király idején, mennyit küzdött az Arany család nemességük elismeréséért, valamint felfedjük az apróságokat is: lovagi viselet, harcászat, miért rossz a farkasok sajtója, s vajon melyik út vezetett Budára.

Most megnézhető mind a három kisfilm.

Az első részben utánajártunk, milyen tárgyi emlékek maradtak a Toldi család és leszármazottaik után, beszélgettünk arról, miért volt baj, hogy Nagy Lajos várfalakra mászott, s legfőképpen, hogy a nők csalafintaságai milyen politikai következményekkel jártak. 

A filmben bemutatott iratok:
Toldi Miklós gömöri ispán oklevele az özvegy Gömöri Jánosné, illetve Gömöri Miklós és János közti egyezségről 1368.08.14. MNL OL DL 5688

Zsigmond király birtokadományozó oklevele Toldi Miklós és fiai, György és János részére a Szatmár megyei Daróc birtokról 1388.02.20. MNL OL DL 71421

Toldi György bihari ispán oklevele a váradi Szent Anna-apácakolostor Jánosházai László hatalmaskodása miatt tett panasza ügyében 1380.06.26. MNL OL DL 6713

Nagy Lajos király új kettőspecsétjével megerősíti saját 1360. évi oklevelét 1364.12.28. MNL OL DL 2689

A második részben három kérdésre kerestük a válaszokat. 

1. Kik voltak a Lackfiak?
2. Királynék és királynők?
3. Az ősiség törvénye?

A filmben bemutatott irat: Lackfi Imre nádor (13721375) oklevele 1372.10.17. (MNL OL DL 71776)

A harmadik részben az Arany család nemességének kálváriájáról beszéltek a történészek.

A filmben bemutatott iratok:
Mária Terézia királynő grófi diplomája toldi és nagyszalontai Toldi Ádám és Zsigmond részére 1755.08.26. MNL OL R 64 - 1. - No. 764.

I. Rákóczi György fejedelem erdélyi nemességet és címert adományozó oklevele nagyfalusi Arany János és Ferenc részére 1634.05.10. MNL OL R 64 - 1. - No. 325.

A Magyartanárok Egyesületével és a Magyar Olvasástársasággal Arany János születésének 200. évfordulója tiszteletére, az ARANY JÁNOS EMLÉKÉV 2017 keretében szavalóversenyt hirdetettünk. Minden kötelezően választható vershez/versről blogot írtunk, de a Toldi-történetekhez most videoblogot indítottunk a Magyar Nemzeti Levéltár segítségével.

Szaktanácsadó: Kurecskó Mihály
Magyar Nemzeti Levéltár
Film: Tóth Péter OSZK
Köszönet: Szabó Csaba
Magyar Nemzeti Levéltár

Katt a feliratkozáshoz!
 

komment

„Letészem a lantot.” Mosonyi Mihály első Arany-megzenésítése

2017. november 20. 11:50 - nemzetikonyvtar

A 215 éves Széchényi Könyvtár alapítási évfordulóján rangos plenáris előadók, s tudományos munkájukban kiemelkedő kollégáink előadását hallgathatják meg a Tudományos Ülésszakra látogatók november 23-án és 24-én. A konferencia szekcióinak programja nyilvános és ingyenes.
Csütörtökön Arany János életművéről, kortársaihoz fűződő kapcsolatáról, kultuszáról, a színházi, zenei és képzőművészeti életben is érzékelhető hatásáról hallhat a közönség, november 24-én, pénteken a könyvtáralapító gróf Széchényi Ferenc kortársaihoz való viszonya, mecénási működése és gyűjteményei különböző szempontú vizsgálatai kerülnek az előadások középpontjába.

Mikusi Balázs előadása november 23-án 14 órakor kezdődik, a címe: „Letészem a lantot.” Mosonyi Mihály első Arany-megzenésítése (1863).

Az előadás összefoglalója:

A hosszú ideig kiváló „kozmopolita” zeneszerzőként ismert Michael Brand 1859-es névváltoztatása után – immár mint Mosonyi Mihály – rövid idő alatt a magyar nemzeti iskola meghatározó alakja lett. Muzsikus kortársai épülésére az 1860 októberében megindult Zenészeti Lapokban számtalan írást publikált, valamint kisebb kompozíciókat is. Utóbbiak közül kiemelkedik az 1863-ban a lap 9-es számú mellékleteként kiadott Arany-megzenésítés, amely azonban korántsem csupán a „naturalista” zeneszerzők nevelését célzó mintadarabként, hanem fájdalmas önvallomásként is olvasható. Mintha Mosonyi éppen Arany János szavaival fogalmazta volna meg első ízben önmaga számára, hogy a nemzeti stílus megnemesítéséért vívott küzdelmében egyre inkább magára marad.

Tudományos ülésszak OSZK 215, Arany 200

A nemzeti könyvtár 2017. november 23-án és 24-én rendezi meg hagyományos tudományos konferenciáját, az Arany János-bicentenáriumhoz és a könyvtár...

Dr. Mikusi Balázs Zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője. Doktori címét egy Fulbright-ösztöndíj támogatásával az Egyesült Államokban szerezte (Cornell University, 2010) a berlini Staatsbibliothekban (DAAD-ösztöndíjaként) folytatott kutatás nyomán. 2016-tól fogva a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke s egyúttal az International Association of Music Libraries (IAML) alelnöke. 2017-ben a Répertoire International des Sources Musicales elnevezésű nemzetközi bibliográfiai vállalkozást felügyelő Commission Mixte tagja lett.
Mikusi Balázs

Az előadásokról szóló sorozatunk bejegyzései itt olvashatók.

komment