HTML

OSZK

Országos Széchényi Könyvtár
A kultúra felhasználói. Gyűjtés, feldolgozás, megőrzés, szolgáltatás.

Budapest, Budavári Palota "F" épület
Tel: 224 3700

Nyitva tartás: kedd-szombat 9-20 óra


Hirdetés

Kommentek

Igen rajongok

TUMBLR

Címkék

12ora 12tortenet (13) 15. század (9) 16. század (35) 17. század (28) 1956 (43) 1százalék (5) 20. század (12) ady endre (7) arany jános (9) babits mihály (11) balassi bálint (5) bálint sándor (5) bánkeszi katalin (9) beiratkozás (5) biblia (7) boka lászló (6) borsa gedeon (11) budai krónika (17) civitates orbis terrarum (23) codices (6) corvina (19) corvina14 (14) cseh tamás (6) csics gyula (14) csillagászat (5) digitális képarchívum (42) digitalizálás (25) dka (5) ekönyv (7) elbe istván (9) elektronikus periodika archívum (8) előadás (20) ensz (13) epa (6) európai unió (28) európa színpadán oszk (29) e book (5) e könyv (5) facebook (5) farkas gábor farkas (59) földesi ferenc (6) folyóirat (8) gárdonyi géza (5) hess andrás (9) holokauszt (7) húsvét (10) huszevesamek (20) i. világháború (5) instagram (31) jankovics marcell (12) jókai mór (8) józsef attila (7) katona anikó (5) képek (9) kézirat (32) kézirattár (17) kiállítás (28) kódex (7) kölcsey ferenc (6) konferencia (9) könyv (42) könyvbemutató (7) könyvtár (130) könyvtár 2k kísérleti műhely (7) kossuth lajos (10) krleza (6) library (29) lipthay endre (5) liszt ferenc (5) magyar elektronikus könyvtár (84) magyar nemzeti múzeum (6) mann jolán (8) manuscript (16) március 15 (5) megnyitó (7) mek (22) mikusi balázs (8) mozart (5) múzeumok éjszakája (15) nagy imre (19) napló (11) naprakész ünnepek (150) nationallibrary (8) népköltés (5) nyomdászat (5) nyugat (8) olvasni/való (5) örkény istván (6) országos széchényi könyvtár (96) ősnyomtatvány (7) oszk (161) petőfi (5) petőfi sándor (15) pilinszky jános (5) plakát (5) plakát és kisnyomtatványtár (7) podcast (7) rácz ágnes (7) régi nyomatványok tára (5) régi nyomtatványok tára (10) restaurálás (7) rézmetszet (11) románia (6) sajó andrea (13) sirató ildikó (7) soltész zoltánné (5) sudár annamária (5) szabad európa rádió (30) széchényi ferenc (6) szer (5) színháztörténeti tár (7) szőts zoltán oszkár (25) térkép (19) térképtár (5) theatrum orbis terrarum (20) történeti interjúk tára (19) törzsgyűjtemény (8) tudományos ülésszak (14) twitter (5) usa (5) városkép (20) weöres sándor (7) youtube (7) zeneműtár (6) zirc (7) zsupán edina (7) Címkefelhő

Keresés a katalógusban



Credit: White Swirl sablon, ikon: 25 Cool Adobe Illustartion

„Sunt qui equos amant, alii feras, alii aves…”

Az idézet gróf Apponyi Sándor kéziratos kötetében olvasható, melybe könyvbeszerzéseit jegyezte fel. Kilencven évvel ezelőtt, 1925. április 18-án hunyt el a magyar bibliofilek fejedelme.

gróf Esterházy Alexandra (1856–1930): gróf Apponyi Sándor arcképe, festmény, fotó: Karasz Lajos. Régi Nyomtatványok Tára, Apponyi-terem.

Apponyi Sándor a családi hagyományokat követve maga is diplomáciai pályára készült már fiatal korától, számos nemes jellemvonást örökölt, melyekért ma hálával emlékezhetünk rá. Ilyen volt a szép kiállítású könyvek szeretete, mely idővel a hazáról szóló bibliofil kiadványok iránti rajongássá szilárdult. Szenvedélyes könyvgyűjtésének első lépése volt egy ősnyomtatvány megvásárlása tizennégy évesen.

app_h_35.jpgA tizennégy évesen vásárolt ősnyomtatvány címlapja, a vásárlást megörökítő Apponyi-bejegyzés fotójával az előzéklapról. In.: Oswaldus de Lasko: Sermones dominicales perutiles a quodam fratre hungaro ordinis minorum de observantia comportati Biga salutis, Hagenau, 1498. - Régi Nyomtatványok Tára. Jelzet: App. H. 35

Szisztematikus vásárlásainak eredményeképpen bekerült a gyűjteményébe szinte valamennyi, a magyar történelem eseményeit a külföld szemszögéből dokumentáló munka, főleg angol, francia, olasz, német, horvát, osztrák és magyar antikváriumokból és árverésekről. Ilyen Martin Fumée műve is, mely II. Lajos magyar király halálát egyedi nézőpontból mutatja be.

 A 16. századi francia történetíró, Martin Fumée  által feljegyzett legenda például magyar népmeseként került elő egy 19. századi gyűjtés során (korabeli angol, német és francia változata is ismert).

Farkas Gábor Farkas: Mohács Mítosza In. A nemzeti könyvtár blogja: 2011. augusztus. 29-i bejegyzés.

Számos nyomtatványt szerzett be a török elleni háborúkról, Zrínyi Miklós haditetteiről, a Habsburg-ellenes felkelésekről és a Rákóczi-szabadságharcról is. Gondosan választotta ki azokat a színes útleírásokat, életrajzi és szépirodalmi munkákat, melyekben az ország társadalmi és kulturális viszonyainak külföldi értékelése jelent meg. Sikerült összegyűjtenie idegen krónikások, tudósok véleményét a magyar gazdasági, vallási és földrajzi viszonyokról is.

Elmésen mutatja be a XVII. századi magyar várakat, városokat, öltözködési és fegyverkezési szokásokat a „trónörökös mértankönyve” mely egyúttal fontos geometriai ismereteket is tanított József főhercegnek.

apph_1217_offen.jpgBuda ábrázolása rézkarcon In.: Anton Ernst Burckhard von Birckenstein: Ertz-herzogliche Handgriffe dess Zirckels und Linials Bécs, 1686. – Régi Nyomtatványok Tára. Jelzet: App. H. 1217.

De vásárolt több matematikai témájú könyvet is. Többek közt Georgius de Hungaria Arithmeticá-ját, melynek bibliográfiai leírásában megjegyezte: „Örülök, hogy ez a második ismert példány az országban marad.” A tudós gyűjtő ugyanis könyveinek jelentős részét maga azonosította, gondosan feljegyezve a bibliográfiai adatok mellett a magyar vonatkozású szövegrészeket is. Ezért könyvtára mellett katalógusa is különösen értékes forrásmű a nemzetközi történeti kutatás és a magyar művelődéstörténet számára. Nagyságát méltón fejezi ki rokonának, Apponyi Albertnek néhány sora:

„az ő nagyobbrészt félrevonultságban és csendben lefolyt élete, az összes kortársak sorában a leghasznosabbak egyike volt a közügyre, különösen pedig a nemzeti önismeretre és annak megfelelő önérzet kifejlődésére nézve.”

Gróf Apponyi Sándor emlékezete – Budapest, 1926  Törzsgyűjtemény

Halála előtt világhírű Hungarica-gyűjteményét, melyet ő csak magyar vonatkozású történeti könyvtárként emlegetett, annak szerves kiegészítőjével és kísérőjével, a hasonlóan értékes metszetgyűjteménnyel, a bibliográfiai ritkaságokkal és segédkönyvtárával együtt nemzeti könyvtárunknak adományozta, hogy az a „hozzáértőknek tudományos kutatásra és gyönyörködtetésre szolgálhasson.” Nagylelkűségét a nemzetgyűlés az 1925. évi I. törvénycikkben hálálta meg. Hómann Bálint szerint ez a törvény lehetett az utolsó nyomtatvány, melyet olvashatott.

Nagy Györgyi

A blogbejegyzés címének forrása: Kézirattár. Jelzet: Oct. Gall. 19

Címkék: bibliofil farkas gábor farkas apponyi sándor régi nyomatványok tára apponyi-terem nagy györgyi hungarica-gyűjtemény esterházy alexandra martin fumée

Szólj hozzá!

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából készült összeállításunkban könyvtárunk egykori munkatársára, Honti János (Budapest, 1910. október 19. – Kópháza környéke, 1945. március) folkloristára, mesekutatóra, irodalomtörténészre emlékezünk.

Honti Rezső nyelvész és műfordító fia. A budapesti egyetemen germanisztikai, nyelvészeti és néprajzi tanulmányokat folytatott. 1930–32-ben önkéntes gyakornokként a Nemzeti Múzeum néprajzi tárában dolgozott. 1933-tól óraadó helyettes tanárként német és angol nyelvet tanított a Szent Imre Gimnáziumban és a Madách Imre Gimnáziumban. A klasszikus filológus Kerényi Károly tanítványaként a tudomány és művészet viszonyának új megfogalmazását kezdeményező Stemma-kör tagja volt, mely a II. világháború után felvette Honti nevét és 1948-ig Honti János Társaság néven működött. 1934-ben próbaszolgálatos díjtalan gyakornokként Fitz József, az OSZK akkori főigazgatója alkalmazta katalogizálási munkák végzésére a nemzeti könyvtárban. 1936 októberétől 1944. március 14-ig az OSZK-ban dolgozott. Számos értékes magyar és idegen nyelvű tanulmánya elemzi a népmesék, mondák magyar és európai kérdéseit. Alkotó tevékenysége a magyar és a nemzetközi folklorisztika máig elismert értéke.

Honti János Magyar néprajzi lexikon, főszerk.: Ortutay Gyula, Budapest, Akadémiai, 1977–1982. – Magyar Elektronikus Könyvtár 

1928-ban mindössze tizennyolc évesen, a budai reáliskola érettségiző diákjaként jelent meg első tanulmánya. E korai művét, amely a magyar népmesék típusokba sorolásával, rendszerezésével foglalkozik, s amely az Antti Aarne és Stith Thompson szerkesztette világszerte használt mesekatalógust egészítette ki a magyar népmesekinccsel, a finnek híres Folklór Szövetsége, az FFC jelentette meg németül. Ugyancsak Finnországban jelent meg a népmese és a hősmonda összefüggéséről írt könyve (1931), amelynek középponti gondolatai az ősmese fogalma köré kapcsolódnak. „Mint a mitológiabeli kis Hermész, aki félnapos korában lantot készít, aztán teheneket hajt el, vív, szónokol és győz, úgy jelentkezett ő a világban, szinte azonnal féltucat ország tudós társasága tagjaként, mely társaságok még jó, hogy csak levelezésből ismerték, másképp ki tudja, meghívják-e tagjukul a cingár gimnazistát.” – írta Tavaszi angyal. Honti Jánosról című rá emlékező esszéjében barátja, Devecseri Gábor. 

honti_mese_vilaga.pngHonti János: A mese világa, [Budapest], Pantheon, [1937]. Címlap – Törzsgyűjtemény 

1937-ben magyar állami ösztöndíjasként egy évet Párizsban főként kelta és izlandi témájú kutatásokat végzett, mely munkájában Fitz József is melegen támogatta. A következő évre sikerült egy rangos francia alap támogatását is megkapnia megkezdett munkája folytatásához. Számos idegen nyelvű publikációja született és meghívásokat kapott a tengeren túlról is. 

Tizenhat évi munkálkodása alatt legfőbb kutatási feladatának a népmese belső törvényszerűségei történeti fejlődésének, európai összefüggéseinek feltárását tekintette. Szerinte az európai mese kialakulásában döntő szerep jutott a kelta kultúrának. 1937-ben jelent meg fő műve, A mese világa, „bevezetés a mese filozófiájába”.

„… az ellentétekből fölépült és ellentétekkel szétszabdalt világunkban a mesevilág a nem létező ellentétek, a lerombolt határok világa: határok, ellentétek sehol sincsenek, az egyes jelenségek között mindenütt váratlan kapcsolatok jönnek létre. Minden mese határ-lerombolásokat mutat. […] A mese világában ott van a világ minden valósága, teljes szabadságban és függetlenségben, törvényektől, összefüggésektől, relációktól nem korlátozva. Ott vannak a világnak nem csak a szép, hanem a borzalmas jelenségei is: ott van a túlvilág is, a halál is. A mese nem úgy válogat ezekből a valóságokból, hogy letagadná akármelyiknek is a létezését. A mese számára is van kínszenvedés, van halál, – csak nem azzal a pozitív, parancsoló, kérlelhetetlen arculatával fordul az ember felé, mint az ókori és a primitív népek mítoszaiban. A halálon keresztül a mesében mindig a föltámadáshoz vezet az út: a mese hőse nem érhet rossz véget, nem lehet a túlvilági hatalmak zsákmánya; nem halhat meg teljesen és véglegesen. Ott van a mesékben még a halál is, úgy, ahogy ősi vallások ezt a szörnyű világvalóságot megformázták és emberileg megfoghatóvá tették, de – valahogy ki van véve a méregfoga. Ilyen átalakított, ilyen sajátosan megformázott módon is még sok minden elemet éltet a mese olyan korok világszemléletéből, amelyek visszahozhatatlanul elmúltak.”

Honti János: A mese világa, [Budapest], Pantheon, [1937]. – Törzsgyűjtemény 

1939-ben hazatért Franciaországból és december 2-án házasságot kötött Szlatinszky Piroskával. Munkáját viszonylagos nyugalomban végezhette az OSZK-ban mindaddig, amíg 1943. május 8-án behívták váci munkaszolgálatra. Két hónap után ugyan hazaengedték, de szeptember 8-án megint mennie kellett, ezúttal Budafokra. Életének megmentéséért, akárcsak Halász Gáborért, Fitz József főigazgató minden hivatalos lépést megtett. Szinyei Merse Jenő vallási és közoktatásügyi miniszternek 1943. április 8-án kelt levelében mindkettejük munkaszolgálat alóli felmentését kérte.

szinyei_levele.pngFitz József levele dr. Szinyei Merse Jenő vallási és közoktatásügyi miniszternek. 1943. április 8. – OSZK Irattár. Iktatószám: 99/1943

Fitz József ezt a kérvényét 1944. február 22-én megismételte és még március 19., a német megszállás után is több ízben tett lépéseket Honti megmentése ügyében – sikertelenül. Mentés céljából zároltatta Honti lakását és könyvtárát.

fabula.pngKeleti mesék, vál. Honti János, a könyvdíszeket rajzolta Mészáros Tamás, [Budapest], Bibliotheca, [1943]. Címlap – Törzsgyűjtemény 

Utolsó írásait Honti részben kevéssel munkaszolgálatra való behívása előtt fejezte be, részben pedig a munkatáborból küldte haza: Az ismeretlen népmese [1948] című tanulmányát és az Orestes és Hamlet (1945) című esszéjét. A magyarsághoz való tartozásáról így írt haza a munkatáborból:

„Akármennyire tragikus, nevetnem kell mindenen, ami el akarja vitatni tőlem ezt az odatartozást. Érzem, hogy a kapcsolat erősebb s én erősebb vagyok, mint minden erő, amely ezzel szembehelyezkedik. S ha megint egyszer otthon leszek, Badacsonyba és Tihanyba nagyobb áhítattal fogok zarándokolni, mint annak idején Párizsba zarándokoltunk.”

Trencsényi-Waldapfel Imre: Honti János. In. Ethnographia, 1946. 1–4. szám, 120. o. – Törzsgyűjtemény 

Szeptemberben Hontit Budafokról Ökörmezőre, majd Kassára hurcolták, ahonnan társaival együtt Ausztriába akarták deportálni. Útközben, a Sopron megyei Kópházán érte a halál, éhezés és tífuszfertőzés következtében halt meg nem messze Halász Gábor, Szerb Antal és Sárközi György halálának helyszínétől.

Köszönjük Rácz Ágnes gyűjteményszervezési igazgató segítő közreműködését.

Szerk.: Mann Jolán

Honti Jánosról az Elektronikus Periodika Archívumban:

Címkék: holokauszt magyar elektronikus könyvtár oszk országos széchényi könyvtár honti jános elektronikus periodika archívum mann jolán rácz ágnes szinyei merse jenő fitz józsef

Szólj hozzá!

New Yorkban addig soha nem látott magyar ünnepség keretében leplezték le 1928. március 15-én a Riverside Drive és a 113-ik utca sarkán Kossuth egész alakos szobrát. Az emlékmű állításának kezdeményezője az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője, Berkó D. Géza volt, aki azonban ezt a jeles eseményt már nem érhette meg. Az ötlet 1927-ben született, nem sokkal azelőtt, hogy Budapesten – a Kossuth téren – felavatták Horvay János monumentális alkotását. Horvay akkor már a Kossuth-emlékművek tekintetében specialistának számított. Az ország területén tizenkilenc Kossuth-szobor megformálása fűződött a nevéhez. Ezért nem volt meglepő, hogy őt kérték fel az emlékmű megalkotására. A sebtében alakult szoborbizottságnak viszonylag egyszerű dolga volt, kiválasztották Horvaynak egy már elkészült köztéri alkotását, amelyet mintául fogadtak el. A választás a ceglédi Kossuth-szoborra esett. A két szobor bár sok tekintetben hasonlít egymáshoz, azért mégis két külön alkotás, mert Horvay néhány szembetűnő változtatást végrehajtott a főalakon. New Yorkban, „illetve a ceglédi főtéren álló szobor különbözőségeit azóta minden ceglédi megtanulta: az előbbin félcipőt és pantallót, az utóbbin pedig csizmát és csizmanadrágot visel Kossuth Lajos. Szembetűnő a két főalak kétféle kéztartása is.” (Reznák E.) De folytathatnánk az eltérések felsorolását a lábtartással: míg előbbin a jobb, az utóbbin a bal lábát helyezi előre. A legfeltűnőbb azonban a fej: a ceglédi szobor az 1852-ben készült dagerrotípián látható Kossuth vonásait örökítette meg, míg a New York-i szoborfej erős hasonlóságot mutat a budapesti Kossuth téren felállított társával.

A New York-i és a ceglédi Kossuth-szobor

A Kossuth-szobor leleplezési ünnepére március elején Magyarországról 488 fős szervezett csoport indult New Yorkba két hajóval. „Az egyik hajó, amely a zarándoksereg nagyobb részét hozta, az Olympic nevű Cunard(!) [ekkor még White Star Line] hajó volt, amely 1928. március 7-én indult el a franciaországi Cherbourgból, azzal a várakozással, hogy a március 15-re tervezett leleplezésen mindenki ott lehet. A másik hajó az Adriáról indult. […] A zarándokseregben […] volt miniszterek, katholikus és protestáns egyháznagyok, magas rangú katonák, mágnások, egyszerű földmívesek, kereskedők, pénzemberek, politikusok, hivatalnokok, férfiak és nők, fiatalok és öregek egyaránt voltak, amely így valóban képviselte a nemzet minden rétegét.”(Vasváry Ö.) A zarándokok vezetője báró Perényi Zsigmond korábbi belügyminiszter, országgyűlési képviselő volt. A Kossuth-szobor leleplezésére érkezett majd fél ezres küldöttség számára több nagy fogadást rendeztek. New Yorkon kívül jártak Pittsburghben, Clevelandban, Buffaloban és megcsodálták a Niagara-vízesést is.

03_szabadsag_1928_03_26_nemzetikonyvtar.jpgA Szabadság c. amerikai újság 1928. márc. 26. számának címlapja

A zarándokok elindulása nem volt teljesen zökkenőmentes. Már a White Star Line budapesti irodájában gondok adódtak. Korabeli lapokban olvashatjuk, hogy a társaság alkalmazottai nem voltak elég készségesek.

„... Budapesten már erre a világraszóló hajósvállalatra is ráragadt egy kis magyar bürokratizmus, irodaszerűség, amelyben nem az emberek, hanem az iratok, az ügydarabok a fontosak, s hogy az emberek minél jobban érezzék, hogy nem lehet ám olyan könnyen, egyszerűen még a saját pénzükért sem hozzájutni valamihez.” (Békési Hírlap, 1928. márc. 11.)

Az utasok hajójegyük mellett itt kapták kézhez azt a 32 oldalas kiadványt is, amelyet az angol hajótársaság erre az alkalomra nyomtatott.


04_zarandokok_nevsora_nemzetikonyvtar.jpgA New York-i Kossuth-szobor leleplezésére utazó zarándokok névsora. Kny. C 5.532 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

A kiadványban szerepelt az utazás programja a budapesti vonatindulástól Párizson át Cherbourgig, amelynek kikötőjében várakozott rájuk a Titanic szerencsésebb sorsú testvérhajója, az Olympic. A könyvecske tartalmazta még a zarándokúton részt vevők névsorát és néhány üres oldalt az úton szerzett benyomások, tapasztalatok bejegyzésére. Amint azt Faragó László, a Békési Hírlap részéről kiküldött tudósító is leírta: az Olympic hivatalos utasjegyzéke csak 461 nevet tartalmazott. Így történhetett meg az, hogy ebben – a Plakát- és Kisnyomtatványtárunkban őrzött – példányban az eredeti tulajdonosa hiába kereste a nevét.

05_pont_en_maradtam_ki_nemzetikonyvtar.jpgA New York-i Kossuth-szobor leleplezésére utazó zarándokok névsora. Kny. C 5.532 – Plakát- és Kisnyomtatványtár

Mindez nem vette el az utas kedvét attól, hogy észrevételeit, tapasztalatait bejegyezze a kis könyvbe.

Az utasoknak okozott kellemetlenségek a hajóra szállást követően is folytatódtak. Faragó László a Kossuth-zarándokok útja Amerikában című – még az utazás évében kiadott – könyvének 60-ik oldalán nem véletlenül idézi a hajótársaság kiadványának 24. oldalán található szöveget: „az Olympic-on a hajószemélyzet veszi át a csomagokat s az utas előre kijelölt hajófülkéjébe viszi s egyúttal az utast is odakalauzolja” A névsorból kihagyott zarándok erre sommásan megjegyzi: „fejetlenség”. Szintén Faragótól tudjuk, hogy „megtörtént, hogy egyugyanazon ágyra 2-3 zarándok volt beosztva; hogy három hölgy közé negyedik útitársnak egy férfi jutott; hogy egy házaspárhoz harmadik kabintársként a beosztás szerint egy a családon kívül álló férfi zarándok jelentkezett.” (Faragó L. 60.)

A személyzetnek egy napon belül sikerült a káoszon úrrá lenni és a zarándokok ezt követően már felhőtlenül gyönyörködhettek az Atlanti-óceán látványában. A nevét hiába kereső zarándok ennek élményét osztja meg tömören velünk az üresen hagyott oldalakon. A mininapló alapján azt is megtudjuk, hogy Budapesttől Párizsig kik voltak az utastársai a vonatfülkében:

IV. W[aggon] 37 ülés
Balogh Károly földbirtokos, Orosháza
Kiss László főbíró Orosháza
Faragó László tanár, szerkesztő tkpt ig [takarékpénztári igazgató]
Moldoványi László(!) [helyesen: János] főbíró Békés

Különös véletlen, hogy békési emberekkel került egy kupéba, többek között Faragó Lászlóval is. A Békési Hírlapot nem csak Faragó, hanem Moldoványi János is szorgalmasan tudósította úti élményeikről.
Pár oldallal hátrább lapozva annak az elhatározásnak a kezdeményét is megtaláljuk, ahová fotózásainak tárgyát és helyét szándékozott gondosan feltüntetni. Kár, hogy végül csak első képének témáját jegyezte fel: Dr Kikakerné és Szászné a vonaton III. 6. du. Belfort menetközben.

06_az_olympic_nemzetikonyvtar.jpgAz Olympic – Budapest küldöttsége az Olympicon-on. Faragó László: Kossuth-zarándokok útja Amerikába, 1928 – Törzsgyűjtemény

Bár a naplóból kiderül, hogy írója a hajón is fotózott, de erről sajnos már nem készített feljegyzést. Nézzük, mit rejt a napló:

Csütörtök III. 8. Első nap délelőtt a hajón, bár a tenger egészen csendes, megállapítottam, hogy mozog és noha a gyomrom is mozog – bajom nincs – de mégis gazember volt az a Columbus Kristóf, mi az ördögnek fedezte fel Amerikát. Kellett ez nekünk – volt a szójárás.

Az ebéd gyenge – a mi még gyengébb gyomrunknak. D.u. Dr Kun Árpád – 60-as úr – zongorázott és énekelt. Jó a hangja, de hamiskás. Utána táncra perdültek – nem sokan. Egyen-ketten. Fotografálás a fedélzeten, hogyan sikerül, az más kérdés. Vacsora – semmi. II. éjjel az alvás jó, sokkal jobb, mint a szokatlan első éjjel, a mikor ½ 2 felé feküdtem le, de már 2-3-ig sétáltam a folyóson, most a kabin (N) E 115. 1 sz alsó ágy elég szűk lyuk – nincs benne szabad mozgás.

Péntek III. 9. Nagy hullámokra ébredtünk, nagyon mozog a tenger. Meglátogatom Kikakeréket [Dr. Kikaker Ernőné]. Nem írhatom, hogy mama és gyermeke jól vannak, mert bizony az utóbbi is hisz már abban, hogy mégis mozog – a tenger. Fekszik szegényke, de ezt tesszük mi is, erős legények, különben aligha írhatnám e sorokat.

Dr. Beyus Mihályné Bp. Kmetty u.

Nem tudom mi van csicsergő ger- gör- licénkkel, nó meg a mellette lovagi szolgálatokat teljesítő Andor Bélával, de ne szólj szám – nem fáj fejem, bizton támogatják egymást.

Szász Ernőné Szeged

Kicsi méltóságánkat is hiába keresem, nem nyitott ajtót s most másodszor nem merek próbálkozni – mert jobb – feküdni!
Ebéd semmi, fekvés, a tenger erősen hullámzik. Fekvés, vacsora – csirke, azt is másnapra teszem el. Este átnéztünk a zeneterembe, majd a II. osztályra, ott alig érezni a hullámokat, táncolnak, jó gramofon. 10-kor lefekvés.

Szombat 10. Alvás nem egészen jó, gyalázatos tengerre ébredek, óriási hullámok. Tea, csirke, fedélzet, fotografálás. A hölgyek „gyengédek”, hóvihar, lefekszem, írok. Ebéd húsleves, marhahús ugorkával – ez a legjobb. Lefekvés. Lézengés, fedélzet, hideg van, a zeneterembe megyek, ott meg meleg van, nem lehet kibírni. Meglátogatom Kikakeréket, fekszenek. A többiek… [szöveghiány]

Dr Andor Béla és Belyusné bírják, előbbi még „lumpolt is odaát” tegnap Szászné is csak mutatkozik, aztán el. Lefekszem, alma, datolya, drága Mucimra gondolok – csokoládé, lefekvés. Vacsora semmi. Délután írás, olvasás. A nagy síkoly, gondolatok haza édesemre a melyeket csak intimen ott lehet elmondani.

Az éjjeli alvás jó.

11 Vasárnap 4 órakor ébredünk, itt a vihar, de csodálatosan jól vagyok. Nyilván igaza van Dr Bertóthy békéscsabai polgármester emberének a ki azzal búcsúzott tőle, hogy feküdni, feküdni, ez a legjobb szer. Tényleg az orvosság a zsebemben van, nem venném be. Csak úgy játszanak a hullámok ezzel a kolosszum hajóval a mi egészen hihetetlen, meg is látszik a népen. A hangjukat is alig hallani, pedig máskor nagy zajjal jönnek-mennek. Reggeli semmi.
Különben egyszerre négyfelé mozog a hajó. Előre, hátra, jobbra, balra. Nagy muri a félős embernek! Megnézem Kikakerékat. Mellettük a kabinban 2 apró gyerek, 8 év körüli fiú, 6 éves lehet a lány. Szegénykék egész nap egyedül – de nem félnek! Mondom is: az én drága Anyucim, dehogy is hagyná el egy pillanatra édes csemetéinket!
Nincsen olyan anya, no meg feleség!
Délelőtt mise, nagyon megható. A II. osztályon vagyunk, egészen meglepően kellemes. Mellettem „sápit” a szegedi primadonna, a „fekete veszedelem”. De ez se tart soká, vissza lefeküdni, az itt a legjobb a világon – meg hazagondolni s akkor nincs semmi baj.
Várom az ebédet. Először ma. Egyedül eszem, a többiek betegek, különösen a kicsi asszony meg Kikakerné. Szegénykék!
Mária – és talán a mamája – csendes szemlélők. Kik lehetnek? Hallgatag, bájos leányka.

Faragó László: Kossuth-zarándokok útja Amerikába 1928 – Törzsgyűjtemény

Itt ér véget a rövid jegyzet. Amerikában szerzett úti élményeit, a szoboravatást és a fogadásokat már nem ide jegyezte fel, ha egyáltalán folytatta a naplóírást. És végül érdemes a névsorból kihagyott zarándok nevére is fényt deríteni. Faragó László könyvének elején gondosan felsorolja mind a 488 zarándok nevét, és rövid leírást is ad róluk. Mivel a „hajónaplót” vezető zarándokunk pontosan bejelölte azt a helyet, ahonnan a nevét kihagyták, így Faragó könyvéből kideríthető, hogy a kifelejtett utas nem más, mint Dr. Endrényi Tivadar budapesti ügyvéd, aki „saját elhatározásából és költségén, de egyúttal a rákosszentmihályi Athletikai és Football Club képviseletében is [utazott]. A Kossuth kultusz mindig is szent hagyomány volt a családjában. Atyai nagyatyja pedig Deák Ferencznek volt orvosa Kehidán. Különösebb célja volt Amerika jogéletének tanulmányozása.” (Faragó L. 15.)

A Komárommegyei Hírlap 1930. július 12. számának 4. oldalán Endrényi Tivadarról még azt is megtudhatjuk, hogy az első világháborúban hadnagyként szolgált a veszprémi 31-es gyalogezrednél. Kisnyomtatványtárunkban fellelhető gyászjelentése alapján az is kiderül, hogy 1885-ben született, tehát utazása idején 43 éves volt. Rövid szenvedés után 81 éves korában, 1966. február 10-én hunyt el.

Bár nem vagyunk a régi szép időket idéző White Star Line vállalat képviselői, de úgy gondoltuk, talán utólagosan jóvátehetjük a társaság mulasztását azzal, hogy utólag megkövetjük azt az utast, akit kifelejtettek az utaslistából. Kossuth szobra ma is ott áll New Yorkban, ahová 87 évvel ezelőtt helyezték, állítson hát ez az írás emléket itt Dr. Endrényi Tivadarnak.

Elbe István

Felhasznált irodalom:

Címkék: kossuth lajos elbe istván faragó lászló

1 komment

Az olvasóközönség számára harminc évvel ezelőtt, 1985. április 9-én délelőtt 9 órakor nyitotta meg kapuit az Országos Széchényi Könyvtár.

„A könyvtár előcsarnokában dr. Havasi Zoltán mb. főigazgató köszöntötte a beiratkozó pultnál az első olvasót, Keresztury Dezső akadémikust, az OSZK ny. főosztályvezetőjét. A megnyitás napján a posta alkalmi levelezőlapot bocsátott ki Széchényi Ferenc arcképével és a könyvtár épületének rajzával. Az árusítás helyén elsőnapos bélyegzés volt.” 

Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984–1985-ben, részlet  – Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1984–1985. az Elektronikus Periodika Archívumban.

A Történeti Interjúk Tára legújabb összeállítása a harminc évvel ezelőtti költözésről és az egy héttel korábbi (április 2.) hivatalos ünnepélyes megnyitóról szól.

Az ünnepélyes megnyitó 11 órakor kezdődött. Felavatták a könyvtáralapító Széchényi Ferenc gróf mellszobrát, majd az OSZK énekkara elénekelte a Himnuszt. Ezt követően Sinkovits Imre színművész eredeti dokumentumokból összeállított szövegmontázst olvasott fel, amely felidézte a könyvtár múltját. Az általa elmondott szépirodalmi és egyéb részletek sorában szerepelt – többek között – Széchényi Ferenc gróf felterjesztése I. Ferenc császárhoz a Nemzeti Könyvtár alapításáról.

Az OSZK HIRADÓ XXVIII. évfolyamának 3–4. száma.

Országos Széchényi Könyvtár: A beiratkozó pultnál
Dr. Keresztury Dezső, költő, író, irodalomtörténész, akadémikus, 1945–1947 között vallás és közoktatásügyi miniszter, iratkozott be először. Keresztury Dezső 1950-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1952-től a Színháztörténeti Tár vezetője, 1968-tól  nyugdíjba vonulásáig a Különgyűjtemények főosztályvezetője volt.

Országos Széchényi Könyvtár - Fotóséta 2011, Indafotó

Címkék: nemzeti könyvtár oszk

Szólj hozzá!

280 évvel ezelőtt 1735. ápr. 8-án halt meg a törökországi Rodostóban II. Rákóczi Ferenc író, államférfi, a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1704–1711), a Habsburgok elleni szabadságharc (1705–1711) vezére.

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia 1676. márc. 27-én született Borsiban (Borša Szlovákiában). Megözvegyült anyjának Thököly Imrével kötött második házassága Zrínyi Ilonát is a Thököly vezette Habsburg-ellenes felkelés részesévé tette. Anyja oldalán tartózkodott a gyermek Rákóczi is a császáriak által 1685 és 1688 között körülzárt Munkács várában. Ennek feladása után elszakították anyjától és nővérétől, s a gyámjául kijelölt Kollonich Lipót bíboros döntése alapján a csehországi Neuhaus (Jindrichuv Hradec) jezsuita kollégiumába, majd pedig a prágai egyetemre került tanulni. Rákóczi 1692-ben Bécsben telepedett le, ahonnan egyéves itáliai utazásra indult. 1694-ben nagykorúsították, júniusban beiktatták Sáros megye örökös főispáni tisztébe. Ugyanebben az évben megnősült és feleségével, Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnővel Magyarországra költözött. Az 1697. évi hegyaljai felkelés parasztvezetőinek megkeresését még visszautasította, de a mozgalommal való leszámolás és a szomszédos birtokos Bercsényi Miklós Ung vármegyei főispán hatására titokban XIV. Lajos francia király segítségét kérte uralkodója ellen. Tervének elárulása a bécsújhelyi börtönbe juttatta 1701-ben, ahonnan fél év múlva segítséggel megszökött, és Lengyelországba (Varsó, Brezán) menekült. Innen tért vissza 1703. június közepén Magyarországra, és az őt felkereső tiszaháti felkelők kérésére élére állt a kibontakozó felkelésnek.

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja In. Száz szép kép – Magyar Elektronikus Könyvtár 

1703 és 1711 között vezette a magyar nemzet szabadságharcát a Habsburg-uralom ellen. 1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés „a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé” emelte. 1707-ben Magyarország és Erdély uniójának létrehozásával az ónodi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc indítványára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A nemesség és a nép benne látta a jövendő királyt, hatalmas államszervező munkát végzett; önálló nemzetközi diplomáciát épített ki. 1711 februárjában orosz katonai támogatás szerzése céljából Lengyelországba távozott, s ott érte a szatmári megállapodás híre, ami után emigrációba kényszerült. 1713-tól 1717-ig Franciaországban, előbb XIV. Lajos udvarában, később, a király halála után Grosbois-ban, a kamalduli szerzetesek rendházában élt. Távollétében, 1715-ben III. Károly fő- és jószágvesztésre ítélte.

A Portának a Habsburg Birodalommal szemben éleződő ellenségeskedése miatt kapott szultáni meghívásnak eleget téve 1717. szeptember közepén Törökországba hajózott. Előbb Jenikőben, majd a pozsareváci béke (1718. július 21.) után Rodostóban telepedett le. Ott töltötte élete utolsó éveit.

Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közüllünk a mi édes urunkot és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratni. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma megholt érettünk. Amicsoda életet élt, és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották nékie: ma velem lész a paradicsomban. Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságoson reánk szállott. De ne azt a jó atyánkot sirassuk, mert őtet az Isten annyi szenvedési után a mennyei lakadalomban vitte, ahol a gyönyörűségnek és az örömnek pohárából itatja, hanem mi magunkot sirassuk, kik nagy árvaságra jutottunk.

Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 112. levél, Rodostó, 8. aprilis 1735. (részlet) In. Mikes Kelemen művei. Törökországi levelek; Misszilis levelek: 1759–1761; Mulatságos napok, Budapest, Szépirodalmi, 1978. – Magyar Elektronikus Könyvtár

II. Rákóczi Ferenc pecsétnyomója, 18. század eleje. (Magyar Nemzeti Múzeum) In. Kétfejű sas. A Habsburg-uralom Magyarországon (1699–1790), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2000. (Encyclopaedia Humana Hungarica, 6.) – Magyar Elektronikus Könyvtár

Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc holttestét a galatai Szent Benedek kápolnában nyugvó édesanyja sírjába temettette, szívét s kéziratait, végakaratához híven, Grosbois-ba küldte. Hamvait 1906-ban a kassai Szent Erzsébet-főszékesegyházban helyezték el.

Ők alusznak ottan, a számkivetettek.
Idegen hazának földe tesped rajtok.
Elhagyák honukat, a soká védettet,
Melyet pártos önzés megtörött, lehajtott.
Elhagyák a szép hont, őseik lakását,
Hogy ne látnák annak végső vonaglását.

Ott vártak sokáig, noha nem reméltek.
Nem volt kitől várni, csak a véletlentül.
Hazájok szerelmét, ezt az örök mécset,
Kebelök mélyében ápolgaták szentül;
Addig ápolák, hogy annak is vége lett;
Eltemeték egymást, idegen part felett.

Arany János: A rodostói temető (részlet)  Magyar Elektronikus Könyvtár

II. Rákóczi Ferenc Magyarország és Erdély fejedelmények nyugvóhelye. Képes levelezőlap, Kassa, 1908. – Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár

A porta megengedvén, hogy titkon a szegény urunk testét Constancinápolyban vihessük, egy nagy ládát csináltatván, a koporsót belézárattam, hajóra tétettem, és egynehánymagammal 4-dik megindultam. 6-dik Constancinápolyban érkezvén, a ládát, akiben a koporsó volt, a jezsuitákhoz küldöttem. A koporsót kivévén belőlle, felnyitották, hogy a testet meglássák. Sírt pedig azon a helyen ástak, ahová temették volt az urunk anyját, akinek is csak a koponyáját találták meg, és aztot a fia koporsójában bézárták, és együtt eltemették.

Mikes Kelemen: Törökországi levelek. 115. levél, Rodostó, 18. julii 1735. (részlet) In. Mikes Kelemen művei. Törökországi levelek; Misszilis levelek: 1759–1761; Mulatságos napok, Budapest, Szépirodalmi, 1978. – Magyar Elektronikus Könyvtár

----

Hej, Rákóczi! Hej, Bercsényi!
Dicső magyarok vitézi!
A sebeink csak nem szünnek,
Fájdalmaink nem enyhülnek.

Hej, Rákóczi! Hej, Bercsényi!
Dicső magyarok vitézi!
Ha ti még most is élnétek,
Ti is a hazát védnétek.

[Hej, Rákóczi! Hej, Bercsényi!…] In. Magyar népdalok. Szerkesztette és a bevezetőt írta Ortutay Gyula. Válogatta és jegyzetekkel ellátta Katona Imre, Budapest, Szépirodalmi, 1976. – Magyar Elektronikus Könyvtár

M. J.

Korábbi Rákóczi-posztjaink:

Címkék: erdély arany jános magyar elektronikus könyvtár 18. század mikes kelemen rákóczi ferenc mányoki ádám mann jolán zrínyi ilona

3 komment

Az e-locsolkodóknak ajánlunk gyönyörű régi képeket különgyűjteményeinkből! Nekünk mindig mindenre van képünk. Nézelődj partnerkönyvtáraink remek plakátjai, képeslapjai között is, húsvét alkalmából!

A könyvtárakban őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. Publikáláshoz vagy haszonszerzési célú felhasználáshoz az őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni. MDK.

A képek e-képeslapként is továbbküldhetők. Ide kattintva találjátok a Magyar Digitális Képkönyvtár húsvét részgyűjteményt.

Antiphonarium - Pergamenkódex - A Mátyás Graduale címlapja (f. 3r). A miniatúra a húsvétcasárnapot, Krisztus feltámadását ábrázolja. Az énekelt hely: Zsoltár 138, 18, 5-6. A címlap alsó részén Mátyás és Beatrix címere látható. A kódex az 1480-as évek második felében készült. Készítési helye vitatott. Feltehetőleg a palotakápolna könyvállományába tartozott. MDK


A kép hátoldalán felirat: Húsvéti körmenet a tartalék zászlóaljnál. 916. május. Országos Széchényi Könyvtár, Fénykép- és Fotóművészeti Tár. MDK



Perlmutter Izsák: Magyar Divatcsarnok. Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár. MDK

Címkék: húsvét nyuszi oszk magyar digitális képarchívum perlmutter izsák

Szólj hozzá!

Húsvétvasárnap a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb és legrégibb ünnepe. Az egész keresztény világ a föltámadt Krisztust, az élet diadalát ünnepli.


„Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt. És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor. És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról? És odatekintvén, láták, hogy a kő el van hengerítve; mert felette nagy vala. És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének. Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová őt helyezék. De menjetek el, mondjátok meg az ő tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megyen Galileába; ott meglátjátok őt, a mint megmondotta néktek. És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.”

A Márk írása szerint való szent evangyéliom, 16, 1–8.  – Szent Biblia azaz istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár; a Magyar Elektronikus Könyvtárban

„CHristus Virágunk,
Szép termö águnk.
Alleluját énekellyünk;
Minden bünt lelkünkben öllyünk.
Ki fekvék sirban,
Fel-kele vígan.
Fel-kele fényünk,
Christus reményünk.”


Virag vasarnapi processiora, részlet – Katolikus egyházi énekek; Régi magyar költők tára XVII. század;  15/a kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárban


[A feltámadás] – A Mátyás Graduale címlapja, (f. 3r). A miniatúra a húsvétvasárnapot, Krisztus feltámadását ábrázolja. Az énekelt hely: Zsoltár 138, 18, 5–6. A címlap alsó részén Mátyás és Beatrix címere látható. A kódex az 1480-as évek második felében készült. Készítési helye vitatott. Feltehetőleg a palotakápolna könyvállományába tartozott; Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

„Akik tanait gyülölték,
Meg nem ölheték.
Nem rejthette sír magába
Égi szellemét.
Mert égből eredt s nem is volt
Születése sem...
Feltámadt az istenember
Győzedelmesen!”


Reményik Sándor: Feltámadás, részlet – Reményik Sándor összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

———

„Az írások szerint Jézus az eltemettetése utáni harmadik napon visszatért a földre, s itt tartózkodott még negyven napot. Föltámadásával az egyházi évben újabb bőség időszaka köszönt az emberekre (feltéve, ha van mit enniök), ami ötven napig, pünkösdig tart. A húsvétnak mint tavasz-ünnepnek is a föltámadás a fénypontja. A naptári fordulatot nemcsak a »sódar behozatala«, hanem tűzszentelés is jelzi; eddig is láthattuk, minden »negyvenedik« ünnepnapon (karácsonykor, gyertyaszentelőkor, illetve húshagyókor és most, húsvétkor) tűzünnep is járta. Ilyenkor a nép otthonában kioltotta a régi tüzeket, hogy az új, szentelt tűzzel gyújtson új világot.

[…]

A föltámadás ábrázolása terén a művészek a tridenti zsinatig sokszor figyelmen kívül hagyták a Szentírásban foglaltakat, ahol az is olvasható, hogy a sírhoz zarándokoló szent asszonyok a sírt nyitva találják, és angyali szózatból értesülnek a történtekről. A középkor és a reneszánsz festőit a földre visszatért Jézus személyénél jobban foglalkoztatta annak isteni lényege. Ezért a föltámadást a mennybemenetelhez hasonlóan értelmezték. Krisztust természetfölötti lényként a levegőben lebegve, fényes mandorlával övezetten jelenítik meg a kitárult sír felett, kezében a föltámadás zászlajával, miközben a földön a sír elvakított vagy alvó őrei henteregnek.”


Föltámadás, részlet – Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium című műve a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

———

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.


Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.


Pilinszky János: Harmadnapon – Pilinszky János összegyűjtött versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban


Kis bárány a Digitális Képkönyvtárban

„E húsvéti bárány, a keresztény ősegyház egyik legrégibb, az apostolok korával egyidős szimbóluma, Szent Pál (I. Kor. 5, 7.) egy ótestamentumi vonatkozású hasonlatából került azon metaforák sorába, melyek a megváltás tanát szóval és képpel magyarázzák.

Megvan ugyan e hasonlat Péter apostol első levelének 1. fejezete 19. versében is. Sőt János evangéliumának 1. fejezetében (29. v.) már Keresztelő Szent János is Isten bárányának nevezi Krisztust: de sem az egyik, sem a másik hely nem esik oly súlyosan a latba, mint Pál apostol szavai, akinek levelei kétségtelenül a legrégibbek és a leghitelesebbek az újtestamentomi könyvek között.

Péter és János illető helyei különben is a már közkeletűvé vált beszédszokásból merítettnek tüntetik fel e hasonlatot: holott Pál szavain még megérzik a közvetetlenségnek és az újdonságnak az az üdesége, amely az előzőkkel való szerves kapcsolatban egyúttal elárulja a szerző gondolatmenetének egész természetes láncolatát is. És éppen ez a láncolat világítja meg fölötte tanulságos módon a megváltás tanának vallástörténelmileg oly nevezetes kifejlődését, egyúttal pedig az áldozat fogalmának a legnyersebb ősi képzettől a legátszellemültebb keresztény tanításig való fokozatos felemelkedését.

Szent Pál ugyanis a Korintusiakhoz intézett első levele 5. fejezetének 6–8. verseiben (Károli Gáspár fordítása szerint) ezt mondja:

6. …Avagy nem tudjátok-e, hogy egy kicsiny kovász megposhasztja az egész tésztát?

7. Tisztítsátok ki azért a régi kovászt, hogy legyetek új tészták, miképpen hogy kovász nélkül valók vagytok. Mert a mi Húsvéti bárányunk, a Krisztus érettünk megáldoztatott.

8. Azért Innepet szenteljünk nem régi kovászban, sem nem gonoszságnak és álnokságnak kovászában, hanem a tisztaságnak és igazságnak kovász nélkül való kenyereiben.

Az eredeti görög szövegben a 7. vers „Húsvéti bárány”-ának a (Pascha) szó felel meg, vagyis azon héber szó görögös alakja, amely magát a zsidó húsvétünnepet s annak a mózesi könyvekben (különösen Exod. 12, 3-11.) több helyütt részletesen körülirt rituális étket jelenti. E szó eredeti értelme pedig arra enged következtetni, hogy a zsidók húsvéti báránya, amelyet keserű füvekkel és kovásztalan kenyérrel kellett Nizán hó 14-én az Egyiptomból való menekülés s az ő elsőszülötteinek váltsága emlékére évenkint enniök, nem egyéb valamely régibb áldozat olyanféle megváltásánál, aminő az engesztelő napon a pusztába eresztett bűnbak vagy aminő – még találóbb hasonlattal élve az Izsák helyett leölt kos az Ábrahám áldozatában. (I. Móz. 22.)”

A húsvéti bárány, részlet – Katona Lajos Folklór-kalendárium című műve a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Minden kedves olvasónknak áldott, békés ünnepet kívánunk!

Nagy csokor tulipán a Digitális Képarchívumban

Címkék: húsvét reményik sándor pilinszky jános oszk naprakész ünnepek

Szólj hozzá!

Nagyszombat a csöndes gyász napja, Jézus sírban pihenésének ideje. Jézus nagypénteken bekövetkezett halála után az összeverődött kíváncsi tömeg mellét verve szétoszlott, Jézus ismerősei pedig, köztük az asszonyok is, akik Galileából kísérték, távolabbról látták a történéseket.

Jézus halálának évében – az evangéliumok tanúbizonysága szerint – az ószövetségi húsvét (pészah) szombatra esett. Jézus megfeszítése, halála és eltemetése így az ún. készület napján történt, a szombatot pedig – az ószövetségi törvény előírása szerint – a tanítványok is nyugalomban töltötték.

„Volt egy József nevű tanácsos, derék és igaz férfi, Júdea Arimatea nevű városából származott, és maga is várta az Isten országát. Ő nem értett egyet a határozattal és az eljárással. Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és sziklasírba helyezte, ahol még nem feküdt senki. A készület napja volt, a szombat már beállóban. A Galileából érkezett asszonyok is elmentek és megnézték a sírt, hogyan helyezték el benne a holttestet. Hazatérőben illatszereket és keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték.”

Lukács evangéliuma 23, 50–56 – A katolikus Biblia a Magyar Elektronikus Könyvtárban

A nagyszombathoz kapcsolódó vallási gyakorlatok és szokások közös vonása az elcsendesülés, az imádság, Jézus szenvedéstörténetének felidézése, a katolikusoknál az ún. szentsírlátogatás. A szentsír Jézus jeruzsálemi Szent Sírjának utánképzése, a sziklasír kőpadján fekvő, gyolcsba göngyölt halott Jézus templomi megjelenítése. 

A Szent Sír kápolnájának bejárata Jeruzsálemben – Fénykép a Vasárnapi Újság 1898. április 10-én megjelent (45. évf. 15. sz.) számában a Digitális Képarchívumban 

Ismerem Jézus éjszakáit,
és a bal lator istentelen magányát.
A jótett szelíd mezejét, s a merénylő
elhagyatott, üszkös kezét a tett után.

És ismerem a bárány vesztét,
úgy is, mint aki veszkődve topog
halálos esése előtt,
és úgy is, mint aki hitével
a meleg belsőt keresi.


Pilinszky János: Ismerem – Pilinszky János összegyűjtött versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Balló Ede: Piéta – Az Országos Képzőművészeti Társulat téli kiállításából. Fénykép a Vasárnapi Újság 1892. december 11-én megjelent (45. évf. 15. sz.) számában a Digitális Képarchívumban 

Jézus föltámadásának ideje a nagyszombatról vasárnapra virradó éjszaka, vasárnap hajnala. A katolikusoknál ezért nagyszombat este, sötétedés után kezdődik az ún. húsvéti vigília szertartása, amelyben a világ világosságának, Jézusnak győzelmét ünneplik a sötétség fölött, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött.

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra. Az újtűz nagyszombati kultuszát előmozdította a pogány szakralizmus hagyatéka is. A germánok isteneik tiszteletére tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeiknek termékenységét biztosítsák. Bonifác, a németek apostola, ezt az ősi szokást a nagyszombati tűzszenteléssel, és annak egyházias értelmezésével helyettesítette. Az egyházi szimbolikában a kialvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust. Más magyarázat szerint a kovakő, amelyből tüzet csiholnak: Krisztus, a tűz pedig: a Szentlélek, amelynek útját, kiáradását a Megváltó előkészítette. A liturgikus gyakorlat ma is él: a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ez általában úgy történik, hogy a tavaly szentelt barkára tüzet csiholnak, és ennél gyújtják meg a gyertyákat, illetőleg az örökmécset.


Nagyszombat, részlet – Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd című kötete a Magyar Elektronikus Könyvtárban

----

„Sírod szélén szinte félve,
iszonyattal üldögélve,
ó - mekkora vád gyötör,
mardos, majdnem összetör:
mily látás a kétkedőnek,
törvény ellen vétkezőnek,
hogy üres a sírgödör.

Nyitott sírod szája szélén
sóhajok közt üldögélvén
szemlélem bús, elvetélt
életemnek rút felét
s jaj, – most olyan bánat vert át,
mily Jacopo és Szent Bernát
verseiből sír feléd.”


Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett, részlet  – Dsida Jenő összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtá

Címkék: biblia dsida jenő pilinszky jános lukács evangéliuma oszk nagyszombat országos széchényi könyvtár naprakész ünnepek

Szólj hozzá!

 Nagypéntek Jézus Krisztus szenvedésének, megfeszítésének, halálának és temetésének napja.

„Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: »A názáreti Jézus, a zsidók királya!« A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: »Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok.« De Pilátus azt felelte: »Amit írtam, azt megírtam!« Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: »Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.« Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek. Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: »Asszony, nézd, a fiad!« Aztán a tanítványhoz fordult: »Nézd, az anyád!« Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány. Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: »Szomjazom!« Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték. Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: »Beteljesedett!« Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.”

János evangéliuma 19, 17–30. – A katolikus Biblia a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Pray-kódexTollrajz a 13 sz. elejéről a Pray-kódexben, 1195 körül; MNY 1 f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár 

Az első ránk maradt magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom, amelyet a 13. század végén jegyeztek le. A versben Mária siratja halott fiát, Jézust. A szöveget a Leuveni kódex őrizte meg, amely 1982-ben érkezett haza Magyarországra. 

Az Ómagyar Mária-siralom szövege a Leuveni kódexben, 13. század utolsó negyede, vége, MNy 79f. 134v, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

„Világ világa,
virágnak virága,
keserűen kínzatul,
vos szëgekkel veretül!

Uh nëkem, én fiom,
ézës mézűl,
szégyenűl szépségüd,
vírüd hioll vízől”.


Ómagyar Mária-siralom, Mészöly Gedeon olvasata, részlet – A teljes szöveg Vizkelety András „Világ világa, virágnak virága...” Ómagyar Mária-siralom című kötetében (29. o.) a Magyar Elektronikus Könyvtárban

„»Vers... pedig a javából« minősítette Horváth János 1931-ben a magyar líra első szövegemlékét. Nem tudjuk pontosan, mikor keletkezett, azt is csak körülbelül, hogy mikor írták le, létezéséről is csak 1923-ban szerezhettünk tudomást. Előtte nem maradt fenn semmi e műfajban, utána sincs évszázadokig hozzá mérhető remekmű. Nem csoda hát, hogy a verset és az azt megőrző Leuveni kódexet szinte nemzeti ereklyeként tiszteli a magyar kultúrtörténet.”

Vizkelety András írásának részlete – A teljes szöveg a Nyelvemlék-honlapunkon olvasható. 


Missale Boldvense (Pray kódex)Pray-kódex, 1195 körül; MNY 1 f27v–f28r, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár

Az Ómagyar Mária-siralom A. Molnár Ferenc által jegyzett olvasata és értelmezése Györgyi Anna előadásában, valamint Mészöly Gedeon olvasata Sudár Annamária előadásában, az énekelt változat pedig Török Erzsébet és Lovász Irén (13. századi planctus dallamára) előadásában, valamint Vedres Csaba feldolgozásában Gyermán Júlia előadásában
Nyelvemlék-honlapunkon meghallgatható.

Címkék: nagypéntek oszk vízkelety andrás vedres csaba naprakész ünnepek pray-kódex ómagyar máris siralom mészöly gedeon

Szólj hozzá!

Nagycsütörtök az utolsó vacsora, az Oltáriszentség alapításának ünnepe, valamint Jézus elárultatásának és elfogatásának estéje; a katolikusok ún. húsvéti szent három napjának első napja. 

„Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. Így szólt hozzájuk: »Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.« Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: »Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.« Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: »Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.« Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: »Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja.« Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz.” 
Lukács evangéliuma 22, 14–23. – A katolikus Biblia a Magyar Elektronikus Könyvtárban 


Albrecht Dürer (1471–1528) metszete 1510-ből. Nem egykorú, hanem későbbi, valószínűleg 1580 körüli levonat; Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára (Digitális Képkönyvtár)

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

Dsida Jenő: Nagycsütörtök – Dsida Jenő összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban 

A vers Misztrál együttes által megzenésített és előadott változata megtekinthető Nyugat-honlapunk „zenés versei” között. 

Címkék: nagycsütörtök

Szólj hozzá!