Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát…
Drótos László, a hazai internet úttörője // OSZK CSEVEJ S02E06
Egy csomó dolog, ami megjelenik az interneten, hamar eltűnik, ezek megőrzése, megmentése nagyon szép feladat – vallja Drótos László webkönyvtáros. Laci az előző negyven évben ott állt több online fejlesztés bölcsője mellett, és ringatja őket a mai napig. Jelenleg a webarchiválást tanítja…
„A magyarok nem szívesen maradtak olyan városokban, amelyek oszmán közigazgatási központtá váltak”
Dávid Géza előadásával zárul az Orientalisták az OSZK-ban című sorozatunk negyedik évadja. A magyarországi török hódoltság népesedés-, gazdaság- és közigazgatás-történetének szakértője Pasák és bégek uralma alatt címmel tart előadást május 8-án. Az ELTE Török Filológiai Tanszékének oktatójával ennek…
Pillantás a Tabánra: az eltűnt Rácváros emlékezete nemzeti könyvtárunkból nézve
Egy kiállítás margójára
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2019. március 31-ig látható a Szerb székesegyház a Tabánban ‒ Az eltűnt Rácváros emlékezete című, magyar-szerb együttműködésben létrejött kiállítás. A tárlat a Budán a 17. századtól jelentős számban megtelepedett szerb ortodox népesség múltját és 1949-ben…
„Unikális állományunk tudományos igényű feltárása” – interjú Boka Lászlóval irodalom- és kultúrtörténeti könyvsorozatunk 11. kötete megjelenése alkalmából
Tavaly decemberben a sorozat 10. kötete kapcsán azt írták egy kritikában: a nemzeti könyvtár Bibliotheca Scientiae et Artis könyvsorozata mind tartalmát, mind kivitelezését tekintve igényes, rangos, mára férfikorba lépett. Azóta a 11. kötet is napvilágot látott. Bő nyolc esztendő alatt 11…