Tíz éves születésnapi Wikipedia konferencia

2011. január 25. 15:55 - nemzetikonyvtar

Január 15-én könyvtárunkban ünnepelte tíz éves születésnapját a Wikipédia. Az OSZK könyvtár K2 kísérleti műhely blogbejegyzése:

Az alábbiakban Habók Lilla összegzését olvashatják a rendezvényről, melynek az OSZK nagyelőadóterme adott helyet.

Vizi E. Szilveszter megnyitója és a Wikipédia alapítójának, Jimmy Wales-nek a videóüzenet után az első előadást Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation új közösségek megszólításáért felelős igazgatója tartotta. Beszámolt róla, hogy egyre növekszik a Wikipédiát egyetemi szinten szerkesztők száma, több professzor is bátorítja a hallgatóit a szerkesztésre. Előző szemeszterben 200 hallgató 2 millió karaktert adott hozzá a Wikipédiához. A szócikkek hosszabbak lettek, képekkel bővítették ki őket és több a hivatkozás. Központban a platform, aminek szerkesztésében részt vesznek, ellenőrzik minőségét és gazdagítják tartalommal.

Hozzászóló felvetette a kérdést, hogy az-e a jobb, ha egyre több új szócikket készítenek, vagy ha a meglévőket tökéletesítik. Továbbá célszerű lenne, ha a nyugdíjba menő nagy tudású emberek is beszállnának a szerkesztésbe, melyben Schulenburg is egyetértett.

Gervai Péter (a Wikimédia Magyarország Egyesület elnöke, a magyar nyelvű Wikipédia alapítója)

Megköszönte azoknak, aki részt vettek abban a munkában, ami a magyar Wikipédiát erre a szintre juttatta. Elárulta, hogy 2003-ig nem sok tartalom szerepelt a magyar Wikipédián, ekkor átalakították az egészet. „Valaki egy lexikont a semminek ír.” Innentől kezdve elkezdték olvasni a Wikipédiát, szerkesztették a meglévőeket és új szócikkeket készítettek. Ismer olyan neves embereket, aki névtelenül szerkesztenek, hogy ne derüljön ki róluk, és ne azért olvassák az emberek azokat a szócikkeket, mert azt neves emberek írták. Kialakult egy minőség-ellenőrzési rendszer, aminek néha sikerül is megfelelni.

5 alappillért nevezett meg: ez egy enciklopédia, a tartalom szabadon használható, közösség civilizált együttműködésére épül, nincsenek állandó szabályok, objektív. Nem az abszolút igazság a lényeg, hanem az ellenőrizhetőség, az olvasó döntsön a források alapján, hogy mit hisz el. Fontos a szerzői jog tiszteletben tartása.



Korábban Jimmy Wales cége finanszírozta, 2008-ban megalakult a Wikimédia Magyarország Egyesület is. Nagyon sokat fejlődött a Wikipédia, a legtöbb nyelven elérhető weblap. 7,5 millió fájl található a médiatárban, amit a forrás feltüntetésével szabadon lehet használni. Az aktív szerkesztők számát megmondani nehéz, nagyjából 600 aktív szerkesztőt tartanak számon, akik legalább 5 szócikket szerkesztettek.

Ludassy Mária (filozófus, egyetemi tanár), „A felvilágosodás korának enciklopédiaálma”

A filozófus előadó a francia enciklopédiaszerkesztésről beszélt. Már akkor is csak a kölcsönösséggel lehetett eredményt elérni. Példaként Didot-t hozta fel, aki az élvezet szócikket írta meg. „A lexikon az igazságnak szenteltetett, az egyik szócikknek ki kell javítani a másikat.” A 18. században a szabad vitával lehetett előre haladni, nem az ex katedra kinyilvánításokkal.

Vicsek Tamás: (biofizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja), „Élő hálózatok” (Hálózatok belső szerkezetének és fejlődésének törvényszerűségei)

A Wikipédia élő, létező objektum, melyet vizualizálni lehet. Ábrákat mutatott, ahol a Wikipédia képei szerepelnek, és annál nagyobb egy kép, minél többször szerepel. A rajtuk lévő pötty nagysága pedig azt jelzi, hányszor írták újra a szócikket. Például Hitlernél egészen nagy pötty szerepel.

Hogy néz ki a magyar tartalom az angol Wikipédián? Szerepel Bartók Béla, Puskás Ferenc, Rubik Ernő, de Staller Ilona szócikke is.

Vizsgálták a galambokat, akiknek hátára GPS jelet tettek. A GPS nagyon pontatlan adatokat ad, ezért korrelációs függvényeket néztek: ha egyik galamb elkanyarodik, akkor a másik mit csinál? Ez egy irányított hálózat – ahogy a Wikipédia is, csak az sokkal bonyolultabb hálózat. Kivált két galamb, akiknek vannak követői, és a követőknek is vannak követői.

Szendvicsszünet után kerekasztal-beszélgetés következett, melynek résztvevői:
 

  • Csányi Vilmos etológus, író, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
  • Kiss Endre filozófus, egyetemi tanár
  • Lattmann Tamás nemzetközi jogász, egyetemi adjunktus
  • Sajó Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, PhD


A humán etológiával foglalkozó professzor a tanításból hozott példát, ahol ugyan a diákok nem felkészültek fizikakísérletek elvégzésére, mégis együtt meg tudják csinálni. Az embereknek megvan a konstrukciós képességük, a hamis információt el tudják választani a korrekt információktól.

Sajó Andrea a web2 technológiát emelte ki, mellyel az emberek a tudásukat meg tudják osztani. A Wikipédia soha nem tűnik lezárt enciklopédiának. Könyvtárosként pedig örül neki, hogy a szerzői jogokat is a megfelelő módon kezelik. „A Wikipédia önmagát tisztítja, egyre jobb információminőséget tartalmaz.”

Lattmann Tamást, mint jogászt zavarták bizonyos dolgok az interneten, de úgy érezte, hogy a Wikipédia szócikkekkel tisztázni lehet dolgokat. Az elérhető információmennyiség növekszik, és bízik benne, hogy ezzel együtt a minőség is nő. Jó szócikket írni nehéz, de jó tudományos munkát összeállítani még nehezebb, így nála a szócikkszerkesztés egyfajta előkészülési munka. A hallgatóknak nem engedi a copy-paste-et, de javasolja, hogy olvassák el a szócikket.

Kiss Endre a mediatizáció szempontjából közelítette meg a Wikipédiát. Sokan nem is gondolták, hogy milyen funkciókat tölt be. Ebben az önkéntességnek nagy szerepe van. A tudományban élők tudják értékelni a demokratikusságot, ami esélyeket teremt.

Sajó Andrea a könyvtároshallgatók példáján üzente, hogy tudományos forrásnak ne tekintsük a Wikipédiát, de ha problémát tapasztalunk, akkor nyugodtan szálljunk be a szerkesztésébe.

Lattmann Tamás nem engedi a hallgatóknak a wikis hivatkozást, csak előre egyeztetett esetekben. Viszont szerinte a nem anonim blogok gond nélkül használhatóak, mert akadnak professzorok által írt szakmai blogok is, ahol egyértelműen releváns információk szerepelnek.

„A Wikipédia nem primér információ” – szögezte le Kiss Endre. A hivatkozások szerinte megoldhatóak, a nevek kikereshetőek, de nem mindegy, hogy valami másodlagos, harmadlagos vagy negyedleges forrás.

Csányi Vilmos arra hívta fel a figyelmet, hogy a legjobb szócikk sem tudományos forrás, hanem a tudományos forrásokról írt összefoglaló. „Szeressük a Wikipédiát olyannak, amilyen, de legyünk tisztában azzal, hogy milyen.”

A moderátor következő kérdése, hogy milyen motiváló tényezőket tudnának javasolni, hogy az akadémikusok és könyvtárosok is szerkesszék a szócikkeket? Az ellenőrzés ugyanolyan önkéntes jellegű, mint a szócikkek megírása – mondta Lattmann Tamás. Lehetne Wikipédia baráti kört kialakítani, ahol tudósok vitatkozhatnának szócikkekről. Csányi Vilmos szerint „az önkéntesség kincs”, kötelezően nem foglalkozhatnak vele az egyetemen. Sajó Andrea szerint a szakterületek moderátorainak a területek valódi szakértőit kellene felkérniük a cikkek ellenőrzésére. Példát is hozott arra, hogy a Stirlitz-szócikket ő szerkesztette, mert zavarta, hogy a fiatalok nincsenek tisztában azzal, ki az a Stirlitz. A moderátor több ponton kérte a javítást, a legnagyobb gond viszont a képszerzéssel akadt, mert nem rendelkezett saját fotóval Stirlitzről.

A keresőkben a Wikipédia szócikkek mindig az első találatok közt szerepelnek, ezért nagyon fontos odafigyelni rá, viszont óva intenek attól, hogy mondjuk egyetemek a honlapjaikon a saját leírásukat a Wikipédiáról vegyék. Sajó Andrea a valódi lexikonokkal való különbségre hívta fel a figyelmet, ahol felkérik a szakértőket a szócikkek megszerkesztésére. A helyesírási hibák nagyon zavarják őt, ezért mindenkit a felelősségteljes szerkesztésre kért. Csányi Vilmos korainak érzi a kérdést a 10 éves évfordulón, mert szerinte majd 50 év múlva dől el a helye. Az információ könnyen megszerezhető, régebben az oktatók a teremben az egyedüli tudásbirtokosok voltak, míg ma mindenki tud valamit a csoportból. Egy gimnáziumi biológiaórát azzal kellene kezdeni, hogy mondjuk szócikkeket adnak fel előző órán, és azt a következő óra elején megbeszélik, mi helyes belőle. Tisztázni kellene a különbséget, hogy mit jelent érteni valamihez, és mi az, amikor valaki csak elolvasott valamit az interneten. Sajó Andrea egyik könyvtároshallgatója büszke volt arra, hogy több szócikket is szerkesztett már a Wikipédián, majd kiderült, hogy nagy hiányosságok vannak a tudásában. Lattmann Tamás szerint minden korszakban voltak olyanok, akik kitalálták az általuk igaznak vélt tévhiteket, ez nem egyedi a mostani korban. A moderátor, Mészöly Tamás próbálta védeni a mundér becsületét, és javasolta, hogy az emberek pillantsanak rá a Kocsmafalra, Vitákra, ahol komoly beszélgetések folynak egyes helyesírási kérdésekről és tényekről.

A konferencia értékeléséhez a blogszerkesztő (Németh Márton) annyit tenne hozzá, hogy szerinte nem a mundér védelmének kérdéséről volt szó. A kerekasztal résztvevői egyrészről elismerték a Wikipédia úttörő jelentőségét, a tudásátadás, tudásmegosztás különféle eszközeinek módosulását. Ugyanakkor mint az előző bekezdésben Csányi Vilmos megjegyzése kapcsán is látjuk (az alapvető általános tájékoztató információk s az alapos tudás elkülönülése kapcsán) igenis ki kell jelölni a wikipedia mint szolgáltatás főbb használati vonatkoztatási, értelmezési pontjait. Ezért utalt Lattmann Tamás a tudományos forrásjegyzék szerepét is betöltő lábjegyzetek fontosságára, miután a Wikipédiának nem is feladata tudományos babérokra törni, alapvető célja az önkéntes tudásmegosztás erején nyugvó általános tájékoztató funkció. Tudományos hivatkozások a szócikk lábjegyzeteinek segítségével készíthetők el a hivatkozott munkákból. A Wikipedia nagy segítséget jelent abban, hogy egy témakört rendszerez, s áttekinthetően rendszerezi és hozzáférhetővé teszi ezen hivatkozásokat.

Azt pedig szintén jogosan szóvá lehet tenni, amit Sajó Andrea felvetett, hogy a magyar nyelvű szócikkek bizonyos körének nyelvi minőségével komoly gondok vannak. Ezt sem általános dehonesztáló szándékkal fogalmazza meg, hanem éppen azért hogy a szolgáltatás használati értékét ne rontsák le ezek a felesleges slendriánságok. S ha a kocsmafali viták eredménye adott esetben nem szűrődik át a szócikkek nyelvi minőségébe, a kritika jogosnak is tűnik. Itt tehát a meghívott előadók jó alkalmat kínáltak arra, hogy a Wikipédia minden pozitívuma mellett konstruktív bíráló szavak is elhangozzanak. S ezzel a bírálók szerintem nem rontották el a születésnapot sem, mert igen rosszul vette volna ki magát, ha csak a kritikátlan dicséret kinyilvánításának nyílt volna tér. A kép így vált kerekké egy jól sikerült rendezvény kapcsán. Az már inkább szemet szúrt, hogy a fiatal korosztály milyen kis számban képviseltette magát, s mennyire túltengett a középkorúak s az idősebbek aránya…

Habók Lilla - Németh Márton

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr492612559

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Richard Quandt - A LEGNAGYOBB ZENESZERZŐK 2011.02.23. 09:18:28

Vajon van értelme a kérdésnek, hogy kik a legnagyobb zeneszerzők? A száz legnagyobb? A tíz legnagyobb? Kérdezzünk meg száz embert, szerintük ki a tíz legnagyobb zeneszerző, és figyeljük meg az egybeeséseket. Persze mindenki felsorolja majd J. S. Bachot...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.