Új politikusok régi könyvei

2012. július 03. 12:25 - nemzetikonyvtar

A közszolgálati pályára vagy azon belül új szerepre készülő politikusok vagyonnyilatkozatai ritkán tartalmaznak régi könyveket. A napokban beiktatottak közül egyikük három különleges nyomtatványról számol be a frissen feltöltött nyilatkozatában. Ilyenkor óhatatlanul megkérdezik az újságírók, ismerősök, hogy mi is lehet ez a könyv, no meg mennyit érhet.

Az első azonosítása nem okoz problémát, Pázmány Péter Kalauza, annak is az első pozsonyi kiadása 1613-ból (RMNY 1059). Legutóbb három évvel ezelőtt ütötték le 900 000 forintért, s közgyűjteménybe kerülhetett a „fényes” Esterházy Miklós tulajdonjegyével ellátott művelődéstörténeti kincs.

OSZK, RMK I. 443. Pázmány Péter: Isteni igazsagra vezerleo kalauz (Pozsony, 1613)

A második mű az erdélyi országgyűlési törvénycikkek (szövege: EOE VI.) valamelyik magyar nyelvű kiadása. Nagy valószínűséggel a néhány éve aukción előkerült 1613-as kolozsvári edició egy példányáról lehet szó (RMNY 1058), melynek végét Bethlen Gábor sajátkezű aláírása, s papírfelzetes viaszpecsétje zárja. Ez a további ismert példányok egyikén sem szerepel. Így érthető volt a magas leütési ár, ami meghaladta a másfél milliót.

Országos Széchényi Könyvtár: RMK I 441a 04OSZK, RMK I. 441a Rerum in Transsylvania anno Domini 1613. (Kolozsvár, 1613)

A harmadik könyv (természetesen nem vitatva az első kettő különleges értékét) tűnik – legalábbis bibliofil szempontból – a legizgalmasabbnak. Ha hihetünk a szűkszavú leírásnak: „Kalendarium, es az ielen valo”, akkor ez a könyv egy különleges ritkaságnak számító 16. századi nyomtatványunk (RMNY 503) lehet. A naptárt és prognosztikont tartalmazó mű egyetlen egy ismert példányának kalandos története van. A jó néhány évvel ezelőtt árverésen felbukkant, másfél millió forint kikiáltási árról induló unikumról először Hodinka Antal, neves történész, a Nemzeti Könyvtár munkatársa adott hírt a Magyar Könyvszemle 1892/93. évfolyamában (más, Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárában nem szereplő nyomtatványok mellett). Igaz, itt még számos pontatlanság szerepelt (címleírásban, nyomtatás évében), ám Hodinka megemlítette, hogy a könyv a Batthyányiak körmendi könyvtárában található.

Országos Széchényi Könyvtár: RMNY 503
Kalendarium es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban (Bécs, 1582) - a kép származási helye

Később Dézsi Lajos felvette Supplementumába, ahol részletesebb és jobb leírást adott a kötetről. Majd másfél évtizeddel ezelőtt H. Hubert Gabriella irodalomtörténész szintén a Magyar Könyvszemle oldalain számolt be Szilády Áron kéziratos hagyatékában őrzött „Az újesztendő kezdessék tőled, Úristen” kezdetű naptárvers másolatáról, amit Szilády az akkor még elveszettnek hitt körmendi példányról írt le a múlt század elején. Végül 2007-ben munkatársunk, Perger Péter részletesen leírta az újonnan előbukkant, majd ismét magántulajdonba került nyomtatványt. A régi magyar kalendáriumok komoly ritkaságnak számítanak, hiszen az évszázados használat során gyakorlatilag ronggyá olvasták őket tulajdonosaik, így egy-egy példány felbukkanása a magyar művelődéstörténet becses forrása. A nyolcadrét nagyságú, 43 számozatlan levelet, s magyar nyelvű kézírásos bejegyzést tartalmazó régi könyvet ma már új pergamenkötés védi. Címlapján vörös és fekete nyomással a babérkoszorúval övezett magyar címer látható. A művet Piotr Słowacki (1588†) krakkói matematikus és csillagász állította össze, kinek kalendáriumai népszerűek voltak idehaza, míg a fordító Pál Sebestyénről mindössze annyit tudunk, hogy a nyomtatvány megjelenésekor a bécsi egyetemen tanult.

Farkas Gábor Farkas

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr594625446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.