Nem Kepler ölette meg a csillagászt

2013. február 15. 08:40 - nemzetikonyvtar

Tycho Brahe neves dán csillagász életéről és haláláról számos történet kering az Interneten. A csillagász rejtélyes halálát vizsgáló kutatás eredményeit a prágai Cseh Tudományos Akadémián mutatták be. Könyvtárunk őrzi azt a különleges Jeszenszky János-kötetet, melyben a magyar származású orvos megírta barátja, Tycho életét 1601-ben.

A tudós halálát övező pletykák veseproblémáról is szóltak, de olyan elméletek is szárnyra kaptak, amelyek szerint a csillagászt IV. Keresztély dán király megbízásából ölték meg, illetve, hogy a szintén Rudolf vendégszeretetét élvező német rivális, Johannes Kepler végzett vele, mert rendkívül féltékeny volt munkásságára, és rá akarta tenni a kezét vetélytársa megfigyeléseire. Hirado.hu 2013.02.11

Tycho két királyi udvar – az Oldenburg és a Habsburg – vezető matematikusa (néha asztrológusa) volt a 16. század utolsó negyedében, aki hatékony imázs építéssel, hatalmas munkabírással, zseniális felfedezéseivel, s nem utolsósorban habitusával (szörnyen hiú, nehéztermészetű és nagyképű ember hírében állt) elnyerte a kortársak elismerését és irigységét. Kevésbé ismert, hogy orra elvesztéséhez fűződik magyar szál is. 1566 őszén rostocki egyetemistaként egy holdfogyatkozásból jósolta meg II. Szulejmán halálát. Ez persze nem volt merész feltételezés, hiszen a 70. életévét már jócskán betöltött török uralkodó igencsak beteg lehetett, mikor seregével Szigetvár alá érkezett. Itt is halt meg – mai ismereteink szerint szeptember első hetében. Így október végi jóslatával Tycho alaposan mellényúlt. Néhány héttel később egy professzoránál rendezett táncmulatságon összeszólalkozott dán földijével (melynek tárgya Tycho matematikatudása volt, utalva a félresikerült Szulejmán-jóslatra). Szó szót követett, s mivel akkortájt az egyetemisták nem ipoddal, hanem karddal járkáltak, ezért hamarosan Tycho orra lekerült a decemberi hóba. Így kapcsolódik össze Zrínyi Miklós hősies önfeláldozása a 16. század egyik legnagyobb hatású csillagász orrimplantátumával. (Tycho nem szomorkodott, hanem rézből készített új ormányt magának.)

AppH 0658

Tycho Brahe - OSZK, RNYT - AppH.658.  - Jeszenszky-féle életrajz (Prága, 1601)

De Jeszenszky mindezek előtt még megírta csillagász barátja életrajzát ékes latin nyelven, melyből Apponyi Sándor, a neves bibliofil gyűjtő és bibliográfus megvásárolt egy példányt a 19. század végén. (Ez a kötet természetesen ma is megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Apponyi-termének egyik gyönyörű könyvszekrényében.) Ravaszdi Shakespeare - Nemzetikonyvtar.blog.hu

Halála körül is számos legenda keletkezett. Egy része arról szól, hogy a vizelettartási gondokkal küzdő Tycho nem mert felállni Rudolf császár egyik vacsoráján és szétrepedt a hólyagja (melybe pár nappal később belehalt). A másik változatban IV. Keresztély dán király gyilkoltatta meg higannyal (felbérelve Tycho egyik rokonát, Ericet). Ismét a ravaszdi Shakespeare kerül elő ebben az összeesküvés-elméletben: Zsófia, IV. Keresztély édesanyja összeszűrte a levet a dán csillagásszal, melynek gyümölcse lett az új uralkodó (aki „édesapja”, II. Frigyes halála után került a trónra). Ezért kellett menekülnie Tychónak Dániából, s meg sem állt Prágáig, ahol a már közepesnél bomlottabb agyú Rudolf kedves matematikusaként tengette száműzött életét. Valami bűzlött Dániában, s jól felismerhető a Hamlet néhány jelenete: Tycho is tanult rövid ideig Wittenbergben, rokonai Rosenkrantz és Guildenstern voltak, gyanús körülmények között hal meg a dán király, akinek a halálát megbosszulja a királyfi.
Nem valószínű, hogy Keplernek köze lehetett a halálához (inkább a kor, a betegségét gyógyítandó higany, a mondén életmód – alkohol és a magas koleszterinszint – a felelős). Kepler – és az európai tudomány – azzal nyert sokat, hogy Tycho halála után sikerült megszereznie a dán csillagász alapos méréseit, s Tycho segédje, a rossz szemű, ám zseniális német matematikus helyérerakta a kizökkent univerzumot.

„Kizökkent az idő; - ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.”
(William Shakespeare, Hamlet, ford. Arany János, I,5.)

Farkas Gábor Farkas

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr295078099

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.