„katona-várból szellem vára lett”

2013. április 02. 10:17 - nemzetikonyvtar

Ma 28 éve, hogy az Országos Széchényi Könyvtár a Budai Várban működik.
„1985. április 2-án ünnepélyesen felavatták könyvtárunk új otthonát a Budavári Palota F épületében. E látszólag egyszerű megállapítás mögött hosszú évtizedek reménykedő várakozása, sok nehéz küzdelme, megfeszített iramú munkája áll. Az 1959-es kormányzati döntés nyomán építők és könyvtárosok egymást váltó nemzedéke dolgozott a tervek valóra váltásán, míg végre elérkezett a nap, amikor a Széchényi Könyvtár – fennállásának 183. évében – végre önálló székhelyhez jutott. Az ünnep mindnyájunké volt: azoké is, akik már nem lehetettek közöttünk, azoké is akik hosszú időn keresztül részesei voltak e nagyszerű munkának s a legfiatalabbaké, akik már az új épületben, a megváltozott körülmények között válnak majd igazán könyvtárosokká. Az ő munkájukon múlik, hogy a nemzeti könyvtár megújított szolgáltatásaival elfoglalja-e valóban az ország kulturális-tudományos életében azt a helyet, amely páratlan értékű gyűjteményei révén méltán megilleti.” – E szavakkal kezdi a krónikás az ünnepi nap összefoglalóját 1985-ben a nemzeti könyvtár korabeli belső újságjában, az OSZK HIRADÓ XXVIII. évfolyamának 3–4. számában.

Országos Széchényi Könyvtár - Fotóséta 2011, Indafotó

Az ünnepélyes megnyitó 11 órakor kezdődött. Felavatták a könyvtáralapító Széchényi Ferenc gróf mellszobrát, majd az OSZK énekkara elénekelte a Himnuszt. Ezt követően Sinkovits Imre színművész eredeti dokumentumokból összeállított szövegmontázst olvasott fel, amely felidézte a könyvtár múltját. Az általa elmondott szépirodalmi és egyéb részletek sorában szerepelt – többek között – Széchényi Ferenc gróf felterjesztése I. Ferenc császárhoz a Nemzeti Könyvtár alapításáról:

„Felséges Uram! Ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szereztem meg magamnak azt a gyűjteményt, amely részint közvetlenül, részint közvetve Magyarországra vonatkozik, s amely a következő tárgyakból áll: nyomtatott könyvekből, kéziratokból, érmékből és régi pénzekből, rézmetszetekből, címerekből, földabroszokból. Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam. Szabadjon a gyűjteményt életem folyamán a sajátomból továbbra is gyarapítani és amennyire csak lehetséges, teljessé tenni. Ígérem, hogy e célból se a fáradtságot, sem az utánjárást nem fogom sokallani. Méltóztassék megengedni, hogy ezen intézmény az ország főkormányszékének joghatósága alatt álljon, hogy ezáltal is bizonyos tekintélynek örvendjen, fejlődése biztosíttassék és céljának megfelelően vezettessék és a közhasználat számára megerősödjék.

A könyvtáralapító Széchényi Ferenc gróf 

„A nagyjelentőségű elhatározás valóra váltására csak kb. másfél év múlva került sor. Ez a halasztás nyilván a közállapotok megváltozásában leli magyarázatát. 1801 februárjában ti. a bécsi udvar közel egy évtizedes háborúskodás után békét kötött a francia köztársasággal s úgy látszott, hogy ismét békekor köszönt a Habsburg-birodalom országaira. 1802 tavaszára az uralkodó összehívta a magyar országgyűlést. A társadalmon bizakodó hangulat lett úrrá; mindenki azt várta, hogy immár megkezdődik az 1791-ben kiküldött országos bizottságok reformterveinek megvalósítása. Az általános megújulás várásának ezt az időszakát találta SZÉCHÉNYI alkalmasnak arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket az Országos, vagy Nemzeti Könyvtár megalapítására.”

Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története, részlet – a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Sinkovits Imre aznap ezt jegyezte be a nemzet könyvtára Vendégkönyvébe: „Köszönöm a megtisztelő felkérést, hogy a Nemzet százados álma megvalósulásán itt lehettem! Legyünk tovább is rendületlenül hívek!”

„Hol menedéket leltem a viharban,
hol legtovább nyugodtan szolgálhattam,
bár a hurcolkodást nem helyeseltem,
s új könyvtárat építettem volna szívesebben: –
örülök, hogy mégis otthonra leltek
a könyvek, kéziratok s a mégszebbek:
a Corvinák s azok a régi ősi
nyomtatványok: sok kedves, drága ős;
s hol székelt az országos hatalom
most könyvtárat emel a király-halom,
katona-várból szellem vára lett:
legyen hatalma most már tietek:
őrizzétek, mit a sors meghagyott
és újra-sarjaszt: hű könyvtárosok!”


Keresztury Dezső 1985. április 2-án, a megnyitó napján „hű barátsággal és szeretettel” kelt bejegyzése Vendégkönyvünkben.

Az olvasóközönség számára április 9-én délelőtt 9 órakor nyitotta meg kapuit az Országos Széchényi Könyvtár.

„A könyvtár előcsarnokában dr. Havasi Zoltán mb. főigazgató köszöntötte a beiratkozó pultnál az első olvasót, Keresztury Dezső akadémikust, az OSZK ny. főosztályvezetőjét. A megnyitás napján a posta alkalmi levelezőlapot bocsátott ki Széchényi Ferenc arcképével és a könyvtár épületének rajzával. Az árusítás helyén elsőnapos bélyegzés volt.”

Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984–1985-ben, részlet  – Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1984–1985. az Elektronikus Periodika Archívumban.
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr325188316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.