Id. Szinnyei József halálának 100. évfordulójára

2013. szeptember 11. 13:03 - nemzetikonyvtar

Magyarország egyik legnagyobb bibliográfusa, hírlaptudósa, a Magyar írók élete és munkái című lexikon szerzője, az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárának megalapítója, Szinnyei József száz esztendeje hunyt el.

Szőts Zoltán Oszkár, a Retrospektív Feldolgozó Osztály munkatársának írása.

1830. március 18-án született Révkomáromban. Szülei Ferber Alajos és Hikker Julianna voltak, így születési neve Ferber József volt. Öt évesen veszítette el édesapját, majd egy évvel később édesanyját is. Ezután három nővérével apai nagynénjéhez került, s Feichtmayer János tímármester lett a gyámjuk. 1845-ben nagynénjük is elhunyt, ekkor a gyámfelügyeletet sógora, Amtmann János vállalta el. Fiatal korában filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott. Nevét 1848-ban változtatta hazafias felbuzdulásból Ferberről Szinnyeire. Október 21-én belépett a Komáromban állomásozó 18. zászlóaljhoz. Közkatonából 1849. augusztus 29-ére főhadnagyi rangig emelkedett. Szolgálatát végig Komáromban látta el. Az október 3-ai fegyverletétel után Beöthy Zsigmond ügyvédi irodájában dolgozott gyakornokként. Miután örökségéhez hozzájutott, abbahagyta tanulmányait, s 1853 tavaszáig, Gancsházi Gancs Klementinával kötött házasságáig csak a szórakozásnak élt. 1854-től Pozsonyban dolgozott, mint ügyvédi irodai alkalmazott, majd 1864-től 1872-ig a Hungária Biztosító Társaság foglalkoztatta. Hely- és hírlaptörténeti írásai 1861-től kezdve jelentek meg. A könyveket már diákkorában gyűjtötte, szenvedélyét később a színlapokra, gyászjelentésekre, kéziratokra és a hírlapokra is kiterjesztette. Gyűjtése nemcsak saját céljait szolgálta, hosszú élete során számos közgyűjteményt gyarapított ajándékaival. 1869-től rendszeresen jelentek meg a magyarországi hírlapokat bemutató közleményei a Vasárnapi Újságban, egészen 1894-ig. 1895-től 1905-ig a Magyar Könyvszemle mellékletként adta ezeket közre. 1869-ben a Hungária Biztosító fuzionált a Nemzeti Biztosító Társasággal, ezért Szinnyei Pestre költözött családjával együtt. A vállalat 1872-ben csődbe ment, s az akkor már rendszeresen publikáló Szinnyeit kinevezték az Egyetemi Könyvtár alkönyvtárnokává. 1875-ben ideiglenes első könyvtárőrré, azaz az igazgató utáni legfontosabb pozícióba nevezték ki, melyet 1879-ben véglegesítettek. A napi könyvtári feladatok elvégzése mellett kezdett el foglalkozni egy életrajzi lexikon összeállításának gondolatával. Tervét 1877-ben tette közzé a Magyar Könyvszemlében, azonban egyelőre nem talált sem mecénást, sem kiadót hozzá.

Szinnyei JózsefId. Szinnyei József arcképe. Forrás: Kocsy Anikó: Id. Szinnyei József „hírlapkönyvtára” In: Gyűjtők és gyűjtemények: a Nemzeti Könyvtár gyűjteményes kincsei és történetük. OSZK-Kossuth, 2009. 104. oldal

1880-ban „Alapítsunk hírlapkönyvtárakat!” címmel programadó cikket jelentetett meg a Hon című folyóiratban. Írásában egy országos hírlapkönyvtár felállítását szorgalmazta, s elképzeléseinek óriási visszhangja volt. Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1884. július 2-án rendelte el az Országos Hírlapkönyvtár felállítását. Helyét a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában jelölték ki. Megalapítása európai léptékkel is jelentős volt, mert a Bibliotheque Nationalon és a British Libraryn kívül nem sok könyvtár rendelkezett hírlapgyűjteménnyel. Vezetésével és felállításával Szinnyei Józsefet bízták meg. A feladatot csak félállásban látta el, munkaideje másik részét az Egyetemi Könyvtárban töltötte továbbra is. Ez a helyzet csak 1888-ban változott meg, amikor teljes munkaidőben, őri minőségben áthelyezték a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ezzel egy időben az önállóként indult hírlapkönyvtárat a Széchényi Könyvtár osztályai közé sorolták be. Ez lett a könyvtár negyedik osztálya a kézirattár, a nyomtatványtár és a levéltár mellett. A Hírlaptár napjainkban már nem önálló, hanem a törzsgyűjtemény részét képezi, de állománya máig együtt van, kiszolgálása is önálló olvasóteremben történik. A hírlapok méltó könyvtári kezelésének magyarországi megteremtését méltán nevezhetjük idősebb Szinnyei József egyik fő művének. Noha a kezdetektől ő vezette de facto, a tár igazgatóőrévé csak 1901-ben nevezték ki, osztályigazgatóvá pedig 1910-ben. Rangja elnevezésétől függetlenül összesen huszonöt évig állt a Hírlaptár élén.

TulajdonbélyegzőKönyvtárunk számos dokumentumot őriz Id. Szinnyei József egykori magángyűjteményéből. Tulajdonbélyegzője könnyen felismerhető. Forrás: Tóth János: Halotti prédikátzió, mellyet úrbann ki-múlt nemes ifjabb Szarka János úr' hideg tetemei felett mondott Tóth János ... MDCCCXI-dik esztendőbenn. Halotti beszéd melyet néhai ifiú nemes nemzetes Szarka János úr hideg tetemei felett tartott Etsedi János a' rév-komáromi reformátum gymnasium professora, augustus 29-dik napjánn MDCCCXI-dik esztendőbenn. - Komáromban : nyomtat. özvegy Weinmüllerné' betűivel, [1811] (Törzsgyűjtemény)

Szervezői tehetségét és tudományos munkáját többször jutalmazták. A kereskedelmi miniszter 1896. augusztus 21-én az országos millenniumi kiállítás közművelődési csoportjának zsűritagjává nevezte ki, s munkájáért 1897-ben miniszteri köszönetben részesült. Tevékenységét Ferenc József is elismerte, s még ebben az évben királyi tanácsosi címmel jutalmazta. 1899. május 5-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta. Székfoglaló beszédét 1901. október 7-én tartotta meg, benne Sándor István (1750-1815) bibliográfusnak állított emléket. Az Akadémia mellett más tudományos testületben is tevékenykedett. A Magyar Történelmi Társulatnak egyik alapítója volt, s 1878. december 5-étől haláláig az igazgatóválasztmány tagja is, miként a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak is, annak 1883-as alapításától. 1902-ben az 1848-49-es Honvéd Egyletek Országos Központi Bizottsága rendes, 1905-ben a Komárom Vármegyei és Városi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli, majd 1908-ban a Petőfi-társaság szintén tiszteletbeli tagjának választotta.

1889-ben, több sikertelen kísérlet után az Akadémia végre elfogadta pályázatát életrajzi lexikonának elkészítéséhez. Biztosították az anyagi feltételeket megírásához és kiadásához. 1890. január 12-én napvilágot látott a „Magyar írók élete és munkái” című biobibliográfia első kötetének első füzete. A lexikont Szinnyei összesen tizennégy kötetesre tervezte. A monumentális alkotáson közel negyed évszázadig dolgozott, s megfeszített munkája csaknem teljes sikerrel járt. Az utolsó kötet utolsó füzetén dolgozott – éppen Zichy Antal életrajzát fejezte be – mikor 1913. augusztus 1-én betegsége ágynak döntötte, majd augusztus 9-én, délelőtt 10 órakor elhunyt. Műve befejezésével fiát, Szinnyei Ferencet bízta meg az Akadémia, aki apja jegyzetei alapján 1914. május 31-én készült el az utolsó életrajzzal.

A szerző az idősebb és az ifjabb Szinnyei József sírjánálA szerző az idősebb és az ifjabb Szinnyei József sírjánál

Az elkészült életrajzi lexikon napjainkig használatos. 1980-81-ben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete újra közreadta hasonmás kiadásként, majd az Arcanum Adatbázis Kft. 2000-ben cd-romon is kiadta. A lexikon nemcsak használatban maradt, hanem egyenesen „a Szinnyeiként” fogalommá vált, máig megőrizve a nagyszerű könyvtáros-bibliográfus emlékét. Így a Hírlapkönyvtár megteremtése mellett joggal nevezzük a Magyar írók élete és munkáit Szinnyei József élete másik fő művének.

A cikk teljes, jegyzetekkel ellátott változata a Honismeret folyóirat 2013/4-es számában olvasható.

Szőts Zoltán Oszkár

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr955505629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.