A szerelem költője

2013. október 20. 08:00 - nemzetikonyvtar

 „1554. lett Balassa Bálint 20. octobris, 9. órakor délelőtt, szombat napon, Zólyomba.” – Balassi Bálint születésének pontos dátumát és helyét unokabátyjának a családi Bibliába írt feljegyzése őrizte meg. Balassi hetes számú énekében utal a jövendölésre, mely szerint Venus uralma alá rendelve, a szerelemnek van a legnagyobb szerepe életében.

„Mondják jövendölők bizonnyal énnékem,
Hogy születésemben Venus megkért éngem,
Arra, hogy csak magának szolgáltasson vélem.

Olyha, mintha hinném enmagam is ez szót,
Mert látom, hogy Venus kíván nékem sok jót,
Szerelmimben mert gyakran hoz énnékem hasznot.

Reám eleitől fogva gondot viselt,
Mint fogadott fiát, erkölcsemben kedvelt,
Látván természetemet, jól magához nevelt.”

Balassi Bálint: Hetedik. Morgai Kata nevére, az „fejemet nincsen már” nótájára, részlet – In: Balassi Bálint verseinek hálózati kritikai kiadása 

Magyar festő: Balassi Bálint arcképe, 17. század második fele, Keresztény Múzeum, Esztergom (fotó: Mudrák Attila) – In: Kereszt és félhold: A török kor Magyarországon (1526–1699); elektronikus dokumentum; Encyclopaedia Humana Hungarica, 5., – Magyar Elektronikus Könyvtár 

A protestáns főnemesi családba született első magyar nyelven verselő világirodalmi nagyság, korának egyik legszélesebb látókörű embere volt. Értett horvátul, latinul, lengyelül, németül, olaszul, románul, szlovákul és törökül is. Tudása, műveltsége verseinek formavilágában is, s a Balassi-versek kötetkompozíciójában is tükröződik. A költő átfogó életrajza és pályaképe.

„Csókolván ez minap az én szép szeretőmet,
Szerelmes szájában felejtém én lelkemet,
Lelkem nélkül lévén, keresni elküldém,
lelkem után szívemet.

Ki sok járás után lelkemet megtalálá,
Mert szerelmesemnek ajaki között látá;
Látván lakóhelyét, hogy kíváná éltét,
lelkemnél ott marada.

Vagyok immár azért mind lelkem, szívem nélkül,
Ki mindkettő nékem szép szeretőm száján ül,
Holt-eleven vagyok, mint kór, csak tántorgok,
majd elválom éltemtűl.”

Tizenhetedik. Kiben annak ádja okát, hogy él, noha a lélek a szerelmeséhez elszökött tőle, részlet  – In: Balassi Bálint összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Balassi versei – a kutatás jelenlegi állása szerint – nem jelentek meg nyomtatásban a költő életében. Művei – kivéve vallásos tárgyú verseit – kéziratos másolatban maradtak ránk egy összemásolt versgyűjteményben, az ún. Balassa-kódexben (1655 körül). A Balassa-kódex 1874-ben vált ismertté, amikor előkerült a Radvánszky-család könyvtárából. A Balassa-kódex kézirattárunk állományában található.

A Balassi-kódex egy lapja. A facsimile szövegét közzéteszi Kőszeghy Péter, Budapest, Balassi Kiadó, 1994, 127. oldal. – In: Kereszt és félhold: A török kor Magyarországon (1526–1699); elektronikus dokumentum; Encyclopaedia Humana Hungarica, 5., – Magyar Elektronikus KönyvtárA kódex és a fenti kéziratlapon látható vers szövege (Hetuen őtodik: Valedicit Patrić…) betűhű átírásban itt olvasható. 

A költő istenes versei már a szerző halála után megjelentek nyomtatásban. Balassit sokáig csak mint istenes versek szerzőjét ismerték olvasói.

„Bocsásd meg, Úr Isten, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát,
könnyebbíts lelkem terhét!”

Harmincharmadik. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott, részlet – In: Balassi Bálint összes versei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

screen-capture-94.png2004-ben, a Balassi-évben a költő születése 450., halála 410. évfordulója alkalmából készült el róla szóló multimédiás tartalomszolgáltatásunk.

A Balassi-honlap egyik különlegessége, hogy lapjain 58 esetben „meg is szólalnak” a versek. A versek versmondók – Lázár Csaba és Szabó András – előadásában és a legkülönfélébb zenei feldolgozásokban is meghallgathatók Csörsz Rumen István, Huzella Péter, L. Kecskés András, Kobzos Kiss Tamás és a Misztrál együttes felvételein. A szolgáltatásban megtalálható a Balassi ihlette versek tárlata is, amelyben harminc költeménye olvasható.

„Drága szép aranyhalacskám,
tarka tollú madaracskám,
erdőm legszebb őzikéje!
Forró sóhajtozásomat,
nagytüzű lángolásomat
tested semmiképp se félje;
esdeklő kérlelésemet,
kérlelő esdeklésemet
lelked ugyan ne ítélje!

Ne tartsd bűnnek, ami nem bűn:
szakíts bátran a szívemből,
szelj nyugodtan kenyeremből! […] ”

Jékely Zoltán: Balassi módjára (részlet)  – Balassi Bálint Virtuális Kiállítás

–s–

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr295581219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.